Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-18 / 142. szám

A mezőgazdasági munkákról, a Tárható ellátásról, a rezetek továbbképzéséről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisz­tertanács csütörtökön ülést tartott. Vietnami építésügyi küldöttség látogatása Szolnokon As építésügyi minisster vezette a delegációt Megtárgyalta a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter jelentését a tavaszi munkák elvégzéséről, a nyá­ri munkákra történő felké­szülésről, valamint az ellá­tás várható alakulásáról. A mezőgazdasági üzemek dol­gozói kellő időben elvégez­ték a tavaszi vetéseket és az egyéb időszerű mezőgaz­dasági munkákat jó minő­ségben fejezték be. Mintegy 3,1 millió bold területről kell a kalászos gabonát — ezen belül 2,1 millió holdról a kenyér- gabonát — betakarítani A közeljövőben kerül sor az időszerű talajmunkákra, a másodvetésekre, a nyári éré­sű gyümölcsök és zöldségek folyamatos szedésére, vala­mint az időszerű növényápo­lási és növényvédelmi mun­kákra. A kormány felkéri a mezőgazdasági üzemeket, hogy a szükséges munkaerőt a családtagok, a szabadságon lévő ipari és erdészeti dol­gozók, a tanulóifjúság egy részének bevonásával idő­ben biztosítsák. Használják ki a jobb munkaszervezés­ben és a szocialista munka­versenyben rejlő lehetősége-* két, alkalmazzák széles kör­ben az anyagi ösztönzőket. Az alkatrészellátásban a tavaszi időszakhoz képest némi javulás várható. Az igények jobb kielégí­tésére az alkatrészt forgal­mazó országos és megyei vállalatok rendszeres ügyeleti szolgálatot tar­tanak. A kormány felkéri a mező­gazdasági üzemeket, hogy a gépek jobb karbantartásával és kihasználásával, a műhe­lyekben gyártható alkatré­szek készítésével enyhítsék az alkatrészellátás gondjait. A lakosság ellátásával kapcsolatosan a jelentés megállapítja, hogy a korai burgonyából jók a terméski­látások, a tavalyinál kedve­zőbb az ellátás primőrökből és zöldborsóból. A kormány a jelentést tu­domásul vette és felhívta a mezőgazdasági és élelmezés- ügyi minisztert, továbbá az érdekelt minisztereket, az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a feladatok sikeres végrehajtásához szükséges intézkedéseket sa­ját hatáskörükben tegyék meg. A munkaügyi miniszter és a művelődésügyi miniszter közösen terjesztett elő ja­vaslatot a vezető továbbkép­zés intézményes rendszeré­nek fejlesztésére. Tanfolyamokon, iskola- rendszerű oktatás, valamint önképzés keretében több ezer gazdasági és állam­igazgatási vezető részesül folyamatos képzésben. Az elfogadott kormányhatá­rozat irányelveket tartalmaz az oktatási tematikára, a tananyagokra, az oktatók és résztvevők helyes kiváloga­tására, a vezetők tovább­képzését biztosító intézmé­nyek, kutató és szervező in­tézetek, irányító szervek és vállalatok feladatára. A munkaügyi miniszter a Szakszervezetek Országos Tanácsa főtitkárával egyet­értésben előterjesztette azo­kat a javaslatokat, amelyek a Magyar Szakszervezetek XXII. kongresszusán hang­zottak el és az illetékes ál­lami szervek részéről intéz­kedést igényelnek. A kor­mány felhívta az illetékes minisztereket, hogy az ész­revételeket vizsgálják meg, s a szükséges tennivalókat munkaterveik kidolgozása­kor vegyék figyelembe. A Minisztertanács tanácsi hivatalának elnöke két ja­vaslatot terjesztett a kor­mány elé. Az első a tanácsi hivatalról és a tanácsi koor­dinációs bizottságról szóló korábbi kormányhatározat módosítását tartalmazza. Az idén elfogadott tanácstör­vény és annak végrehajtásá­ról szóló kormányrendelet jelentősen növelte a taná­csok jog- és hatáskörét, s ennek megfelelően kiegé­szült a Minisztanács tanácsi hivataláról szóló kormány- határozat is. A másik előterjesztés a tanácsi dolgozók képesítésé­vel foglalkozik. A kormány határozatban rögzítette azokat a tanácsi vezetői munkaköröket, amelyek betöltéséhez egye­temi, főiskolai vagy ennek megfelelő iskolai végzett­ség szükséges. Számos tanácsi munkakört a jövőben csak kettő, három vagy négyéves szakmai gya­korlattal lehet betölteni. A Minisztertanács mindkét előterjesztést elfogadta. A Fővárosi Tanács elnöke az 1970-ben folytatott beru­házási tevékenységről, vala­mint a folyamatban lévő nagyberuházások jelenlegi Szövetkezetek a vb előtt Mezőtúron tegnap ülést tartott a városi tanács végre, hajtó bizottsága. A végrehaj­tó bizottság elé terjesztett jelentés beszámol arról a vizsgálatról, amit a tanács ipar és kereskedelmi cso­portja az év elején négy kis­ipari szövetkezetnél végzett. A vizsgálat tapasztalatai a következők: A szövetkezetek az elmúlt öt év alatt megvalósították a tervezett beruházásokat. Az exporttermelésre való tö­rekvés kedvezően hatott a termelés színvonalára, az előállított termékek minősé­gére. A vizsgálat ugyanakkor feltárt számos hiányosságot is. A szövetkezeteknél elha­nyagolták a legszükségesebb nyilvántartásokat. Hiányosan készítették el például a köz­gyűlésről, a különböző dön­tésekről, határozatokról szó­ló jegyzőkönyveket Két szö­vetkezetné] — az asztalos- ipari ktsz-nél és a „Dózsa’* Cipőipari Ktsz-nél — meg­sértve a szövetkezet alapsza­bályát, az elnök fizetését nem a közgyűlés, hanem a termelési tanácskozás állapí­totta meg. A jelentés végül ismerteti a város szolgáltatás-íejleszté­molt be. A jelentés megálla­pítja, hogy az 1969. évihez képest a Fővárosi Tanács és vállalatai 16 százalékkal na­gyobb összeget, 5,9 milliárd forintot fordítottak beruhá­zásokra, 4,1 milliárd forin­tot a Fővárosi Tanács fej­lesztési alapjából fedeztek. 1970-ben nőtt a lakásépítés­re és a közlekedés fejleszté­sére fordított beruházások aránya. Az egészségügyi és a kulturális ágazat fejlesz­tésénél bizonyos lemaradás mutatkozik. 1971-ben a Fővárosi Ta­nács rendelkezésére álló fejlesztési források, a válla­lati fejlesztési alapok nél­kül, megközelítik a 4,6 mil­liárd forintot. A terv közép­pontjában a lakásépítés áll. Az év folyamán 8 ezer la­kás befejezését és 10 ezer lakás építésének megkez­dését tervezik. A beszámoló ismerteti a közlekedési és közmű válla­latok fejlesztési feladatait is. A Minisztertanács a je­lentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta az építésügyi és városfejlesztési miniszter előterjesztését a Mátra— Bükk üdülőterület .rendezési tervéről. A kormányhatáro­zat intézkedéseket tartalmaz a terület adottságaiban rejlő lehetőségek jobb kihaszná­lására. A kormány titkárságának vezetője beterjesztette a Mi­nisztertanács, a KNEB elnö­ke, a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság, a művelő­désügyi miniszter pedig az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács 1971. II. fél­évi munkatervét. A kormány a munkaterveket megvitat­ta és jóváhagyta, majd egyéb ügyeket tárgyalt. sének a negyedik ötéves terv időszakára szóló irányelveit. Tankállomások A szegedi szénhidrogén medencében a tervek szerint évente egymillió tonna ola­jat, s kétmilliárd köbméter földgázt termelnek majd. Az olajnál már elérték a terve­zett évi átlagnak megfelelő termelési szintet, s ehhez ki­építették az olajgyűjtő tank­állomások rendszerét. A föld­gázgyűjtő állomások kialakí­tását nemrég kezdték meg, s most elkészült az első ilyen ..földgáz-tankállomás”, amelynek — a később felépü. lökké] együtt — az a felada­ta, hogy összegyűjtse a tisz­tán földgáztermelésre kiala­kított szénhidrogén kutak „termését” s azt a terület központjában készülő úgyne. vezett szabadgázüzembe to­vábbítsa. Egy-egy ilyen gáz­gyűjtő állomásra 10—15 gáz­kutat kötnek majd be. ösz- szesen 5 gyűjtőállomást állí­tanak fel. Kezdés a „díszletgyárban” A szegedi Dóm téren levő „díszletgyárban” megkezdték a szabadtéri játékokon be­Ä hazánkban tartózkodó vietnami építésügyi küldött­ség Búi Quang Tao építés­ügyi miniszter vezetésével tegnap Szolnokra látoga­tott. Elkísérte a vendégeket Padámyi Mihály építésügyi és városfejlesztési minisz­terhelyettes. A Beton, és Vasbetonipari Művek szol­noki gyárába érkező dele­gációt Tóth János, a me­gyei pártbizottság titkára, Sándor László, a Szolnok városi pártbizottság titkára, Kovács József, a BVM ve­zérigazgatója és mások fo­gadták. Tóth János üdvözlő be­szédében megyénk lakossá­gának a vietnami nép, s az indokínai népek iránti szo­lidaritásáról biztosította a delegációt. Örömmel mu­tatjuk meg a megyénk szék­helyén folyó építkezéseket. Mintegy 12 ezer építőmun­kás és több mint kétezer építőanyagipari dolgozó szorgoskodik csupán Szol­nok megyében új létesít­ményeink, lakótelepeink megalkotásán. — Az utóbbi években me­gyénk gazdasági fejlődésé­nek legforradalmibb ele­me a szocialista iparosítás, ezzel összefüggésben az épí­tési-, szerelési teljesítmények gyors növekedése, az építő­anyaggyártás fejlesztése, kiépítése volt — mondot­ta, majd ismertette, hogy az élmúlt öt év alatt a megye ipari termelése 60 százalékkal emelkedett, mintegy 18 ezer új ipari munkahelyet hoztunk lét­re, s ezáltal a megye szo­cialista iparában dolgozók szama 60 ezerre nőtt. A harmadik ötéves tervben 11 milliárd forintot fordítot­tunk beruházásokra, s eb­ből 54 százalékot képviselt az építési-szerelési teljesít­mény. Ismertette Tóth János a megye mezőgazdaságának fejlődését, hozzájárulását az országos eredményekhez, majd megjegyezte: döbbene­tes elmaradottságból jutot­tunk el Szolnok megyében is a mához. A felszabadulás mutatásra kerülő Borisz Go­dunov díszleteinek készíté­sét. 12 köbméternyi faanya­got használnak fel a három szintre tagozódó színtér ki­alakítására. Egy hagymakú- polás, kéttornyú kis templo­mot is összeállítanak külön­féle díszletemelekbőL Ezeket a 11 méter magas tornyokat most diákok „aranyozzák”. A szegedi Tömörkény Gimná­zium és Szakközépiskola művészeti tagozatának diák­jai ugyanis itt töltik nyári gyakorlatukat A fiata] gra­fikus-jelöltek rajzolnak, ka­síroznak, művészileg mintáz­zák a díszleteket. Fejlődik Leninváros Leninvárosban a negyedik ötéves terv időszakában meg­kétszerezik a lakások számát. A kényelmes új otthonok tízezer ember letelepedését biztosítják. A város nagyará­nyú fejlesztését az olefin­programban felépülő kőolaj- finomító, a kétezer megavat» tos hőerőmű és a nagytelje­sítményű etilén gyár indo­kolja — amelyek üzemelteié, séhez sokezer új munkáskéz­re lesz szükség. Az elkövet­kező 5 évben kialakítják az új városközpontot, ahol ház­gyár« termékekből — tíz és négyemeletes épületekben — előtt ötvenezer agrárproletár élt itt, harmincezemél min­dig több volt a munkanél­küliek száma, s 1938-ban a megye gyáriparában — a mostani hatvanezerrel szem­ben — mindössze 2400 volt az átlagos dolgozói lét­szám. Kovács József vezérigaz­gató ismertette a kilenc és félezer embert foglalkoztató Beton- és Vasbetonipari Mű­vek termelőmunkáját, fel­adatait. A bVM kilenc gyá­ra kőéül a szolnoki a leg­fiatalabb, mintegy 450 mil­liós beruházással létesült az Alföld mezőgazdasági épít­kezéseinek és lakásépítési feladatainak elősegítésére. Varga Ferenc gyárigazgató elmondotta, hogy a teljes termelési szint elérésekor kétszázezer köbméter beton­terméket kell a szolnoki gyárnak előállítania. Főként mezőgazdasági • vázszerkeze­tek, komplett lakások, köz­művesítéshez szükséges csa­tornacsövek és mozaiklap gyártására hivatott a még csak másfél- kétéves múltú létesítmény. Búi Quang Tao, a VDK építésügyi minisztere gra­tulált a megye és a BVM gazdag eredményeihez, majd a vietnami nép harcáról szólva elmondotta: az ame­rikai agresszorok elleni harcban elért eredmények mellett még további ke­mény küzdelmet kell vívni a végső győzelemig. Ehhez mintegy kétezerötszáz össz­komfortos lakást szerelnek össze. A panelépületek mel­lett a leendő városközpont­ban többek között — tanács és pártházat, óvodát, bölcső­dét, könyvtárat, kétszáz férő­helyes diákotthont. ABC áruházat és orvosi rendelőt emelnek. A Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat brigádjai az idén négyszáz lakás átadására kötöttek szerződést és a munkák so­rán több úgynevezett lábas­házat is kialakítanak. Ezeket a tízemeletes épületeket vas­beton pillérekre építek és földszinti részén üzleteket, kisáruházakat rendeznek be. Az első tízemeletes lábasház összeszerelését most fejezték be. Szakosított telepek A IV. ötéves terv idősza­kában a Kisalföld termelő- szövetkezetei szarvasmarha- állományukat 10—11, sertés- állományukat mintegy 50 százalékos arányban kíván­ják növelni. Az állattenyész­tési célkitűzések megvalósí­tásához a korszerűtlen, az el­használódott állatférőhelye­ket pótolni kell, s új gazda­sági épületeket kell emelni — állapították meg Győr-Sop- ron megyei Tanács Végrehajt sok segítséget kaptak és kapnak a magyar néptől, amelyért örök hálát érez­nek. — Most minden figyel­münket az újjáépítésre for­dítjuk, s e nagy feladatok­hoz jöttünk tapasztalatokat szerezni önökhöz — mon­dotta a minisizter, majd meggyőződését fejezte ki, hogy látogatásuk tovább erősíti népeink barátságát, s egyúttal alapot teremt az építőmunkások és szakembe­rek együttműködéséhez is. Ezután a vendégek meg­tekintették a BVM szolnoki gyárában folyó termelést, amelynek sok részlete iránt érdeklődtek az üzemlátoga­tás közben. Ezt követően az ÉVM Szolnok megyei Álla­mi Építőipari Vállalat pa­nelüzemébe látogattak, ahol Rédler Károly igazgató és munkatársai adtak tájé­koztatást , a panelgyártás technológiai és gazdasági kérdéseiről. Délután a panelüzem tér. mákéiból épülő Zagyva par­ti lakótelepen megtekintet­ték a tízemeletes lakóházak közül azt, amelyet a pa­nelszerelők most építenek, egy másik házban a belső építési-szerelési munkákat és egy már elkészült épüle­tet. Innen a Vosztok úti lakótelepre, majd a MÄV- kórházba látogattak, végül az állami építőipari vállalat székházában Rédler Károly tájékoztatta a vendégeket a vállalat munkájáról. tó Bizottságának csütörtöki ülésén. Mint az ülésen beje­lentették: a következő öt év alatt a közös gazdaságok 900 millió forint költséggel 25 ezer szarvasmarha és 70 ezer sertés részére 14 szakosított szarvasmarha-, ill. 16 sertés­telepet építenek. Ezek közül 10 szarvasmarha és 9 sertés­telep kivitelezése, Illetve tér. vezése folyamatban van. Elutazott T. P. Singh indiai államtitkár Csütörtökön elutazott ha­zánkból T. P. Singh, az in­diai mezőgazdasági minisz­térium államtitkára. Búcsúz­tatására a Ferihegyi repülő­téren megjelent Földes Lász­ló mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes, továbbá a MÉM és az indiai nagykövetség vezető beosztá­sú munkatársai. A vendég, akit fogadott dr. Soós Gábor, a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi miniszter első helyettese a két minisz­térium közötti közvetlen együttműködés lehetőségeiről tárgyalt a MÉM vezetőivel. Az államtitkár a tatai álla­mi gazdaság haltenyészetét és a bábolnai állami gazda­ságot is meglátogatta. helyzetéről és a további be­ruházási feladatokról szá­HREK -- TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TUDÓSIT ÁSOK — HÍREK A Szolnok megyei AÉV panelüzemében. Balról a harma­dik: Búi Quang Tao, a VDK építésügyi minisztere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom