Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-08 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 80 fillér XXII. évi. 133, sz. 1971. jú nius 8. kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Három árulással kering a Szojuz-11 Átszállás az űrhajóból az űrállomásra Tv közvetítés az Összekapcsolásról Vasárnap reggel, moszkvai idő szerint 7.55 órakor a Szovjetunióban, a földkörfili kozmikus térség kutatási prog­ramjának megfelelően, felbocsátották a Szojuz—11 elneve­zésű űrhajót, amely 8.04-kor rátért az előre meghatározott földkörijli pályára. Az űrhajó parancsnoka Georgij Dobrovolszkij alezredes, fedélzeti mérnöke Vlagyiszlav Volkov űrhajós, kísérleti mér­nöke Viktor Pacajev. Mint a TASZSZ gyorshírben jelentette, a Szojuz—11 űr­hajó legénysége a Szojuz—11-ből a Szál jut tudományos űr­állomás fedélzetére érkezett. A kozmoszban emberekkel a fedélzetén szovjet orbjtális tudományos állomás kering. A Szojuz—11 űrhajósai egy átjárón keresztül jutottak el a Szaljut űrállomásra. Most először oldották meg azt a fel­adatot, hogy egy szállító űrhajó juttatott el legénységet egy orbitális állomás fedélzetére. A Szaljut—Szojuz—1 kozmikus rendszer összsúlya meg­haladja a 25 tonnát. Pártkongresszus Mongóliában A szovjet televízió közve­títést adott a Szojuz—11 űr­hajó és a Szaljut automata orbitális űrállomás összekap­csolásáról és az űrhajósok „átköltöztetéséről”. A képer­nyőn látható eseményeket a Földről Konsztantyin Feo- kisztov űrhajós kommentálta. Feokisztov közölte a Szal­jut belső terének adatait; a légmentesen zárt kabinok térfogata körülbelül 100 köb­méter, legnagyobb átmérője körülbelül 4 méter, hossza 20 méter. Borisz Rausenbah, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tag­ja elmondotta, hogy a Szo­juz—11 és a Szaljut össze- f kapcsolását megelőző napon hajtották végre a közelítési manővert. Hétfőn reggel, moszkvai idő szerint 7 óra 26 perckor az űrhajó és az orbitális űrállomás mintegy C—7 kilométerre volt egy­mástól. Megkezdődött a táv- irányítású közelítés. 7 óra 50 perckor a Szojuz—11 és a Szaljut már közvetlenül egymás mellett haladt. Ek­kor Georgij Dobrovolszkij alezredes, a Szojuz—11 pa­rancsnoka kézi irányítással a Szaljut-hoz kormányozta űr­hajóját. Rausenbah, elmon­dotta, hogy a művelet igen jól sikerült; az érintkezés nem járt nagyobb kilengés­sel. Ezt követően az űrhajó­sok ellenőrizték, hogy her­metikusan történt-e az ösz- szekapcsolás és kiegyenlítő- dött-e az űrhajó s az űr­állomás belsejében lévő légnyomáskülönbség. Az ak­ció végrehajtását jelentették a földi irányítóközpontnak és ez megadta az engedélyt az átszállásra. Először Viktor Pacajév (Folytatás a 2. oldalon) Hétfőn Ulan Bátorban ün­nepélyes keretek között meg­nyílt a Mongol Népi For­radalmi Párt XVI. kongresz- szusa. A kongresszuson je­len van az SZKP küldöttsé­ge. A. P. Kirilenkonak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titká­rának vezetésével. Jelen vannak más testvérpártok küldöttségei is. A kongresszust Szambu, a Hatalmas erő rejlik a szö­vetkezeti dalosmozgalomban: a közös éneklésben testet öl­tött szépség ereje. A töme­ges méretekben megmutatko­zó és feltárulkozó szépségé. Ennek az erőnek volt fel- emelően szép demonstrációja a szombati és a vasárnapi szolnoki dalostalálkozó. Legutóbb két éve még csak tizennyolc kórus vett részt a tiszaparti találkozón. Számuk most megkétszereződött. S aki látta a szombat esti lámpionos felvonulást, hal­lotta az éjszakai szerenádot, valamint részt vett a kóru­sok bemutatójának valame­lyikén, túlzás nélkül állíthat­ja: ez a találkozás a szövet­kezeti dalosok igazi sereg­szemléje volt. Számvetés a megtett úttal és erőgyűjtés a jövőre. Seregszemle és egy­ben bensőséges, meghitt ta­lálkozás. A méreteiben is impozáns találkozóra méltó keretek között került sor, s ez min­denképpen a kitűnő rende­zés érdeme. Ami pedig a résztvevő együttesek sze­replését és teljesítményét illeti, ebben az összefogla­lóban akárcsak a vázlatos értékelés is csaknem lehe­tetlen. Harmincöt kórus produkciója, száznegyven kórusmű. Micsoda gazdagsá­ga a kórusirodalomnak! Ami azonban általánosan mégis csak megállapítható, a színeiben parádés, tematiká­Mongöl Népi Forradalmi PártvK. B. Politikai Bizott­ságának tagja, a Nagy Népi Hural elnökségének elnöke nyitotta meg. A megnyitóbeszéd után Molomzsamc, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára közölte, hogy a Központi Bizottság meg­hívására ötven kommunista, munkás- és haladó demokra­tikus párt küldte el delegá­cióját a kongresszusra. jában rendkívül gazdag ta­lálkozó a népdal őszinte tiszteletét és ugyanakkor ra­jongásig vitt szeretetét sugá­rozta. Az előbbiből a kóru­sok tiszta, stílusos előadás­módja fakadt, az utóbbiból az átélés, az átlényegesítés heve származott. Ennyi szé­pen, egészségesen uram bocsá’ tisztességesen népdalt éneklő kórust ritkán hallani együtt, mint itt, a szolnoki pálos találkozón. Mint pél­dául a hőgyészi vegyeskórus, amelyik remek, hangulatos előadásban szólaltatott meg Tolna megyei népdalokat. Vagy épp a tolcsvaiak, akik hegyaljai népdalokat adtak elő tüzesen és férfiasán. De említhetnénk a szekszárdia­kat. A hodásziakat is. akik hasonlóképp ízelítőt adtak az ízes, felszabadult nép­daléneklésből. őket hallva az lehetett az érzésünk: va­lóban elérkezett a népdal­éneklés igazi reneszánsza. örvendetes jelenségként könyvelhetjük el a fentieken túl a mozgalmi dalok erő­teljes jelentkezését is. Álta­lában meggyőző, jó tolmá­csolásban hallhattuk a moz­galmi dalokat. Akadt kó­rus, amelyik dicséretes mó­don saját vidéke munkás­folklórjából merített, mint a miskolci ÁFÉSZ gesztelyi vegyeskara, akik borsodi munkásmozgalmi dalokat hoztak magukkal a találko­zóra. Kiemelkedett a me­Ma: Túszok és feltételek A tudomány világából A Barátság vonat utasG voltam Eső után köpönyeg? A levél zőnyből a már-már profi módon éneklő szolnoki Ko­dály kórus Mementója, Ba­lázs Árpád (több szerepben is fáradhatatlanul vett részt a találkozón) drámai erejű művének szuggesztív meg­szólaltatása. Csak jót lehet mondani a mezőkövesdi ve­gyeskar matyó summás da­lairól is. Vagy akár a több mint száz tagú tatai kórus elementáris hangzású Novi- kov-daláról. Egy kórus, ahol nemzedékek énekelnek együtt, úttörőktől a nagy­apákig vidám fiatalos han­gulatban. A jászapáti szö­vetkezet vegyeskara is ebbe a sorba kívánkozik mosta­ni, egyre magabiztosabb, erő­teljesebb szereplésével. Jól tükrözte ez a dalos „próbatétel” az amatőr moz­galom időszakos mozgását is; azt tudniillik, hogy a kórusok életében milyen vál­tozások állhatnak be. Előfor­dulhat váratlan előrelépés, de bekövetkezhet érthető, bár kellemetlen visszaesés is. Bő­ven akadt példa mindkét esetre ezen a találkozón. Az ezüst fokozatú sárbogárdi kórus például most itt a ta­lálkozón csúcsformában sze­repelt. Teljesítményükkel a legnagyobb elismerést vívták ki és akár aranyérmesek di­cséretére is válhatott volna kiváló szereplésük. Ugyan­ez mondható a bronzérmes­(Folytatás az 5. oldalon) A Szojuz—11 kabinjában. Balról jobbra: Georgij Dobrovoszkij alezredcS, parancsnok. Vlagjiszlav Volkov fedélzeti mérnök és Viktor Pacajev kísérleti mérnök (Tele foto — JASZSZ—MTI—KS) DALOSTALÁLKOZÓ 1971 FELEMELÖEN SZÉP DEMONSTRÁCIÓ K. — I III IBI III Ilii II hl Ilim mi I Dr. Csanádi György Svédországba utazott Dr. Csanádi György közle- kedes és postaügyi miniszter Bengt Norling svéd közleke­désügyi miniszter meghívá­sára rövid látogatásra hét­főn Stockholmba utazott Egyetlen évben: 52 millióan a művelő­dési otthonokban . Évről évre nő azoknak a művelődési otthonoknak a száma, amelyeket a helyi tanácsok a szakszervezetek­kel, üzemekkel, termelőszö­vetkezetekkel közösen mű­ködtetnek, kiadásaikhoz együtt vállalják az anyagi áldozatokat — ez derül ki a Művelődésügyi Minisztérium legutóbbi összegezéséből, öt esztendővel ezelőtt még csupán 180 ilyen művelődési otthon volt az országban, tata már számuk megközelíti az ötszázat. Az elmúlt öt éves tervben további kor­szerű művelődési házak, il­letve központok épültek — többek között Ajkán, Ka­zincbarcikán, Tiszaszeder- kényen. ózdon, Salgótarján­ban, Tatán. Szekszárdon, Bu­dapesten pedig Csepelen, il­letve az angyalföldi Láng Gépgyárban. Tavaly 221 millió forintot fordítottak az intézmények kiadásaira, csaknem 14 százalékkal töb­bet, mint 1969-ben. A szabadidő növekedésével egyidőben mind nagyobb az érdeklődés a művelődési központok rendezvényei iránt: ma már évente 50— 52 millió látogatója van a különböző programoknak. Ugyanakkor a tudományos és ismeretterjesztő társulat színvonalas előadásait mint­egy négy—öt milli'-an bili- gatják meg egy-egy eszten­dőben. Tovább gyarapodtak a köz- művelődési könyvtárak Is. A tervidőszak kezdetén 19.3 millió kötet állt az olvasók rendelkezésére, ma már több mint 24,7 millióból válogat­hatnak, vagyis a gyarapo­dás több mint 25 százalé­kos. Napjainkban minden ezer lakosra 2396 könyv jut. Emelkedett a közművelődési könyvtárak olvasóinak szá­ma is, s elérte a 2 millió 300 ezret, azaz átlagosan min­den ötödik magyar állam­polgár vált rendszeres könyvtár-látogatóvá. Az országos úttörő találkozó játéknapja Félidejéhez érkezett az V. Országos Üttörőfalálkozé. A hétfői nap sok tízezer vidéki és fővárosi kisdiák számára csupa játékos szórakozást ígért. A kora délelőtti órákban a városligeti tavat vették birtokukba a pajtások, ahol a VII. kerületi úttörők, és a Csongrád megyei piros- nyakkendősök körülbelül 200 fős támadó; és védő-hadse­regének izgalmas vízi szám­háborújára került sor. Reg­geltől estig mintegy 26 000 kisdiák tölti vidám szórako­zással a napját a vidámpark játéktermeiben, s körülbelül 20 000 úttörő ajándéka volt az állatkerti körséta. A ta­lálkozó vidéki meghívottal közül mintegy 2 000 úttörő a Palatínus és a Szabdság strandokra „hivatalos”. Országszerte megkezdődtek az aratási előkészületek A kisebb esőzések, helyi záporok az elmúlt napokban nem zavarták a növénvek fejlődését, az érést, ami a napsütés hatására ország­szerte ielentősen meggvor sült. A mezőgazdasági nagy­üzemekből hétfőn érkezett jelentések szerint a csapa­dékból mindenhova jutott, ma már csak elvétve talál­ni az országban olyan terü­leteket, ahol szükség lenne még kisebb esőre. Minde­mellett a mezőgazdászok örömmel fogadják a helyi esőket, amelyek néhány órá­ra ismét felüdítik a határt és tovább javítják a terméski­látásokat. A 3,1 ” millió holdon ter­mesztett kalászos gabonák szemképződése az elmúlt na­pokban meggyorsult. A szak­emberek általában elégedet­tek a növények „kondíciójá­val”. Most érezteti igazán kedvező hatását, hogy idén a tavalyinál lényegesen na­gyobb területen alkalmaztak a kalászosok védelmére gyomirtó szereket, összesen 1.2 millió holdon irtották a különféle növényi élősködő­ket a növényvédő brigádok, és így most országszerte lé­nyegesen kevesebb a kalá­szosokban a gyom. A tava­szi árpa Is megnyúlt az eső­zések után. Ettől a növény­től a hosszú szárazság után már nem sokat vártak a mezőgazdászok, a jelentések­ből azonban kitűnik, hogy a tavaszi vetésű növények so­kat behozott a korábbi le­maradásból. A kapásnövé­nyek is szépen zöldéinek. Különösen a burgonya „há­lálta meg” a májusvégi eső­ket, amelyek kedvezően be­folyásolták a gumókötést. Az aratási előkészületek országszerte jó ütemben kez­dődtek meg. A gazdaságok vezetői arra számítanak, hogy az ország déli fekvésű szárazabh talajú vidékein az őszi áma „szélső,, táblái nak” aratását esetleg már a a jövő hét végén megkezd­hetik. Az aratás kezdetének időpontja idén mindeneset­re sok találgatásra ad okot. elsősorban a naponta válto­zó időjárás miatt. Az újabb esőzések ugyanis néhány nappal eltolhatják az érést, a kánikulai forróság viszont siettetheti az őszt árpa „saS-. leülését*.

Next

/
Oldalképek
Tartalom