Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-30 / 152. szám

1971. Június 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 O LVASÖINK Hol szorít a kiscipö? Megint ugyanabban a „ci­pőben” járok, mint másfél hónapja. De azt hiszem, nem vagyok egyedül. Akkor sem kaptam gyermekemnek 23-as cipőt. Az egyik bolt­ban lett volna ugyan durva felsőrésszel, vastag talppal, goyzer-varrott, de ennek megvételére a legnagyobb szükség sem vitt rá. így aztán mit tehettem, gyer­mekem nem járhat mezít­láb, kértem egy nap szabad­ságot, s felutaztam Pestre. Végül is sokba került ne­kem az az 50 forintos ci­pőcske, aminek bizony már nagyon vékony a talpa. Hetek óta ismét járom az üzleteket Szolnokon, minden áruérkezésnél bekukkantok, de hiába. A változás csu­pán annyi, most már nem csak 23-as, de 24-es sincs. Mit tegyenek a „kedves” szülők? Utazzanak a fővá­rosba cipőért? Szerintem egyszerűbb lenne, ha az il­letékesek jobban törődné­nek a gyermekcipő ellátás­sal, s gondolnának a kicsi­nyekre is. Cs. M.-né Szolnak Az első takarók A Tisza Cipőgyár üzemgazdasági főosztályának lányai- asszonyai elkészítették, összeállították az elő takarót a viet­nami gyerekeknek, amelyet az üzembeliek egyhangú elisme­réssel „zsűriztek’’. Néhány nap múlva a számviteli főosztály két, hasonlóan szép és színpompás takaróval jelentkezett. Az üzemi nőbizottsághoz érkezett vállalások szerint a na­pokban sok-sok takaró várható — brigádok, műhelyek, osz­tályok asszonyainak ajándékaként. A kötögető, horgoló nők között sokan vannak édesanyák, akik vietnami asszonytársaiknak segítenek. Azoknak, akik­nek nem adatott meg a békés délután nyugalma, a vacsora­főzés izgalma, a gyermekfürdetés öröme. Nekik rettegés, aggódás a nap minden perce; és félelem a gyermek, a férj életéért. „Nagyon emberi mozgalomnak tartjuk a takaróakciót... Mi, magyar nők, békét akarunk mindig és mindenütt, hogy a világ minden asszonya rettegés nélkül szerethesse gyere­keit...’’ — így fogalmaztak kötögetés közben a cipőgyári asszonyok. » Sz. J.-né Martfű Játék — a halállal Ügy hiszem, olyan dolgot említek meg amely nem­csak engem foglalkoztat. Mindannyiunkat, akik a Várkonyi István térj 18 emeletes ház környékén, a gyerekek leszerelik a zá­rat. Elméletileg elegendő lenne ez az óvintézkedés, de a gyakorlatban nem válik be. ezért sürgősen — még mielőtt valami baleset tör­közelében lakunk és járunk. A 18 emeletes épület tető­teraszát nem zárják le. s onnan az épületben lakó gyerekek nagy kavicsokat, követ, fadarabokat, léceket dobálnak le. Néhány nappal ezelőtt az udvaron játszó kislányom mellé olyan nagy kavics, majd egy kődarab esett le, hogy ha az elta­lálja, biztosan szörnyethal! Most is kiver a veríték, ha rágondolok. Szóltunk már ez ügyben a házfelügyelőnek is. Azt mondta, nem tud csinálni semmit. Azaz, többször le­lakatolta már a teraszt, de ténne — megnyugtató meg­oldást kell találni! S. S. Szolnak Olyasónk személyesen mondta el fentieket a szer­kesztőségben. Az említett kavicsot (talán már nem is nevezhető annak), illetve kődarabot is behozta. Meg­mértük. Az egyik 35, a má­sik 10 dekát nyomott a mérlegen. Ha egy ilyen „égi áldás” valakinek 18 emelet magasságból a fejére esik, nem hisszük, hogy a fehér mentőautónak lenne ott dol­ga. Inkább a hasonló for­májú, fekete színű autót kellene kihívni... (A szerk.) Nők, fiatalok — a A jászberényi Cipő- és Háziipari Vállalatnál június 23-án a dolgozók elfogadták a IV. ötéves terv időszakára szóló kollektív szerződést. A vállalat új szabályzata — az előző évekhez viszonyítva — sok új elemet tartalmaz. A nők és az ifjúság érdekvé­delme, valamint a törzsgár- da-tagok megbecsülése, anyagi elismerése nagyobb hangsúlyt kapott. kollektív szerződésben Vállalatunknál új kezde­ményezés az egyedül álló anyák segélyezése. Kérelem benyújtása nélkül az iskolai év kezdetén, illetve a téli ruházkodás időszakában — anyagi támogatást nyújtunk a gyermeküket egyedül ne­velő anyáknak, s természe­tesen a hasonló helyzetben lévő apáknak is. A nők má­sodik műszakjának könnyí­tését szolgálja majd, hogy 1973-tól háztartási gépeket (mosógép, centrifuga, porszí­vó. stb.) kölcsönöz a válla­lat térítés nélkül. Űj téma az ifjúságpoliti­kai intézkedési terv is a kollektív szerződésben. A KISZ alapszervezet segíté­sére 1971-ben 5000, 1975-ben már 9000 forintot biztosí­tunk részesedési alapunk terhére. A szakszervezeti bi­zottság évenként 2000 forin­tot juttat a KISZ kiadásai­nak fedezésére. A kollektív szerződés szerint a vállalat lakásépítési alapjának 25 százalékát a KISZ-fiatalok lakásépítésének támogatásá­ra kell felhasználni. A kollektív -szerződés tar­talmazza az új törzsgárda- szabályzatot is. Az előző évekhez viszonyítva mintegy duplájára emelkedett a törzsgárda-tagok anyagi el­ismerésének összege. Növe­kedett ezenkívül — 50—80 százalékos arányban — a nyereségrészesedés időará­nyos részének szorzókulcsa is. Bathó András Jászberény Már a buszon is ... Mostanában gyakran szó esik arról, mennyire káros szenvedély az alkoholizmus, amelynek egyre többen esnek rabjául. Először csak egy-két féldeci, később több. És ebből születik a baj. Az alkoholizmus áldozatai: emberek, egész családok. Népgazdaságunk is kárát látja végső soron; köz­vetve vagy közvetlenül. Ha jól tudom, már nagyon sok felmérés készült az alko­holizmus okozta károkról. Éppen ezért érthetetlen előttem, hogy akkor miért kell még az autóbuszokon is engedélyezni a sör árusítását. Ezt tapasztaltam ugyanis a nagykörűi autó­buszon, és korábban a gyöngyösin is. Az ilyenfajta „házhoz szállítás” csak az olyan utasok­nak jó, akik nehezen tudják ital nélkül elviselni még azt a néhány órát is, amit autóbuszon töltenek. Hiszen eddig csak felszállás előtt „tankolhattak” az ilyen emberek, és legfel­jebb türelmetlenül várták az uticélt. Leszállás után aztán rendszerint vendéglőbe, kocsmába tértek be először. Most már azonban sörözgetve telik az idő... N. F.-né Szolnak Lelket kellene lehelni bele Panaszkodtak a vízügyi igazgatóság kiszesei. Bulgá­riai kirándulásra készülnek. Ügy gondolták, könnyen- gyorsan meglesz a „terülj- asztalka”, ha gázfőzőt is visznek magukkal. Nosza, rohantak, s vásároltak né­hány, 2 kg-os szovjet és len­gyel gyártmányú turista pb- gázpalackot. Űj szerzeményüknek azon­ban nem sokáig örülhettek. Kiderült ugyanis, hogy Szol­nokon sehol sem töltik meg a palackokat. Üresen pedig nem érnek semmit. Tőlünk kérdezték: hol lehelnek lel­ket ezekbe az egyébként el­més találmányokba? Sajnos, mi sem tudjuk! Most már — a Vízig kiszeseivel együtt — abban reménykedünk, hogy az e sorokat olvasó illetékesek mielőbb tájékoz­tatnak bennünket erről. Három cent-e a kettő? V. B. szolnoki olvasónk leveléből idézünk az aláb­biakban: „...Lakásomon végzett kő­művesmunkálatok közben — úgy mailteros ruhában — május 23-án barátommal együtt betértem a Fenyő falatozóba, reggeli előtti ét­vágygerjesztőre. Egyikőnk- nek fél deci. másikónknak három cent pálinkát kértem, A három cent helyett azon­ban csak kettőt kaptunk. Reklamáltam, gondolván, hogy tévedés történt. A leg­nagyobb megdöbbenésünkre a következő választ kaptuk: De jó szemük van, most jöttek faluról és máris rek­lamálnak... Az igaz, hogy faluról köl­töztem Szolnokra, barátom máig is ott él. De ez nem ok arra, hogy adott esetben ne reklamálhassunk. Vagy talán azoknak, akik falun születtek és laknak, nincs joguk a pénzük ellenértékét követelni?...” Van! — gondoltuk a le­vél olvasása közben. V. B. panaszának kivizsgálását a Szolnok és Vidéke Vendég­látóipari Vállalattól kértük. A vizsgálat szerint a panasz jogos volt; az a bizonyos három cent pálinka csak kettő volt! Az is bebizonyo­sodott, hogy a kiszolgálónő a súlycsonkítás mellett még udvariatlan is volt Ezért főellenőri figyelmeztetést kapott Űjabb hasonló eset után fegyelmi felelősségre- vonás következik. Az egyik cipősarok kisebb volt L. M.-né jászberényi ol­vasónk a helyi, 115-ös szá­mú cipőboltban női szandált vásárolt Csak otthon vette észre, hogy az egyiknek a sarka kisebb volt. Sérelmét „Csere helyett sértegettek” címmel közöltük lapunk jú­nius 2-i számában. A Szol­nok megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalattól ér­kezett levélből idézünk az alábbiakban. „...a jászberényi 115. sz. cipőboltunkkal kapcsolatos panaszt az önöktől kapott cím alapján a helyszínen ki­vizsgáltuk és megállapítot­tuk, hogy a sérelem jogos volt. A vásárolt egy pár női síing szandál sarokméreté­nél valóban fennáll 2—3 mm differencia, mely általában a szabványban előírt megen­gedett eltérést nem lépi túl, de a fogyasztó személyes ké­résére a szandált nem cse­réltük ki, mert nem is a cipő ellen, hanem az ügy intézése és a hangnem ellen volt kifogása Személyes kivizsgálásunk alkalmával elnézést kértünk a helytelen ügyintézés és az elhangzott megjegyzés mi­att. egyben utasítottuk neve­zett boltunk vezetőjét a meg­felelő, helyes ügyintézésre, a mindenkori udvarias hang­nem használatára... A meg­történt sajnálatos eset mi­att a bolt vezetőjét felelős­ségre vontuk és figyelmezte­tésben részesítettük.’« Sz ERKESZTpl Czakó Gyula Szolnok: Kár, hogy lakáscímét nem írth meg. így nem tudjuk álláspontunkat bővebben ki­fejteni. A június 10-én meg­jelent cikkben egyébként Alapbéresítik az idénypótlékot Az építésügyi és városfej­lesztési miniszter az érdekelt miniszterekkel s a Szakszer­vezetek Országos Tanácsával egyetértésben az idénypótlék fizetéséről rendelkező jog­szabályokat hatályon kívül helyezte s elrendelte, az idénypótlék alapbéresítését A hatályban volt jogi szabá­lyozás szerint ugyanis az építőiparban dolgozóknak a téli munkaszünet js az esős idő miatt bekövetkezett ke­resetveszteség pótlására idénypótlékot fizettek. Az új rendelkezés szerint ágazati besorolástól függet­lenül, az építőipari tevé­kenységet folytató gazdálko­dó szerveknél, vállalatoknál, a tégla- és cserépiparban az eddig fizetett 15 százalékos * idénypótlékot 1971. június 1-i hatállyal alapbéresíteni kell. Az alapbéresítést úgy keli végrehajtani, hogy az idénypótlékra jogosult dol­gozók által végzett munkák teljesítményes alapórabérét valamint személyi órabérét egységesen 15 százalékkal meg kell emelni. IA mezőgazdasági termelő- szövetkezetek építőipari szervezeteinél, valamint az állami gazdaságok építőipa­ri részlegeinél á „Mezőgaz­dasági termelőszö'yalkezetek és állami gazdaságok ^pítő brigádjainak munkabér gyűjteménye” című bérfü­zetek alapján alkalmazott darabbéreket Is 15 százalék­kal kell emelni. Iránban értesíteni Az idénypótlék alapbéresí­téséről a dolgozókat írásban kell értesíteni. Az értesítés­ben az idénypótlék alapbéresí­tése miatti órabérnöveke­dést kell feltüntetni. Az is­mertetett rendelkezés kiadá­sával egyidejűleg szabályoz­ta a miniszter a téli munka­szünet kiadásának és díjazá­sának rendjét is. Az új sza­bályozás szerint az építőipa­ri vállalatok, valamint az építőipari ágazatba sorolt kisipari szövetkezetekkel munkaviszonyban álló, épí­tési munkahelyen foglalkoz­tatott fizikai dolgozók de­cern,bér hó 15 és március 15 napja között téli munkaszü­netre küldhetők. A tégla- és cserépipari vállalatok mun­kásállományú dolgozóit no­vember hó 1. és március hó 15. napja között lehet téli munkaszünetre küldeni. A dolgozó a téli munkaszünet időtartama alatt ideiglenes munkavállalásra jogosult. A téli munkaszünetre küldött dogozót fagyszüneti díj illeti meg. A fagyszüneti díj mér­téke — a személyi besoro­lás szerinti szakképzettségi fokozattól függően — a téli munkaszünet időtartamára érvényes munkaidő be­osztás szerint kieső munka­órákra számítva szakmunká­soknál 6 forint, betanított munkásoknál 5 forint, segéd­munkásoknál 4 forint. A faeyszüneti díjról A téli munkaszünetre kül­dött dolgozók részére fizetett fagyszüneti díj a részesedési alap terhére kiegészíthető. A kiegészítés mértékét, feltéte­leit és kifizetésének módját a kollektív szerződésben kell meghatározni. A vállalat eb­ben előírhatja, hogy a dolgo­zó a téli munkaszünetet kö­vetően meghatározott ide­ig a vállalatnál köteles dol­gozni, és ha ennek a köte­lezettségének nem tesz eleget, a fagyszüneti díj-kiegészítés teljes összegét, vagy annak egy részét vissza kell fizet­nie. A kollektív szerződés a visszafizetési kötelezettsé­get a fagyszüneti díjra is előírhatja, ha a dolgozó mun­kaviszonya a téli munka­szünet időszaka alatt léte- ; sül. Előírhatja továbbá a fagyszüneti díj teljes össze- j gének visszafizetését abban j az esetben is, ha a dolgozó i a téli munkaszünet lejártá­val a vállalat rendelkezése munkavégzésre, hanem mun­kaviszonyát önkényes kilé­péssel megszünteti. A fagyszüneti díjat a tárgyhavi végelszámolás bér­fizetési napján kell kifizet­ni, illetve a dolgozó kérésé­re az általa megadott címre kell megküldeni. A fagyszü­neti díjon túlmenően az idő­járás miatt kieső egyéb munkaidőre pl- az esősidő tartamának díjazása a jövő­ben nem fizethető. Ha a dol­gozó ezidő alatt munkaköré­től eltérő munkán nem fog­lalkoztatható, a kiesett mun­kaidő pótlása viszont terme­lési érdekből szükséges, a kieső idő helyett a dolgozó részére túlmunka rendelhető el. Az ilyen esetben elren­delt túlóra esetén is termé­szetesen jár a túlórapótlék is. Az ismertetett jogszabá­lyok teljes szövege a Taná­csok Közlönye 1971. évi 25. számában található meg. ellenére nem jelentkezik Dr. Cs. I. Szerencse a szerencsétlenségben Robert Barter amerikai katonát felszólították felet­tesei hogy szereljen le és egyáltalában mentesse fel magát a katonai szolgálat es lába van, a hadsereg rak­táraiban pedig csak 46-os nagyságig találhatók cipők. Ha Barternek mérték után csináltatnak cipőt, ez az ál­lamkasszának túlságosan alól. Barternek ugyanis 50- sokba kerül. Ólom a levegőben A motorbenzin oktánszá­múnak növelése céljából ólomtartalú vegyületeket ad­nak a benzinhez. A benzin elégése után az ólom a mo­torból a kipufogó gázokkal a levegőbe kerül és szennye- I zi a levegőt. San Diego- I ban, Kaliforniában több éven I keresztül vizsgálták a leve- 1 gő ólomtartalmának alaku- , lását és amellett, hogy azt veszélyesen nagynak talál­ták, azt is megállapították, hogy az ólomtartalomban évi mintegy 5 százalékos növe­kedés tapasztalható. A leve­gő ólomtartalma évszakon­ként is változik, legkisebb nyáron, legnagyobb decem­ber-januárban, amikor a nyári érték 8—10-szeresét is elérheti. munkatársunk a városi ta­nács vb ülésének anyagát írta meg. G. B.-né, Szolnok: Két­ségtelen, hogy este 10 óráig olyan hangosan hallgathatja rádióját ahogyan akarja. Mégis az együttélés íratlan törvényeit figyelembe véve azt javasoljuk: nap közben se bömböljön a rádió, vagy a lemezjátszó. Gondoljon arra, hogy nap közben is akad. aki pihenni akar, vagy a csendet szereti. N. S. Karcag: Az ŐRI cí­me: Budapest. V., Semmel­weis utca 1/3. Úgy véljük, e szervtől pontos útbaigazítást kaphat, M

Next

/
Oldalképek
Tartalom