Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-18 / 142. szám
1971. június 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szépség és praktikum 55 ezer „gólya" jelölt Elkészült az összegezés: az idén 54 890-en pályáznak a felsőoktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozataira — a pályázók száma több, mint hétezerrel haladja meg a tavalyit. Legtöbben — számszerint 34 490- en — nappali tagozaton szeretnék folytatni tanulmányaikat, 14 180-an jelentkeztek levelező tagozatra, 6220- an pedig estire. (A nappali tagozatokon együttvéve 243 százalékos a túljelentkezés, a tavalyi 22 százalékossal szemben.) Változatlanul legdivatosabbak a művészeti főiskolák: a Színház és Filmművészeti Főiskolára csaknem 44- szeres. a Képzőművészeti Főiskolára pedig 13-szoros a túljelentkezés. A felvételi keretszámhoz viszonyítva ötszörös a jelentkezés az Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karán, a szegedi József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán és a Testnevelési Főiskolán. A tudományegyetemekre átlagosan háromszoros, a műszaki egyetemekre több mint kétszeres a túljelentkezés. A Minisztertanács ü éséliez A tanácsi dolgozók képesítési rendszerének továbbfejlesztése A számítások szerint húszmilliónál többen fordulnak felvilágosításért egy-egy esztendőben a tanácsokhoz, s az államigazgatás különböző szintű szervei évente 14 millió ügyet intéznek. A lakosság ügyes-bajos dolgainak törvényes, gyors intézése, igények körültekintő rangsorolása és minél magasabb szintű teljesítése csak úgy valósulhat meg, ha a tanácsi apparátusokban növekszik a munka szakszerűsége. Erzt célozza a tanácsi dolgozók képesítésére vonatkozó kormányrendelet. Az elmúlt évtized tapasztalatai egyértelműen igazolják, hogy tovább növekedett a tanácsi munka színvonala, fejlődött a tanácsapparátus dolgozóinak fel- készültsége. Az egyre növekvő feladatok azonban egyre nagyobb szakértelmet kívánnak meg, ezért határozta el a Minisztertanács a tanácsi dolgozók képesítési rendszerének továbbfejlesztését. A tanácstörvény már korábban rendelkezett a végrehajtó bizottságok titkárainak szakmai képesítéséről: a törekvés az, hogy — amint a feltételek megteremthetők — az egyetemi, főiskolai végzettség a vezetői munkakörön túl is követelmény legyen minden érdemi ügyintézői munkakörben. A kormány úgy határozott, hogy egyetemi, főiskolai, vagy einnek megfelelő végzettség szükséges a következő vezetői munkakörök betöltésénél: a végrehajtó bizottság titkára; a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervének vezetője, annak helyettese, valamint a szakigazgatási szerv csoportvezetője; a járási és a megyei, városi, kerületi hivatal elnöke, elnökhelyettese és belső szervezeti egységének vezetője. Egyetemi, főiskolai, vagy ennek megfelelő végzettség szükséges a végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinél, illetve a járási és megyei városi kerületi hivatal minden olyan érdemi ügyintézői munkakörének betöltésénél. amelyben átfogó, — a munkaterület irányítását, ellenőrzését közvetlenül érintő tevékenységet végeznek. A Minisztertanács határozata számos munkakör betöltéséhez szakmai gyakorlatot írt elő. ben. A tanácsi hivatal felállításával, elvi irányításával lehetővé vált a tanács- rendszer működésének rendszeres, szinte tudományos vizsgálata, s mód nyílt a végrehajtó bizottságok munkájának hatékonyabb felügyeletére. A tanácstörvény újszerűén fogalmazta meg a tanácsok jellegét, kifejezésre juttatta a helyi tanácsok gazdasági alapokon nyugvó önállóságát, — s számos más rendelkezés mellett — körvonalazta a hatósági tevékenységükkel kapcsolatos döntési jogköröket. A tanácstörvényhez igazodva döntött úgy a Minisztertanács, hogy a tanácsi hivatal ezentúl nem csupán a végrehajtó bizottságok központi irányításában vesz részt, hanem közreműködik a tanácsok — mint testületek — általános elvi „eligazításában” figyelemmel kiséri tevékenységüket, elemzi, ellenőrzi munkájukat. A Minisztertanács a tanácstörvényben foglaltaknak megfelelően egy sor újabb témával bővítette azoknak a kormányhatáskörbe tartozó ügyeknek a felsorolását, amelyekben a hivatal készíti elő a Minisztertanács döntését. Több olyan, gyakrabban előforduló egyedi ügyben, amelyben a döntés joga a kormányt illeti, a hatáskör gyakorlását a > tanácsi hivatal elnökére ruházta át. (így például a hivatal elnöke hagyja A Minisztertanács tanácsi hivataláról szóló jogszabály módosítása Tovább szélesedik a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának hatásköre, tevékenysége jobban igazodik a tanácsok irányításának rendszerén változtató tanácstörvény rendelkezéseihez — így összegezhető a Minisztertanács e témába vágó módosító határozata: A tanácsi hivatal tevékenységét elvi jellegű munka és nem operatív beavatkozás jellemzi — a helyi tanácsok önállóságának növekedésével jól megfér a hatékonyabb központi irányítás. A tanácsi hivatal feladatai közé tartozik, hogy segítse a központi elgondolások megvalósulását a végrehajtó bizottságok munkájában, ellenőrizze a jogszabályok végrehajtását, előterjessze a tanácsokkal kapcsolatos törvénytervezeteket ellássa az igazgatási és szervezési osztályok ágazati felügyeletét, figyelemmel kísérje a tanácsok Szakigazgatási szerveinek ügyintéző munkáját, s elemző, kutató tevékenységet folytasson a tanácsstzervek továbbfejlesztése érdekéjóvá a fővárosi, illetve a megyei tanács szervezeti és működési szabályzatát, dönt a fővárosi, vagy megyei tanácsi vb és a helyi tanács közötti vitában, stb.) A Mátra-Bükk üdülő- terület rendezési terve Atz ország legjelentősebb idegenforgalmi területei közül a Mátra—Bükk üdülő- terület rendezési terve az ötödik — a balatoni, a dunakanyari, a nyugat-dunántúli és a Velencei-tavi után —, amely a kormány elé került. Mint ismeretes, a kormány csütörtöki ülésén elfogadta, jóváhagyta ezt a regionális tervet, amelynek célja, hogy elősegítse a két hegyvidék turisztikai, gyógyászati, üdülési és idegen- forgalmi hasznosítását, s az ehhez szükséges építmények létrehozását. Meghatározza a növekvő idegen- forgalmi igények kielégítéséhez szükséges legfontosabb fejlesztési feladatokat, s alapja a konkrét fejlesztési elhatározásoknak* A Mátra és a Bükk magas hegyei, összefüggő erdőségei, klimatikus gyógyhelyei, barlangképződményei, világhírű borai, műemlékei nemcsak országos, hanem nemzetközi viszonylatban is jelentős idegenforgalmi értékekkel ruházták fel ezt a területet. Értékét növeli aZ is. hogy a főváros felől és az országnak más idegen- forgalmilag jelentős vidékeiről is — Zempléni hegyek, Aggtelek, Hortobágy, Mezőkövesd, stb. — jól megközelíthető. Családok otthon nélkül Még mindig nem fejeződött be megyénkben a tavalyi ár és belvízkárt szenvedett lakóházak helyreállítása Szolnok megyében 1970- ben a nagy ár- és belvizek idején teljesen tönkrement 553 ház, megrongálódott 232. A kár teljes összege — az EVM által megadott norma alapján számítottuk ki — több mint 82 millió forint. Az 553 rombadőlt házból egy év alatt 268 újjáépült, a megrongálódott 232-ből 164- nél fejezték be a javítást. A többinél részben folyamatban van a munka, de sok olyan van, ahol még el sem kezdték az építést. Most bárki mondhatja: biztosan a tulajdonosoknak nem volt A legnagyobb kárt a megyében Mezőtúron szenvedték. 1970. június 11., 12-i felhőszakadás elöntötte a város alacsonyabban fekvő részeit és csupán akkor 21 családot kellett azonnal kiköltöztetni. összességében 103 házat kellett volna ott újjáépíteni és 37-et helyreállítani. Kellett volna, de ez nem történt meg. Eddig mindössze 65 házra adta ki a tanács a lakhatási engedélyt. Természetesen akadtak olyanok, akik szociális helyzetük, idős koruk miatt is már nem akarták ismét felépíttetni a régi családi •hajlékot, de ők mindössze hárman voltak. A legnagyobb gondot a városban az építőipari kapacitás hiánya és részben az építőanyag beszerzése okozta. A helyi Tégla- és Cserépipari Vállalat — miután a tanács írásban közölte vele, és időpontban is ütemezte, Karcagon — ahol 52 ház teljes újjáépítéséről és 17 helyreállításáról kellett gondoskodni — még rosz- szabb a helyzet, mint Mezőtúron. A városi tanács illetékes osztálya eddig még egyetlen házra sem adott ki lakhatási engedélyt, azaz egyetlen belvizes ház sem épült újjá. Ok: nem kaptak építőanyagot és építőkapacitást szintén csak erre az évre tudtak szerezni. Építőanyag is csak úgy lett, hogy az ÉVM engedélyezte: a karcagi téglagyár soron kívül gyártson le félmillió téglát az építkezésekhez. Ez a mennyiség azonban csak azt jelentette, hogy megkezdődhettek az építkezések. Mi lesz tovább? Egyelőre nyitott kérdés. Hol laknak, hol és hogyan élnek a kárt szenvedett családok? Az az igazság, hogy ahol nem maradt egy használható alsó épület sem, ott ólakat, fáskamrákat alakítottak át, odavittek néhány pénzük az építkezésre. Nem így van. A károsultak megkapták az OTP-től a kamatmentes kölcsönöket — a megyében összesen csaknem 70 millió forintot — a Vöröskereszt is nyújtott segélyt, ami szintén sokat jelentett. Mezőtúron például — ahol 1 millió 300 ezer forintot adtak a lakók az árvízkárt szenvedett szabolcsiaknak — 1 millió 280 ezer forint segélyt adott a Vöröskereszt azoknak, akiket az időjárás egészen vagy részben hajléktalanná tett. Másutt kell tehát keresnünk a problémák nyitját. hogy mikor mennyi falazóanyagra van szükség — segített az anyagellátásban. A TÜZÉP-telep vezetője személyesen kereste fel a szállító vállalatokat, hogy legyen elegendő kavics, cement. A héki Táncsics Termelőszövetkezet is segített: 8 vagon cementet küldött a városnak. Nem tettek meg azonban mindent a kivitelezők, pontosabban a helyi építőipari ktsz és az állami gazdaság építési brigádja. A ktsz a részére kijelölt házaknál csak „piszmog valamit”, mondván, a KISZ-lakások építéséhez kell a munkaerő. Csakhogy a kiszesek is panaszkodnak, áll a lakásépítés, a ktsz nem dolgozik. Vagyis sok hivatkozás, kevés munka. Az állami gazdaság brigádja sem halad az építkezéssel, minduntalan tologatja a befejezési határidőket. holmit, csakhogy fedél legyen a fejük fölött. A bútorokat jószívű szomszédoknál, ismerősöknél, rokonoknál helyezték el. Többeknek ismerősök adtak egy-egy alsókonyhát, ahol meghúzhatják magukat családjukkal együtt. A karcagi városi tanácsnál az építési osztály vezetője, Bozsodi Zsigmond szerint továbbra sincs sok jóra kilátásuk: a házak nem épülnek fel július 1-ig. Lesz olyan, amelyik csak szeptemberre vagy októberre készül el. Kisújszálláson, Tiszafüreden szintén szeptember 30-át jelölték meg a, befejezés határidejének. Csakhogy van más probléma is. Ez év március 5-ig belvíz következtében újabb 415 ház rongálódott meg és 44 lett romossá a megyében. Medárd pedig meghozta az esős időt, s már tömegében is jelentkezik az újabb belvíz Karcagon, Mezőtúron meg más településeken is. Karcagon már eddig 50 ház- tulajdonos jelentette a tanácsnál: veszélyben a háza. Mezőtúron (annak ellenére, hogy a helyi vízügyi szakaszmérnökséggel vitatkoznak ezen) a tanács 59 olyan házat mért fel, amelyet teljesen újjá kell építeni, 12-t pedig helyreállítani. Mezőtúron egyébként most az is gondot okoz, hogy az idén a vízügyi szakaszmérnökség eddig nem állapított meg belvizet. Ugyanakkor már volt olyan ház, amelyből azonnal ki kellett költöztetni a lakókat és le kellett azt bontani. Ezt sérelmezik az emberek, akik emiatt nem kaphatják meg a kamatmentes belvizes építési kölcsönt» így azután több olyan utca van — mintegy 25—30 család — akiknek szomszédjuk tavaly megkapta a belvizes kölcsönt, s ők az idén hasonló helyzetben nem. Ezt helyileg kell tisztázni a városban a tanácsnak és a vízügyi szakaszmérnökségnek. Azt azonban, hogy legyen elegendő építőanyag és kapacitás, már központilag is segíteni kell. Több száz csa’ádról van szó Karcagon a téglagyárnak mindössze egy órájába kerülne, hogy átálljon egy vagy két hónapr i kisméretű falazótégla vagy B—30-as blokktégla gyártására. Akkor megszűnne vagy legalább is enyhülné a megyében a falazóanyag hiány. Ehhez az ÉVM engedélye szükséges. De szintén központilag kellene gondoskodni arról, hogy most más építőanyag is az eddiginél több jusson e területeknek. Nem túlzás; a megyében többszáz család van bajban, akik nem szeretnének fedél nélkül maradni az idei télre. A rendelet lehetőséget nyújt, hogy bármilyen más építkezés terhére kijelölhetők a kivitelezők a belvizes kárt szenvedett lakóházak újjáépítése miatt. Ha szükséges, élniök kell a tanácsoknak e jogukkal. Amelyik kivitelező pedig ennek ellenére nem teljesíti e feladatát, meg kell találni a módját, hogy annak elmenjen a kedve a határidők tologatásától. A Szolnok megyeiek tavaly készek voltak a bajbajutott szabolcsiaknak segíteni. Sok házat építettek ott fel a mi megvénkbeli munkáskezek. Jó lenne, ha azok most, szűkebb hazájuk emberein is segítenének. Varga Viktória Mezőtúri gondok A karcagi helyzet Molnár László diplomahangversenye Aki szerdán délután úgy tévedt volna be a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola második emeleti előadótermébe, hogy nem tudja, hol jár, joggal hihette volna, hogy Szolnokra került. Molnár Lászlónak, a Ság- vári Endre Művelődési Központ munkatársának zeneszerzői diplomahangversenyére legalább százan fölutaztak megyeszékhelyünkről a fővárosba. Elsőként a fiatal szerző fúvósötösét mutatták be ugyancsak fiatal művészek, Antal Mátyás, Virágh István. Vadász Antal, Samu László és Harsányt Zsolt. Modern hangvételű, szellemes zenedarab. Különösen a harmadik tételben sikerült megtalálnia az öt hangszer harmóniáját, eleinte csak a fuvola, oboa, fagott hármasára épített. A Szivárvány műsorban elhangzott Bányai Kornél megzenésítésből már tudhattuk, hogy finom érzéke van Molnár Lászlónak a lírához. Ezt ismét bizonyította a diplomahangverseny második darabja, a Kosztolányi Dezső verseire írt dalciklus, Az éjszaka. Bruckner Adrienne szoprán, Fehér András baritonszólója, a Zeneművészeti Főiskola kamarakórusa, Acs József és a szerző zongorajátéka inven- ciózusan szólaltatta meg a művet Párkai István vezényletével. A koncert után a hallgatóság meleg ünneplésben részesítette Molnár Lászlót. Mestere. Farkas Ferenc és a vizsgabizottság tagjai — köztük Petrovics Emil és Sugár Bezső — igen elismerően nyilatkoztak zeneszerzői tehetségéről. Reméljük. hogy Molnár László sok örömet szerez még Szolnok megye zenei életének. (sz)
