Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-04 / 130. szám
1971. Június 4. SZOLNOK .MEGYEI NÉPLAP 5 =3F Gyógyszerek— világszínvonalon A kutatások újabb távlatai a negyedik ötéves tervben Szintetikus kísérleti özem a Chinoin-gyárban. Büszkeséggel állapíthatjuk meg. hogy fejlett, világ- viszonylatban is számottevő gyógyszeriparral rendelkezünk. A gyógyszergyártó országok sorában a 10. helyet foglaljuk el, a gyógyszerexportálók ranglistáján pedig a 7-et Figyelemre méltó, hogy az egy főre eső gyógyszertermelésben hazánkat csak az USA, az NSZK és Svájc előzi meg gyógyszer- gyártásunk export részaránya szempontjából pedig a világranglista 2. helye a miénk, csupán Svájc tesz túl rajtunk (Svájc termékeinek 80—82 százalékát, Magyar- ország 64—65 százalékát exportálja). A magyar gyógyszerek kiemelkedő átvevője a Szovjetunió, az oda irányuló gyógyszerexportunk volumene a legnagyobb két ország közötti gyógyszerszállítás a világon,! Emelkedő termelékenység A magyar gyógyszeripar már évtizedekkel ezelőtt is ismert volt, mind eredeti készítményeiről, mind az idegen szabadalmú gyógyszerek fejlett módszerekkel történő előállításáról. Az 1949-es államosítás utáni nagy beruházások, ésszerű és nagyvonalú modernizálás eredményeként a gyógyszertermelés a második világháború előttinek több mint hetvenszeresére (!) nőtt Ez idő alatt a gyógyszeriparban foglalkoztatottak száma csupán ötszörösére gyarapodott, ami jól mutatja a termelékenység mintaszerű emelkedését. Negyedik ötéves tervünk a gyógyszeripar további dinamikus fejlesztését tűzte ki célul, a termelés szerkezetének olyan korszerűsítését, amellyel a kivitelünk minden viszonylatban jelentősen bővíthető. Az elért magas színvonal megtartása és további fejlesztése érdekében elengedhetetlenül fontos — s ez valóban elsődleges —, a kutatási bázis szélesítése. Ugyancsak fontos lenne a következő években a kutatási eredmények hasznosításának meggyorsítása. A világon évente 150—300 ezer új gyógyszerészeti ve- gyületet állítanak elő. Gyártásra azonban mindössze 100—150 kerül, a többi kihullik a biológiai, élettani kísérletek rostáján. Az ötvenes évek óta a magyar kutatók 19 új készítménnyel gazdagították a világ gyógyszerválasztékát. Ilyenek például — egyebek mellett — a fehérvérűség egyes eseteiben hatékony Myelobromol. a nyugtató hatású Trioxazin, a két ismert gölcsoldó, a No- Spa és Halidor. Magyarország nemcsak gyógyszereket, hanem gyógyszeralapanyagokat is gyárt és exportál. A világpiac érdeklődése ezek iránt talán még nagyobb. A világ nyersmorfin termelésében például a negyedik1 helyet foglaljuk el (kb 12 tonna évenként), a B12 vitaminból a világtermelés 15—20 százalékát adjuk évenként, (kb 400 kg), a papaverinnek pedig mintegy 30 százaléka származik Magyarországról (kb évi 322 tonna). új gyógyszerek A gyógyszerkütatás leg- eredményteljesebb útja az új vegyületek felfedezése, eddig ismeretlen összefüggések felismerése, a biológiai hatásmódok új módszerekkel végzett elemzése útján. Ehhez mind mélyrehatóbban fel kell tárni a fiziológiai mechanizmusokat, alapos és kitartó munkával elemezni kell az élettani és kórélettani folyamatok befolyásolhatóságát. A szakemberek véleménye megegyezik abban, hogy a további haladás az alapkutatások színvonalának a fejlődési sebességének függvénye lesz. Kutatóinknak arra kell törekedniük, hogy valamilyen új, még ismeretlen mechanizmus nyomára bukkanjanak és megtalálják az ennek befolyásolásához alkalmas vegyületet. Igazi gyakorlati hasznot és tekintélyt csak az hoz a gyógyszeriparnak, ha sikerül lényegesen új, ez ideig egyáltalán nem ismert utat nyitni valamely területen. A kutatások hatékonysága fokozható, ha az erőfeszítéseket jól megválasztott területekre koncentrálják és egyre kiterjedtebben alkalmazzák a csoportmunkát. Hazai gyógyszeriparunk egésze feltétlenül rendelkezik olyan potenciális lehetőségekkel, mint bármely nagy világcég (és ez nagy szó). A gyógyszerkutatáson belül komplex egységet képez a kémia, farmakológia és kll- njko-f armakológi a kutatás, ami nagyon lényeges dolog a jövő szempontjából. Annak érzékeltetésére, hogy milyen hosszú „rögös” utat kell megtennie egy-egy gyógyszernek a kibocsáthatóságig, álljon itt a már említett Halidor nevű készítmény példája. A Halidor vizsgálatát annak idején 53 vidéki, 66 budapesti és 21 külföldi csoport végezte. Az új gyógyszert próbaként 3400 betegnek adagolták. A vizsgálatról a gyógyszer engedélyezése előtt 84 dolgozat, 92 orvosi bizonylat jelent meg több nyelven, 172 kötetben, 2373 oldalon! Célzott biológiai kísérletek Egy-egy vegyület gyógyhatásút először rendszerint úgynevezett célzott biológiai kísérletek során igyekeznek pontosan megállapítani az anyag mérgező tulajdonságait, valamint mellékhatásait Természetesen kötelező a gyógyító adagolás meghatározása is, ami még további, hosszadalmas kísérleteket tesz szükségessé. A sikeres állatkísérleteket követően kezdődhetnek csak — szigorú orvosi ellenőrzés mellett — az új gyógyszer próbái embereken. Kontrollként placébót, olyan „gyógyszert” használnak, amely külsőleg nem különíthető el a kipróbálandó orvosságtól, hatóanyagot azonban nem tartalmaz. Többnyire un, kettős' vakpróbát végeznek, azaz a kísérletező klinikai orvos sem tudja, hogy mikor adja a valódi orvosságot, s mikor a placébót. Azt mondani, hogy a kis Magyarország gyógyszernagyhatalom, hencegés volna. De az bizonyos, hogy kiváló minőségű gyógyszereinket az egész világon szívesen vásárolják. ÚJ FILMEK Tucatnyi új filmet ígér a júniusi moziműsor. A Corvin mozi premierje lesz a „Porond-parádé” című színes panoráma-szélesvásznú szovjet film. Gorkij kisregényéből írta és rendezte Iszidor Annyenszkij, a „Hárman” című filmet, amely három fiatalember, gyermekkori barátok életének tükrében vázolja a századforduló orosz társadalmát. Mai fiatalokról, életükről, csalódásukról, a pályaválasztás gondjairól szól a „Lépd át a küszöböt” című szovjet film. A „Helyszíni szemle” című film a mai román filmgyártás egyik kiemelkedő alkotása, amelynek története napjainkban játszódik. A „Harc a fellegvárban” című színes, szinkronizált lengyel film egy lengyel és egy szovjet partizánalakulat találkozásáról szól. Színes, szélesvásznú csehszlovák filmmusical „A szent bűnös”. Vladimír Cech produkciója a századeleji Prága alvilágába vezeti el a nézőket. Magyar filmbemutató is szerepel a júniusi programban. könyvtári MAGAZIN Immáron harmadik évfolyamát nyitotta a szolnoki Verseghy Ferenc megyei könyvtár olvasószolgálatának népszerű kiadványa, a Könyvtári magazin. A napokban megjelent szám különkiadás. Tudósítás a lehetséges jövőről — így is összefoglalhatnánk tartalmát, de valójában több ennél.’ Valamiféle összefoglaló indítás minden tudománynak a jövővel, a fantasztikummal, az egyelőre még elérhetetlennek, de nagyon is elképzelhetőnek tűnővel foglalkozó ágazatához. A Mándy Gábpr szerkesztette kiadvány nagyszerű érzékkel válogatta ki a témával foglalkozó irodalom legérdekesebb szemelvényeit, s ezzel a területen még járatlan olvasók számára is roppant kedvet csinál. Egyből kínálja az újabb választási lehetőséget is — mini ajánló bibliográfia — mind a könyvek, mind a folyóiratok vonatkozásában, s ráadásként egy olyan igazi sci-fi könyvespolc, amely még a műfaj ,,szakembereinek” is számos kellemes meglepetést okoz. Ízelítő a könyvtár újonnan alakult tudományosfan taíztikus klubjának programjából, kérdezz-felelek, irodalmi rejt Vény pályázat, néhány szellemes karikatúra egészíti ki az utóbbi időben mind tartalmi, mind formai vonatkozásban rendkívül sokat fejlődött magazint. Befejezésként néhány szót a kiadvány „Mi történik 1971-ben?” című mellékletéről. Hat jövőre • vonatkozó kérdés — például: „Kitűzik-e az európai biztonsági értekezlet pontos helyét és idejét?” vagy „Melyik film kapja a Kritikusok Díját a pécsi játékfilmszemlén?’’ — vár olvasói választ, sőt pontosabb, ha így fogalmazok: jóslást. Olyanféle próbálkozás ez, melyre nagyon kevés hasonló jellegű kiadvány mert vállalkozni eddig, éppen a nagy időeltolódás és a lehetséges válaszok ezernyi, előre láthatatlan változata miatt. Reméljük, a Könyvtári magazin sikerrel birkózik meg ezekkel a nehézségekkel, mi pedig ünnepélyesen megígérjük, hogy az 1972 januári értékelésen újra ott leszünk... H. D. Tiszai Lajost A Barátság vonat utasa voltam A Nagy Palota Petrodvorecb en. A cárok nyaralójaban. Leningrádtól 30 kilométerre, a Finn-öböl partján van Petrodvorec, a volt cári nyaraló. Világhírű építészek, Leblond, Braunstein, Michetti és Zemcov tervezték. Hangulatában a Ver- sailles-i palotakert emlékét idézi, természeti szépségében talán túl is tesz a világhírű francia kastélyvároson, mert a homlokzata a tengerre néz, a Nagy Csatornán egészen a szökőkút galériáig folyik be az öböl vize. Délelőtt tíz órakor nyitják a szökőkutakat, amikor a környék muzsikálni kead. Szász és száz rejtett hangszóróból csurdogál elő a lágy szimfónia, s ahogy a kutak vize magasabbra csobog, úgy erősödik a zene. Amikorra a kutak geizirek- ké bokrosodnak, kilométerekre , hallható fortissimóba vált a láthatatlan zenekar, — majd szinte tapinthatóvá válik a csend. Másodpercek kellenek, amíg meghalljuk a szökőkutak erdejének csobogását A palotába sajnos nem lehet bemenni. Petrodvorec a fasiszta megszállók kezére került és a pótolhatatlan műkincseket elpusztították, elhurcolták. A muzeális értékű park különben a leningrádiak egyik kedvelt kirándulóhelye. Egy tréfás, de sokatmondó epizód Petrodvorec gyönyörű sétányainak egyikén. N. Józsi bácsi, idős jászsági pa- rtasztember, nagy akkurátusán leült az egyik szökőkút- erdő melletti »padra. Valaki odaszólt neki, hogy „de kényelembe tette magát, Józsi bátyám.” Mire az öreg a Nagy Palota felé intett fejével, és nagy mosolyogva megjegyezte a bajusza alatt: „Hátha a cár helyére ültem ...” Néva-parli éjszakák. A Barátság vonat utasai sajnos nem várhatták meg Leningrádban a Néva-parti fehér éjszakákat. A nyár elején a késői naplemente és a korai napfelkelte között csak félhomály van, a kevésbé forgalmas helyeken a közvilágítás lámpái sem égnek, mégis újságot lehet olvasni. A Szolnok megyei turisták egy része — mintha azt remélték volna, hogy korábban rájuk köszönt a fehér éjszaka — a Néva partján várta meg a hídnyitást, a hajnalt. A Néva hidjai elég alacsonyak — hatszáz kisebb- nagyobb hídja van a városnak — nem fémek át alattuk a nagyobb hajók, ezért éjfél után „kinyitják” a hidakat. A középen „kettévágott” hídszelvények két végét A „muzsikáló” szökőkutak: Hídnyitás a Névén. gépekkel felemelik, jó 45 fokos szögbe. Nem mindennapi látvány ez sem! A hajók színes helyzetlámpái, reflektorai suhanó, ezeregyéjszakabéli sziluetteket vetítenek a habfehérnek látszó vízre, a komor Péter Pál erőd sáncaira, -a part kőfalaira, házaira. Képzeljük el a szolnoki — így is igen szép — nyári vízikarnevál ragyogását úgy, hogy a bal parton ott a Téli Palota, a hozzá csatlakozó orosz barokk, épületsor, a másik oldalon pedig a félelmetes Péter Pál erőd, a 123 méter magas katedrálissal, amelynek felső tornya arany borítású - és a csúcson lévő kereszt alatt egy hatalmas aranyangyal terpeszkedik a város fölé ... Valami ilyesmi látványt kap az ember, ha hídnyitás- kor végignézi a hajók hajnali parádéját a Néván. A Fontanka partján is szolnokiakkal találkoztam, a Barátság vonat utasaival. Nézték a nappali fényességben fürdő várost, várták az áttetsző fehér hajnalt. Fáradtak voltak, de nem tudtak lefeküdni. • Gyönyörű, gyönyörű itt, — mondogatták. Igen, a világ egyik , legszebb városában jártunk (Folytatjuk)
