Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-20 / 144. szám
1971. június 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Századok C zó ami szó, Batu kán tudott fogal^ mazni. Figyeljék csak a IV. Bélához írt levelét: „Én a khán, mennyei király követe, kinek hatalmat ada a földön a nekem magokat alávetőknek, s az ellenségek elnyomására. Csudálkozom rajtad magyarok király-ócskája, bogy miután harminc ízben küldék hozzád követeket, miért nem küldetek senkit vissza hozzám azokból, de sem követeidet, sem leveledet hozzám nem küldöd. Tudom, hogy király vagy, gazdag és hatalmas, és sok katonád van, s magad kormányzol nagy országot, s ezért nehezen veted magadat önkényt alám. Azonban jobb és üdvösebb lenne rád nézve, ha magadat önkényt alám vetnéd. Ezenfelül úgy értesültem, hogy a mi szolgáinkat, a kunokat pártfogásod alá befogadtad; azért meghagyom neked, hogy azokat tovább magadnál ne tartsd, s ő miattok engemet ellenségeddé ne tégy. Mert a kunoknak könnyebb elmenekülni, mint neked, mivel azok házak nélkül sátorokkal járván, kelvén, talán elmenekülhetnek. Te pedig házakban lakván, vannak váraid és városaid; miként fogod kezeimet elkerülni?” Micsoda csúfondáros, ugyanakkor magabiztos erőt sugárzó megszólítás: „ma gyarok király ócskája”. Persze, kitűnik a levélből az is, hogy IV. Béla sem Ijedt meg a saját árnyékától, hiszen a szolgaságra ' invitáló, kunokat visszakövetelő harminc követből egy sem térhetett visz- sza. Feltehetően egy kis „fazonigazítást” végeztek rajtuk. No. de félre a tréfával, nagyon komoly helyzetben, nagyon tiszteletreméltó szándékok és tettek hites tanúja ez a levél. Nevezetesen annak is, hogy aki a zsarnokság elől menekült, — mint a kunok — a szabadságszerető magyar földön oltalmat talált, s a magyarok védték, mint önmagukat. Helyesen is tették, hiszen szabadságunknak mások szabadsága a legbiztosabb záloga, fíem lehet egy nép sorsa sem megnyugtátó, ha szomszédai az önkény áldozatai. Mi, magyarok különösen kötődünk a szomszéd népekhez, hiszen a tatárjárás, a törökdúlás és a történelem számtalan vihara egyformán megviselt, s hiába tagadnánk, egy kicsit össze is kevert bennünket. Szolnok például „virtigli” magyar városnak számít, s öt év múlva fennállásának kilencszázadik jubileumát ünnepli. Magyar király alapította, magyarok számára. Evlia Cselebi török utazó 1660 körül írt leírásában viszont ez áll Szolnokról : „E vár síkságon fekszik, a két folyó partján, s a végén kertek ékesítik. A vár szava szól melletti szigetkert sélahely, ennek négy oldalát a Zagyva folyó keríti be. Itt van a katonai temető is. Onnan átmenve a hídon, a Zagyva átelleni oldalán sok kert és liget van. A város vize és levegője kellemes. Lakosai bosnyák harcosok, a kereskedelemmel foglalkoznak.” Nos, hová lettek a szolnoki bosnyákpk utódai? Feltehetően itt élnek közöttünk a Ságvári körúton, a Tallinn körzetben, vagy a cukorgyár környékén. Megszerették ezt a tájat, s az végérvényesen befogadta őket. Mint ahogy befogadta manapság azt a sok ezer embert, aki az ország más részéről költözött ide. A „régi” szolnokiak azt mondják rájuk: nem kötődnek*'a városhoz. Pedig így nem pontos ta meghatározás. Milyen városhoz kötődjenek? Ahhoz, amelyiknek földbe- süppedt házai, rendezetlen utcái a szemünk előtt tűnnek el? Miért kötődjönek a régi Szolnokhoz? Miért volna jó, ha ahhoz kötődnének? Fűzze inkább őket őszinte szeretet, marasztalja hű ragaszkodás a toronyházak, ipartelepek városához. Tanulják meg szeretni és becsülni ezt a várost, ezt a tájat, s tenni is érte képességük szerint. Nemrégen hallottam egy történetet: Az új lakóház elé három fenyőt ültettek. Karácsonykor kettő végérvényesen eltűnt közülük, egy pedig ideiglenesen. Ezt az egyet egy gyerek szedte fel, az apja meg visszaültettette vele. Valahogy jelképnek érzem ezt. A nagyon kezdeti, de nagyon sokat ígérő városszeretet kibontakozásának. A faültetés mindig egy várakozásteli időszak kezdetét is jelentette. Mire megnőnek a fák... Magabiztosan hiszem, hogy mire a mi fáink megnőnek, kezünk munkája méginkább meglátszik Szolnokon, s a megye más tájain. A régi évszázadokból nincs maradandó létesítményünk, csupán néhány lelkesítő emlékünk. Szolnokon is dobogtak Rákóczi kurucainak lovai, Damjanich hadai itt szorították a Tiszába a labancokat, innen irányították a Magyar Tanácsköztársaság végső harcait. Van mire büszkék lennünk, s méginkább lesz, ha olyanná formáljuk ezt a tájat, amilyenné tervezzük. C formálhatjuk, ha szabadon, szorn^ szédainkkal testvéri egyetértésben, hű szövetségben munkálkodunk továbbra is. Ügy mint napjainkban. Van miből tanulnunk, méltán készülhetünk a megye- székhely kilencszázadik jubileumára. Századok szava szól. Simon Béla Az új ülésszak előtt Megalakultak a megyei képviselőcsoportok — Munkában aas országgyűlés állandó bizottságai Az április 25-én megválasztott új országgyűlés tagjai a május 12-én tartott első ülés óta sem tétlenkedtek. Az országgyűlési képviselők nagy hivatástudattal és ambícióval láttak hozzá, hogy választóik bizalmának eleget téve, minél eredményesebben lássák el a képviselői mandátummal járó közérdekű feladatokat. Az ezekre történő felkészülés fontos állomása volt a megyei képviselőcsoportok megalakulása. Sok éves tapasztalat ugyanis, hogy a képviselő munka színvonalát javítja, s természetesen a szükséges koordinálást is szolgálja, ha egy-egy megye képviselői időnként megvitatják a hivatásukkal kapcsolatos problémákat, feladatokat, s esetenként a végzett munkát. Valamennyi megyében megalakultak a képviselő csoportok, s többnyire már elkészítették idei munkatervüket. É munkatervekben a központi helyet természetesen a helyi problémákkal való foglalkozás kapta. De azt is szervezetileg biztosítják a csoportok, hogy a megyék képviselői rendszeres kapcsolatot tartsanak a párt- és tanácsszervekkel, a népfrontbizottságokkal. Minden képviselőcsoport munkaterve feladatul szabta, hogy a képviselők az eddiginél alaposabban ismerjék meg megyéjük városai, falvai legégetőbb problémáit: ehhez jó segítséget adnak majd azok a „tanulmánvi kirándulások”, helyszíni ülésezések, amelyeket a legtöbb csoport már most munkatervébe iktatott A képviselői munkának gjvaw alapvető kereteiről sem feledkeztek meg a csoportok, mint a fogadó napok és a képviselői beszámolók. Mint ismeretes,, az ország- gyűlés említett első ülésén megalakultak az állandó bizottságok, s ezek megvág lasztották tisztségviselőiket, az elnököt és a titkárt. Az országgyűlés állandó bizottságai ezekben a napokban tartják első munkaüléseiket. Már az előző ciklusban is kitűnő fórumai voltak a képviselői munkának a bizottsági ülések. Az állandó bizottságok tevékenységét asz országgyűlés ügyrendje szabályozza, feladatul jelölve meg, hogy folyamatosan segítsék az országgyűlés törvényalkotó, irányító és ellenőrző tevékenységét, az országgyűlési ülésszakok eredményességét. A bizottságok saját kezdeményezésükre is foglalkozhatnak minden olyan kérdéssel, amelyet az állami és társadalmi élet egy-egy területén jelentősnek ítélnek. Javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak nemcsak az országgyűléshez, hanem az Elnöki Tanácshoz és a kormányhoz is. A bizottságok e jogaikkal mind következetesebben élnek. Általánossá és rendszeressé vált hogy a törvény- tervezeteket. — mielőtt az országgyűlés plénuma elé terjesztik — megvitatják, s így azok már az illetékes hatóságok esetleges módosító, illetve kiegészítő indítványaival együtt kerülnek az országgyűlés elé. Hasznos gyakorlat az is. hogy a bizottságok egy-egy ügy tárgyalásához meghívják a minisztériumok vezetőit, a problémakör legjobb szakembereit. Az állandó bizottságok működését az országgyűíés elnöke hangolja össze, s a bizottságok csak az országgyűlésnek tartoznak tevékenységükért felelősségggel, csupán attól kaphatnak utasításokat A parlamenti állandó bizottságok eleven, pezsgő élete várhatóan az új ciklusban is jó fórumul szolgál a parlamenti demokratizmus erősödéséhez, hiszen a képviselők több mint fele tevékenykedik valamelyik bizottságban. Az elmúlt négy esztendőben a bizottságok mintegy 200 ülést tartottak, és 250 témát vitattak meg. Különösen hasznos munkát végzett a szociális és egészségügyi bizottság, valamint a terv- és költségvetési bizottság. Az új ciklusban — várhatóan — a többi bizottság is megtalálja, illetve megkeresi azokat a témákat, amelyek vitája eredményesen szolgálhatja egy-egy problémakör kérdéseinek megválaszolását, — esetleg törvényi — szabályozását Az országgyűlési életnek van bizonyos mechanizmusa. A most folyó bizottsági ülések napirendje például előrevetíti, hogy a legközelebbi ülésszakon az országgyűlés plénuma elé kerül a népgazdaság 1970. évi zárszámadása, jó alkalmul szolgálva bizonyos közérdekű tapasztalatok összegzésére, tanulságok levonására. A nyári ülésszak előtt a bizottságok „átesnek a tűzkeresztségen”: aktivitásuk máris hozzájárul ahhoz, hogy az országgyűlés következő, első munkaülése eredményes, hasznos legyen. Épül az ország legkorszerűbb tehenészeti telepe Tömbösített tehenészeti telep épül a Szolnoki Állami Gazdaság piroskai üzemegységében 36.5 millióból. Az építkezésen járva láttuk a hatalmas silótomyokat, állnak már az 5600 négyzetmétert körülölelő istálló falai, rajta a tetőszerkezet. — Az épület belseje még „csatatérhez” hasonlít. — Árkok, földhányások, a fal mellett állványok. Barta Pál, a Szolnoki Állami Gazdaság köz- gazdasági igazgatóhelyettese elmondta, hogy milyen is lesz ez a telep. — Hatszáznegyvennégy holland fekete-tarka lapálymarhát partunk, — kötetlen egyedi bokszokban. A táplálék emberi kéz érintése nélkül, különböző gépi berendezéseken keresztül jut el a silótornyokból az állatok elé. A trágyát vízlemosású csatornákon öntözőrendszerbe vezetjük és közvetlenül a földekre öntözzük. A tele. pen csupán huszonnyolc dolgozót foglalkoztatunk, akik e} tudják látni két műszakban az összes feladatot. A tehenészeti telep különlegessége az Impulsa-fejő- karosszel. Az NDK-ban a VEB KOMBINAT IMPULSA gyár készítménye a fejőkarusszel. — Egy körgyűrű a fejés alatt állandóan forog és ezen 40 tehén áll egymás mellett kis rekeszekben. A teheneket először idomítják. Az NDK-beli tapasztalatok szerint hamar megtanulják, hogyan kell belépni a forgó masina rekeszeibe. A programvezérlésű takarmányadagoló a fejés alatt egy-egy állatnak a tejtermelésétől függően porciózza az abrakadagot. Egy dolgozó felteszi a fejőkelyheket és míg 14 perc alatt, körbeforog fegy- szer a fejőkarosszel, megfejik az állatot. A tej csőrendszeren keresztül hűtőtartályokba jut, levegő nem is éri. Mivel az állomány TBC és brucellózis-mentes, így tisztá, egészséges tejhez jutnak. Újabb szovjet búzafajták Dr. Gergely István mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes vezetésével szombaton hazaérkezett a Szovjetunióból az a mező- gazdasági és élelmiszeripari szakemberekből, akadémiai- kutatóintézeti tudósokból álló küldöttség, amely három héten át tanulmányozta a Szovjetunió élelmiszer gazdaságát, a kutatóintézetek és a gazdaságok munkáját. A látogatás eredményeiről dr. Gergely István az MTI munkatársának a Ferihegyi repülőtéren elmondotta; — A IV. ötéves terv újabb fejezetet ír majd a hazai mezőgazdaság és élemiszer- ipar történetébe, mert a gazdaságok és a vállalatok erőteljesen fokozzák a gépesítést. A hazai élelmiszergazdaságban igen jó véleménynyel vannak a Szovjetunióból importált gépekről és berendezésekről, amelyeknek legújabb típusait, továbbfejlesztett változatait a következő években „honosítják” meg. A mezőgazdasági nagyüzemek ugyanakkor újabb fajtákat várnak a szovjet nö- vénynemesítőktől. A tanulmányút jó alkalmat kínált az együttműködés újabb lehetőségeinek felmérésére. __ A 80-as évek búzafajtájának tekinthetjük azokat a törpe és hibrid búzákat, amelyek hazánkban széleskörűen elterjedt Bezosztája „típust” válthatják majd fel. A világhírű növénynemesítő Lukjanyenko akadémikus által nemesített fajták — amint arról a kutatóintézeti l átogatás során meggyőződtünk — túltesznek az eddigi búzákon is. Dr. Gergely István a Szovjetunió hús- és tejipari minisztériuma és a MÉM között egyezményt írt alá, — amelynek értelmében foltozzák a közös gépvásárlásokat. A Szovjetunió élelmiszeripara újabb magyar sajtgyárakat vásárol majd, a magyar üzemek egy részét pedig szovjet húsipari berendezésekkel látják el. Egy másik együttműködési szerződés a Szojuz-technika egyesüléssel született; a megállapodás lehetővé teszi, hogy az újabb típusú erő- és munkagépeket mindkét országban egyidő- ben minősíthessék. SZOLNOKI NYÁR 71 Mit ígérnek az idei nyárra? Ezzel a kérdéssel fordultunk Szolnok város kulturális életének irányítóihoz és szervezőihez, a városi tanács művelődésügyi osztályának előadójához és a megyei művelődési központ megbízott igazgatójához. Lesz-e elegendő és ami a fő, eléggé színvonalas program a nyár folyamán? Ki tudják-e elégíteni azoknak az igényét, akik az évszaknak megfelelő színvonalas szórakozásra várnak? Reméljük, igen — kezdte válaszát Berecz Barnadett előadó. Mindenekelőtt a múzeumudvari estéket említeném. Több művelődési intézmény összefogásával sikerült ismét egész sorozatot összeállítanunk. Az első rendezvényre, a nyitányra már sor is került. A múzeumudvar kellemes környezetében, a Szivárvány gálaestjét láthatta a közönség. A továbbiakban szerepel a szolnoki szimfonikusok zenekara, majd ugyancsak még júliusban rendezzük meg a népszerű Abody Béla szerzői estjét. Tartalmasnak ígérkezik a július végi Észt Napok műsora, amelynek keretében irodalmi, zenei és egyéb programokra kerül sor A kamararpu2sikát Csen- gery Adrienn és rmlvésztár- sai képviselik majd. a fiatalok számára Dedle bizonyára esemény lesz a Ben- ko-divilanö koncgrtje — Ezek szerint nincs egységes profilja a múzeumudvari sorozatnak? — Nincs, de nem is volt szándékunkban, hogy mond-? juk csak zeneivé tegyük a múzeumudvari rendezvény- sorozatot. Azt szeretnénk, ha ki-ki találna benne kedvére és ízlésére valót. Ag elmúlt évben, de azt megelőzően is sok kritika, elmarasztaló bírálat érte a szabadtéri színpad gazdáit, hogy miért nincs nagyobb élet a szabadtéri színpadon. — Ebben az évben igyekezünk eleget tenni a várható igényeknek, — kapjuk bevezetőben a summás választ, és Pázmány1 Kálmánná máris sorolja a szabadtéri szórakozás lehetőségeit. — Donizetti vígoDerájának, a Szerelmi bájitalnak bemutatásával az operamuzsika kedvelőinek szeretnénk örömet szerezni. Két nagy béat-hangversenvünk elsősorban a fiatalokat vonzhatja majd: a Metro és a Corvina együttes közösen lép maid fel égy műsorban, az Illés zenekar pedig Koricz Zsuzsával ad közös koncertet. Minderre júniusban és júliusban kerül sor. Augusztusban a Slágerhullám '71 című '"önrtyűzenei műsorban a legnevesebb énekeseket hallhatja a közönség. És végül az egyik legrangosabb szabadtéri színpadi programunk Puccini Toscája, a debreceni Csokonai Színház előadásában. — Egyéb tervek? — Most folynak a tárgyalások, hogy esténként a Sport cukrászdában a Nukleon zenekar szolgáltassa a zenét. Az Aranyiakat teraszán pedig minden pénteken a Pop zenekar szórakoztatja a fiatalokat. Van egy merész elképzelésünk isi egész napos nyári karnevál a tisza- ligeti strandon, — Arra gondoltak-e, hogy ilyen esős-zivataros nyáron, mint az idei is, a művelődi; tervez, Medárd pedig végez? Az elmúlt évben bizony volt eset, amikor az ég haragja váratlanul érte a rendező szerveket. — Terveinkbe belekalkuláltuk az időjárás kellemetlenkedéseit. Nem lesz olyan zivatar, amely elmoshatná elképzeléseink megvalósulá sát. Rossz idő ésetén — eleve készülünk rá —* teremben tartjuk meg a beígért programokat; akár a városi tanács tágas nagytermében, akár pedig a műve’ődési központ színháztermében. V. M.
