Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-22 / 145. szám

4 UWBHUB jncuici HETBÄT 1971. Junius 22. Repülőgépeltérítés9 diplomatarablás 19, Á Spreti-ügy A diplomatarablások so­rában egyik legtöbbet tár­gyalt eset gróf Kari von. Spreti, a guatemalai nyugat­német nagykövet elrablása és megölése volt. 1970 már­cius 31-én éjszaka aláírás nélkül távirat érkezett az El Grafico című napilap szerkesztőségébe. A távirat közölte, hogy: a „Felkelő fegyveres erők” nevű titkos szervezet magára vállalja a felelősséget a nagykövet el­rablásáért. Közölték „azt is, hogy mit kívánnak Spreti szabadon bocsátásáért: öt po­litikai fogolyért cserébe en­gedik el a nagykövetet. Egy nappal később a dip­lomatarablók felemelték kö­veteléseiket: most már 16 politikai fogoly szabadonbo- csátását kívánták; majd új­ra emeltek a számon és vé­gül 25 politikai fogoly sza­badlábra helyezést és 700 000 dollár váltságdíjat kívántak. — A nyugatnémet kormány megkísérelte rávenni a gua­temalai vezetőket: ered­ménytelenül. Április 5-én megcsendült a telefon az El Grafico szerkesztőségében: közölték, hogy hol található meg Spreti holtteste. A kommunisták elítélik az egyéni terrort i Éppen Spreti meggyilko­lásának hírével egyidőben hozták nyilvánosságra az Ar­gentin Kommunista Párt Központi Bizottságának egy nyilatkozatát, amelyben fel­léptek a diplomatarablások ellen. Az argentin kommu­nista párt nyilatkozata le­szögezte: „Ez a harci forma zsákutcába vezet, s nem biz­tosítja a nemzeti független­ség kivívását. Az igazi for­radalom csak a tömegek részvételével győzedelmes­kedhet. A történelmi tapasz­talat azt mutatja, hogy az egyéni terror módszereit al­kalmazó elszigetelt csopor­tok harca zsákutcába tor­kollik és végső soron csak a reakció malmára hajtja a vizet. „A tömegek harcával minden kivívható, a töme­gek részvétele nélkül viszont semmi sem”. Spreti gróf meggyilkolása után Guatemalában rendkí­vüli állapotot vezettek be. A főváros utcáin megerősített katonai és rendőri egységek cirkáltak, és az első napok­ban több mint háromszáz embert tartóztattak le. Az elfogottakat a redőrőrszo- bákon és katonai laktanyá­ban kínozták — a terror ürügyéül a kormány Kari von Spreti elrablását és# meggyilkolását emlegette. A világsajtó, amely rend­kívül sokat írt Spreti nagy­követ meggyilkolásáról, vi­szonylag keveset foglalko­zott a háttérrel. Számos lap­ban elfelejtették, vagy szán­dékosan elhallgatták azt a tényt, hogy Guatemalában barbár ellenforradalmi rend­szer uralkodik. Nyomor és bilincs Ám például a párizsi Let Monde Diplomatiuqe megír­ta: „Kevés nép érzi még La- tin-Amerikában is oly sú­lyosan a kettős elnyomást, saját oligarchiái kizsákmá­nyolását — a „terratenien- tes”, azaz a nagybirtokosok igáját — és az északameri­kai tőkéét”. Erről a francia lapról nem lehetne azt mon­dani, hogy forradalmi szel­lemben ír, mégis kénytelen volt így nyilatkozni arról az országról, ahol forradalmá­rok ezreit tartják bilincsben s ahol a hasznosítható föld­terület 78.8 százaléka a la­kosság 1.2 százalékának ke­zében van, de ezen belül is néhány nagy család a gaz­dája az ország több mint felének. így kellett írnia a francia lapnak arról az or­szágról, ahol — ez amerikai adat — minden dollár min­den évben két dollár hasz­not hoz az amerikai tőkének és ahol az iparban dolgozók bére hivatalos számítás sze­rint a létminimum 37 száza­léka.. .” Mindehhez hozzá tartozik még egy másik tény is: Gua­temala az Egyesült Államok egyik legfontosabb latin­amerikai bázisa, itt képzik ki paritizán vadászatra, a gerillák elleni harcra a töb­bi latin-amerikai országból odairányított és a „különle­ges haderő” csoportjait Spreti gróf elrablását a gerillák jó néhány akciója előzte meg: 1967 augusztu­sában a főváros rendőrfőnö­két lőtték le, 1968 januárjá­ban két amerikai kiképző tisztet; 1968 augusztusában az amerikai nagykövetet akarták elrabolni és amikor a diplomata futni kezdett, rálőttek, meghalt. 1970 feb­ruárjában a gerillák elrabol­ták Alberti Fuentes Mohr guatemalai külügyminisz­tert — kicserélték egy letar­tóztatott politikai fogoly el­lenében. Nem sokkal később elrabolták, majd kicserélték Sean M. Holly amerikai dip­lomatát. Ez márciusban tör­tént —, s ezt követte a Spreti-(ügy. (Következik: Nagykövet a ládában) Kereskedünk ? — Für essek módra Mindig okosodik az ember. Tegnap például ismét meg­bizonyosodhattam arról, hogy az írás igazságánál héllyel- közzel sokkal erősebb a tett valósága. Két dühös emberre lettem figyelmes a Fűrészek szolno­ki üzeme pénztára előtt. Embereink az írás és a va­lóság egyelőre kibékíthetet- lennek látszó ellentétét rek­lamálták. A pénztár ablakán ugyanis írva vagyon, hogy 14.30 óráig tart a hivatalos idő, vagyis az ügyfélfogadás. A valóság: a pénztárba be­osztott dolgozók ebédelnek. A várakozók reklamálnak, a szolidáris tisztviselőnők leintik őket: „Ebédelünk és kész! Ebédelni talán csak szabad?” Persze, hogy szabad, jóét­vágyat is kívánunk hozzá, még a munkaidőben elfo­gyasztott ebédhez is, csak éppen a vásárlók szempont­jából nem tartjuk előnyös­nek. Vagy vezessük be talán az áruházakban is azt a módit, hogy az eladók kiszolgálnak ugyan, de a pénztárnál meg­áll az élet, mert a pénztáro­sok ebédelnek. Ha egyszer véletlenül egy ilyen boltban vásárolnak majd a Fűrészek tisztviselő- női, gondoljanak magukra! — ti — Lovasnapok Hortobágyon Háromszáz évvel ezelőtt tente Bálint debreceni jó­szágkereskedő alapította az első szervezett hortobágyi ménest. Ennek a jubileumnak a jegyében rendezték meg pénteken, szombaton és va­sárnap az idei hetedik nem­zetközi hortobágyi lovasna­pokat. A rendezvényeket igen sok hazai és külföldi turista ke­reste fel. A valamikor em­bert alig látott pusztai uta­kon kora reggeltől kezdve valóságos „járműfolyam” ha­ladt a csárda és a mátai lo­vaspálya felé, s a kilenclyu- kú híd melletti legelő most többezér jármű parkírozó helye volt. A Hortobágyi Állami Gaz­daság kibővített s korszerűsí­tett lovaspályáján bonyolí­tották le a háromnapos U* vasversenyt és bemutatót. Csaknem 200 paripát lova­goltak meg magyar, osztrák és szlovák lovasok. ÁZ ARANY CSODA A Tyelecskoje tó vagy ahogyan a helyi nyelvjárás szerint nevezik: az Áltáj- Kiol — Szibéria legvonzóbb, legszebb természeti kincsei közé tartozik. Az 50 mér­föld hosszúságú, 2 mérföld szélességű nagyon mély he­gyi tó 1430 lábnyi magas­ságban fekszik a tenger szintje felett. A LEGENDA Altáj-Kiol — „Arany Ta­vat” jelent, ez az elnevezés ősi legendához fűződik. Élt egyszer egy Kogul nevű va­dász — mondja a legenda — a szilaj Kulizmán folyó völgyében. Szerencsés em­ber volt, a vadászatokról mindig mókus, róka és co­boly prémekkel tért haza. Egy napon azonban üres kézzel érkezett vissza. Ez nagyon lehangolta, mert ka- limot, — mennyegzői pénzt — gyűjtött, amin a szépsé­ges Kamirt szerette volna megvásárolni. Miközben fá­radtan és éhesen leült egy farönkre, hirtelen csillogó aranysugár kápráztatta el a szemét. Egy nagy arany rö­göt talált. Most már övé le­het Kamir! De a gazdag és kapzsi bég — a földesúr — fülébe jutott a dolog és el­határozta, hogy mindenkép­pen megszerzi magának Ko­gul kincsét. A vadász, sem­hogy odaadja, inkább fel­mászott a hegytetőre és az arany rögöt a tó mély vizé­be dobta. Innen az elneve­zés. A LENIN-SZIKLA A dél-szibériai hegyes Al- tájt sok út szeli át; leg­többjük a Tyelecskoje tóhoz vezet. A legérdekesebb kö­zülük talán az az útvonal, mely a tóból egyedül kiága­zó Bija folyó partjai men­tén húzódik. Közvetlenül Udalovka falu mögött ha­talmas szikla meredezik az ég felé, csúcsán Lenin alak, amelyet Ivan Sisojev szob­rász faragott. Az Altáj-Tau-ról nézve a tó különösen szép. Körülbe­lül 70 szilaj. vad folyó, magasról ömlő sebes víz­esésekkel torkollik bele. A Korbu vízesés lenyűgöző. Napsütéskor az ezüst per- metfelhőben képződött szi­várvány messze mérföldek­ről is látható. Másik vonzerő a számtalan ásványvíz for­rás. A MÁRVÁNY HEGY Tavasszal és nyáron a tu­risták áz Altáj Úttörője ne­vű motoros hajón tehetnek kirándulást a tavon. De a legkellemesebb kis csóna­kokkal utazni. A tó köze­péről nagyszerű kilátás nyí­lik a lejtős partokra, a meredek sziklákra, a hegyi lejtőket borító méltóságtel­jes cédrusfákra. Jajliu falu közelében emelkedik egy mészkőhegy, ez már a már­ványhegyek világa. A partokat gyümölcsös bo­rítja — fagyálló aknaiak­kal, körtefákkal, usszuri, perzsa és mandzsúriai dió­fákkal. A Tyelecskoje tő állami­lag védett terület. A tiszta levegőt nem szennyezi gép­kocsikból kipufogó füst — a látogatók gyalogtúrákon járják be a vidéket. A ki­rándulás a hegyekbe felejthe­tetlen élmény. A tó vonzza a halászokat. A halállományban fellelhet­jük az édesvizű halak helyi fajtáit a csukát és a nagy rombuszhalat. SZÁZEZER TURISTA A nagy távolság ellenére turisták ezrei látogatnak ide a Szovjetunióból és kül­földről egyaránt; számuk 1970-ben csaknem elérte a százezret. A turizmus köz­pontjaiban,^ a helyi törté­nelemben és földrajzban já­ratos idegenvezetők állnak a turisták rendelkezésére. Tervezik a központok fej­lesztését és egy 1000 szemé­lyes szálloda építését is. Té­len is üzemel majd a turis­taház, mert a terület nagy­szerű sielési lehetőségeket nyújt. Leonid Gavrilov Egymillió csengős jármű A bydgoszczi „Romét” Kerékpárgyár ebben a termelési ágban Európa legnagyobb üzemévé lépett elő. A gyár az idén egymillió sport-, turista-, gyermek- és versenykerék­párt, ifjúsági és összehajtható kerékpárt állít elő. Az összehajtható kerékpárok egycsapásra meghódították a piacot. Az eddigi típusokat kiegészíti az új; a „Pelikán” amely úgyszólván a gyermekkel együtt képes „növekedni”. Nyerge és kormánya ugyanis a 6—14 éves gyermekek test- magasságához alkalmazható, sőt: felnőttek is használhatják. A szárnyas Pegazust, a „Romét” kerékpárgyár védjegyét a világ több tucatnyi országában ismerik, amiből a bydgoszczi üzem termékeinek minőségére és műszaki színvonalára kö­vetkeztethetünk. A kerékpárgyár ■ hagyományos exportpart­nere az Egyesült Államok, Kanada, Anglia és a Német Szö­vetségi Köztársaság. A lengyel kerékpárok eljutottak a Fidzsi-szigetekre, Madagaszkárra és Indonéziába is. Takarmánypótlás Ä krakkói Zootechnikai Kutatóintézetben néhány év­vé] ezelőtt új kutatások kez­dődtek: céljuk állati takar­mány előállítása szintetikus zsírsavak felhasználásával. E zsírsavak a köolajfeldolgo- zásnál. fekete és barnaszén, tőzeg és más anyagok lepár­lásánál maradnak vissza. A kísérleteket sertéseken, bor­jakon és tyúkokon folytatták. A takarmányhoz hozzáadott minden 50 gramm szinteti­kus zsírsav több mint 100 grammos (azaz 14 százalékos) súlygyarapodást biztosít na­ponta és egy kg súlygyarapo­dásra átszámítva 20—25 szá­zalékkal csökkenti a takar­mányfelhasználást. A kísérle­tek kimutatták, hogy 200 gramm szintetikus zsírsav egy kg átlagos fehérjetartal­mú takarmány (gabona) fel- használását takarítja meg. A kísérleteket három éven ke­resztül végezték néhány ki-; sérleti farmon. Ausztráliai ősember? Ausztráliát nagyjábó] elke­rülte a világ kulturális áramlata, hiszen őstörténete úgyszólván csak 1788-ban ért véget. Ekkor szálltak partra az angolok a mai Sydneynél, s az egész kontinensen akkor még 500 törzs összesen kb 30 000 ember lakott. Kik vol­tak ezeknek az ősei, eredeti­leg is ott éltek-e, vagy hon­nan jöttek? A tudományos világot régóta izgatja a kér­dés, s az utóbbi időben több tudományos expedíció indult keletre és délkeletre, hogy a Sydney és a Brisbane-i mú- •zeum megbízásából felkutas­sa az ausztráliai ősembert. Az eredmény a várakozáson felüli lett. Adelaide-től dél­re, Dewon-Dowsnál hat mé­ter mélységű lelőhelyen há­rom különböző kultúrtörténe­ti kor maradványait találták, amely az i. e. 3. századra ve­zethetők vissza. Ennél sok­kal régebbi leletekre bukkan­tak Queenslandben, a Motaff hegy egy barlangjában. Ezek a szénizotópos kormeghatá­rozás alapján i. e. 14. század­ból maradtak vissza. így az az emberi koponyamarad­vány, amelyet Melborne kö­zelében találtak 1940-ben, S amelynek korát 16 ezer év­ben állapították meg. már nem is meglepetés. Mindezek alapján megálla­pítható, hogy az ausztráliai őslakók főleg a kontinens ke­leti részét népesítették be, a Murray-folyó környékén. Csi. szolatlan szerszámaik azon­ban az i. e. 3. évezredig ugyanazon a technikai fokon maradtak és nagyon hosszú időn át megrekedtek a poli­néziai térség kultúrájának legalacsonyabb fokán. Űjabb holdjármű? Képünk az új holdjárműt, a „Lunar Rover”-t mutatja be, amellyel Scott és Irwin van, energiáját pedig akku­mulátor szolgáltatja. Szükség esetén a „Lunar Rover’; a amerikai asztronauták az Apollo—15 július végére ter­vezett holdraszállása után a Holdon szándékoznak „kocsi, kázni”. A járműnek négy drótfonatból készült kereke Földről is irányítható. Fel­szereléséhez tartozik egy tv- kamera is, melyet akkor he­lyeznek üzembe, amikor va­lahol leparkol. Fájdalomcsillapítás — minirádióval A beteg testrészből az agy­ba futó idegimpulzusoknak egy zavaró rádióadóval való megszakításával az igen erős fájdalmat is csillapítani le­het. A fájó testtájékhoz le­hetőleg köze] két elektródát, valamint egy elemes minia­tűr rádióvevőt ültetnek be. Fájdalom esetén a páciens­nek csak egy rádióadó anten­náját kell a beépített rádió- stimulátor fölé tartania. A stimulátorböl kiinduló im­pulzusok erősen csillapítják az idegek fájdalomjelzéseit és a fájdalmat a beteg test­tájékon könnyű bizsergés váltja fel. Az amerikai Du­ke University kutatói által kifejlesztett készüléket már több betegen kipróbálták. Biztos megállapítás Az amerikai Miles labora­tóriumban igen érdekes teszt- vizsgálatot dolgoztak ki, amelynek segítségével a nők egy órán belü] megbizonyo­sodhatnak afelől, terhesek-e, vagy sem. Ez a vizsgálat 95 százalékos pontossággal meg­felelőnek bizonyult kétezer nőnél. Jelen pillanatban a vizsgálat alapját képező gyógyszer még nem kapható kereskedelmi forgalomban. «Nemsokára piacra dobják az Egyesült Államok valameny- nyi gyógyszertárában.) A kémia csodája A kémia csodái közé tarto­zik az a különböző színekben pompázó szőnyeg, melyet egyetlen festékfürdővel állí­tanak elő. A szőnyeg olyan színtelen szálakból készül, amelyek különböző módon reagálnak egy bizonyos fes­tékre. A festékfürdőből ki­emelve klasszikus vagy mo­dern mintázatú sokszínű gyönyörű szőnyeget JjapnakJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom