Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-17 / 141. szám

1971. június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mikor az idő eljött A régi munkaruha lejárt júniusban. Az újat már nem várta meg az öreg szerelő. Hívatta hármukat a vállalati személyzetis. — Gondolkodjanak embe­rek. Hónap derekától nyug­díjjogosultak. Megérdemlik a pihenést De jó szívvel vesszük, ha maradnak. A jó munkáskézre szükség van. Kónya József fegyvernek! gépszerelő, illedelmesen vé­gighallgatta, aztán szólt: — Eljött az idő, kérem. Menni kell. A fegyvernek! családi ház verandáján nézi az asszony a férjét. Szeretően nézi. — Én nem engedem. Az uram még maradna. Dolgo­zott már annyit amit csak ember dolgozhat Egymaga keresett ötünkre. Mintha most gondolná iga­zán végig, ki volt nekik ez a nagydarab, nyugodt termé­szetű gépész. — Mind a három lányunk érettségit tett. Kettőt tisztes­séggel férjhez adtunk. Nem mondom, hogy nyalánksá­gokra is futotta, de azért megéltünk. Egy keresetből is. A gépész restellkedve hall­gatja. — Anya. hát te is gürcöl­tél. A jószágokkal te bajlód­tál. A kert is tied volt. — Pestről jött ez a Tóth Károly. Munkásember a GAMMÁ-ból. Jóérzésű gye­rek volt igazán. Hamar ki­ismertük a szokását. - Mun­ka után összejöttünk az ud­varon. Előadta, hogy így lesz, meg úgy lesz az új világban. Tanultuk a sok nótát. Hogy is volt, amit mindig fújtunk: ..Szántsd a földet elvtárs, a magot vígan vesd...”' Várjon már, még az is benne volt, hogy: „Védd a földet elvtárs, védd az életet.” A kiskertben ásott akkor délután Konya József. Pár ház állt még a falu szélén, kilátott az útra. — Hat kormos, meg egy gumikerekes MÁVAG. Men­tek a falun végig. Március 6- án. negyvennyolc tavaszán. Már régóta mondogatták, lesz a gépállomás. Falnak támasztotta az ásót, beszólt a feleségének. Nézzed csak. Azoknak már a jó. Nem volt munkája. Volt is, nem is. — Az Okányi Schwartz Gyurkánál szolgáltam, gépen, hat esatendőben. Tizennégy­ezer holdas uraság, Kende­restől a Tiszáig az övé. Rámnevet a szeme: — Négy holdat én is Jus- soltam belőle. A piactéren gyülekeztünk kapottföldűek, akkor tavaszon, hogy adják a birtoklevelet. Meglát Heim Hajnal Gyula, a pékmester. Félrehív, visszafogadna. Messzire néz a nagy szem­üveggel. — Jó embere voltam én annak a Hajnalnak. Negy­venkettőben annyit dolgoz­tam neki. Tavasztól őszig, egy évben kikerestem másik traktor árát. Nem mondom, megfizetett. De most a nyug­díjazásnál jöttem rá, alig tud­tunk összekaparni 28 eszten­dőt. A többi elkallódott. Nem jelentettek az OTI-ba. Nem' ugrálhattunk akkor. Négyen is vártunk egy traktorra. Ülünk a tis&ta verandán. A gépszerelő, a nyári csend, meg én. A szerelő is csendes ember. — A gépállomás, az szép volt. Pontosan emlékszik rá. — Március 9-én este ide­jött Molnár Jani bácsi. A Lellovich régi sofőrje, főgé­pész a háromnapos gépállo­máson. Beköszön az udvarra. Mondja: a gépünk is kevés Józsi, de ember meg csak olyan aki úgy ismeri, hogy forog, püfög. Hajtják még mozog. Jani bácsi úgy ment el, kikéret a DÉFOSZ-szal. Másnap reggel otthagytam Hajnalt. Örményesen a Bíró tanyán kezdett a gépállomás. Dr. Bí­ró Zoltán majorjában. — Űjságíró volt az Horthy alatt, meg könyvíró. A kas­télyból irodát csináltunk. A villanytelepre mentek a gé­pek. Á tehénistálló lett a műhely. A jászlat ledeszkáz- tuk munkapadnak. Már az Április 4. Gépgyár dobatta ki. mikor átvette a gépállo­mást. Az első igazgató, állomás­vezetőnek hívták akkor. Kiss Kálmán volt pár hétig. Utá­na sokáig Tóth Károly. A fegyvernek-örményesi gépállomáson Kónya József volt az első szerelő. — Az első héten csúnyán összetörtek egy traktort. Kő­telken, vagy Sülyön. A trak­torosok annyit tudtak, hogy kell beindítani, leállítani. Mentek, míg a kerék fordult. Molnár Ferenc, Molnár La­jos meg én mutogattuk, mi micsoda. Jó traktorosok let­tek. Biztosan hallotta a Sü­veges Danit, Kossuth-díjat kapott. Akkor kezdett Ficsor Dénessel, H. Tóth Pistával, Lőkös Lukáccsal, meg a két Földivel, Istvánnal, Péterrel. Tizenöten, ha lehettünk. Kónya József akkurátus, jó gépész volt. — Már nem azért, hogy dicsérgessem magam. Ahogy hazavergődtem a fogságból, jön hozzánk a földosztó Földi Pistä bácsi. Megtenném-e, hogy lemegyek Kunszentmár­toniba? A háború alatt szét­hordták a traktorokat Schwartztól. Leverték róla a számokat. Elmentünk. Mond. ja a kunszentmártoni koma, ez a gép nagyon régóta az övé. Na jóember, nyissa csak fel azt a deknit. Oda ez, meg az van beírva. Belefehére- dett. Csak annyit kérdezett, honnan tudom én azt. Ame­lyik gépre én egyszer ráül­tem, azt megismerem száz egyformából is... Ült gépen a traktorállomá­son is. — Kuncsorbán, negyvenki. lene őszén alakult az első tsz kétszáz holdon. Földes Lajos bácsi — é] még — lett az el­nök. Semmi több az égvilá­gon. csak három lófogatú ve­tőgépünk. összeakasztottam Hétfőn reggel kezdtem, pén­tek délben nyakunk közé vá. gott egy nagy eső. Az öreg Földes ott tipródott. Lejelen­tette a megyének, szombatra kész a vetés. Rá se rántson Lajos bátyám, ha a traktor el tud menni szombat este naplementekor jöhet az el­lenőr. Tele az emlékek kútja. — Egyszer meg úgy jár­tam... Már brigádvezető vol­tam. Kukoricát kapáltunk, negyedszerre, kétszáz holdat Kuncsorbán. Kijönnek a me. gyétől, nézik, ki irányítja ezt? Mondják: Kónya József. Na jó, elmentek. Csak az éjjeliőr jön egyszer, olvasta az újságban, adtak ezer fo­rintot a szép munkáért. El se hittem. Abból vezettettük be a villanyt, ötvenkettőben. A munka, a család, a ház. Felesége minden jutalommal el tud számolni ma is: — A Kiváló Dolgozó jel­vény pénzéből padlóztattunk. Negyvennyolcban kezdtük rakni ezt a kis fészket, öt- venhétre lettünk készen vele. A gyerekek eleje még lám­pánál tanult. Lassan jutot­tunk ötről a hatra. Dolgozott az én emberem annyit a há­rom szép családjára. Mikor Erzsikénk született ötvenben, augusztus 8-án, csak hazaug­rott. Szaladt is, mert csépel­tek. Biciklin járt ötvenháromig. Oda-vissza, meg a határt. A jutalmakból motort vett. Megvan még az öreg szer­szám, még hordja a gazdát kenyeret keresni. Mikor a gépállomásokból vállalatot szerveztek, a traktorosok ki­húzódtak a szövetkezetekbe. — £nbennem is motoszkált, hogy át kellene menni. De már letudtam a javát, ma­radtam. Szép volt. Május 1- én mindig ünnepeltünk, ösz- szejöttünk. hallgattuk a be­szédeket, hogy mit, meg miért. Ha jutalmat osztottak, sose maradtam ki. Mégis maradt szálka benne. — ötvenkettőben, cséplés- kor összekaptam az elöljá­rómmal. Nem hoztak szíjcsa­vart Még most is bántja. — Hazazavart. Ettem ma­gam. Nem csináltam soha semmi rosszat mégis erre ju­tottam. Kiigazodott aztán. Tanúja volt az esetnek Tö- rökszentmiklósról egy fiatal­ember. Jelentést tett a párt- bizottságra. Eső csapkodja a kertet. — A traktoron is sokat áz. tunk. Meg minden. Mikor a mezsgyéket összes zánottuk, sokan nem hitték még a kö­zöst. Állt egy ember a föld végén. Úgy vessük bele az ekét, hogy rossz világ lesz ránk. Magyarázom neki, gon­dolkodjon. Ha szétíratja azt a kis földet háromfelé, mi j[ut egy gyerekre? Ne féljen, a tsz-ben kenyere lesz minden­kinek. Nemzetiségi napok A Békés megyei nemzeti­ségi napok keretében Szarva­son rendeztek ünnepségeket A találkozón felvonultak a különböző csehszlovák, ro­mán és magyar nemzetiségi együttesek. Képünkön: rész­let a felvonulásból. A kertajtóig kísér a gép­állomásalapító. Nézi a kis­kertet. Ez lesz a világa mos­tantól. Hogy nyugdíjba ment hazajöttek a lányok. Klárika a postás Jászalsószentgyörgy- ről, Rozika, a statisztikus Szolnokról, Erzsiké, a köny­velő örményesről. Hoztak ajándékot: inget, csokoládét Italt. — Jó gyerekek. Már nem azért, hogy az enyémek, de szórahajlók. A vállalat is elbúcsúztatta. — Köszöntöttek. Ezer fo­rintot kaptam, meg négyszá­zat a szakszervezettől. Bizal­mi voltam sokáig. Az igaz­gató, meg a személyzetis úgy kezelt velem: a viszontlátás­ra. Abba az ötszáz forintos munkába még visszajárok. Jó hely, jó menetelű gépál­lomás volt a fegyvemeki. Megbecsültek. Már mikor be­kerültem Törökszentmiklósra ottan egy fillér órabéremelést nem kaptam. Június 2-án letelt a régi munkaruha hordásideje. Az újat már nem várta meg az öreg szerelő. Borzák Lajos A szimuláció A tudósok és mérnökök egyre több olyan gépet és berendezést szerkesztenek, amellyel veszélyes folyama­tok veszélytelen körülmé­nyek között tanulmányoz­hatók, vagy amelyek bo- . nyolult és drága kísérletek leegyszerűsített keresztülvi­teléhez nyújtanak segítsé­get Így született meg egy új kísérleti tudományág: a szimuláció. A modern technika szü­lötte lévén, alkalmazási te­rületei is elsősorban itt ta­lálhatók: az aviatikában, az űrkutatásban és az atom­technikában. De a szimulá­torok használata még más tudományterületekre is ki­terjeszthető. Szélcsatornában A repülőkanstruktőrök Műszerekkel ,.teleaggatott” bábú helyettesíti a gépkocsi- vezetőt a szimulátor ülésében Érző szivek ■ segítő kezek A cipőgyári asszonyok — amikor elolvasták a Ma­gyar Nők Országos Taná­csának felhívását — nem sokat töprengtek, hanem el­döntötték : ők is készítenek takarót a vietnami gyerme­keknek. Igaz, ezt a döntést előse­gítette az a körlevél, amely­ben a SZB nőbizottsága kérte az érző szívű asszo­nyok, lányok segítségét. Kiss Tibomé, az SZB nő­felelőse és Asztalos Ferenc- né, e nemes akció főszerve­zője a napokban már egy teljesen kész, szép, színes takarót mutatott S a kis horgolt, kötött kockák egy­re gyűlnek. Egész műhely- kollektívák — a férfiak is — vállalták egy-egy takaró elkészítését Olyanok is szép számmal vannak, akik néhány tíz centis négyzet megkötésére vállalkoztak, a kész kockát összegyűjtik, s majd abból állítják össze a takarókat. Ebben a munká­ban is segít a már emlí­tett két asszonynak Kolozsi Károlyné és Prohászka Fe- rencné. Szinte mindenki részt kí­ván venni ebben az akció­ban. A férfiak közül töb­ben fonalat hoztak, s meg­kérték a fürgekezű asszo­nyokat, az ő adományukat is használják fel a kis négyzetek . készítésénél. Az is megtörtént, hogy a kis­gyermekével otthon lévő fiatalasszonyt keresték meg azok a munkatársnői, akik nem boldogulnak a horgoló, vagy kötőtűvel. Magukra vállalták a kicsi pesztrálá- sát, hogy a fiatalasszony az ő résizükre is elkészítse a kézimunkát. Az üzemi újságban a fel­híváson túl technikai ta­náccsal is szolgálnak: mi­lyen fonálból, milyen kö­tőtűvel. hány szemmel kezd­jék és hány sorból készít­sék a kis négyzeteket. A segítőkészség és a le­leményesség eredményeként már több takaróhoz ele­gendő anyag gyűlt össze. Példázva., hogy a Tisza Ci­pőgyár dolgozóinak szívé­ben mélyen él a vietnami nép iránti szolidaritás ér­zése. ma már a hangot 4—5-szö- rösen meghaladó sebességű gépek tervein dolgoznak. Ennek során bonyolult hő- tani és áramlástani problé­mák vetődnek fel, amelye­ket nem lehet csupán el­méleti alapon megoldani. Megépítik tehát a konstruk­ció arányosan kisebbített modelljét, s azt mérő- és ellenőrző műszerekkel el­látott kísérleti térségben — az úgynevezett szélcsatorná­ban — helyezik el, melyet aerodinamikai szimulátornak is hívhatunk. A modell kö­rül a tervezett haladásnak megfelelő légsebességet ál­lítanak elő, miközben gon­dosan figyelik a modell minden porcikájának visel­kedését és elváltozásait, hogy a tapasztalatokat a konstrukció végleges kiala­kítására hasznosíthassák. Más esetekben ágyúval belövik a modellt egy kö- izeli, 100 méter hosszú bal­lisztikai alagútba, ahol az olyan fényképezőgépek sor­fala között repül, amelyek expozíciós ideje mindössze negyedmilliomod másod­perc. A felvételeken meg­örökített mozgáselemeket azután gondos elemzésnek vetik alá és értékelik a ta­pasztalatokat. Az űrfizikai hatások sok­félesége is mesterségesen előállítható a szimulátorok­ban E bonyolult és drága berendezések a szélsőséges hőmérsékletek gyors előállí­tására éppúgy alkalmasak, mint mesterséges kozmikus sugárzás keltésére, vagy a mikrometeoritok becsapódá­sának utánzására. Ugyan­akkor természetesen csak­nem teljes vákuum előállí­tására is képessé teszik a szimulátorokat. Más kísérleti berendezé­sek segítségével a holdfel­szín szerkezetének és hő- mérsékleti viszonyainak szi­mulálására törekednek. De már vannak kísérleti egysé­gek a Mars bolygó felszí­nén uralkodó környezeti vi­szonyok utánzására is. Az imitációk lehetősége Az atomtechnika terü­letén az új kísérleti tudo­mány a reaktorok belsejé­ben lejátszódó folyamatok vizsgálatát teszi lehetővé, veszélytelen körülmények között. E szimulátorok au­tomata-berendezésein köny- nyűszerrel imitálhatók olyan veszélyes folyamatok, ame­lyek valóságos esetben a reaktor károsodását, vagy megsemmisülését vonnák maguk után. Újabban a közúti közleke­dés biztonsága érdekében is szimulációs kísérletekhez folyamodnak. A szándékosan előidézett összeütközések al­kalmával olyan bábú ül a gépkocsi kormánya mögött, amelynek műszerei az em­ber jelenlétét helyettesítik. A fantom érlöhósei A szimulátorok másirányú alkalmazásai közül emlí­tésre méltó az a berendezés, amely a klinikai halál ál­lapotában alkalmazandó szívmasszázs gyakorlására szolgál az orvosi oktatás­ban. Az embernagyságú bábú — az úgynevezett fan­tom — kezén és nyakán, helyes masszázstechnika esetén, jól tapinthatók a szimulált ér lökések. Ugyan­akkor műszerek segítségé­vel mérhető a szívmasszázs- zsal létrehozott és fenntar­tott vérnyomás is. A szimuláció rendkívül praktikus alkalmazására szolgál az a berendezés is, amely a közgazdasági okta­tásban világszerte egyre jobban elterjed. A tanu­lók két-két, egymással ver­senyző csoportot alkotnak, majd kölcsönösen olyan ke­reskedelmi döntéseket hoz­nak, amelyek a gazdaságos­ságot, az eredményességet befolyásolják. A szimulátor­ba előre be vannak táplál­va a legmegfelelőbb dönté­sek adatai, így helytelen lépések esetén korrigálni tudja a hibákat, meg tud­ja ismertetni a hallgatók­kal az optimumhoz vezető helyes utat. A szimuláció újabban a kísérleti léléktan területén is alkalmazásra talált. A kutatók ma már elektroni­kus seimulátorok segítségé­vel vizsgálják az állatok megkülönböztető képességét és az állati magatartás mechanizmusának törvény, szerűségeit

Next

/
Oldalképek
Tartalom