Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-17 / 141. szám
1971. június 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Mikor az idő eljött A régi munkaruha lejárt júniusban. Az újat már nem várta meg az öreg szerelő. Hívatta hármukat a vállalati személyzetis. — Gondolkodjanak emberek. Hónap derekától nyugdíjjogosultak. Megérdemlik a pihenést De jó szívvel vesszük, ha maradnak. A jó munkáskézre szükség van. Kónya József fegyvernek! gépszerelő, illedelmesen végighallgatta, aztán szólt: — Eljött az idő, kérem. Menni kell. A fegyvernek! családi ház verandáján nézi az asszony a férjét. Szeretően nézi. — Én nem engedem. Az uram még maradna. Dolgozott már annyit amit csak ember dolgozhat Egymaga keresett ötünkre. Mintha most gondolná igazán végig, ki volt nekik ez a nagydarab, nyugodt természetű gépész. — Mind a három lányunk érettségit tett. Kettőt tisztességgel férjhez adtunk. Nem mondom, hogy nyalánkságokra is futotta, de azért megéltünk. Egy keresetből is. A gépész restellkedve hallgatja. — Anya. hát te is gürcöltél. A jószágokkal te bajlódtál. A kert is tied volt. — Pestről jött ez a Tóth Károly. Munkásember a GAMMÁ-ból. Jóérzésű gyerek volt igazán. Hamar kiismertük a szokását. - Munka után összejöttünk az udvaron. Előadta, hogy így lesz, meg úgy lesz az új világban. Tanultuk a sok nótát. Hogy is volt, amit mindig fújtunk: ..Szántsd a földet elvtárs, a magot vígan vesd...”' Várjon már, még az is benne volt, hogy: „Védd a földet elvtárs, védd az életet.” A kiskertben ásott akkor délután Konya József. Pár ház állt még a falu szélén, kilátott az útra. — Hat kormos, meg egy gumikerekes MÁVAG. Mentek a falun végig. Március 6- án. negyvennyolc tavaszán. Már régóta mondogatták, lesz a gépállomás. Falnak támasztotta az ásót, beszólt a feleségének. Nézzed csak. Azoknak már a jó. Nem volt munkája. Volt is, nem is. — Az Okányi Schwartz Gyurkánál szolgáltam, gépen, hat esatendőben. Tizennégyezer holdas uraság, Kenderestől a Tiszáig az övé. Rámnevet a szeme: — Négy holdat én is Jus- soltam belőle. A piactéren gyülekeztünk kapottföldűek, akkor tavaszon, hogy adják a birtoklevelet. Meglát Heim Hajnal Gyula, a pékmester. Félrehív, visszafogadna. Messzire néz a nagy szemüveggel. — Jó embere voltam én annak a Hajnalnak. Negyvenkettőben annyit dolgoztam neki. Tavasztól őszig, egy évben kikerestem másik traktor árát. Nem mondom, megfizetett. De most a nyugdíjazásnál jöttem rá, alig tudtunk összekaparni 28 esztendőt. A többi elkallódott. Nem jelentettek az OTI-ba. Nem' ugrálhattunk akkor. Négyen is vártunk egy traktorra. Ülünk a tis&ta verandán. A gépszerelő, a nyári csend, meg én. A szerelő is csendes ember. — A gépállomás, az szép volt. Pontosan emlékszik rá. — Március 9-én este idejött Molnár Jani bácsi. A Lellovich régi sofőrje, főgépész a háromnapos gépállomáson. Beköszön az udvarra. Mondja: a gépünk is kevés Józsi, de ember meg csak olyan aki úgy ismeri, hogy forog, püfög. Hajtják még mozog. Jani bácsi úgy ment el, kikéret a DÉFOSZ-szal. Másnap reggel otthagytam Hajnalt. Örményesen a Bíró tanyán kezdett a gépállomás. Dr. Bíró Zoltán majorjában. — Űjságíró volt az Horthy alatt, meg könyvíró. A kastélyból irodát csináltunk. A villanytelepre mentek a gépek. Á tehénistálló lett a műhely. A jászlat ledeszkáz- tuk munkapadnak. Már az Április 4. Gépgyár dobatta ki. mikor átvette a gépállomást. Az első igazgató, állomásvezetőnek hívták akkor. Kiss Kálmán volt pár hétig. Utána sokáig Tóth Károly. A fegyvernek-örményesi gépállomáson Kónya József volt az első szerelő. — Az első héten csúnyán összetörtek egy traktort. Kőtelken, vagy Sülyön. A traktorosok annyit tudtak, hogy kell beindítani, leállítani. Mentek, míg a kerék fordult. Molnár Ferenc, Molnár Lajos meg én mutogattuk, mi micsoda. Jó traktorosok lettek. Biztosan hallotta a Süveges Danit, Kossuth-díjat kapott. Akkor kezdett Ficsor Dénessel, H. Tóth Pistával, Lőkös Lukáccsal, meg a két Földivel, Istvánnal, Péterrel. Tizenöten, ha lehettünk. Kónya József akkurátus, jó gépész volt. — Már nem azért, hogy dicsérgessem magam. Ahogy hazavergődtem a fogságból, jön hozzánk a földosztó Földi Pistä bácsi. Megtenném-e, hogy lemegyek Kunszentmártoniba? A háború alatt széthordták a traktorokat Schwartztól. Leverték róla a számokat. Elmentünk. Mond. ja a kunszentmártoni koma, ez a gép nagyon régóta az övé. Na jóember, nyissa csak fel azt a deknit. Oda ez, meg az van beírva. Belefehére- dett. Csak annyit kérdezett, honnan tudom én azt. Amelyik gépre én egyszer ráültem, azt megismerem száz egyformából is... Ült gépen a traktorállomáson is. — Kuncsorbán, negyvenki. lene őszén alakult az első tsz kétszáz holdon. Földes Lajos bácsi — é] még — lett az elnök. Semmi több az égvilágon. csak három lófogatú vetőgépünk. összeakasztottam Hétfőn reggel kezdtem, péntek délben nyakunk közé vá. gott egy nagy eső. Az öreg Földes ott tipródott. Lejelentette a megyének, szombatra kész a vetés. Rá se rántson Lajos bátyám, ha a traktor el tud menni szombat este naplementekor jöhet az ellenőr. Tele az emlékek kútja. — Egyszer meg úgy jártam... Már brigádvezető voltam. Kukoricát kapáltunk, negyedszerre, kétszáz holdat Kuncsorbán. Kijönnek a me. gyétől, nézik, ki irányítja ezt? Mondják: Kónya József. Na jó, elmentek. Csak az éjjeliőr jön egyszer, olvasta az újságban, adtak ezer forintot a szép munkáért. El se hittem. Abból vezettettük be a villanyt, ötvenkettőben. A munka, a család, a ház. Felesége minden jutalommal el tud számolni ma is: — A Kiváló Dolgozó jelvény pénzéből padlóztattunk. Negyvennyolcban kezdtük rakni ezt a kis fészket, öt- venhétre lettünk készen vele. A gyerekek eleje még lámpánál tanult. Lassan jutottunk ötről a hatra. Dolgozott az én emberem annyit a három szép családjára. Mikor Erzsikénk született ötvenben, augusztus 8-án, csak hazaugrott. Szaladt is, mert csépeltek. Biciklin járt ötvenháromig. Oda-vissza, meg a határt. A jutalmakból motort vett. Megvan még az öreg szerszám, még hordja a gazdát kenyeret keresni. Mikor a gépállomásokból vállalatot szerveztek, a traktorosok kihúzódtak a szövetkezetekbe. — £nbennem is motoszkált, hogy át kellene menni. De már letudtam a javát, maradtam. Szép volt. Május 1- én mindig ünnepeltünk, ösz- szejöttünk. hallgattuk a beszédeket, hogy mit, meg miért. Ha jutalmat osztottak, sose maradtam ki. Mégis maradt szálka benne. — ötvenkettőben, cséplés- kor összekaptam az elöljárómmal. Nem hoztak szíjcsavart Még most is bántja. — Hazazavart. Ettem magam. Nem csináltam soha semmi rosszat mégis erre jutottam. Kiigazodott aztán. Tanúja volt az esetnek Tö- rökszentmiklósról egy fiatalember. Jelentést tett a párt- bizottságra. Eső csapkodja a kertet. — A traktoron is sokat áz. tunk. Meg minden. Mikor a mezsgyéket összes zánottuk, sokan nem hitték még a közöst. Állt egy ember a föld végén. Úgy vessük bele az ekét, hogy rossz világ lesz ránk. Magyarázom neki, gondolkodjon. Ha szétíratja azt a kis földet háromfelé, mi j[ut egy gyerekre? Ne féljen, a tsz-ben kenyere lesz mindenkinek. Nemzetiségi napok A Békés megyei nemzetiségi napok keretében Szarvason rendeztek ünnepségeket A találkozón felvonultak a különböző csehszlovák, román és magyar nemzetiségi együttesek. Képünkön: részlet a felvonulásból. A kertajtóig kísér a gépállomásalapító. Nézi a kiskertet. Ez lesz a világa mostantól. Hogy nyugdíjba ment hazajöttek a lányok. Klárika a postás Jászalsószentgyörgy- ről, Rozika, a statisztikus Szolnokról, Erzsiké, a könyvelő örményesről. Hoztak ajándékot: inget, csokoládét Italt. — Jó gyerekek. Már nem azért, hogy az enyémek, de szórahajlók. A vállalat is elbúcsúztatta. — Köszöntöttek. Ezer forintot kaptam, meg négyszázat a szakszervezettől. Bizalmi voltam sokáig. Az igazgató, meg a személyzetis úgy kezelt velem: a viszontlátásra. Abba az ötszáz forintos munkába még visszajárok. Jó hely, jó menetelű gépállomás volt a fegyvemeki. Megbecsültek. Már mikor bekerültem Törökszentmiklósra ottan egy fillér órabéremelést nem kaptam. Június 2-án letelt a régi munkaruha hordásideje. Az újat már nem várta meg az öreg szerelő. Borzák Lajos A szimuláció A tudósok és mérnökök egyre több olyan gépet és berendezést szerkesztenek, amellyel veszélyes folyamatok veszélytelen körülmények között tanulmányozhatók, vagy amelyek bo- . nyolult és drága kísérletek leegyszerűsített keresztülviteléhez nyújtanak segítséget Így született meg egy új kísérleti tudományág: a szimuláció. A modern technika szülötte lévén, alkalmazási területei is elsősorban itt találhatók: az aviatikában, az űrkutatásban és az atomtechnikában. De a szimulátorok használata még más tudományterületekre is kiterjeszthető. Szélcsatornában A repülőkanstruktőrök Műszerekkel ,.teleaggatott” bábú helyettesíti a gépkocsi- vezetőt a szimulátor ülésében Érző szivek ■ segítő kezek A cipőgyári asszonyok — amikor elolvasták a Magyar Nők Országos Tanácsának felhívását — nem sokat töprengtek, hanem eldöntötték : ők is készítenek takarót a vietnami gyermekeknek. Igaz, ezt a döntést elősegítette az a körlevél, amelyben a SZB nőbizottsága kérte az érző szívű asszonyok, lányok segítségét. Kiss Tibomé, az SZB nőfelelőse és Asztalos Ferenc- né, e nemes akció főszervezője a napokban már egy teljesen kész, szép, színes takarót mutatott S a kis horgolt, kötött kockák egyre gyűlnek. Egész műhely- kollektívák — a férfiak is — vállalták egy-egy takaró elkészítését Olyanok is szép számmal vannak, akik néhány tíz centis négyzet megkötésére vállalkoztak, a kész kockát összegyűjtik, s majd abból állítják össze a takarókat. Ebben a munkában is segít a már említett két asszonynak Kolozsi Károlyné és Prohászka Fe- rencné. Szinte mindenki részt kíván venni ebben az akcióban. A férfiak közül többen fonalat hoztak, s megkérték a fürgekezű asszonyokat, az ő adományukat is használják fel a kis négyzetek . készítésénél. Az is megtörtént, hogy a kisgyermekével otthon lévő fiatalasszonyt keresték meg azok a munkatársnői, akik nem boldogulnak a horgoló, vagy kötőtűvel. Magukra vállalták a kicsi pesztrálá- sát, hogy a fiatalasszony az ő résizükre is elkészítse a kézimunkát. Az üzemi újságban a felhíváson túl technikai tanáccsal is szolgálnak: milyen fonálból, milyen kötőtűvel. hány szemmel kezdjék és hány sorból készítsék a kis négyzeteket. A segítőkészség és a leleményesség eredményeként már több takaróhoz elegendő anyag gyűlt össze. Példázva., hogy a Tisza Cipőgyár dolgozóinak szívében mélyen él a vietnami nép iránti szolidaritás érzése. ma már a hangot 4—5-szö- rösen meghaladó sebességű gépek tervein dolgoznak. Ennek során bonyolult hő- tani és áramlástani problémák vetődnek fel, amelyeket nem lehet csupán elméleti alapon megoldani. Megépítik tehát a konstrukció arányosan kisebbített modelljét, s azt mérő- és ellenőrző műszerekkel ellátott kísérleti térségben — az úgynevezett szélcsatornában — helyezik el, melyet aerodinamikai szimulátornak is hívhatunk. A modell körül a tervezett haladásnak megfelelő légsebességet állítanak elő, miközben gondosan figyelik a modell minden porcikájának viselkedését és elváltozásait, hogy a tapasztalatokat a konstrukció végleges kialakítására hasznosíthassák. Más esetekben ágyúval belövik a modellt egy kö- izeli, 100 méter hosszú ballisztikai alagútba, ahol az olyan fényképezőgépek sorfala között repül, amelyek expozíciós ideje mindössze negyedmilliomod másodperc. A felvételeken megörökített mozgáselemeket azután gondos elemzésnek vetik alá és értékelik a tapasztalatokat. Az űrfizikai hatások sokfélesége is mesterségesen előállítható a szimulátorokban E bonyolult és drága berendezések a szélsőséges hőmérsékletek gyors előállítására éppúgy alkalmasak, mint mesterséges kozmikus sugárzás keltésére, vagy a mikrometeoritok becsapódásának utánzására. Ugyanakkor természetesen csaknem teljes vákuum előállítására is képessé teszik a szimulátorokat. Más kísérleti berendezések segítségével a holdfelszín szerkezetének és hő- mérsékleti viszonyainak szimulálására törekednek. De már vannak kísérleti egységek a Mars bolygó felszínén uralkodó környezeti viszonyok utánzására is. Az imitációk lehetősége Az atomtechnika területén az új kísérleti tudomány a reaktorok belsejében lejátszódó folyamatok vizsgálatát teszi lehetővé, veszélytelen körülmények között. E szimulátorok automata-berendezésein köny- nyűszerrel imitálhatók olyan veszélyes folyamatok, amelyek valóságos esetben a reaktor károsodását, vagy megsemmisülését vonnák maguk után. Újabban a közúti közlekedés biztonsága érdekében is szimulációs kísérletekhez folyamodnak. A szándékosan előidézett összeütközések alkalmával olyan bábú ül a gépkocsi kormánya mögött, amelynek műszerei az ember jelenlétét helyettesítik. A fantom érlöhósei A szimulátorok másirányú alkalmazásai közül említésre méltó az a berendezés, amely a klinikai halál állapotában alkalmazandó szívmasszázs gyakorlására szolgál az orvosi oktatásban. Az embernagyságú bábú — az úgynevezett fantom — kezén és nyakán, helyes masszázstechnika esetén, jól tapinthatók a szimulált ér lökések. Ugyanakkor műszerek segítségével mérhető a szívmasszázs- zsal létrehozott és fenntartott vérnyomás is. A szimuláció rendkívül praktikus alkalmazására szolgál az a berendezés is, amely a közgazdasági oktatásban világszerte egyre jobban elterjed. A tanulók két-két, egymással versenyző csoportot alkotnak, majd kölcsönösen olyan kereskedelmi döntéseket hoznak, amelyek a gazdaságosságot, az eredményességet befolyásolják. A szimulátorba előre be vannak táplálva a legmegfelelőbb döntések adatai, így helytelen lépések esetén korrigálni tudja a hibákat, meg tudja ismertetni a hallgatókkal az optimumhoz vezető helyes utat. A szimuláció újabban a kísérleti léléktan területén is alkalmazásra talált. A kutatók ma már elektronikus seimulátorok segítségével vizsgálják az állatok megkülönböztető képességét és az állati magatartás mechanizmusának törvény, szerűségeit