Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

. ,»,’í'is 18, J SZOLNOK MFGVei NÉPLAP A rendőrtiszt naplójától 6. Gyilkosság a Török utcában A várakozás csendben telt el. Pontosan 5 órakor meg­szólalt ismét röviden, szag­gatottan az előszoba csen­gője. Az asszony ijedten né­zett a nyomozókra. Az idő­sebbik bátorítóan ránézett: — Csak nyugodtan. A nő az ajtóhoz lépett, ki­nyitotta. Ábrahám állt a kü­szöb előtt. — Jöjjön be — mondta kínos mosollyal arcán az asszony. — Nagyon pontos volt Tessék, menjen csak beljebb. 1 Ábrahám meglepődve állt meg a szoba ajtóban a rend­őr és a civilruhás férfiak láttán. Erre nem számított. Aztán gyorsan sarkonfor- . dúlt, de az idősebbik férfi hangja megállította: — Maradjon csak Ábra- hám, minden menekülés hiábavaló. A törvény nevé­ben letartóztatom... V A Török utcában házról házra járt a hír: „a rend­őrség kint van Doboséknál, kihozták a gyilkost is. Le­játszatják vele, hogy ölte meg Keke mamát” Az erő­sebb idegzetűek, akiknél párosult a kíváncsisággal, odamentek a hész. elé, úgy figyelték a fejleményeket Ök csak azt látták, hogy a bőrkabátos fiatalember a rendőrök kíséretében be­megy az alsókonyhába, az­tán kijön, bezárja az ajtót, a kulcsot zsebreteszi, majd fölmegy a felső lakásba... Almási László alezredes, az eljárás vezetője, a nyo­mozási kísérleten annál töb­bet kérdezett Ábrahám Jó­zseftől: — Felismeri azt a házat, ahol a bűncselekményt el­követte? — Igen — mondta a kér­dezett. — Mikor érkezett ide. Mi volt a kezében? — Ügy emlékszem márci­us 21-én reggel, úgy 9 óra lehetett. A kezemben egy vasrudat hoztam, amit egy szolnoki ismerősömtől lop­tam, ahol éjszaka megszáll­tam. — Miért jött ide? — Pénzt akartam szerezni és elhatároztam, ha valaki nekem ellenáll, azt leütöm, hogy elájuljon és én elve­szem a pénzt. — És miért pont ide jött? — Szép a ház, tv-antenna is vain. Azután amikor elő­ször bejöttem, felfigyeltem am-, hegy az öregasszonya '~'-S*ekrény tetejéről veszi le a kulcsot, amivel kinyitotta a felső lakást. — Mit mondott, miért keresi a lakókat? — Azt mondtam, egy könyvért jöttem, amit a házi asszony kölcsön adott. Pedig nem is ismertem őket. A lakásban szétnéz­tem, míg az öregasszony a könyvet kereste. Láttam, szépen berendezett, gondol­tam, ahol ilyen jól élnek, ott sok pénznek kell lenni. Elköszöntem az asszonytól, kimentem az utcára, gon­dolkodtam. Meg kell sze­rezni a kulcsot, hogy a pénzükhöz hozzájussak. — Ezért ment vissza? — Igen. — És mivel az áldozat nem akarta odaadni a kulcsot, maga megölte. — Nem — kiáltotta Áb­rahám. — Csak leütöttem. Én nem akartam megölni. Nem szüleiünk gyilkosoknak Almási alezredes most nem titkolta beosztottai előtt, hogy elfáradt, hogy Stukatúrgipsz, samottliszt, mészhidrát 1—2—5 kg-os műanyag csomagolásban a háztar­tási boltokban kapható. VÁSÁROLJA ÉS HASZNÁLJA ÖN IS! Veszprémi TÜZÉP V. rakoncáüankodik a szíve. Az értekezleten nem nyúlt a kávéscsésze után, s ez biz­tos jele volt annak, hogy az alezredes orvosnál járt. Már többször előfordult: ha éjszaka rosszul lett, reggel elment az orvoshoz, meg­fogadta, hogy többé nem iszik kávét, nem gyújt rá egyetlen cigarettára sem, de a fogadalma rendszerint csak addig tartott, amíg egy újabb ügy nyomozásához nem kezdtek. Ábrahám Jó­zsef ügyét befejezték, több napig tartó megfeszített munkával, az emberek se­gítségével állíthatják az igazságszolgáltatás elé. Most a nyomozás lezárása volt soron, a tapasztalatok meg­beszélése. Sorra vettek min­den kis mozzanatot, a nyo­mozás minden apró részle­tét. — Ez az Ábrahám szüle­tett gyilkos — mondta Ka­ssa főhadnagy, aki talán most mutatta ki először nyíltan, hogy nagyon saj­nálja az áldozatot, s a csa­ládot. A széparcú fiatal- asszonyt, a törékeny kisfi­út, a nagy sötétszemű kis­lányt, akiknek soha többé nem készíti már el a reg­gelit Keke mama. Az alezredes felnézett, el­mosolyodott. — Nem így van ez Laci. Egyetlen gyerek sem szüle­tik úgy, hogy gyilkos lesz belőle. Ebből az emberből, ha kicsi korában nem dob­ja el magától az anyja, az apja, ha nem olyan hánya­tott az élete, ha nem kerül rossz társaságba, rendes ál­lampolgár válhatott volna. Csakhogy 13 éves korában már gyermekbíróság előtt állt lopásért, aztán 1957-ben börtönbe is került. Itt az elmeszakértő véleménye. Azt írja: „értelmi működésére jellemző, hogy ismeretanya­ga viszonylag szűkkörű, lé­nyeg megragadása, kritikai működése azonban kifogás­talan. Egyszerűbb számolá­si feladatokat jól megold,, helyesírása kifogástalan, hi­Huszonöt éves a török­szentmiklósi Bercsényi Mik­lós gimnázium. Vasárnap le­zajlott a jubileumi ünnep­ség, az öregdiákok 5—10— 15—20 éves érettségi talál­kozója. A negyedszázados évforduló tiszteletére kiállí­tás is nyílt az iskolában, amely az élet különböző te­rületein mutatja be az el­telt évek eredményeit, ese­ményeit. Járok a hosszú teremben felsorakoztatott tárgyak kö­zött, s lassan, ha nem is minden apróságra kiterjedő­en, kialakul a kép az iskola életéről. Tárgyi emlékek A belépés pillanatában azonnal az úgynevezett „fő­fal” vonja magára az em­ber tekintetét. Ez a deko­ráció az eltelt 25 évet szim­bolizálja. Mellette „Tárgyi emlékeink” címmel az első padot, füzeteket, tankönyve­ket, osztálynaplókat, anya­könyveket, évkönyveket ál­lították ki. Szemben a KISZ életét be­mutató dokumentumok. Zászlók, érmek, oklevelek, jelvények, kitüntetések. Fel­tűnően sok építőtábori ju­talomzászló és oklevél. Sok kemény munka emlékét idé­zik. Tovább a sportéletet, a népi tánc csoport történetét és a kollégium életét idéző tárgyak, közöttük vörös zászló a kollégiummá avatás tiszteletére. A feliratok sze­rint éppen tíz éve lett kollé­gium az iskola diákotthona. A „főfallal” szemben a te­rem másik végén Magyar- ország térképét helyezték el a falon. Törökszentmiklós berajzolt helyéről szalagok vezetnek a négy égtáj felé. bátlan. Erkölcsi ítélőképes­sége azonban alacsony szín­vonalú. Azt állítja, hogy áldozatát nem sajnálta, mert őt sem sajnálta senki. Ezzel kapcsolatban hánya­tott életére hivatkozik.” — Alezredes elvtárs! — szólt Pacsai százados. — Az ügyet mikor adjuk át az ügyészségnek? — Mindent elkészítettek? — Igen. — Akkor természetesen holnap reggel azonnal. Az ítélet jogerős Ősz lett, aranysárga, méz­illatú ősz. A tárgyalóterem­ben csak a bíróság, az ügyész, a jegyzőkönyvveze­tő, az ügyvéd, a megbilin­cselt vádlott és őre meg néhány érdeklődő tartózko­dott. Olyanok, akiket már korábban tanúként kihall­gatott a bíróság. Nyílt az ajtó és két férfi lépett be a terembe. Csendben leül­tek a hátsó széksorokba. Elkéstek, az ügyész már éppen befejezte a vádbe­szédet, de a két férfi még meghallotta: „összbüntetés­ként halált kérek...” A bíróság visszavonult. Néhány óra múlva megszü­letett az ítélet: halál! A fér­fi, aki oly kegyetlenül osz­tott halált egy védtelen öregasszonynak, az ítélet hallatán felordított: „nem akarok meghalni. Nem akartam megölni... élni aka­rok”. Almási alezredes és Ka­sza főhadnagy, a két elké­sett érdeklődő szótlanul hagyta el a bíróság épüle­tét. — Dobosék nem voltak ott az ítélethirdetésnél — mondta a főhadnagy. — Jobb is így, Laci — válaszolt az alezredes. — Én mondtam, hogy ne jöj­jenek el. Ne szaggassák fel a már hegedő sebeket. (Vége) Szántó István Körben képeslapok, boríté­kok tömege. A diákok szám­talan ország fiataljaival le­veleznek. Főleg az orosz ta­gozatosok oroszul, de néme­tül, franciául is. A „Tanulók munkái” cím­szó alatt saját készítésű szemléltető képek, egy gyűj­temény ballagási tarisznyák­ból, barkácsolt elektromos eszközök. E ezek mellett más elektromos szerkezetek, olyanok, melyeket sok iskola megirigyelne. A debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem és a helybeli üze­mek, a mezőgazdasági gép­gyár, az Aranykalász Tsz, a Malomipari Vállalat, a Barnevál és az Építőipari Ktsz ajándéka. Csak a jubi­leumra nyolcvanezer forint értékű műszert kapott az is­kola, főleg a fizika tagozat színvonalának emelésére. Az ajándékozásnak kettős oka van. Egyrészt az üze­meknek nem mindegy, hogy milyen felkészültségű fiatal szakembereket kapnak, más­részt az iskola öregdiákjai műszerek cseréjekor, selejte­zésekor mindig gondolnak arra, hogy nincs olyan el­használt szerkezet, amit szemléltetésre, kísérletezésre még nem tudna felhasználni a gimnázium. A segítség nem hiábavaló A Bercsényi gimnázium diákjai sok jó helyezést ér­tek már el a megyei tanul­mányi versenyeken, sőt egy- szer-egyszer az országosra is eljutottak. Egy iskola munkájának megítélésében nem az egyet­len, de azért fontos szem­pont. hogy érettségizettjei milyen arányban jutnak be Gyorsabb a számító­gépnél Nem egy olyan emberről tudunk, aki bámulatosan rövid idő alatt képes a leg­bonyolultabb matematikai számításokat is fejben elvé­gezni. Az ilyen fejszámolók ezt a velük született tehet­séget többnyire nyilvános fellépéseken kamatoztatják, a tudományban való hasz­nosítására általában nem gondolnak. Éppen ezért figyelemre­méltó Sakuntala Devi, 40 éves hindu nő története. Sakuntala Devi alapos ma­tematikai képzettséggel ren­delkezik: elvégezte a meg­felelő egyetemet, tudomá­nyos kutatóként működik, számos ismert tudóssal áll kapcsolatban. Már 1953-ban több ízben találkozott Al­bert Einsteinnel, akit bá­mulatba ejtett a , tudós asz- szony matematikai tehetsé­ge. „Valóságos élő elektro­nikus számítógép!” — ki­áltott fel a híres tudós. „A számolás nekem rend­kívül egyszerűnek tűnik — mondja maga Sakuntala Devi. — Még be sem fe­jezte a feladat közlését, agyamban már megjelenik az eredmény. Az az érzé­sem, mintha az agyam közben nem is működne, bár ez természetesen nem így van, hiszen minden bonyo­lult matematikai művelet után nagyon elfáradok. Ilyen esetekben külön pihenőt kell beiktatnom...” A különböző országok tu­dósai már több ízben pró­bára tették e matematikai fenomén képességeit: mate­matikai versenyt rendez­tek S. Devi asszony és komputerek részvételével. 1961-ben Beirutban S. Devi két elektronikus számítógé­pet győzött le, a következő évben pedig Durbanban (Dél-Afrikai Köztársaság) egy rendkívül bonyolult műveletet hat másodperccel gyorsabban végzett eh mint az 1 millió dollár értékű számítógép. az egyetemekre — főiskolák­ra. A törökszentmiklósi gim­názium ebben sem áll rosz- szul. A legutolsó rendelke­zésre álló adat szerint az innen jelentkezettek 65 szá­zalékát vették fel. A mate­matika és fizika szak igen népszerű a diákok között. Az idén hetvennégy tovább­tanulásra jelentkezett diák közül harmincnégy válasz­totta a matematika vagy fizika szakot. Általában a reáltárgyak szeretete jellem­zi az iskolát. Az 1966—67-es tanévtől van tagozatos okta­tás, és ez sokban meghatá­rozza az érdeklődés alakulá­sát. Mindez nem jelent va­lamiféle egyoldalú szemlé­letet. Az Egri Diáknapokon két ezüst és egy bronzérmet szereztek a diákok a művé­szeti versenyeken és az ÁFÉSZ-szel közösen műkö­dő népi tánc csoport is sok emlékezetes sikerrel büsz­kélkedhet' Nincs ok mente­getőzésre A kiállítást Szabó Imre, az ÁFÉSZ dekoratőre ren­dezte Tóth Sándor tanár se­gítségével, sok tanár és di­ák közreműködésével. Tóth Sándor, aki kezdet­ben kalauzolt a kiállításon, egyszer szinte mentegetőzve megjegyezte, hogy nem tud­tak olyan értékes anyagot összeszedni, mint az évszá­zados múltra visszatekintő nagyhírű gimnáziumok. Nincs oka a mentegetőzés­re. A kiállítás arról győz meg, hogy ez az első ne­gyedszázad a majdani szá­zados hagyomány értékes része lesz. B. A. Huszonöt év krónikája NAQYKÖRÜI CSERESZNYESZÜ1 ORSZÁG- ÉS EURÓPA-SZERTE HIRES GYJ A NAGYKÖRŰI GERMESDORFI CSERESZNYE, a GÓS CSERESZNYE, AHOGY NÁLUNK MONDJ*. .Z IDÉN ROPOG IS, NAGYSZEMÜ IS, ÍZLETES IS. Eo ».O- RÁBBAN SZÜRETRE IS ÉRETT A SZOKÁSOSNÁL. A NAGYKÖRŰI CSERESZNYETERMESZTÖK KIVÄLÖ TER­MÉSRE SZÁMÍTANAK. S A MINŐSÉGE IS OLYAN, HOGY TÖBB MINT 80 SZÁZALÉKA EXPORTKÉPES. Naponta majdnem 400 mázsa. Ennyi cseresznyét szednek íe a szüretelők a Haladás Termelőszövetkezetének gyümölcsö­sében és a háztáji kertekben majd minden nap. Cseresznyevásár. Négy felvásárló helyen veszi át a valutát érő gyümölcsöt a nagykörűi ÁFÉSZ. Már eddig 15 vagonnal küldtek exportra. Irány Svédország. A szolnoki MÉK kirendeltségén osztá­lyozzák, rakják hűtővagonokba, s indítják külföldre a ropo­gós csonthéjast. Ezt a szerelvényt végképp „hidegre tették”. Hűtött vagonban indul az északi Svédországba. Foto: Temesközy Ferenc Jó estét Európa A 8. prágai nemzetközi te­levízió-fesztiválon szerdán este mutatták be a Valdstejn palota dísztermében a Jó estét Európa című riportmű­sort, amelyet a Magyar Te­levízió tavaly a győzelem napja alkalmából készített körkapcsolásos megoldással, magyar, szovjet, jugoszláv, brit, lengyel, német és cseh­szlovák antifasiszta ellenál­ló^ és frontharcosok meg­szólaltatásával. A második kategóriában, amelyben a művet indították, a népek közötti megértés és közeledés előmozdítását szolgáló, az egyes országok életét és szo­ciális felemelkedését ábrá­zoló programok kaptak he­lyet. A nemezetközi zsűri az al­kotást kedvezően fogadta. Különösképpen kiemelte a kezdeményezés valódi tv-sze- rűségét, műfaji tisztaságát, a televízió kínálta lehetőségek ügyes alkalmazását, s hang­súlyozta, hogy a Jó estét Európa ebben az értelemben úttörő küldetést tölthet be. Hasonlóképpen kedvező az alkotás sajtóvisszhangja is. Baromfitenyésztés Kanadában Nem véletlen, hogy Kana­dában a baromfitenyésztés világszerte elismerten magas színvonalon áll. A sikerek elsősorban azzal magyaráz­hatók, hogy a baromfite­nyésztés programját már 1919-ben kidolgozták és ez a fejlesztési program jó kiin­dulási alapul szolgált. Emel­lett a genetikai kutatások év­ről évre új felfedezéseket hoznak és a kanadai Földmű­velésügyi Minisztérium a nagyhozamú fajták nemesí­tését jelentős anyagi támoga­tásban részesíti. Kanadában a legelterjedtebb tyúkfajta a fehér leghom. A baromfite­lepeken mintegy 80 százalék­ban ezt a fajtát tenyésztik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom