Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-23 / 146. szám

XXII. évf. 146. sz. 1971. június 23., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Asszonyok szemével a szolgáltatásról A lakosság életkörülményeinek változásai magukkal vonják-a szolgáltatások iránti igények növekedését Más szóval, az életszínvonal emelkedésével lépést kell tartaniok a szolgáltatásoknak is. Amikor a szolgáltató­sok milyenjét vesszük szemügyre, nem egyszerűen gazdasági kérdést vizsgálunk: egyaránt társadalmi és politikai ügy ez. Ennek felismerése vezette a Hazafias Népfront megyei nőbizottságát, amikor az első nők fóruma összejövetelen a szolgáltatásokat tűzte napirendre: a jelenlegi helyzetnek és a negyedik ötéves terv előirányzatainak megismertetését, megvitatását. Hangsúlyoznom kell a vitajelleget, mert régen voltam már olyan jó hangulatú tanácskozáson, ahol az elnök­nek nem kellett többször felszólítania a résztvevőket, hogy mondják el véleményüket az adott témában. Egyszerű, mindennapos gondokat tettek szóvá a részt­vevők, akik többségükben a munkahelyi elfoglaltságuk mel­lett gyakorló háziasszonyok is. Volt ott munkásnő, paraszt- asszony,^ tisztviselő, művész, orvos, több közéleti tisztséget viselő nő, akik nagyon jól tudják, mennyire megkönnyíti azt a sokat emlegetett második műszakot, ha van hol kimosatni a ruhát, ha rendszeresen vásárolhat jó minőségű félkész ételt, ha nem gond hol megjavíttatni az elromlott centri­fugát, televíziót, ha nem kell napról napra munka után végig rohanni az üzleteket, míg bevásárolhatja a vacsorá­nak valót. Tény, hogy az elmúlt években Szolnok megyében 40 szá­zalékkal nőtt a szolgáltatások volumene (1970-ben elérte az egy személyre jutó 568 forintot), de még mindig messze el­marad az igényektől. Egyszerűen azért, mert eközben, ugyan­ezen idő alatt a száz háztartásra jutó hűtőszekrények meny- nyisége 16-szorosra, a mosógépeké 3,5-szeresre, a televízióké 15-szörösre, a gépkocsiké 5—7-szeresre emelkedtek. A ruházati vegytisztítás árbevétele már évek óta stagnál a megyében. Az árbevétel változatlansága azt bizonyítja, hogy a Patyolat sem tudja már hosszú évek óta kielégíteni a jelentkező igényeket. Erre két példa: hazánkban az egy személyre jutó Patyolatnál mosott ruha évente körülbelül 1,13 kiló, a mi megyénkben mindössze 16 deka volt 1970-ben. A vegytisztítás 0,17 tétel egy lakosra, szemben az országos 0,71 tétellel. Ezek után érthető, hogy a nők fórumán is a legtöbb felszólaló a Patyolat tevékeny­ségének bővítését kérte, ahogy mondták: „ha szükséges, más szolgáltatások rovására is”. Sok szó esett a GELKA tevékenységéről, a gépkocsik javításának helyzetéről. De még több olyan gondokról, ame­lyeknek megoldása nem követel milliókat. Ilyen gondja van például a Május 1 Ruhagyár szolnoki Il-es számú irodaházi telepének. A gyárnak ott ötszáz munkásnője dolgozik. Szeret­nék, ha a jízórait, yagy a kenyeret, a zöldséget az épületben lévő büfében megvásárolhatnák,. mielőtt a munkából haza- . mennek. Erről azonban szó sem lehet, mert a büfé elsősor­ban és csaknem kizárólag szeszt árusít. Kisújszálláson a férfi fehérneműgyárban már szintén ötszáz nő dolgozik, de hiába kérnek büfét, kérésük eddig mindenütt süket fülekre talált. Általában az ember könnyebben jut pálinkához a megyében, mint tejhez, vagy friss kenyérhez, zöldséghez, gyümölcshöz. Vajon nem ezt bizonyítja-e az egyik héki asszony fel­szólalása, aki elmondta: még napjainkban sincs minden nap friss kenyér a faluban, sőt boltosuk is hol van, hol nincs. Sajnálatos az is, hogy 1971-ben még mindig több helyen — például Jászberényben, Túrkevén és másutt is — azon kell vitatkozniok embereknek, és kilincselniök nem keveset, hogy az üzletek nyitvatartása a munkába menőkhöz iga­zodjon. A tanácskozáson résztvettek az egyes szolgáltató vál­lalatok vezetői is. Az az igazság, hogy legtöbben igyekeztek megmagyarázni a „bizonyítványukat”, — vagyis az objektív körülményeket okolták, amiért ilyen különösen rossz a helyzet a szolgáltatások vonatkozásában megyénkben. Az asszonyok megértőnek mutatkoztak abban, ahol be­bizonyosodott: valóban milliók kellenek a helyzet javítá­sára. De hajlíthatatlanok voltak abbéli nézetükben: a napi egyszerű gondokra jobban oda kell figyelnie minden vál­lalatnak és természetesen a tanácsoknak is, mint a telepü­lések első számú gazdáinak. Kétségtelen, a távlati tervek mutatják, hogy valamit javul majd a helyzet a megyében, de sajnos nem sokat. A kormány vissza nem térítendő állami támogatásként a szolgáltatások fejlesztésére 45 millió forintot adott a me­gyének. Ebből amint hallottam, 15 milliót a Patyolat kap meg. De ez is csak azt jelenti, hogy a mosott ruha egy sze­mélyre jutó mennyisége mindössze 0,60 dekára növekedik. (Az országos célkitűzés 3,5 kilogramm). A gépkocsi javítás, B javítóhálózat bővítésére 14 milliót, a lakáskarbantartás bővítésére 8, az elektroakusztikai cikkek és háztartási gépek javításának szélesítésre ugyancsak 8 millió, forintot ad a megye e központi pénzből a különböző vállalatoknak, szö­vetkezeteknek benyújtott pályázataik alapján. S ok pénz 45 millió forint, de a szolgáltatás jelen­legi helyzetét vizsgálva nem túl nagy összeg. Még­is azt kell mondanom: addig kell nyújtózkodnunk, ameddig a takarónk ér, annyit elköltenünk, amennyit a „nagy háztartás” pénztárcája elbír. És amire nem kellenek milliók, csak több megértés, nemcsak a haszonnézés, az úgy­nevezett „gazdaságossági szemlélet”, amely mögé sok vál-, lalat, mint védőbástya mögé bújik, hanem valóban az em­ber érdekének szem előtt tartása? Azokkal mi lesz? Bízzunk abban, hogy azokon is változtatnak, ha szép szóra nem, ta­lán a felettes szervek „rábeszélésére” azok, akiknek elsősor­ban feladatuk a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítése Varga Viktória Gratuláció a Lenin-rendhez Látogatás a vegyiművekben Kedves vendégek köszöntése Aill Abenés Nyikoláj Johan son egy doboz TOMI-val is- merk cdik A megyénkben tartózkodó tallinni pártmunkás delegá­ciót tegnap reggel az MSZMP megyei Bizottságá­nak vezetői a kedves ven­dégnek kijáró szeretettel fo­gadták a megyei pártbizott­ságon. Az üdvözlésen részt vett Csáki István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbi­zottság első titkára, Tóth János, Váczi Sándor és Za­gyi János, a megyei bizott­ság titkárai, Fodor Mihály, a megyei tanács elnöke és ott voltak a megyei pártbi­zottság osztályvezetői. A köszöntő szavak után Csáki István egy nagyszerű kitüntetéshez gratulált Nyi­koláj Johansonnak, a tal­linni városi pártbizottság el­ső titkárának. Testvérváro­sunk, a VIII. ötéves terv si­keres teljesítéséért elnyerte a Lenin-rendet. Nyikoláj Johanson válaszolt az üd­vözlésre. Csáki István rövid tájé­koztatóban bemutatta me­gyénket a vendégeknek, — majd a tallinniak és ven­déglátóik a szovjet hősi em­lékmű ünnepélyes koszorú­zásán vettek részt. Ezután a delegáció Tóth János és Si­pos Károly kíséretében a Tiszamenti Vegyiművekbe látogatott. Ezer tonna elindul Bán László, a gyár igaz­gatója köszöntötte a vendé­geket, majd érdekes ismer­tetőben adott számot rövid, mindössze két évtizedes tör­ténetükről. A beszámolót különösen Bán László „kollégája” Osz- vald Kaldre, a tallinni „Sztan- dart” bútorgyár igazgatója hallgatta nagy figyelemmel. A szociális létesítmények közül különösen a „fekete­fehér öltöző nyerte meg tet­szését A vendégek érdeklődtek a munkáslétszám megoszlásá­ról is. A négyszáz karban­tartó szerepére Sipos Ká­roly hívta fel a figyelmet: — Az óramű pontossággal megszervezett karbantartás a gyár egyik erőssége és biz- tasítéka a zavartalan terme­lésnek — jegyezte meg a városi pártbizottság első titkára. Bán László beszélgetés közben bemutatta a gyár mosószer kollekcióját. — Ismerik a TOMIT Tal- liónban? — kérdeztük a de­legáció egyetlen nő tagjától, Aili Abentől. — Hallottam már róla odahaza- is, de még nem volt módomban kipróbálni — vá­laszolta a tallinni 42-es szá­mú iskola igazgatóhelyettes nője. — Rövidesen elindul egy ezer tonnás exportunk a Szovjetunióba. Így néhány hét múlva önöknél is kapni lehet, ezt a szolnoki termé­ket — válaszolta Bán László. Okos gépek, kellemes illat A gyárlátogatás során a vendégeket szállító mikro­busz elhaladt a három kén­sav üzem mellett — és egy negyedik mellett, amely je­lenleg jó ütemben épül, elő­reláthatólag egy év . múlva tprmel majd. ( , ' A mosószer üzem előtt Nagyiványi György üzemve­zető köszöntötte a delegációt és kísérőiket. Benn az üzem­ben okos szalagok, ügyes gé­pek, kellemes illatban cso­magolták a TOMI-SUPER-t. a TOMI-PRÍMA-t, — az AUTOMAT-ot. — Kezd kimenni a divat­ból a mosószerek sokfélesé­ge; túl nagy figyelmet kö­vetel a háziasszonyoktól. — Egy univerzális termék ki­dolgozása foglalkoztatja most a szakembereket — jegyez­te meg a különböző színű dobozhegyek tövében Bán László. A gyárlátogatás a porfestéküzem megtekinté­sével ért véget. A tallinni vendégek délután a program szerint a Szolnoki Állami Gazdaságba látogattak ki. Nyári ülésszak Az Elnöki Tanács szerdá­ra összehívta az országgyű­lést. Az áprilisban újjává­lasztott legfelsőbb államha­talmi testületnek ez lesz az első munka-ülésszaka. A ja­vasolt napirend szerint a képviselők meghallgatják a kormány elnökének expozé­ját, majd megvitatják az államháztartás elmúlt évi költségvetésének végrehajtá­sát. Hagyomány már, hogy egy-egy választási ciklus kezdetén a kormány elnöke beszámol az országgyűlés előtt az újjáalakult Minisz­tertanács programjáról, vá­zolja a népgazdaság előtt álló főbb feladatokat, szól időszerű bel- és külpolitikai érdekességekről. Az is par­lamenti gyakorlattá vált már, hogy a mögöttünk lévő esztendő pénzügyi zárszám­adásának elemzése a nyári ülésszak feladatai közé tar­tozik — az elmúlt napokban lezajlott állandó bizottsági tanácskozások vitái arra utalnak, hogy ezúttal is a zárszámadásról szóló jelen­tés kerül a plénum elé. Az 1970-es állami költség- vetés végrehajtását hat par­lamenti munkacsoport — az ipari, a kereskedelmi, a me­zőgazdasági, a kulturális, a szociális és egészségügyi, a jogi- igazgatási- s igazság­ügyi, valamint a terv- és költségvetési bizottság — vette górcső alá. Az ülésso­rozaton csaknem száz kép­viselő fűzte hozzá vélemé­nyét a kiadások, bevételek alakulásához. A bizottsági viták élénksége nem utolsó­sorban annak köszönhető, hogy az 1970-es1 költségvetés összeállítói már az esztendő kezdetét jóval megelőzően megtanácskozták a parla­menti bizottságokkal az ál­lamháztartás akkor még „félkész” állapotban lévő pénzügyi programját. Az 1970-es állami költségvetés alakításban tehát minden korábbinál nagyobb szerepe volt az országgyűlésnek — a zárszámadásról szóló pénz­ügyminiszteri beszámolót — minden bizonnyal ehhez mért széleskörű érdeklődés kíséri majd. Hílü.k -- TUDÓSÍTÁSOK - liíüLK - TI DÓSÍ TÁSO & HÍR EK Szovjet vendég Kedden reggel Budapestre érkezett Nyikoláj Nyikolaje- vics Bogoljubov akadémikus, a dubnai egyesített atomku­tató intézet igazgatója. Fogadására a Keleti pálya­udvaron megjelent dr. Tété­nyi Pál. a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkárhe­lyettese, aki egyben a ma­gyar kormány megbízottjá­nak tisztjét tölti be a dub­nai egyesített atomkutató In­tézetben. Jelen volt az orszá­gos atomenergia bizottság több vezető munkatársa, va­lamint A. V. Jezsov, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségi tanácsosa is. A neves tudós tíz napra tervezett magyarországi láto­gatása alkalmával a tudo­mány képviselőivel tárgyal és felkeres több, a fizikai ku­tatásokkal és oktatással fog­lalkozó intézményt. Virágzik a Tisza Az igazi nyár még várat magára, de a Tisza virágzá­sa már közeledését jelzi. Szélcsendes alkonyaikor a Bodrogközi folyószakaszon sok helyen, mint valami nagy katlan, forrni kezd a víz és a felszínre emelkedő lárvákból miliószámra bújnak ki a kecses formájú szárnyas ro­varok: a tiszavirágnak neve­zett kérészek, hogy három­éves iszapotthonuk után a fényben üljék meg nászukat. A sárgásfehér, kis „lepkék” arasznyi magasságban az ár­ral szembén repülve gyakran a víz tükrére csapnak és amikor velük szemben rep- desve megérkeznek a szür­késszínű nőstények, megkez­dődik a csodálatos „nász- tánc”. A felhőként gomolygó kérészék két három órán át folytatják táncukat, majd a folyóba zuhanva elpusztul­nak, A rajzás sok „vendéget” csal ki a Tiszára. Estefelé a fecskék és más madarak csapatai köröznek a part mentén, a víz felszínén pedig a halak sokasága úszkál; dús lakomára várva. Ez jelzés a halászoknak is, akik ilyenkor vízreszállnak és szép zsák­mányt szereznek. A tokaji Halászati Szövetkezet tagjai közül az elmúlt két napon már többen fogtak tizenöt— húsz kilós harcsát is. Mérgező, robbanó vegyszert loptak A szombaton délutántól hétfő reggelig terjedő időben ismeretlen körülmények kö­zött eltűnt a 12. számú Vo­lánnak a pécsi vasútállomá­son levő nyitott darabáru- raktárából hat üveg metanol vegyszer. A színtelen alko­holhoz hasonló folyadék egy­literes csavaros, fekete ku­pakkal zárt fehér üvegekben volt. Az üzem vezetői felhív­ják a figyelmet arra, hogy a vegyszer erős méreg s rob­banásveszélyes. Az ügyben a vizsgálat folyik. „Sertésgyár” A Délalföld egyik legkor­szerűbb sertéstelepén, a tá­péi Tiszatáj Tsz új létesítmé­nyében megkezdődött a rész­leges termelés. Az 50 millió forintos beruházással készült „sertésgyár’’ évente 7000 hí­zót bocsát ki. A komplett jószágtelephez 4, egyenként 30 vagonos takarmánysiló csatlakozik, továbbá egy szo­ciális épület, amelyben több öltöző, mosdóhelyiség, vala­mint konyha és ebédlő ka­pott helyet. Jubileum Kedden ünnepelte feni;-, lásának 75. évfordulóját nagykállói elme. és ideg gyógyintézet. 1896-ban kezd­te meg működését 80 ággyal az intézet, amely a második ilyen jellegű intézmény volt hazánkban. Jubileumi ün­nepségen a legjobb dolgozók­nak kitüntetéseket, a törzs- gérda tagoknak jelvényeket és jutalmakat adtak át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom