Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-16 / 140. szám

1971. június 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ’ 7 Dolgozók kárigénye o (LVASÖINK Férfimunka! Olvasom a június 6-i Nép­lap 7. oldalán, hogy egy vál­lalkozó kedvű építészmérnök hallgató „...nem kisebb fel­adatra vállalkozott, mint hogy egy hónap alatt — 7500 munkaórában — egy­maga felépíti az ókor egyik 5o esztendeig tartó „nagybe­ruházása”, az Athéni Akro- polisz tökéletes mását”. Ez igen! — mondom ma­gamban. Ezt valamikor 50 évig építették, s most íme, valaki egyedül, egy hónap alatt elkészíti a mását. Igaz, csak jóval kisebb nagyság­ban, de azért ez mégis szép teljesítmény, hiába, a tech­nika vívmányai... Aztán hogy figyelmeseb­ben és kissé kételkedőén is­mét elolvasom, ötlik fel előt­tem, hogy ez bizonyára újabb magyar és világcsúcsot je­lent majd, hiszen ezt még senki sem ' csinálta eddig: egy hónap alatt 7 500 mun­kaórát , teljesít egymaga. Csak utánaszámolás alapján (24 órax31 nappal => 744 órá­val) jövök rá, hogy ez még komolyabb vállalkozás, mint amilyennek első olvasás után tűnt. Csak most már egyál­talán nem értem. Minden­esetre. akárhogy is van; ha sikerül az említett ne­mes vállalkozás, az alkotó méltán elmondhatja majd a végén: ez férfimunka volt! B. L. Szolnok Kisiparos a lakosság szolgálatában?! Örömünkre szolgál, hogy a régiek mellett egyre több kisiparos kap engedélyt különböző iparágak gyakorlására. Helyesen jár el a tanács az iparengedélyek kiadásával, sokak részére megkönnyíti a szolgáltatások igénybevételét, és ennek a kisiparosok zöme igyekszik is eleget tenni. Van azonban olyan is közöttük, aki nem így értelmezi az ipar gyakorlását. Ennek illusztrálására az alább eset példa: 1969 rovemberében elvittem egy dísz-asztalt Kiss Kálmán asztalosmesterhez (Szolnok, Május 1. út 13.), melyet koráb­ban ő készített. Kértem, hogy az asztal alsó összekötő részét cserélje ki, mert az szúette. Karácsonyra szerettem volna készen hazavinni az asztalt, „Sok munkám van, de valahogy majd beiktatom” — »olt a mester válasza. Persze, nem lett semmi az ígéretből. Elmúlt 1970 karácsonya is. sőt már 1971 júniusát mu­tatja a naptár és még mindig nincs kész az asztal. Mellesleg jegyzem meg, egyik ipari tanulója néhány óra alatt az első ígért dátumra el tudta volna készíteni. Ez év februárjában megüzentem a mesternek, hogy az új­ságban fogom „megköszönni” munkáját. Ezt mégse tegyem, most már komolyan megcsinálja a jövő héten — hangzott az újabb ígéret. Ebből — akár csak a többiből — nem lett semmi. Végül is kénytelen voltam elhozatni úgy, ahogy oda­vittem, illetve; a szúrágás jól elterjedt és a helytelen rak­tározás következtében az asztal fénye is megkopott. Most nézhetek egy másik mester után, aki majd meg­mondja, hogy egyáltalán érdemes-e az 550 forintos asztalt megcsináltatni, vagy tegyem tűzre. A sok bosszúság mellett még kár is ért. Az ilyen „kiszolgálás” semmiképpen nem öregbíti nevezett kisiparos jó hírnevét. Mindemellett való­színű, hogy a KIOSZ sem helyesli az ilyen kisipart tevé­kenységet. Majorosi Géza Szolnok Köszönet a segítségért 1. A Koltól Anna úti iskola három nyolcadik osztálya készült a ballagásra. Jó len­ne egy kis zenés összejöve­telt rendezni a diákoknak — tervezgettünk. De hogyan? Nem tudunk fizetni a köz­reműködő zenekarnak... Vállaltam, hogy megkérem Fejes Sándort, a LIDONSZ tánczenekar vezetőjét... Mind­járt meg is mondtam, hogy fizetni nem tudunk. Június 8-án a megbeszélt időpont­ban a zenekar teljes lét­számmal megjelent a terve­zőiroda klubhelyiségében. Ragyogó hangulatot tereih- tettek. A végén óriási taps­viharral köszönték meg a gyerekek a kellemes dél­utánt. Ezúton is megköszönöm az iskola vezetősége és a bal­lagó gyerekek szülei nevé­ben a kedves figyelmességet a LIDONSZ együttesnek, amelyről még el kell mon­danom: az országos amatőr beat-zenekarok versenyén aranyérmet nyert a közel­múltban. Béres Károlyné Szolnok 2. Május második felében panasszal fordultam a szerkesz­tőséghez és kértem, amennyiben módjukban van, segítsenek négy éve húzódó ügyünk intézésében. Kedves válaszukat megkaptam, s engedjék meg, hogy köszönetét mondjak a szerkesztőségnek a segítőkészségért. A várt hivatalos végzést a napokban már meg is' kaptam. Ér Istvánné Martfű 3. P. Éva kengyeli olvasónk levelét ,.Dolgozni szeretnék a szünidőben’’ címmel kö­zöltük június 9-i lapszá­munkban. Nyolcadik osz­tályt végzett ifjú olvasónk szüleinek szeretne segíteni, hogy ősszel, ha középiskolá­ba megy, könnyebb legyen mindannyiuknak — írta. Csakhogy nem talál magá­nak munkahelyet, sehol nem veszik fel, mert még nincs U éves. P. Éva levelét az AFOR- ná] figyelmesen elolvasták. Tegnap telefonon jelentke­zett Mikja Pál, az árufor­galmi osztály vezetője, s kér­te a kislány címét. „Még ma írunk neki — mondotta —, hogy jelentkezzen, Tö- rökszentmiklóson, nem mesz- sze lakóhelyétől tudjuk őt alkalmazni”. Szívből örülünk! az ered­ménynek! A zebránál Senki nem veszi ünneprontásnak, ha néhány szóval meg­említem mindennapi bosszúságom. Azt hiszem, nem egyedül vagyok így ezzel. Szolnok központjában a gyalogosok ési a járművek egyaránt a villamos jelzőlámpa „útmutatása” sze­rint közlekednek. Minden átkelőhelynél kellene ilyen ké­szülék, de ha már nincs, enélküi is érvényesülnie kellene a közlekedési szabályoknak. A mellékátkelőhelyeken azon­ban nem tartják be ezeket. Reggel, munkába menet türelmetlenül álldogálunk a jár­dák szélén. Igyekeznénk, hogy el ne késsünk, de az autó­vezetőknek eszébe sem jut, hogy a zebránál megálljának, időnként utat engedjenek a gyalogosoknak. Ha mégis akad egy-egy megértő vezető, lelépve a járdáról arra kell vi­gyáznunk, hogy a többi kocsi halálra ne gátoljon. Esős idő­ben attól kell félnünk, hogy a száguldó jármű ne terítsen be bennünket vízzel, száraz napokban a porfelhőtől alig lát­juk egymást. Tudom, hogy a túl nagy forgalom lebonyolítására szűkek az úttestek, de azért nem kell előzni a járdaszélek közelé­ben és nagy sebességgel száguldozni a városköz:pontban. K. J.-né Szolnok A jákóhalmai malom története üxemi balesetek esetén Többen fordultak azutőb­Jászjákóhalma község kép­viselőtestülete 1865. január 14-én tartott gyűlésén elha­tározta. hogy az elavult ví­zimalom helyett gőzmalmot létesít* A kivitelezés azon­ban csak az 1874. szeptemher 31-i közgyűlésen került sza­vazásra, amikor is huszon­egyen mellette, öten pedig — még a plébános is — el­lene szavaztak. Mivel a község a maga erejéből nem tudta felépít- tetni a malmot, Egyházi Jó­zsef jászberényi lakossal kö­tött szerződést, mint társ- tulajdonossal. Gyors ütem­ben épült a malom, s az 1874. december 8-i közgyűlé­sen már jelentették is, hogy a malom elkészült és átad­ható a forgalomnak. A köz­ségi honatyák egy év eltelte A május 23-i Jászkun Ka­kasban szóvátettük: a me­zőtúri vasútállomáson két WC közötti falon van az ivó­vízcsap. A MÁV békéscsa­bai pályafenntartási főnök­sége válaszolt az észrevétel­re. Az említett helyen léte­Gulyás Lászlóné szolnoki olvasónk sorait Hosszú >,szü­net’’ a bölcsődében címmel közöltük június 9-i lapunk­ban, amelyre a szolnoki vá­rosi tanács vb egészségügyi osztályától kaptunk választ. Idézünk belőle: „...A Beloiannisz úti böl­csőde üzemelésének szüne­teltetését az épület teljes elektromos hálózatának ki­cserélése tette szükségessé, amelyet a TITÁSZ rendelt el... Döntenünk kellett a teljes vezetékcsere és az azt követő belső tatarozás elvég­zéséről. Ennek bejelentése a május 14-i bölcsődei szülői értekezleten megtörtént, csak akkor időpontot és időtarta­mot még nem tudott a böl­csőde vezetője közölni. Ilyen jellegű munkát rész­leges üzemelés mellett meg­oldani nem lehet, ezért kér­tük a kedves szülőket, hogy aki tudja, keresse a lehető­ségét erre az időszakra a gyermek elhelyezésére... aki ezt nem tudja megoldani, an­nak gyermekét a város töb­bi bölcsődéjében helyezzük el... igyekeztünk a szülők ké­rését figyelembe venni, il­letve legalább a munkahely­hez közelebb eső bölcsődé­ben elhelyezni a gyermeket-' a szandaszöllősi bölcsődébe egyetlen egy sem került a vegyiművekhez is csak ket­tő, szülőjének kérésére. A város többi bölcsődéje pe­dig járművel jól megközelít­hető helyeken van. után veszteségesnek rtynő- sítették a malmot miért is a község örökösen és vissza­vonhatatlanul lemondott a malom felének tulajdonjogá­ról a társtulajdonos javára. A letűnt világ gőzmalma ma már a legmodernebb fel­szerelésű, villanyerőre átala­kított, igen jó ‘ hírnévnek örvendő üzem: 1961 óta áll ismét mint vállalati malom a köz szolgálatában. Kiváló lisztjéről ismert, melyet nem csak a helybeliek és a szom­szédos községek népe igé­nyel; szívesen és előszeretet­tel keresik fel Heves és Pest megyéből is. E közel száz éves létesítményre a cen­tenáriumkor érdemes lesz a malomipari vállalatnak is felfigyelnie. Várad! Zoltán Jászjákóhalma sített vízkifolyót kézmosás­hoz szánták. Ivóvízhez az utasforgalmi téren, a sza­badban juthatnak hozzá a szomjas utazók. Intézkedtek, hogy a felvételi épület bel­ső területén is elhelyezze­nek egy ivóvíz-kifolyót. bi időben szerkesztőségünk­höz, azzal a kérdéssel, hogy munkaviszonyuk során — egészségük, testi épségük megsértésével történt kár­okozás esetén milyen ösz- szegben igényelhetnek kár­térítést munkáltatójuktól. A kártérítés célja, hogy a dolgozót olyan helyzetbe hozza, . mint amilyenben lenne, ha a károkozás nem következett volna be. A munkáltató tehát a teljes kárt köteles megtéríteni. Ez magában foglalja a károko­zás folytán elmaradt jöve­delmet, a dolgokban kelet­kezett károkat, valamint a károkozás folytán jelentke­ző költségeket és kiadáso­kat. (Mt 62. §-a 4/1967. Mü.M. sz. rendelettel mó­dosított 2/1964. Mü.M. sz. rendelet 1/F §-a). a) Elmaradt jövedelem­ként azt a kárt kell megté­ríteni, amely a dolgozót az­által éri, hogy a sérelemből származó munkaképtelensé­get, illetve munkaképesség csökkenése miatt elesik ke­resetétől, a sérelem előtti keresetét nem éri el. Itt figyelembe kell venni a munkaviszonyból származó, ideértve a mellékfoglalko­zás és másodállás keretében kapott keresetet, a munka- viszonyon kívül szerzett jö­vedelmet. Az elmaradt mun­kabér tekintetében a bér­költség és a részesedési alap terhére pénzbeni részese­désként kapott minden jut­tatás alapul vételével szá­mított átlegkeresetet kell figyelembe venni a 7/1967. Mü.M. sz. rendelet 8. §-ában meghatározott időtartamok­kal. A második, vagy to­vábbi munkaviszonyban ka­pott keresetet és munkavi­szonyon kívüli jövedelmet csak akkor lehet figyelem­be varrni, ha az rendszeres volt. b) A dologi károk köré­ben meg kell. téríteni a dol­gozónak mindazt a kárt, — amely a sérelem folytán ruházatában, használati tár­gyaiban, vagy a nála lévő egyéb dolgaiban keletkezett. A szabályok az ingóságok köre tekintetében semmifé­le korlátozást nem tartalmaz­nak. Tehát nemcsak az ún. munkahelyre bevinni szo­kásos tárgyakról lehet szó. A dologi kár összegének kiszámításánál a kártérítés megállapításának időpont­jában érvényes fogyasztói árat kell figyelembe venni, az avulás figyelembevételé­vel. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kártérí­tésként a javítási költséget kell megállapítani. c) Költségek és kiadások közé tartoznak a gyógyke­zeléssel, az egészség helyre- állításával kapcsolatos költ­ségek, valamint az elhe­lyezkedés. érdekében szük­séges költségek. Olyan eset­ben, amikor a kárt szenve­dett társadalombiztosításban részesül, vagy orvosi véle­mény ellenére maga kérte elbocsátását a kórházból, — ilyen címen költsége fel­számításának helye nincs. A gyógykezelés alatt szükséges- só válhat feljavított élelme­zés biztosítása, ami többlet- költségeket eredményezhet és így azt a munkáltató kö­teles megtéríteni. Felszá­míthatok a gyógyászati se­gédeszközök, valamint azok a kiadások, melyek annak következtében álltak elő. hogy a károsultnak segítsé­get kell igénybe vennie olyan tennivalók ellátásá­hoz, amelyeket azelőtt ma­ga végzett. Pl. a kert meg­művelése, a háztartás el­látása, stb. A kártéítés kiszámításá­nál le kell vonni azt az' összeget, amelyet a dolgozó a bekövetkezett sérelemre tekintettel társadalombizto­sítási szolgáltatásként kap. Ugyancsak levonásra kerül az az összeg, amelyet a dolgozó a sérelmet köve­tően megmaradt munkaere­je hasznosításával megke­res, vagy adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna. A biztosításból ka­pott összegek közül nem kell figyelembe venni és nem kell levonni az élet-, baleset- vagy nyugdíjbizto­sításból kapott összeget, — mert ezek célja kifejezet­ten az, hogy a biztosított személy a maga részére az egyébként járó szolgálta­táson, kártérítésen túlme­nő többletjuttatást szerez­zen. Ha a vagyoni kár mérté­két pontosan nem lehet ki­számítani, olyan összegű ál­talános kártérítést lehet megállapítani, amely a ká­rosult teljes anyagi kárpót­lását biztosítja. — Járadék megállapítására akkor ke­rül sor, ha az egészség- romlás, illetve munkaképes- ségcsökkenés hosszabb ideig tart, az időtartam előre nem látható, illetve végle­ges. A munkáltató mente­sül a kár azon része alól, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. A dolgozók vétkes magatar­tását a beleset létrejötté»' ben a munkáltatónak kell bizonyítania. Kényszerhelyzetben A bölcsődés korú gyerme­kek elhelyezésére alapvető közegészségügyi előírások vannak érvényben. Ez nem teszi lehetővé — de nem is lenne kívánatos —, hogy egész éven át használt« el­piszkolódott iskolai, vagy kollégiumi tanterembe ke­rüljenek... A bejelentett két és fél hónapot mint végső terminust közültük a szü­lőkkel és mindent megte­szünk, hogy a bölcsőde en­nél hamarabb tudja meg­nyitni kapuit—*» Dr. V. N. Még egy vízcsap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom