Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

1971. június 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szöcske, Cini, Tárná meg a többiek ••• Balatonszepezden A nyárt mozi-műsorban számos olyan alkotás szere­pel, amelyben neves film­színészeket üdvözölhetünk. A világhírű Julie Christie játssza a Petulia című ame­rikai film főszerepét Az olasz Marcello Mastroianni ezúttal angol alkotásban mu­tatkozik be, címe: „Az utol­só Leó”. „Az ördög mérnök haldia” című filmkomédiá­ban a csehszlovák közönség két kedvencét, Jirina Boh- dalova-1 és Vladimir Men- sik-et láthatja a magyar kö­zönség. Először mutatkozik be a magyar közönség előtt Julie ■.Andrews, aki a „Dar­ling Lili” című amerikai mu­sical főszerepét alakítja- énekli. A több film főszere­péből ismert rokonszenves' fiatal szovjet filmszínészt, Sztanyiszlav Ljubsin-t ezút­tal <rA cár tisztje és a ko­misszár”-ban üdvözölhetjük. Anna Karinát francia scifi- ben, az „Alphaville” — női ^szerepében láthatjuk vi- zont. A nemrég elhunyt iourvil játékát a „Leon és 1.2 atlanti fal” című fran­cia—olasz vígjátékban élvez­hetjük. Ugyancsak ő szere­pel Jean-Paul Belmondo és David Niven társaságában „Az agy” című francia bűn­ügyi vígjátékban. Oleg Ta­bakov, a neves szovjet szí­nész, aki Örkény István „Tóték” című darabjának őrnagyát alakítja nagy si­kerrel Moszkvában — kima­gasló szovjet filmalkotás fő­szerepében jelentkezik, címe: „Ragyogj, ragyogj, csilla­gom”. Három új magyar filmet is műsorra tűznek a mozik a nyári—őszi hónapokban. Augusztus 26-án lesz a pre­mierje a Szász Péter „Ka­paszkodj a jellegekbe” című, magyar—szovjet kooproduk- cióban készült, kétrészes, színes, kalandos vígjátéká­nak. Szeptember 9-én lesz a bemutatója trA halhatatlan légiósának. A Rejtő Jenő életének néhány epizódját felelevenítő alkotás egyúttal Somló Tamás operatőr első rendezői bemutatkozása. Szeptember 23-tól játsszák a mozik a „Hahó, öcsi!" círhű színes mesefilmet, amelyet Török Sándor írt és Palás- thy György rendezett. A fő­szerepben a népszerű gye­rekszínész, Kovács Krisztián mutatkozik be. Színes filmen térképezik fel Magyarországét Kevesen tudják, hogy a MAFILM 8-as stúdiójában a reklám-, árupropaganda és számos más rendelésre ké­szülő dokumentumfilm mel­lett az utóbbi években új produkciókat is forgatnak. Három éve a megyék és a városok tanácsai, mint új mecénások a színesfilm esz­közeivel igyekeznek megörö- kíttetni fejlődő, változó éle­tünket rögzíteni a múlt még fellelhető nyomait, s tovább adni a jövőnek a ma tapasz­talatait. 1968-tól 1975-ig tulajdon­képpen a filmesek segítségé­vel feltérképezik Magyaror­szágot. A mai ember, nem utolsósorban az elkövetkező generáció számára olyan filmdokumentáció áll majd rendelkezésre, amely értékes bizonyítéka társadalmi ren­dünk humanizmusának és igazságának. Valamennyi al­kotás azt a döbbenetes vál­tozást és pillanatot ábrázol­ja, amikor még látni a teg­nap maradványait és ugyan­akkor egyre inkább körvo­nalazódnak egy új „honala­pítás”, egy új ország megte­remtésének körvonalai. Bé­kés, Szolnok, Fejér, Zala után ebben az esztendőben Győr és Heves megyéről, Pécs, Tata, Nagykanizsa és Zalaegerszeg városáról ké­szíttetnek filmeket a stú­dióban. A sorozat a követ­kező évben — a tervek sze­rint —- Székesfehérvárral, Szolnokkal, továbbá Csong- rád megyével folytatódik. A MAFILM 8-as stúdiójá­nak rendezői, operatőrei és a stáb valamennyi tagja lelke­sedéssel vállalta a filmkróni­kás nem mindennapi szere­pét, hiszen amellett, hogy történelmi dokumentumokat örökítenek meg, ugyanak­kor módjukban áll az ország legtávolabbi vidékeit is meg­ismertetni a nézőkkel, s ele­get tehetnek a szórakoztatás igényeinek is. Az elmúlt öt napban csehszlovák kollégistákat lá­tott vendégül a Szamuely Tibor Gépipari Technikum és Szakközépiskola és a Vásár­helyi Pál Közgazdasági Szak- középiskola kollégiuma. Há. rom éve született ez a kap­csolat, amelynek jegyében évenként kölcsönösen láto­gatják meg egymást a há­rom intézmény tanulói. A brnoi textilipari, építőipari és vegyipari szakközépiskola kollégiumának diákjait, hu­szonnégyen képviselték a tegnap zárult baráti találko­zón. Elkísérték őket a kollé­gium vezetői is, így Alois Hadecek igazgató, aki régi barátja a magyaroknak. Elő. Aznap a táborban a kö­vetkező esemény volt a szén. záció: a tatai kiszesek átjöt­tek hozzájuk és kölcsönkér­ték a délutáni mérkőzésükre Szöcskét, a kapust. Elő­ször nem akarták engedni, de amikor megmagyarázta „Judit tanáméni”, hogy ez az egész tábornak dicsőség, nemcsak megértették, hanem így búcsúztatták társukat: „menjen, sok sikert... men­jen, sok sikert!’’ A kölcsön­kérés nem volt véletlen. Előző nap ugyanis ők vívtak nagy futtbalmérkőzést a ta­taiakkal, s ők, a „kicsik” 6:4. re nyertek. Dicséret Szöcské­nek (Kovács Laci), Cininek (Vincze Laci), Tarnónak (Tarnóczai Attila), Lacónak (Nagy Laci) meg a többi focistának, akik szíwel-lé- lekkel hajtottak 90 percen át. (Lehet, hogy a magyar futball egyszer még régi fé­nyében ragyog majd?!) Ta­lán azért is küzdöttek orosz­lán módra, mert a tábor töb­bi hatvan lakója egész idő alatt kórusban kiabálta: „Hajrá Szolnok!” Azt hiszem most már min­denki sejti: mindez egy út­törőtáborban zajlott le az elmúlt héten szerdán, illetve csütörtökön. Balatonszepez­den, a szolnoki városi ta­nács vb úttörőtáborában, ahol a szandaszöllősi gyere­kek az első táborozók és amelyre a tanács az idén is sok pénzt költött, hogy még szebb és kényelmesebb le­gyen. A tábor központi épü­lete megszépült és sok új­donságot találhatnak az ott nyaraló gyerekek. Mindenek­előtt egymás mellett sorako­zik most már 9 faház, mind­egyikben nyolc gyerek lak­hat. Ennek ellenére nem Hangversenyek a szomszédban Az idén Pest megyében három szabadtéri hangver­senyt rendeznek. Az elsőt Vácrátóton, a Magyar Tudo­mányos Akadémia botanikus kertjében tartják július 3-án. A festői környezetben, az ország legnagyobb élőnövény gyűjteménye „koszorújá­ban” kerül sor a Budapesti MÁV Szimfonikusok olasz operaestjére, Lukács Miklós karnagy vezényletével. szőr 1948-ban, a VIT-en járt Magyarországon. Most, hogy a három éve tartó kapcsola­tot szerződés formájában is rögzítették, illetve megörökí­tették, a szerződő felek ha­tározott vágya öltött testet, egy nagyszerű kezdeménye­zés további erősödésének vetették meg az alapjait. Ebből az alkalomból a kollé­gisták vezetőit vendégül lát­ta a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa, valamint a Szolnok város tanácsa. A ké­pen a csehszlovák vezetőket látjuk, jobbról a második a kollégium igazgatója, a kap­csolat fáradhatatlan szor­galmazója. zsúfoltak a helyiségek, ha­nem szellősek, világosak, ké­nyelmesek. Elkészült az új sportpálya is, lehet focizni, kézilabdázói, tollaslabdázni. A régi sátrak még egy be­vonatot kaptak, nem kell at­tól tartani, hogy beáznak. És ami kevésbé látványos, de nagyon fontos: új felszerelé­seket kapott a konyha, elké­szült a tábor csatornázása, s most már rendszeresen he­tenként kétszer elszállítják a szemetet is a táborból. Van még egy nagy újdon­ság: a táborban a városi ta­nács vb és a városi úttörő- elnökség központi gazdaság­vezetőket állított, akik négy­hetenként váltják egymást. Így azután nem volt megle­pő, hogy a szandaszöllősiek tábornyitása disznótorral kezdődött. Pontosabban disz­nóöléssel! Százhatvan kilós coca lelte „halálát” a táborban, s a gyerekek azon vetélkedtek, ki vigye a lábát, ki fogja a fülejt, a farkát. Lett is olyan hurka, kolbász, hogy bárki megkóstolhatta volna, s a gyerekek olyan jóízűen és sokat ettek, hogy még a „fü­lük’’ is kétfelé állt tőle. Meg kell nyugtatnom a szandaszöllősi mamákat, pa­pákat: gyerekeik nem éhez­nek, nem fáznak. Sőt: a tá­bort elnevezték a városi ta­nács hizlaldájának. Reggel fél hétkor van ébresztő és es­te fél tízkor takarodó. Reg­geli — amikor ott jártunk, szalámi, vajaskenyér, kávé volt, az ebéd gulyásleves, ré­tes, gyümölcs. Vacsora rán­tott szelet burgonyával, sa­vanyúsággal. És eközben tíz­órai és uzsonna. Mivel telnek a napok? El­sősorban — természetesen amikor jó idő van r- stran­Magyar Gyulát, az utóbbi időben többször is láttam különböző úttörő rendezvé­nyeken. ö a Magyar Vörös- kereszt megyei titkára és mégis a veterán úttörőveze­tők találkozóján, a megyei úttörőparlamenten és a tör­ténelmi bizottság ülésein ta­lálkoztunk. Aki régebben ismeri Magyar Gyulát, az tudja, hogy neve Szolnok megyében szinte elválaszt­hatatlan az úttörőmozgalom­tól. — 1948-ban lettem peda­gógus Mezőtúron az újvárosi általános iskolában — em­lékszik vissza. — Akkor ala­kult ott az első úttörőcsapat és én mindjárt bekapcsolód­tam a mozgalomba; rajve­zető lettem. Egy évvel ké­sőbb csapatvezetőnek és egy­ben városi társadalmi tit­kárnak választottak. Akko­riban még nem volt egysé­ges ifjúsági szervezet, mi a SZIT-hez kapcsolódtunk. Munkánkban sokat segítet­tek az ifivezetök, akik raj­vezetőként dolgoztak. 1950-ben létrejött a DISZ, és Magyar Gyula Szolnok úttörőtitkára lett, majd az év végén megyei úttörőtit­kár. Ezt a tisztséget 14 évig töltötte be. — Mindig azt hangsúlyoz­tam, hogy csak az tud lelke­síteni, aki maga is lelkes. És mi valóban lelkesek vol­tunk. Szerveztünk, tanítot­tunk, élő kapcsolatot alakí­tottunk ki a csapatokkal. Igaz, több időnk is jutott a tartalmi munkára, mint mos­tanában, mert sokkal keve­sebb volt a bürokrácia, az adminisztráció. Az ötvenes években szerveztük az első nagyobb méretű táborozáso­kat, a fiatalok akkor <s­dolássaL napozással, játék­kal. De voltak már kirán­dulni Tihanyban, ahoj a hangszerkiállításról alig le­hetett elcsalni a gyerekeket, megnézték az apátságot, vol­tak hajókiránduláson, s köz­ben megkóstolták milyen lángost sütnek, milyen bam­bit „mérnek” a tihanyiak. Megrendezték a túrát a Fü- löp-hegyre is. Náluk járva megsúgták: már két napja azt várják, mikor rendeli el a táborvezetőség a riadót. Hiába készültek rá, eddig még nem volt, pedig inkább nyakkendőben, meg melegí­tőben aludtak. „Most már biztos lesz” — jósolgatták, „hisz anélkül nem igazi a táborozás!” A táborban járt az elmúlt héten a városi úttörő elnök­ség nyolc tagja is: megnéz­ték milyen, azután összeír­ták, mi az, amire még szük­ség van Balatonszepezden. Íme listájuk egy része: egy külön kultúrhelyiség (eső­ben ne az ebédlőben zsi­bongjanak a gyerekek), örsi búvóhelyek a tábort körül­ölelő kis erdőben (ahol az őrsök megbeszéléseiket meg­tarthatják), növelni a tábor kihasználtságát, nem utolsó­sorban azzal is a gyerekek tulajdonává tenni a tábort, hogy az úttörők több társa­dalmi munkát végezzenek annak építésében, szépítésé­ben. A szandaszöllősi gyerekek június 22-én este 8 óra kö­rül érkeznek Szolnokra, tíz nap gazdag élményével. Az­után lítra kelnek az Achim úti iskola úttörői, majd a többiek egy vidám nyaralás reményében. V. V. merték meg a Balatont, a Mátrát, a Bükköt. Nagyon fontos dolognak tartottuk a testi nevelést, társadalmi munkában sport­pályákat építettünk. A gye­rekek a mozgalomtól kapták az első bőrlabdákat, az első asztalitenisz felszereléseket. 1956-ban az úttörőmozga­lomba is törés állt be. Az ellenforradalom után nem volt könnyű a csapatok új­jászervezése. mert különbö­ző mozgalmi irányzatok vol­tak. Nehéz munka volt, Ma­gyar Gyula mégis szívesen emlékezik arra az időszakra. — ötvenkét január 15-én kezdtük az újjászervezést. Nehéz időszak volt, mert nem a gyerekeket volt ne­héz megnyerni, hanem egyes felnőtteket. Aki viszont mel­lénk állt, az szinte tüntető­én hordta a vörös nyakken­dőt. A kezdeti nehézségek után minden „egyenesbe került”, 1959-ben már egy nagy ak­ciót is szerveztek. — Igen, 1956 után ez volt az első nagy akciónk. A Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak ötvenedik évfordulója alkalmából szerveztük a nyomolvasó mozgalmat és ekkor rendeztük az első út­törőtalálkozót is. A Tanács- köztársaság idejéből fenn­maradt dokumentumokból, tárgyi emlékekből nagyon szép albumok készültek. Magyar Gyula 1963-ig volt megyei úttörőtitkár, s azok­ra az évekre ma is szívesen gondol vissza. — 23 éve vagyok függetle­nített funkcióban, de el­mondhatom, hogy a leg­szebb élményeim az úttörő- mozgalomhoz fűződnek. Z. A. Szombati szemle a szolnoki piacon Ezen a hétvégén is kevés jaromfit tudtak vásárolni a láziasszonyok a szolnoki pia. ;on. A zöldségfélékből ele­sendő mennyiség volt Élőcsirkéből 564 kilót hoz­lak és 35,80 forintért adták dióját. Élőtyúkból 218 ki­ót kilónkénti ára 26 forint rolt A tsz eladók mintegy S00 kiló kakast árultak, átl­agban 18 forintért. Tejfelből 110, tehéntúró­jói 148 litert kínáltak. Az slőbbiből 29, az utóbbiból 18—20 forintért mértek egy litert A tojás ára 1.30—1.40 forint volt. Ojburgonyából 1500 kilót hoztak 7 forintos Iron kelt kilója. Sárgarépá­iéi 2 8®°. petrezselyemből 5 400 csomót láttunk, mind­kettő csomóját 1.50—2 forin­tért adták. Főzőhagymából }50 kilót kínáltak, 7.50 fo­rintért, ugyanennyiért ad­ták az egres kilóját is. A fejeskáposzta kilóját a tsz-árusok 2.50, a magánosok 1 forintért > kelkáposztáét 2, illetve 5 forintért, a főző­tökét a tsz-árusok 2, a ma­gánosok 3. az uborkáét a tsz-árusok 6, a magánosok 8—10 forintért adták. A zöld­borsó ára ismét magas, 10 forintért kínáltak egy kilót Karalábéból 1800 kiló volt, kilóját 2 forintért vásárolták. Zöldpaprikából 1150 kilót hoztak, 60 forintért kelt ki­lója. A paradicsom is drága még, 40 forint volt egy kiló. A karfiol kilóját 6—10, a zöldbabét 7—8 forintért mér. ték. Szinte valamennyi kora­nyári gyümölcsből árusítot­tak tegnap a piacon. Volt n^ár körte is, mintegy 100 kiló, és 8 forintért kelt kiló­ja. Cseresznyéből láttunk a legtöbbet, 5 800 kilót, a tsz- árusok 5, a magánosok 5—12 forintért árulták. Meggyből 1064, földieperből 602 kilót hoztak, áruk azonos, 10—12 forint. A málnát 20, a ribiz­li t 10 forintért árulták. MOZIMŰSOR a nyárra Szolnoki és brnoi kollégium baráti szerződése „Csak az tud lelkesíteni, aki maga is lelkes44 A szolnoki egészségügy! szak középiskola 3 éves tanulói gyakorlaton a MÁV kórház baleseti sebészetén. Egy óra helyett nyolc perc Az eddigi egy óra helyett a jövőben nyolc percig fog tartani az út a kijevi repü­lőtérről a város központjá­ba, ha majd elkészül az egysínű vasút Ebben a te-. kintetben Kijev a világon az első helyre kerül, mived a gyorsvasút szerelvényei el­érik majd a 300—400 km-es óránkénti sebességet,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom