Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-20 / 144. szám

1971. június 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Századok C zó ami szó, Batu kán tudott fogal­^ mazni. Figyeljék csak a IV. Bélá­hoz írt levelét: „Én a khán, mennyei ki­rály követe, kinek hatalmat ada a földön a nekem magokat alávetőknek, s az ellen­ségek elnyomására. Csudálkozom rajtad magyarok király-ócskája, bogy miután har­minc ízben küldék hozzád követeket, mi­ért nem küldetek senkit vissza hozzám azokból, de sem követeidet, sem leveledet hozzám nem küldöd. Tudom, hogy király vagy, gazdag és hatalmas, és sok katonád van, s magad kormányzol nagy országot, s ezért nehezen veted magadat önkényt alám. Azonban jobb és üdvösebb lenne rád nézve, ha magadat önkényt alám vet­néd. Ezenfelül úgy értesültem, hogy a mi szolgáinkat, a kunokat pártfogásod alá be­fogadtad; azért meghagyom neked, hogy azokat tovább magadnál ne tartsd, s ő miattok engemet ellenségeddé ne tégy. Mert a kunoknak könnyebb elmenekülni, mint neked, mivel azok házak nélkül sá­torokkal járván, kelvén, talán elmenekül­hetnek. Te pedig házakban lakván, van­nak váraid és városaid; miként fogod ke­zeimet elkerülni?” Micsoda csúfondáros, ugyanakkor ma­gabiztos erőt sugárzó megszólítás: „ma gyarok király ócskája”. Persze, kitűnik a levélből az is, hogy IV. Béla sem Ijedt meg a saját árnyékától, hiszen a szolga­ságra ' invitáló, kunokat visszakövetelő harminc követből egy sem térhetett visz- sza. Feltehetően egy kis „fazonigazítást” végeztek rajtuk. No. de félre a tréfával, nagyon komoly helyzetben, nagyon tiszteletreméltó szán­dékok és tettek hites tanúja ez a levél. Nevezetesen annak is, hogy aki a zsarnok­ság elől menekült, — mint a kunok — a szabadságszerető magyar földön oltalmat talált, s a magyarok védték, mint önma­gukat. Helyesen is tették, hiszen szabad­ságunknak mások szabadsága a legbizto­sabb záloga, fíem lehet egy nép sorsa sem megnyugtátó, ha szomszédai az önkény áldozatai. Mi, magyarok különösen kötődünk a szomszéd népekhez, hiszen a tatárjárás, a törökdúlás és a történelem számtalan vi­hara egyformán megviselt, s hiába tagad­nánk, egy kicsit össze is kevert bennün­ket. Szolnok például „virtigli” magyar városnak számít, s öt év múlva fennál­lásának kilencszázadik jubileumát ün­nepli. Magyar király alapította, magyarok számára. Evlia Cselebi török utazó 1660 körül írt leírásában viszont ez áll Szol­nokról : „E vár síkságon fekszik, a két folyó partján, s a végén kertek ékesítik. A vár szava szól melletti szigetkert sélahely, ennek négy oldalát a Zagyva folyó keríti be. Itt van a katonai temető is. Onnan átmenve a hí­don, a Zagyva átelleni oldalán sok kert és liget van. A város vize és levegője kel­lemes. Lakosai bosnyák harcosok, a ke­reskedelemmel foglalkoznak.” Nos, hová lettek a szolnoki bosnyákpk utódai? Feltehetően itt élnek közöttünk a Ságvári körúton, a Tallinn körzetben, vagy a cukorgyár környékén. Megszeret­ték ezt a tájat, s az végérvényesen befo­gadta őket. Mint ahogy befogadta manap­ság azt a sok ezer embert, aki az ország más részéről költözött ide. A „régi” szolnokiak azt mondják rájuk: nem kötődnek*'a városhoz. Pedig így nem pontos ta meghatározás. Milyen városhoz kötődjenek? Ahhoz, amelyiknek földbe- süppedt házai, rendezetlen utcái a sze­münk előtt tűnnek el? Miért kötődjönek a régi Szolnokhoz? Miért volna jó, ha ah­hoz kötődnének? Fűzze inkább őket őszin­te szeretet, marasztalja hű ragaszkodás a toronyházak, ipartelepek városához. Ta­nulják meg szeretni és becsülni ezt a vá­rost, ezt a tájat, s tenni is érte képessé­gük szerint. Nemrégen hallottam egy történetet: Az új lakóház elé három fenyőt ültettek. Ka­rácsonykor kettő végérvényesen eltűnt közülük, egy pedig ideiglenesen. Ezt az egyet egy gyerek szedte fel, az apja meg visszaültettette vele. Valahogy jelképnek érzem ezt. A nagyon kezdeti, de nagyon sokat ígérő városszeretet kibontakozá­sának. A faültetés mindig egy várakozásteli idő­szak kezdetét is jelentette. Mire megnőnek a fák... Magabiztosan hiszem, hogy mire a mi fáink megnőnek, kezünk munkája méginkább meglátszik Szolnokon, s a me­gye más tájain. A régi évszázadokból nincs maradandó létesítményünk, csupán néhány lelkesítő emlékünk. Szolnokon is dobogtak Rákóczi kurucainak lovai, Dam­janich hadai itt szorították a Tiszába a labancokat, innen irányították a Magyar Tanácsköztársaság végső harcait. Van mi­re büszkék lennünk, s méginkább lesz, ha olyanná formáljuk ezt a tájat, ami­lyenné tervezzük. C formálhatjuk, ha szabadon, szorn­^ szédainkkal testvéri egyetértésben, hű szövetségben munkálkodunk továbbra is. Ügy mint napjainkban. Van miből ta­nulnunk, méltán készülhetünk a megye- székhely kilencszázadik jubileumára. Szá­zadok szava szól. Simon Béla Az új ülésszak előtt Megalakultak a megyei képviselőcsoportok — Munkában aas országgyűlés állandó bizottságai Az április 25-én megvá­lasztott új országgyűlés tag­jai a május 12-én tartott első ülés óta sem tétlenkedtek. Az országgyűlési képviselők nagy hivatástudattal és am­bícióval láttak hozzá, hogy választóik bizalmának eleget téve, minél eredményesebben lássák el a képviselői mandá­tummal járó közérdekű fel­adatokat. Az ezekre történő felké­szülés fontos állomása volt a megyei képviselőcsoportok megalakulása. Sok éves ta­pasztalat ugyanis, hogy a képviselő munka színvona­lát javítja, s természetesen a szükséges koordinálást is szolgálja, ha egy-egy megye képviselői időnként megvi­tatják a hivatásukkal kap­csolatos problémákat, felada­tokat, s esetenként a végzett munkát. Valamennyi megyé­ben megalakultak a képvise­lő csoportok, s többnyire már elkészítették idei munkater­vüket. É munkatervekben a köz­ponti helyet természetesen a helyi problémákkal való fog­lalkozás kapta. De azt is szervezetileg biztosítják a csoportok, hogy a megyék képviselői rendszeres kapcso­latot tartsanak a párt- és tanácsszervekkel, a népfront­bizottságokkal. Minden kép­viselőcsoport munkaterve feladatul szabta, hogy a képviselők az eddiginél ala­posabban ismerjék meg me­gyéjük városai, falvai leg­égetőbb problémáit: ehhez jó segítséget adnak majd azok a „tanulmánvi kirándu­lások”, helyszíni ülésezések, amelyeket a legtöbb csoport már most munkatervébe ik­tatott A képviselői munkának gjvaw alapvető kereteiről sem feledkeztek meg a cso­portok, mint a fogadó napok és a képviselői beszámolók. Mint ismeretes,, az ország- gyűlés említett első ülésén megalakultak az állandó bi­zottságok, s ezek megvág lasztották tisztségviselőiket, az elnököt és a titkárt. Az országgyűlés állandó bizott­ságai ezekben a napokban tartják első munkaüléseiket. Már az előző ciklusban is kitűnő fórumai voltak a képviselői munkának a bizottsági ülések. Az állan­dó bizottságok tevékenysé­gét asz országgyűlés ügyrend­je szabályozza, feladatul je­lölve meg, hogy folyamato­san segítsék az országgyűlés törvényalkotó, irányító és ellenőrző tevékenységét, az országgyűlési ülésszakok eredményességét. A bizottsá­gok saját kezdeményezésükre is foglalkozhatnak minden olyan kérdéssel, amelyet az állami és társadalmi élet egy-egy területén jelentősnek ítélnek. Javaslataikkal köz­vetlenül fordulhatnak nem­csak az országgyűléshez, hanem az Elnöki Tanácshoz és a kormányhoz is. A bizottságok e jogaikkal mind következetesebben él­nek. Általánossá és rendsze­ressé vált hogy a törvény- tervezeteket. — mielőtt az országgyűlés plénuma elé terjesztik — megvitatják, s így azok már az illetékes ha­tóságok esetleges módosító, illetve kiegészítő indítványa­ival együtt kerülnek az or­szággyűlés elé. Hasznos gya­korlat az is. hogy a bizott­ságok egy-egy ügy tárgya­lásához meghívják a minisz­tériumok vezetőit, a problé­makör legjobb szakembereit. Az állandó bizottságok mű­ködését az országgyűíés elnö­ke hangolja össze, s a bi­zottságok csak az országgyű­lésnek tartoznak tevékenysé­gükért felelősségggel, csupán attól kaphatnak utasításokat A parlamenti állandó bi­zottságok eleven, pezsgő éle­te várhatóan az új ciklusban is jó fórumul szolgál a par­lamenti demokratizmus erő­södéséhez, hiszen a képvise­lők több mint fele tevékeny­kedik valamelyik bizottság­ban. Az elmúlt négy eszten­dőben a bizottságok mintegy 200 ülést tartottak, és 250 té­mát vitattak meg. Különösen hasznos munkát végzett a szociális és egészségügyi bi­zottság, valamint a terv- és költségvetési bizottság. Az új ciklusban — várhatóan — a többi bizottság is megta­lálja, illetve megkeresi azo­kat a témákat, amelyek vitá­ja eredményesen szolgálhat­ja egy-egy problémakör kér­déseinek megválaszolását, — esetleg törvényi — szabá­lyozását Az országgyűlési életnek van bizonyos mechanizmusa. A most folyó bizottsági ülé­sek napirendje például elő­revetíti, hogy a legközelebbi ülésszakon az országgyűlés plénuma elé kerül a nép­gazdaság 1970. évi zárszám­adása, jó alkalmul szolgálva bizonyos közérdekű tapaszta­latok összegzésére, tanulsá­gok levonására. A nyári ülés­szak előtt a bizottságok „át­esnek a tűzkeresztségen”: aktivitásuk máris hozzájárul ahhoz, hogy az országgyűlés következő, első munkaülése eredményes, hasznos legyen. Épül az ország legkorszerűbb tehenészeti telepe Tömbösített tehenészeti te­lep épül a Szolnoki Állami Gazdaság piroskai üzemegy­ségében 36.5 millióból. Az építkezésen járva láttuk a hatalmas silótomyokat, áll­nak már az 5600 négyzetmé­tert körülölelő istálló falai, rajta a tetőszerkezet. — Az épület belseje még „csata­térhez” hasonlít. — Árkok, földhányások, a fal mellett állványok. Barta Pál, a Szol­noki Állami Gazdaság köz- gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, hogy milyen is lesz ez a telep. — Hatszáznegyvennégy holland fekete-tarka lapály­marhát partunk, — kötetlen egyedi bokszokban. A táplá­lék emberi kéz érintése nél­kül, különböző gépi beren­dezéseken keresztül jut el a silótornyokból az állatok elé. A trágyát vízlemosású csa­tornákon öntözőrendszerbe vezetjük és közvetlenül a földekre öntözzük. A tele. pen csupán huszonnyolc dol­gozót foglalkoztatunk, akik e} tudják látni két műszak­ban az összes feladatot. A tehenészeti telep külön­legessége az Impulsa-fejő- karosszel. Az NDK-ban a VEB KOM­BINAT IMPULSA gyár ké­szítménye a fejőkarusszel. — Egy körgyűrű a fejés alatt állandóan forog és ezen 40 tehén áll egymás mellett kis rekeszekben. A tehene­ket először idomítják. Az NDK-beli tapasztalatok sze­rint hamar megtanulják, ho­gyan kell belépni a forgó masina rekeszeibe. A prog­ramvezérlésű takarmányada­goló a fejés alatt egy-egy állatnak a tejtermelésétől függően porciózza az abrak­adagot. Egy dolgozó felteszi a fejőkelyheket és míg 14 perc alatt, körbeforog fegy- szer a fejőkarosszel, megfe­jik az állatot. A tej csőrend­szeren keresztül hűtőtartá­lyokba jut, levegő nem is éri. Mivel az állomány TBC és brucellózis-mentes, így tisztá, egészséges tejhez jut­nak. Újabb szovjet búzafajták Dr. Gergely István mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésé­vel szombaton hazaérkezett a Szovjetunióból az a mező- gazdasági és élelmiszeripari szakemberekből, akadémiai- kutatóintézeti tudósokból ál­ló küldöttség, amely három héten át tanulmányozta a Szovjetunió élelmiszer gaz­daságát, a kutatóintézetek és a gazdaságok munkáját. A látogatás eredményeiről dr. Gergely István az MTI munkatársának a Ferihegyi repülőtéren elmondotta; — A IV. ötéves terv újabb fejezetet ír majd a hazai mezőgazdaság és élemiszer- ipar történetébe, mert a gaz­daságok és a vállalatok erő­teljesen fokozzák a gépesí­tést. A hazai élelmiszergaz­daságban igen jó vélemény­nyel vannak a Szovjetunió­ból importált gépekről és berendezésekről, amelyeknek legújabb típusait, továbbfej­lesztett változatait a követ­kező években „honosítják” meg. A mezőgazdasági nagy­üzemek ugyanakkor újabb fajtákat várnak a szovjet nö- vénynemesítőktől. A tanul­mányút jó alkalmat kínált az együttműködés újabb lehe­tőségeinek felmérésére. __ A 80-as évek búzafaj­tájának tekinthetjük azokat a törpe és hibrid búzákat, amelyek hazánkban széles­körűen elterjedt Bezosztája „típust” válthatják majd fel. A világhírű növénynemesítő Lukjanyenko akadémikus ál­tal nemesített fajták — amint arról a kutatóintézeti l átogatás során meggyőződ­tünk — túltesznek az eddigi búzákon is. Dr. Gergely István a Szov­jetunió hús- és tejipari mi­nisztériuma és a MÉM kö­zött egyezményt írt alá, — amelynek értelmében foltoz­zák a közös gépvásárlásokat. A Szovjetunió élelmiszeripa­ra újabb magyar sajtgyára­kat vásárol majd, a magyar üzemek egy részét pedig szovjet húsipari berendezé­sekkel látják el. Egy másik együttműködési szerződés a Szojuz-technika egyesüléssel született; a megállapodás le­hetővé teszi, hogy az újabb típusú erő- és munkagépeket mindkét országban egyidő- ben minősíthessék. SZOLNOKI NYÁR 71 Mit ígérnek az idei nyárra? Ezzel a kérdéssel for­dultunk Szolnok város kulturális életének irányítói­hoz és szervezőihez, a városi tanács művelődésügyi osztályának előadójához és a megyei művelődési köz­pont megbízott igazgatójához. Lesz-e elegendő és ami a fő, eléggé színvonalas program a nyár folyamán? Ki tudják-e elégíteni azoknak az igényét, akik az évszak­nak megfelelő színvonalas szórakozásra várnak? Reméljük, igen — kezdte válaszát Berecz Barnadett előadó. Mindenekelőtt a mú­zeumudvari estéket említe­ném. Több művelődési in­tézmény összefogásával si­került ismét egész sorozatot összeállítanunk. Az első ren­dezvényre, a nyitányra már sor is került. A múzeumud­var kellemes környezetében, a Szivárvány gálaestjét lát­hatta a közönség. A továb­biakban szerepel a szolnoki szimfonikusok zenekara, majd ugyancsak még július­ban rendezzük meg a nép­szerű Abody Béla szerzői estjét. Tartalmasnak ígérke­zik a július végi Észt Na­pok műsora, amelynek kere­tében irodalmi, zenei és egyéb programokra kerül sor A kamararpu2sikát Csen- gery Adrienn és rmlvésztár- sai képviselik majd. a fia­talok számára Dedle bizo­nyára esemény lesz a Ben- ko-divilanö koncgrtje — Ezek szerint nincs egy­séges profilja a múzeum­udvari sorozatnak? — Nincs, de nem is volt szándékunkban, hogy mond-? juk csak zeneivé tegyük a múzeumudvari rendezvény- sorozatot. Azt szeretnénk, ha ki-ki találna benne kedvére és ízlésére valót. Ag elmúlt évben, de azt megelőzően is sok kritika, elmarasztaló bírálat érte a szabadtéri színpad gazdáit, hogy miért nincs nagyobb élet a szabadtéri színpadon. — Ebben az évben igye­kezünk eleget tenni a vár­ható igényeknek, — kapjuk bevezetőben a summás vá­laszt, és Pázmány1 Kálmán­ná máris sorolja a szabad­téri szórakozás lehetőségeit. — Donizetti vígoDerájának, a Szerelmi bájitalnak be­mutatásával az operamuzsi­ka kedvelőinek szeretnénk örömet szerezni. Két nagy béat-hangversenvünk első­sorban a fiatalokat vonzhat­ja majd: a Metro és a Cor­vina együttes közösen lép maid fel égy műsorban, az Illés zenekar pedig Koricz Zsuzsával ad közös koncer­tet. Minderre júniusban és júliusban kerül sor. Augusz­tusban a Slágerhullám '71 című '"önrtyűzenei műsorban a legnevesebb énekeseket hallhatja a közönség. És vé­gül az egyik legrangosabb szabadtéri színpadi progra­munk Puccini Toscája, a debreceni Csokonai Színház előadásában. — Egyéb tervek? — Most folynak a tárgya­lások, hogy esténként a Sport cukrászdában a Nuk­leon zenekar szolgáltassa a zenét. Az Aranyiakat tera­szán pedig minden pénteken a Pop zenekar szórakoztatja a fiatalokat. Van egy merész elképzelésünk isi egész na­pos nyári karnevál a tisza- ligeti strandon, — Arra gondoltak-e, hogy ilyen esős-zivataros nyáron, mint az idei is, a művelő­di; tervez, Medárd pedig végez? Az elmúlt évben bi­zony volt eset, amikor az ég haragja váratlanul érte a rendező szerveket. — Terveinkbe belekalku­láltuk az időjárás kellemet­lenkedéseit. Nem lesz olyan zivatar, amely elmoshatná elképzeléseink megvalósulá sát. Rossz idő ésetén — ele­ve készülünk rá —* terem­ben tartjuk meg a beígért programokat; akár a városi tanács tágas nagytermében, akár pedig a műve’ődési köz­pont színháztermében. V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom