Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-01 / 127. szám

1971. június L SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Karalábé exportra (MTI foto) I Véget ért a megyei úttörőtalálkosó Megnyílt a tiszaligeti KRESZ park Rádiószín ház Egyenetlenek a hetek. Né­ha alig van rádiószínházi produkció, s az ember a rendszeres műsorformák kö­zött nehezen bukkan egy-egy igazán kiemelkedőre. Más­kor, mint most a héten, még a rendszeres rádióhallgató sem tudja mind meghallgat­ni, még akkor sem, ha meg­van az a jó szokása, hogy előre válogat a műsorokból. A héten — megszámoltam — összesen 9 játékot hall­hattunk a dráma műfajából. (Kilencedik a vasárnap esti Gyárfás-darab, a Dinasztia közvetítése volt.) A sorban legelöl: Zofia Posmysz rádiójátéka, az Egy nő a hajón. (Ha a cím is­merős, nem véletlen. Ebből a hangjátékból készült az azonos című film, melyet nálunk is bemutattak.) Ez a darab valódi hang­hatásokra épülő eszközökkel, a legeredetibb módon ábrá­zolja egy lelkiismereti ön-' konfliktus, vádoló és fel­mentő gondolatok váltakozá­sának folyamatát. A volt auschwitzi felügyelő­nő úgy kerül szembe múlt­jával, az írónő úgy mondat­ja ki saját gondolatait, hogy a darabban szereplő volt fo­golynő meg se szólal. Ez a zseniális szerkesztés, a da­rab rendkívül finom, egy­szerű közlésmódja indokolja a világhírt. A rádiószínház — elsősorban Bánki Zsuzsa kitűnő tolmácsolásával — méltó előadást produkált Nem rádiószínház, de a rokonsága. Isaac Asimov Te hazug című novellája, mely­nek rádióváltozatát hallot­tuk. Ha csak a felszínen mo­zogva, magát a meghökken­tően újat keressük a tudo­mányos.. fantasztikus iroda­lom egyik legjelesebb író­jának művében (aki melles­leg, ráérő idejében, a bos­toni orvosegyetem biokémiai professzora), nos, ha csak a fantasztikus ötletre figye­lünk, bizony az most nem adja a meglepetés örömét. Egy robot, aki gondolatolva­só is egyben, még nem nagy ötlet De ha odafigyelünk a gép körül nyüzsgő emberek­re is, akkor meggyőződhe­tünk, hogy Asimov nemcsak a fantasztikumhoz ért Érti az embert — s így az iro­dalmat is. A darabban Greguss Zol­tán (Harbie, a robot) és Fal­vai Klára játéka tetszett Ügyes, illúziókeltő megoldás volt a robot beszédét vissz­hanghatással kiemelni. Táborozási vidám műsorral rukkolt ki az Ifjúsági Rádió­színház. Horváth Mihály és Kubinyi Ferenc A folyó partján állnak majd sátra­ink, kissé hosszúra sikerült című rádiójátéka, elsősorban a sok kedves gyerekszereplő miatt volt kellemes mulát- ság. Ha olyan valódi hangu­latot sikerült volna végig tartani, mint a táborba láto­gató szülőket csipkelődően kifigurázó jelenetsor, sod­róbb, lendületesebb lett vol­na ez az egyébként kifeje­zetten hézagtöltő műsor. (A kérdés csupán az, hogy a hé­zagot pont este fél 9-kor kell-e kitölteni, hiszen a műsor úttörőknek szólt.) Pénteken és szombaton két sikeres rádiójáték ismétlését hallhattuk. • Maróti Lajos Giordano Bruno-ról készült művét, Az utolsó utáni éj­szakát, mely a történelmi téma modern hangvételű fel­dolgozásával tűnt ki (még Einstein is megjelenik ben­ne!). Andrej Kucsajev Vak­leszállás című játéka ember­ségéért, és izgalmas cselek­ményéért érdemelt figyelmet. Végül vasárnap a .rádió­színház múzeuma Heinrich Böll Meghívás teára című rádiójátékát újította föl. A kapitalista érdekhajhászást minden emberi értéket le­alacsonyító mentalitását lep­lezi le egy fiatal költő tör­ténetén keresztül. — trömböczky — Vasárnap Szolnokon ismét gazdag program várta a me­gyei úttörőtalálkozó résztve­vőit. Délelőtt ünnepélyes csapatösszejövetelek voltak a szolnoki csapatoknál, utána a megyei művelődési házban bábműsor szórakoztatta a pajtásokat. Délután sportversenyeket rendeztek a városok, járások között, és ekkor került sor a nap legkiemelkedőbb ese­ményére is a tiszaligeti KRESZ park megnyitására. A szép gyermeknapi ajándék egymillió forintba került, a végzett társadalmi munka értéke mintegy 600 ezer fo­rint. A kezdeményezés Sar- kadi Imre és Lóczi Miklós rendőrőrnagyoktól szárma­zik, és ők szervezték a tár­sadalmi munkát is. Mint Za- kár Zoltán, a városi tanács elnökhelyettese elmondta, a területet a tanács adta és a park tervét is a tanács dol­gozói készítették eL A sza­bályos KRESZ táblákkal el­látott, körülbelül másfél ki­lométer hosszúságú útszakasz elkészítéséhez a város válla­latai, üzemei és intézményei sok száz óra társadalmi mun­kával járultak hozzá. A MÁV Járműjavító Vál­lalat adta a KRESZ táblák­hoz szükséges oszlopokat, a KPM Közúti Igazgatóság és a XVII. számú AFIT szol­noki üzemegységének dolgo­Ä Magyar Üttörők Szö­vetsége Szolnokmegyei El­nöksége és a megyei tanács vb művelődési osztálya az úttörőmozgalom megalakulá­sának 25. évfordulója alkal­mából pályázatot hirdetett, amelynek eredményét az alábbiakban közöljük: Első kategóriában az úttö­rőcsapat, úttörőház történe­tének feldolgozásában Csep­pentő Miklós „a Szolnoki Ti­sza Antal Üttörőház törté­nete 1952-től 1965-ig” című pályázatával lett első és ka­pott kétezer forintot. Má­sodik helyezést Karakas Gyula és Molnár Imre ért el a 71-es számú Petőfi Sándor úttörőcsapat történetének feldolgozásával. Jutalmuk 1500 forint. 1000 forintot ka­pott a harmadik helyezett pályázó Szőgyés György, aki a csapata történetét írta meg. A második kategóriában — Ifivezető voltam — nem ér­zői pedig elvégezték az osz­lopok és a táblák festését. A Középtiszai Vízügyi Igazgatóság, a NÍagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat, a Szolnok megyei Építőipari Vállalat, a Volán 7-es és 21-es számú vállala­ta, a szolnoki Lenin Tsz, és a KPM Közúti Igazgatóság gépeket adott a földmunkák elvégzéséhez. A város középiskolásai az általános iskolák felsősei és az ipari tanulók ugyancsak társadalmi munkával járul­tak hozzá a park mielőbbi elkészültéhez. Sokat segítet­tek az önkéntes rendőrök is. A megyei tanács százezer forintot adott, a MÁV szol­noki pályafenntartási főnök­ség pedig zúzalékkavicsot biztosított az utak rendezé­séhez. A parkra nagy szükség van, mert az utóbbi évek­ben egyre több a közlekedési baleset és az áldozatok kö­zött egyre több a kisgyer­mek. 1968-ban például 59, 1969-ben 41, 1970-ben 40 gyermekbaleset történt és a legtöbb esetben a gyerme­kek vojtak a hibásak. A parkot átadása után az úttörők rögtön birtokukba vették. Közben a vidám parkban sok száz pajtás szó­rakozott, ezen a napon ugyanis semmi játékért nem kellett fizetniük. kezett pályamunka,' á har­madik kategória „Az úttörő- mozgalom 25 éve” volt. Eb­ben „Tovább a lenini úton” című pályázatával Bencze Ernő lett az első, 2000 forin­tot kapott. Második díjat nem adtak ki, a harmadik helyezést és vele 1000 forin­tot Antalóczi József kapta „25 év az úttörőszövetség­ben” ,című pályázatáért. A foto, dia és film kategó­riákban a , bíráló bizottság összevont első díjjal és 3000 forinttal jutalmazta Faragó Lászlót. Második díjat és 1500 forintot Csapó Sándor kapott, míg a harmadik díj­jal és 1000 forinttal Ihnáth Jánosnét, Molnár Imrét és Szöllősi Istvánnét jutalmaz­ták. Szerencsés Zoltán a ne­gyedik lett, az ötödik díjat pedig Csaba György és a jászárokszállási úttörő csapat kapott. A zsűri különdíját, 400 forintot Vida Vilmos nyerte eL A jubileum? pályázat eredménye f Uj típusú kapcsolat a közös és háztáji gazdaság között Tapasztalatok a tószegi Dózsa Tsz-ben A • közös- és háztáji gaz­daságok kapcsolatáról, a háztáji gazdaságok segítésé­ről beszélgetünk a tószegi Dózsa, Tsz-ben dr. Kardos Sándor elnökkel, Pékó Já­nos párttitkárral és Székely József főmezőgazdásszal. Az elnök a szövetkezet alap­szabályát veszi elő és abból idéz: — Fontos szövetkezetpo­litikai érdek, hogy a közös- és háztáji gazdaságok kap­csolata állandóan fejlődjön. A szövetkezetben egysé­ges egésznek tekintik a kö­zöst és háztájit, s a tenni­valók során, ebből indulnak ki. Az alapszabályban nem rögzítik a háztáji állatállo- tnány nagyságát. Helyette ez áll: ennek nagysága a min­denkori jogszabályoktól függ. ban a nyugdíj előtti — 55 éven felüli — férfiak és az 50 éven felüli nők 25 száza­lékos kedvezményt kapnak. Méltányos intézkedés ez, hisz idősebb emberek munkaere­je csökkenőben van. Kedvezmény jár a 3 éven aluli gyermekek után és a 16 éven aluli gyermeket egyedül nevelő nőknek. Ez gyerekenként 200—200 négy­szögölet jelent. A háztáji föld nagysága azonban nem haladhatja meg az 1600 négy­szögölet. szarvasmarhát, vigyáznak arra, hogy jogtalan előny­höz senki se jusson. Díjmen­tes viszont az alomszalmá juttatás, cserébe a tsz trá­gyát kér. — Tószegen — a tsz ta­goknak 60 négyszögöl lucer­nát osztunk egész éves hasz­nálatra. Ennek díja minimá­lis, négyszögölenként 2,50 forint. Ezt a juttatást több mint négyszáz szövetkezeti tag vette igénybe — tájékoz­tat az elnök. A réti szénához a tagok­nak elsődleges joga van* de kívülállók is kaphatnak. Sőt a helyi nyúlszakcsoport ré­szére — térítés ellenében — a tsz 7—8 hold lucernaföldet is ad. A tagok takarmányré­pát művelhetnek 50 százalé­kos juttatásért. Ősszel 40—60 vagon cukorrépaszeletet ad a tsz. Háztáji agronómus A közös- és háztáji gaz­daságok együttműködésének fejlesztésére ez év tavaszától függetlenített agronómust állítottak be. — Feladata — mondja a főagronómus — a takar­mányellátás megszervezése, a tenyészkanokkal való gaz­dálkodás irányítása, a háztá­ji föld kimérése, ennek gon­dos művelésének ellenőrzé­se, a legeltetés megszervezé­se és a szemestermény és lu­cerna darálás biztosítása. A háztáji agronómus munká­ját a háztáji bizottság irá­nyítja. A hízó értékesítésnél aisz a helyi ÁFÉSZ-szal is koo­perál. Pontosabban: az ÁFÉSZ szerződést köt a hí­zott sertések szállításárai Ennek nagy jelentősége van a húsellátás szempontjából, az ÁFÉSZ ugyanis négy köz­ség ellátásáról gondoskodik. Tavaly május 27-ig 933, az idén 1488 hízót értékesítet­tek a háztáji és kisegítő gaz­daságok az ÁFÉSZ-néL Az állatforgalmi vállalat mintegy másfélezer hízott serest, 100—120 hízott mar­hát és számos tény észüszőt vásárol fel Tószegen. Az állatállomány a kor­mányhatározatok ösztönzé­sének, a felvásárlási árak rendezésének hatására jelen­tősen emelkedett. A községi tanács felmérése nyomán a szarvasmarha állomány 20^ a koca állomány 50 száza­lékkal emelkedett 1969—1971 között. Ebben jelentős szere­pe volt a Dózsa Tsz sokolda­lú támogatásának is. rr m. I, Segítség az idősebb és nyugdíjas tagoknak — A tsz-ben holdanként 40o forint térítés mellett — mondja a főmezőgazdász — a tagek hibrid kukorica ve­tőmagot kapnak, a földet be­vetjük, elvégezzük a sorkö­zi ápolást és a terményt ha­za szállítjuk. A növényvéde- lefn díjmentes. A nyugdíjas és járadékos tagoknak mind­hez ingyenes. A háztáji föld nagysága 800—1600 négyszögöl. A kö­telező munkanap a III.-as törvény szerint a nőknek 100, a férfiaknak 150. A ledol­gozandó munkanapból azon­Kedvezmény az állattartóknak csak 25—30 százaléka tart Ä szövetkezet alapszabá­lyában rögzítették: a háztáji állattartók a szükségletnek megfelelő réti szénát és pil­langóst kaphatnak. A szarvas­marha-tartóknak 2 kh réti szénát adnak begyűjtésre, felrakásra. E munkáért 50 százalékos természetbeni juttatás ját^, ez idén géppel vágják a füvet, csupán a gé­pi munkadíjat kell megtérí­teni. Jelentős mennyiségű szé­nát vitethetnek haza az ál­lattartók a pillangós terüle- tekrőL Két hold lucernát kapnak begyűjtésre, kocsi­ra való felrakásra, melyért holdanként — egyszeri ka­szálás után — két mázsa széna jár. Mivel a tagoknak FILMJE G7ZET A HALÁL ERŐDJE i A szamurájok — mint köz­ismert — a japán történelem katonáskodó, hűbéres neme­sei. A cowboyok — mint még közismertebb — Amerika hajdani ridegpásztorai. Vi­rágkoruk távol esett egy­mástól térben, időben egy­aránt, szerepük társadalmi rangjuk szerint is jócskán különböztek. Alighanem mindkét fél vérig sértődött volna, ha azt jósolják ne­kik, hogy gyakorlati jelentő­ségük megszűnése után azo­nos szerepkörben támadnak föL Pedig pontosan így történt. A filmgyártás lett második életük — úgy látszik örök — vadászmezeje. Ami a vad­nyugati filmben a cowboy, ugyanaz a „vadkeletiben” a szamuráj. Rettenhetetlen hős és igazságosztó. Rosszul érzi magát, ha harmincszorosnál kisebb túlerő ellen harcol. A hűség és becsület szobra, míg el nem szólítja az élők sorából a harakiri. Japán, a világ legnagyobb filmgyártó országa körülbe­lül ugyanolyan arányban ké­szít szamurájfilmeket, mint a nyugati filmipar westerne- ket. Kétségkívül mindkét műfajnak akadnak klasszi­kussá nőtt remekei, a film­művészet formanyelvére tett hatásuk pedig korszakos je­lentőségű. Azonban döntő többségükben mégiscsak a valóságtól elrugaszkodott ka­landok, az öncélú agresszi­vitás álomlovagjai mind a cowboyok, mind a szamurá­jok. Összevetésükre — sok egyéb mellett — az adott al­kalmat, hogy a Halál érőije című japán film cselekménye szinte nevetségesen hasonlít a néhány héttel korábban bemutatott westeméhez, A hét mesterlövészéhez. Mind­kettőben sanyargatott pa­rasztok kérik egy fegyver­forgatásban jártas férfiú, egy kóborló powboy, illegve egy lecsúszott szamuráj (az­az ronin) segítségét. Mind­kettő összeszedi a maga hét- próbás cimboráit, temérdek vér és tűz árán győzelemre viszik a védett ügyet. Ichi- bei Shikiro, a szamuráj kü­lönösen univerzális legény. Csodadoktor és vívómester, prédikátor és feltaláló. (Ko­rát, a XVIII. századot mesz- sze megelőzve bedob a harc­ba egy géppuskaszerű tűzkö- pÖ masinát.) Eichi Kudo rendezése mél­tó a japán vérromantika ré­Nyitrai cipők 1944 augusztusában a kö­zép-szlovákiai Nyitra mellett felépített Bat- áros volt a körzeti partizánmozgalom legfontosabb központja. A fasizmus ellen vívott harc­ban hősi halát halt partizá­nok emlékére a felszabadu­lás után ez a város a Parti- kánszka nevet kapta. Az it­teni „Bata” cipőgyárat álla­mosították és a szlovák nem­zeti felkelés napjának em­lékére „Augusztus 29” cipő­gyárnak nevezték el. Az „Augusztus 29” Cseh­szlovákia legnagyobb cipő­gyára. Évente 1400 modellt készít. A női, férfi és gyer­mekcipőket bőrből, műr anyagból, gumiból és külön­féle textíliákból állítják elő. misztő hagyományaihoz. Pre­mier plánban fölnyársalt testek, lekaszabolt végtagok, iszonyú sebek, halott csecse­mőiket babusgató őrült anyák kavarognak a vász­non. Sajnos a drámai és történelmi hitel, ami például a Harakiri című filmben in­dokolttá tette a kegyetlenség nyíltszíni ábrázolását, A Ha­lál erődjéből teljességgel hi­ányzik. Csak elborzasztásra és brutális ösztönök felkel­tésére alkalmas. Alig hihető, hogy az éven-; te csaknem félezer filmet kibocsátó japán filmgyártás­ban nem találhatunk ennél értékesebb importterméket. Sz. J. 80 országban A napi termelés több mint 130 000 pár cipő — 19.ri9-ben az évi termelés nem halad­ta meg az egymillió párat; 1968-ban elérétk aa évi 32 millió pár cipőt. Az első cipőszállítmányt 1945-ben exportálták Indiá­ba. Ma már a világ több mint 80 országában hordják a gyár termékeit. A múlt év­ben 14 millió pár bőr- és gu­micipőt szállítottak külföld­re. A legjelentősebb vásárló a Szovjetunió, az NDK és Lengyelország. A kapitalista országok közül leginkább az USA, az NSZK, Anglia, Ka­nada vásárolja a gyár cipőit és sok ázsiai, valamint afri­kai ország is érdeklődik a gyár tertnékei iránt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom