Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-04 / 130. szám
1971. Június 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Máris sok jó dolog történt A nődolgozók helyzetéről tárgyalt az SZMT elnöksége A szakszervezetek megyei tanácsának elnöksége tegnapi ülésén elsőként a szak- szervezeti politikai oktatás elmúlt évadának tapasztalatait és az ősszel kezdődő új oktatási évre történő felkészülés tennivalóit vitatta meg. örvendetes eredmény, hogy a tizennyolcezer jelentkezőből 16 ezer 571-en be is fejezték a megkezdett tanfolyamokat. Az előző évinél mintegy háromezerrel többen tanultak az elmúlt évadban a szakszervezeti politikai oktatás keretében. Ezután tárgyalta meg az elnökség azt a jelentést, amely a kormány múlt évi Intézkedési tervek több évre Mint a vita egyik résztvevője megállapította, a korábbi években is törekedtek a dolgozó nők helyzetének javítására mind a gazdasági, mind a mozgalmi munka eszközeivel. Az említett határozatok olyan mérföldkövet jelentenek e folyamatban, amely úgymond, generális intézkedések hosszú időre szóló programjának kidolgozásához és mielőbbi végrehajtásához vezetett. Megyénk legtöbb üzemében is — a szakszervezeti szervek közreműködésével és szorgalmazásával — intézkedési tervek készültek az 1013-as kormányhatározat végrehajtására. Általában, ezek több éves feladatokat írnak elő a dolgozó nők helyzetének sokoldalú javítására. Ezúttal azonban már egy sor ilyen eredményt is számba vehetünk. Így az egyenlő munkáért Taithatatlan mérvű túlóráztatás A munkahelyi körülmények ilyen gyorsan csak a legritkább esetben javíthatók, s bizony e tekintetben még nagyon sokat kell tenni. (Ez nem azt jelenti, hogy a bérezésben már minden a legjobb.) Az1 SZMT munka- védelmi bizottsága az első negyedévben például hat üzemben vizsgálta e körülményeket, kevés jó tapasztalattal. A legtöbb rossz talán 1013-as, valamint a SZOT tavaly július elején hozott határozatának időarányos végrehajtásáról, annak megyei tapasztalatairól készült. Noha a SZOT-határozat óta még egy év sem telt el. annak nyomán — valamint a Központi Bizottság múlt év februári és a kormány 1013- as határozata végrehajtásának eredményeként — már eddig is sok ezer nődolgozó, családanya és fiatal anyagi helyzetének, munkahelyi viszonyainak és életkörülményeinek javítására több olyan intézkedés történt Szolnok megyében is, amely eredményt hozott. egyenlő bért elvének érvényesítésére több ipari és mezőgazdasági üzemben hoztak gyors intézkedést. Csak példaként — a teljesség igénye nélkül — említjük, hogy 3 állami gazdaságban és a vízügyi igazgatóságnál 100—200 forinttal emelték a legalacsonyabb keresetű nők bérét. Különböző százalékos arányban emelkedett az olajbányászok, a szolnoki Mezőgép, a törökszentmiklósi mezőgazdasági gépgyár, a 7-es Volán Vállalat, a TITÁSZ, a sütőipar, a bútorgyár, a papírgyár, a járműjavító nődolgozóinak fizetése. Június 1-től központilag emelik az orvos-egészségügyiek és a pedagógusok bérét Biztató tapasztalat, hogy vannak mór olyan üzemek is, amelyek a gyermekgondozási segély után visszatérő anyáknak megadják a távollétükben eszközölt béremelést az immár sok helyütt tarthatatlan mérvű túlóráztatásból származik. Ezek állandósult volta és a nehéz fizikai megterhelés miatt 5—10 éve ott dolgozó nők léptek ki például az élelmiszer- és vegyiáru nagykereskedelmi vállalattól. Az előző évinek több mint másfélszeresére nőtt tavaly a túlórák száma a törökszentmiklósi baromfi- feldolgozónál, ugyancsak sok a túlórafelhasználós a sütőiparban, de több más vállalatnál, üzemben is. Rossz, az egészségre is ártalmas munkakörülményeket állapított meg a vizsgálat a COMPACK tiszaroffi üzemében, s a Tisza Cipőgyár 143 nődolgozója esetében is. Az utóbbiaknál több intézkedés született a helyzet javítására és a fokozott orvosi ellenőrzés biztosítására. Sajnálatos tapasztalat, hogy a Budapestről irányított megyénkbéli üzemek, gyáregységek csak nagyon mérsékelten, vagy egyáltalán nem kapnak pénzt a szociális létesítmények fejlesztésére. * Javulást hozott a munka- körülményekben az az intézkedés, hogy több üzemben megszüntették a nők éjszakai műszakját, Vagy másütt a kisgyermekes anyákat nem osztják éjszakai műszakra. 'Az intézkedési tervek néhány éven belül további üzemekben is előírjak a nők éjszakai műszakjának megszüntetését. A „második műszak" könnyítése A nődolgozók, főként a családanyák esetében, „második műszakként” ismert a háztartás és a gyermeknevelés gondja. Megyénkben jó- néhány üzem és vállalat hozzájárul a gyermekintézmények építéséhez és fenntartásához, jelentős anyagiakkal. Saját gyermekintézmény létesítését, illetve bővítését is több cég tervezi. A bútorgyári szocialista brigá. dók 3o ezer forint értékű tár-, sadalmi munkával segítik Szolnok gyermekintézményeiben a felszerelési tárgyak bővítését, patronálja ezeket az IKV és a vasipari vállalat is. Megkülönböztetett segítségnyújtásban részesítik több helyütt az egyedülálló anyákat és a többgyermekes családokat. Biztató kezdeményezések vanank háztartási gép- kölcsönzés, mosási lehetőség, üzemi konyhai szolgáltatás biztosítására több intézményben és üzemben. Másütt az iskolai és szakmai képzésüket igyekeznek sokféleképpen elősegíteni. Változatlanul gondja a dolgozó nőknek a Patyolatszolgáltatás minősége és ára, a bolti ellátás elégtelensége — főleg a külső városrészeken és kisebb településeken —, a gyermekruházati cikkek és a háztartási kisgépek magas ára, illetve drágulása, valamint a konyhakész élelmiszerek választékának hiá. nya — állapította meg a többi között az SZMT elnöksége. S*. h Hatputtonyos aszú volt a verseny sztárja A tokaj hegyaljai bortermelés nagy patrónusa, a Rákóczi család ősi sárospataki várában szerdán, csütörtökön tartották meg a Borsod megyei borok idei versenyét. A hatodik alkalommal megrendezett „vetélkedőn” tizenöt állami gazdaság, termelőszövetkezet és szakszövetkezet összesen száznegyvenkét borral vett részt. A tokajhegyaljai borvidék üzemei száztizenhat, míg a bükkaljai borvidék huszonhat borral szerepelt. A borokat. öt kategóriában, Katona Józsefnek, a szőlészeti és borászati kutatóintézet főigazgatójának elnöklete alatt a tokajhegyaljai borok legjobb ismerői, egyetemi tanárok. kutatóintézeti tudományos munkatársak és borászati szakemberekből álló bizottság bírálta el. A verseny csütörtökön megtartott eredményhirdetésén megjelentek többek között a megyei vezetők is. Katona József, a zsűri elnöke a bírálóbizottságok véleményét összefoglalva megállapította: örvendetes, hogy a tokaj-hegyaljai borvidék mellé az idei borversenyen már az ország legfiatalabb borvidéke, a bükkaljai is felzárkózott. A bükkaljai borvidéken termett illatos, zamatos, könnyű borok kiválóan egészítik ki Tokajhegy- alja nehéz borait. Az úgynevezett pecsenyeborok az idén a szokásosnál kisebb arányban szerepeltek a versenyen. A szamorodni kategóriában viszont örvendetes javulás tapasztalható. A „nagyborok” — a világszerte ismert aszúk — az utóbbi 10 év legjobb eredményét mutatták fel. A bíráló bizottságok harmincegy bort díjaztak aranyéremmel. A verseny legmagasabb — 195-ös pontszámát — a Mádon szüretelt hatputtonyos aszú nyerte el. A versenyben résztvevő termelőszövetkezetek részére a tokajhegyaljai tsz-ek területi szövetsége különdí- jat alapított, amelyet furmint-hárslevelű borával a tolcsvai Békeharcos Tsz nyert el. Méhészek Június első napjaiban hazatértek a baranyai méhészek, akik az elmúlt hetekben tízezer méhcsaládot vándoroltatok az ország nagy akácos vidékein. A Drávától a Nógrádi hegyekig követték az akác virágzást, amely az idén — a szokatlanul fo. ró, száraz időjárás miatt — rö- vldebb ideig tartott, mint más években. A szokásos öt hét helyett most csak három hétig illatoztak a fehér virágok, viszont a kedvező időben megszakítás nélkül tudtak hordani a méhek. Hazaérkezett Tallinnból a tanácsi delegáció Korábban már hírül adtuk olvasóinknak, hogy az idei együttműködési megállapodás szerint nyolcnapos tapasztalat- cserére utazott megyénkből egy hattagú tanácsi delegáció. Megyénk küldöttei Tallinnban az észt kulturális életet tanulmányozták és gazdag tapasztalatokat szereztek. A delegáció — melynek vezetője Bárdi Imre, a megyei tanács elnökhelyettese; tagjai dr Majoros Károly, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Tóth Tibor, a-megyei tanács vb osztályvezetője, dr. Selmeczy László muzeológus, Létkóczki Éva, a Tisza Cipőgyár dolgozója és dr. Laczkó Ottóné, a jászberényi városi tanács népművelési felügyelője voltak — tegnap érkezett haza testvérvárosunkból. Vadászati Világkiállításra küldték A Kőbányai Sörgyár jászberényi kirendeltségéről havonta mintegy 5300—5500 hektoliter hordós és üveges sört szállítanak ki a járás területére, valamint a szomszédos Pest és Heves megyék közeli községeibe. Jelenleg nincs hiány sörből, s ha a gyár betartja ígéretét, akkor a meleg nyári napokon is lesz elegendő friss sör a kirendeltség körzetében. Naponta érkeznek Budapestre a világ minden tájáról az értékes trófeák, vadász-zsákmányok az augusztusban nyíló Vadászati Világkiállításra. Eljuttatta már kiállítási anyagát a Szovjetunió, Mongólia, az NSZK. Spanyolország. A Szovjetunió gazdag anyagában sokféle agancsos vadtrófea, szibériai tigris- és párducbőrök szerepelnek. A hazai vállalatok is a Vadászati Világkiállítás jegyében bővítik termékválasztékukat. A Graboplaszt Győri Műbőrgyár vadbőr típusú műbőranyagokkal jelentkezett, amelyből fürdőruhát, kabátot, bundát, sőt estélyi ruhát is tervezett az OKISZ Labor. Az Amphora ÜVÉRT vállalat porcelán és üveg ajándék, dísztárgyakat hozott forgalomba. Farkasok — Spanyolországból. A félelmetes agyarak közt ott az útlevél -• Vadbőr utánzaté, műbőr fürdőruha, az OIUSZ Labor terve szerint készült. Közeleg az aratás ideje. A tsz-ekben, állami gazdaságokban ilyenkor már elkészülnek a kombájnok és erőgépek javításával. Az idén sajnos ezt nem mindenhol tudták megtenni. A gépekhez hiányoznak bizonyos alkatrészek, s mivel ezek hiánycikkek, nehezen tudják pótolni. Sok állami és közös gazdaságban feláldoztak egy-egy kombájnt és a jó alkatrészeket a meghibásodott kombájn kijavítására használták fel. Képünk a szolnoki Lenin Tsz szükségből kiselejtezett kombájnjáról készült. Vadászemblémás csiszolt üvegváza a Salgótarjáni Üveggyárból. (MTI foto — KS — Kácsor László és Bara István felv.)
