Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-19 / 143. szám

IWi. jtmius 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 DIVATOS MIDI RUHÁK — HŰVÖSEBB NYÁRI NAPOKRA 1. Négyzsebes ingruha; Hosszú ujja kézelőben vég­ződik. Készülhet mintás, vagy kockás anyagból, jer- seyből, szövetből, vászonból, tisztaselyemből. 2. Vékony szövetből, vagy vászonból készült, féloldalt apró gombokkal gombolt ru­ha. Féloldalt csatolt öweL Szűk, aprógombos ujjavégző- déssel, ... au 3 . Alkalmi ruha, szintén vékony szövetből, vagy vá­szonból. A nyakrészén az ele­je varrás és a szoknyán is magasan, divatosan nyitva- hagyott. 4. Vékony jersey, vagy szintetikus szövetruha, kám­zsa nyakkal, széles övvel. Az ujja felsőrészén és a dere­kán divatos szegőzéssel. 5. Szintetikus vászonból, vagy szövetből készülhet a divatos boleró és szoknya is, amely végig gombolt, s zse­bek, zsebpatnik és széles öv díszíti. Különböző blúzokkal és pulóverekkel nagyon jól használható, változatos öltö­zék. (Valamennyi ruhát hosz- szú ujjal terveztük, de mind­egyik készülhet rövid ujjal is.) Bakó Ilona A dohányzás ártalmai A XV. század végefeléegy Lancia diplomata, bizonyos Jean Nicot ismeretlen nö­vényt hozott Amerikából Európába. A növény hama­rosan elárasztotta a civili­zált világot, népszerűsége töretlenül ívelt felfelé. Nem nehéz kitalálnunk, hogy a kérdéses növény a dohány volt. Azt az alkaloi­dát, amely a dohányban ta­lálható, meghonosítójának dicsőségére (ha ugyan ez di­csőségnek nevezhető) niko­tinnak nevezték el. A konklúzió világos A dohány meghonosításá­nak kezdetétől fogva szám­talan alkalommal beszéltek, vitatkoztak arról, hogy ez a rendkívüli módon elterjedt méreg milyen káros hatást fejthet ki az ember szerve­zetében. De soha annyi tu­dományos és szociológiai mű nem foglalkozott a dohány ártalmaival, mint az utóbbi évtizedben. A konklúzió saj­nos nagyon világos és nem hagy szemernyi kétséget sem: a dohány ártalmas. A nikotin nagyobb nyo­mást idéz elő az artériákban és szűkíti a véredényeket, ezért van az, hogy a vér- edénymegbetegedések (inf­arktus, angina, trombózis) sokkal gyakrabban sújtják a dohányosokat. Az emésztőrendszerben ál­talában szájüreggyulladást, savhiányt, gyomorfekélyt és nyombélfekélyt okoz. Bebi­zonyosodott, hogy a dohány káros hatására az idegrend­szerben memóriazavar, fi­gyelemkiesés állhat elő,'' de ezenkívül — bár ritkábban —- szédülés, remegés, olykor a szemidegek romlása állhat elő. S végül a légzőszervek Szlovén barlangkutatók Tolmin közelében felfedez­ték az ország legmélyebb barlangját. Több mint 500 méter mély, majdnem 200 méterrel mélyebb, mint az eddigi rekordernek számító terén a dohány krónikus bronchitist, gége-gyulladást, gégerákot és tüdőrákot idéz­het elő. Ezen a számtalan káros hatáson kívül azzal is vádolhatjuk a dohányt, hogy esztétikai szempontból kel­lemetlen-hatásai vannak: a dohányosok sárga fogai, kel­lemetlen lehelete, megfeke- tült ujjai és könnyező sze­me nem valami épületes lát­vány. Ä fogyasztás emelkedik Azt hihetnénk, hogy a do­hány ártalmainak állandó hangoztatása révén sikerül csökkenteni a dohányosok számát. Ezzel szemben a dohány fogyasztása állandó­an emelkedik. Olaszország­ban 1964-ben 65 millió kiló dohány fogyott, 1966-ban 70 millió kilogramm (ez fejen­ként 1,3 kg), s erre a do­hánymennyiségre összesen 736 milliárdot költöttek. Az Olasz Dohányjövedék leg­újabb kutatása szerint száz felnőtt férfi közül 68 meg­rögzött dohányos; a 10—12 éves fiúknak több mint 50 százaléka legalább alkalmi­lag dohányzott már, 18 éves korában pedig a fiúk 60 százaléka dohányos. Végeredményben minden­ki tudja, hogy a dohány ár­talmas, de mindenki tovább dohányzik és ezt az ellent­mondást meglehetősen ne­héz lenne megszüntetni. Az okát sok évvel ezelőtt, de máig érvényesen Talleyrand fogalmazta meg a következő­képpen: „Igaz ugyan, hogy a dohány ártalmas, de ugyan mutassanak nekem még va­lamit, ami annyi pénzt hoz horvátországi Zankana peci- na. Folyosójának hossza 0600 méter, hosszúságát tekintve a második helyen áll az or­szágban a csaknem 16 000 méter hosszú Postojnai csepp­kők a clang után. az államkasszába, mint ép­pen a dohány.’’ Csalóka érzések Akármilyen szemszögből vizsgáljuk, mindig oda ju­tunk vissza, hogy az embe­rek valamiféle idegrendszeri hanyatlás következtében kezdenék dohányozni. Hogyan is kezdődik tulajdonképpen? Az első szippantások után úgy érez­zük, hogy energiánk vissza­tér, evés után könnyebbé válik az emésztés, ha éh­gyomorra szívunk, valóság­gal a jóllakottság érzése lesz úrrá rajtunk. De ez a csaló­ka hatás hamar semmivé foszlik. A kellemes első fá­zist elkerülhetetlenül követi a második fázis, amikor csökken az étvágy, növek­szik a fáradtságérzet, gyen­gül az emlékezőtehetség. És ekkor feltétlenül szükségét érezzük annak, hogy rá­gyújtsunk egy másik ciga­rettára. Ezzé] pedig az egész körforgás kezdődik elölrőL A dohányzás elleni kam­pányban külön meg kell győznünk, a nőket arról, mi­lyen veszélyt rejt magában a dohányzás rájuk és gyerme­kükre nézve. A dohány ve­szélyezteti a magzat életét, de veszélyezteti az újszülött egészségét is a szoptatási idő alatt. Kimutatták, hogy ha a nő terhessége alatt dohány­zik, a nikotin képes áthatol­ni a méhfalon és így köz­vetlenül megmérgezheti a magzat vérét és azt is bebi­zonyították, hogy a nikotin különböző szervi elváltozá­sokat idézhet elő az embrió­nál. Ez a félelmetes méreg az anyatejjel is behatolhat a csecsemő szervezetébe és jóvátehetetlen károsodásokat okozhat. Szigorítások Szerencsére úgy látszik, hogy a kormányok számol­tak azzal, hogy a dohányból származó hasznuk nincs arányban azzal a kárral, amit a dohányosok egészsé­gében okoz. Éppen ezért vi­lágszerte növekszik a do­hányellenes propaganda, mindenütt dohányzás-elle­nes kampányokat indítanak. {fázunk holnapja // Karfiolleves Ponty (Matróz módra) Sümegi torta Ponty (Matróz módra). A megtisztított, megmosott másfél kilós feldarabolt ha­lat fél óráig besózva állni hagyjuk. Vajjal erősen ki­kent lábasba y4 kg karikára vágott sárgarépát, petrezse­lyemgyökeret, zellert, vörös­hagymát," babérlevelet, sze­mes borsot rakunk, s végül beletesszük a feldarabolt, be­sózott halat. Leöntjük 2 deci fehér borral és 2 deci hús­vagy csonüével, 1—2 kanál mustárt is teszünk a levébe. 5 deka szeletekre vagdalt gombát. Fedő alatt lassú tű­zön pároljuk. A kiszedett haldarabokat tálra rakjuk, leöntjük a leszűrt vajjal, liszttel sűrített és újra fel­forralt lével. Sümegi torta. 25 deka mo­gyorót és 25 deka cukrot összekeverünk 6 tojás habbá vert fehérjével és két rész­ben megsütjük. Ha kihűlt, megtöltjük ezzel a töltelék­kel: 8 tojássárgáját 25 deka porcukorral és 3 tábla re­szelt csokoládéval addig ke­verünk forró vízzel telt lábas fölött, míg megsűrűsödik. Ha kissé kihűlt, belekeverünk 10—15 dkg habosra kevert vajat. Mikor egészen kihűlt, megtöltjük vele a tortát és a tetejét is ezzel a krémmel kenjük be. Egész mogyorószemekkel díszítjük és pár órára hideg helyre tesszük. A zaj elleni küzdelem Zürichben a zaj elleni küzdelem kapcsán beszámol, tak a szaksajtónak arról, hogy olyan országos kutató szolgálatot szervezett meg az Unikeller AG svájci érde­keltség, amely tevékenységét az ipar területén jelentősen hasznosítja. A kutatási tevékenység öt nagy iparági területre ter­jed: az építőiparban vizs­gálja a könnyűelemes építés, továbbá az acélvázas kivite­lezés területeit, ezen kívül a kivitelezési munkák eseté­ben a talajtömörítéssel kap­csolatos zajártalmakat. A cégnek 1967-ben épült fel a központi kutatólabora­tóriuma, de azóta újabb la­boratóriumokat létesített Olaszországban és Franciaor­szágban, az NSZK-ban és Angliában. Ezekben a labo­ratóriumokban úgynevezett célkutatások folynak, a zü­richi központban különösen az építőgépek és berendezé­sek zajártalmát vizsgálják. UTCAGYEREKEK? — DE MIÉRT?! Kedves, jó Pál utcai fiúk, szegény kis Nemecsek, de nehéz volt nektek, — köny- nyű volt nektek. Nehéz volt, nem kell ma­gyarázni miért, — a városi „Fercsik” elé is sűrűn csak háromfélét tett a „ma­ma”: kenyeret, haját, bélit... De könnyű volt, ha szilaj kiscsikók módjára szalad­gálni akartak, mert meg voltak a grundok, a botcsi­nálta játszóterek. Két ház­tömb között jó tágas portá­kon rúghatták a labdát, (in­kább csak a rongyot), indiá- nosdit játszhattak, kergetőz- hettek, szaladgálhattak. De ma?! A városiasodás nyomán — legalábbis nálunk • Szolnokon — eltűntek a grundok, beépültek, utc ák visznek át a helyükön. Régen azt mondta a szülő a gyermekének: lemérhetsz kisfiam a térre, de az utcá­ra még a labda után., sem szaladhatsz be. Ma már légüres térben marad az effajta anyai, apai intelem, hiszen nincsenek, vagy alig-alig vannak grun­dok. Ha a gyerek aZt mond­ja, hogy „lemegyek” játsza­ni, ez annyit jelent, hogy az utcán szaladgál. Pedig a Pál utcai fiúk óta — használjak talán őket időmegjelölésre is — asz ut­cai forgalom 10—20, van ahol ötvenszeresére növeke­dett A gépkocsivezetők a meg­mondhatói, hogy délutánon­ként a forgalmasabb szolno­ki mellékutcák is tele van­nak az úttesten Játszadozó gyerekekkel. A Mátyás ki­rály úti új lakótelepre csak a legnagyobb óvatosággal le­het járművel behajtani, mert az úttesten ott a lakótelep gyermekhadának apraja, nagyja, az ötévesektől a ti­zenötéves kamaszokig. Fe­jelnek, futballoznak, ugrál­nak. Jól ismerem Szolnok igen nehéz városrendezési prob­lémáit, tisztelettel adózom azoknak, akik megtervezték és megteremtik a jövő nagy városát De mégis, akármi­lyen bonyolult feladat is — és sok pénzbe kerülő — meg kellene hagyni imitt-amott egy tisztást ahol j szállhat a labda, ahol nyugodtan játsz­hatnak a gyerekek. A kérdés egyre inkább életbiztonsági és pedagógiai tényezővé válik. A közle­kedés növekedése és felgyor­sulása kétségtelenül veszé­lyezteti a gyerekeket. A pe­dagógiai tényező? A tanítók, tanárok a megmondhatói, mennyivel nehezebben fe­gyelmezhető az a gyerek, akinek nincs meg a számára szükséges mozgáslehetőség Tudományosan kimutatott összefüggés van a f /yerek játék (mozgáslehetősé’ ge és a tanulmányi erednr ény kö­zött is.) Elsőrendű ’fontossá­gú kérdésként szár „óinak ez­zel a nagyvárosodban is. Nemrégen újdói alkalmam volt látni F,urópa leggyor­sabb. ütembr^n építkező fő­városát, Moszkvát. Az új la­kónegyedek mellett minden­hol egy*-egy gyermekparadi­csom-: játszótér, úszómeden­ce, hr/mokozó. napozó, csó- r.akáy/ó tó, stb. (Erre mond­ta dl. Tagore híres indiai újságíró: Neki ne mondja s'*hki, hogy a Szovjetunió­ban nincsenek kiváltságosok, — dehogy nincsenek; a gye­rekek azok!) Vagy hivatkoz­zunk Párizs, Lyon, Brüsszel, Genova és más világváros kőrengetegeire? A játszó­terek sokaságát láthatjuk mindenfelé. , Világért sem akarom el­vetni a sulykot (ahogy mon­dani szoktuk) tudom, meny­nyivel szerényebbek a mi le­hetőségeink, mint például a hatalmas területi és óriási anyagiakkal rendelkező Moszkváé. Mégis, mégis azt mondom, több lehetőséget kellene hagy­nunk a játékra, a mozgásra, az alkalmi kis futballcsapatok „mérkőzéseire”, stb. Télen amúgyis csaknem „mozdu­latlanságra” van kárhoztatva a gyerek. Nincsenek megfe­lelő tornatermeink (kevés­bé megfelelő is alig), fedett sportpályáról nem is beszél­ve. De még korcsolyapálya is vagy van, vagy nincs. Az iskolaudvarok is egyre kopnak, kopnak, maholnap már annyi hely sem marad, hogy a gyerekek sorba áll­janak, nemhogy ott játszhas­sanak. Az egyik szolnoki ál­talános iskola udvarából pél­dául egy géptelep harcolt ki magának helyet. Megnéztem a most épülő 16 tantermes Mátyás király úti iskola játszótér lehetőségét is. Na­gyon kevés hely mutatkozik — egyelőre? — ott is. (Egy osztály huszonöt—harminc gyerek, tizenhat osztály jól­lehet egy félezer, vagy több. Hogy férnek ott el?) A meglévő játszóterekből is elveszünk erre-arra, s ami marad az is többnyire elhanyagolt, rosszul felsze­relt De ott a szép Tiszaliget, mondta valaki, aki egy ki­csit illetékesnek érezte ma­gát a grundok eltűnésében. Ez csak féligazság, nem­csak azért, mert azt is megkérdezhetjük, hogy a strandon kívül hol játszhat­nak ott a gyerekek, hanem azért is, mert nem a kirán­dulások játéklehetőségeit hiányolják a szülők — a gyermekeik érdekében — hanem az alkalmi, a lakóte­lep melletti, napi 1—2 órás mozgás lehetőségét. De ezt aztán nagyon. — ti — V álasz-f e velezőlap POSTAHIVATAL Postaszolgálati ügy! Jugoszlávia legmélyebb barlangja

Next

/
Oldalképek
Tartalom