Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-16 / 140. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1071. Június 10. Repülőgép eltérítés, diplomatarablás 14, Húsvétkor, Buenos Az argentínai diplomata- rablási történet 1970 tavaszának a világsajtóban részletesen tárgyalt eseménye volt. Húsvét vasárnapjának estéjén Pivovarov, Buenos Airesben dolgozó szovjet diplomata feleségével és három gyermekévéi együtt éppen egy kirándulásról tért haza. Amikor a diplomata kiszállt az autóból, hogy kinyissa a lakása mellett lévő garázs ajtaját, egy már régóta lesben álló csoport géppisztolyokat szegezett rá és a fal mellé állította. Egy másik merénylő-csoport a dipolmata feleségét és gyermekeit parancsolta ki a kocsiból és őket egy másik kerítés mellett, arccal fal felé fordítva őrizte addig, amíg Pivovarovot fegyverrel kényszerítették egy hirtelen felbukkanó kocsiba. Rendőrtiszt a diplomatarablók között A diplomata felesége kiáltozni kezdett. A szovjet konzulátus szomszédságában lévő egyik dél-amerikai diplomáciai épület előtt posztóié rendőr felemelte fegyverét és a nagy sebességgel haladó autóra lőtt. A rendőr golyója ugyan csak súrolta a kocsit, de a lövöldözésre megélénkült az esti utca és néhány háztömbbel arrébb sikerült feltartóztatni az emberrablókat, — legalábbis azt a csoportot, amely az autóban ült — letartóztatták. A Szovjetunió kormánya természetesen erélyes hangú jegyzékben tiltakozott Argentína kormányánál a merénylet miatt Buenos Airesből rendkívül gyorsan megérkezett a válasz: a kormány hivatalosan sajnálkozását fejezte ki az ügyben. Csakhogy nem sokkai később különös dolgok derültek ki a diplomata elrablásával kapcsolatban. Kitudódott, hogy azoknak a sajtójelentéseknek volt igaza, amelyek már a támadás másnapján megírták, hogy az emberrablási kísérlet mögött Movimiento Argentino Organizado nevű fasiszta terrorszervezet áll. (Ez a tár. saság félig legálisan toborozza tagjait, vezető szerepet játszik minden demokráciaellenes. kommunistaellenes. szovjetellenes fellépés, ben és a haladó sajtó többször annak a gyanújának adott kifejezést, hogy tagjai között magasállású hivatalos személyiségek is vannak.) Egyideig el lehetett hallgatni a letartóztatottak neveit. Amikor azonban neves közéleti személyiségek tiltakoztak a hallgatás ellen, nyilvánosságra hozták a letartóztatottak adatait és kiderült, hogy egyikük neve Carlos Beningo Buena, foglalkozása rendőrtiszt. Más forrásokból a sajtó azt is nyilvánosságra hozta, hogy a támadásnál a merénylők olyan fegyvereket használtak, amelyek részben a rendőrség, részben az argentin kémelhárítás raktáraiban találhatók. Pontosan egy hét. tel ennek a leleplezésnek a nyilvánosságra kerülése után, korára, valamint megrendült egészségi állapotára való tekintettel lemondott Eduardo Senorans, az argentin kémszolgálat vezetője. (Senorans még nem töltötte be ötvenedik életévét és a támadás napjáig aktív sportoló volt.) Aires-ben Ami ironikus Az, hogy éppen a Pivovarov elleni merényletet említjük elsőnek, természetesen nem terelheti el a figyelmet arról, hogy bár korábban a legtöbb diplomaták elleni erőszakos fellépés (gyilkossági kísérlet, gyilkosság, elrablás, vagy elrablási kísérlet) kiszemelt áldozata a Szovjetunió, vagy más szocialista ország diplomatája volt az utóbbi esztendőkben a hasonló esetek többségében tőkés országok képviselői szolgáltak célpontul az ilyen merényletekhez. Sőt, különlegesen érdekes az a tény, hogy 1969-ben és 1970-ben több amerikai nagy- követség, követség és konzulátus vezetője, vagy beosztottja volt a célpont, a különösen Latin-Amerikában elszaporodó merényletsorozatok kapcsán. Van abban valami ironikus, hogy amikor a már többször is említett bécsi egyezmény jogi előkészítése folyt, a legkülönbözőbb fórumokon éppen az Egyesült Államok képviselői kísérelték meg a végtelenségig elhúzni, sőt esetleg megakadályozni a diplomáciai mentességet végre jogérvényes nemzetközi egyezményben szavatoló szerződés létrehozását És hogy a történelmi fintor teljes legyen, említsük meg. hogy a végül is elfogadott bécsi szerződést megszavazta ugyan az Egyesült Államok, de mind a mai napig elmulasztották ratifikálni azt... (Következik: Elbrick taxit fog) Találkozás az utódokkal Moszkvában irodalmi emlékmúzeumot létesítenek Vlagyimir Majakovszkij, a kiváló szovjet költő életének és alkotó munkásságának tiszteletére. Az emlékmúzeumot a főváros központjában, a Dzerzsinszkij téren, abban a házban fogják berendezni. amelynek egyik kis harmadik emeleti helyisége hosszú éveken át a költő dolgozószobája volt. Az épületet átalakítják és alkalmassá teszik a költő pályafutásának legfontosabb szakaszait ismertető kiállítási anyagok elhelyezésére. A dokumentumok, kéziratok, jegyzetfüzetek, plakátok és fényképek százai hű képet fognak adni arról, hogy milyen hatalmas arányú munkát vállalt Majakovszkij a költészet, a publicisztika, a képzőművészet és a reklám területén. Külön termekben fogják bemutatni Majakovszkij színpadi alkotásait, s ugyanitt fogják majd vetíteni azokat a filmeket is, .amelyeknek forgatókönyveit Majakovszkij írta. A „Vlagyimir Xljics Lenin”, a „Csudajó”. „A teli torokból” című költeményeknek szentelt termekben bemutatják e közismert műveknek a legkülönbözőbb nyelveken megjelent fordításait. A kiállítás záró-részlege magát Majakovszkijt, a nép- tribunt mutatja be, amint „élő az élőkkel” elbeszélget „elvtársainak áradatával” nagyszerű könyveinek lapjain. A FÜVÉSZKERT KÉTSZÁZ ÉVE A Pálmakert üvegkupolája alatt, trópusi hőmérséklet, óriás levelű növények, cserépben, vízben. Füge, bors, banán, gyömbér, kámforfák, cserjék. Japán, mexikói, dél-amerikai, ázsiai növények. Vastag törzsek*- szeszélyesen kacskaringózó indák, széles tenyérszerű levelek. finom erezettel, űj hajtásokkal. A kaktuszházban üveglap mögé sorjázták a cserepeket. Kaktuszok — mindenféle méretben és formában. Az egyik cserépben alig látni a fiatal növényt, a másikban 15—20 éves óriáspéldányok — gyermekfej nagyságú gömbök. Az egyik kaktusz a kősivatagokban honos — a szélmarta sziklák formáját utánozza, a másik szürkesárga kavicsot imitál. Az ország legrégibb Victoria házában, a Victoria regia (mai nevén Victoria amazonika) a „tündérrózsák királynője’’ pompázik díszes trópusi vízi és mocsári növények között. Kilenc üvegház. Orchideák, páfrányok, broméliák, szaporítóházak. Hőforrás vizével, télen-nyáron fűtik, párásítják. Hatezer növényfaj A kertben Magyarország különböző tájainak flórája. Sziklagyepen a közönséges és a ritka hazai növények. Háromszög alakú sziklán az alpesi, odébb a Kárpátok és a Balkán több mint háromszáz növénye. Japán harangláb, rododendron. — Ázsia mérsékeltégövi növényei. Nyolc-tíz féle akác, a legfiatalabb is van vagy száz éves. Három nagy páfrány- fenyő, az ország legrégibb ilyen fái — úgy százhúsz év körüliek. 6 ezer növényfaj. Színesek, szépek, tanulságosak — mindez a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Botanikus Kertjében, az Üllői úton, a klinikák sora között. Az egykori füvészkertben, mély Molnár Ferenc regényéneié a Pál utcai fiúk cselekményének egyik színhelye A háború után még sokáig ott állt maradványaiban a sziget, a vörösingesek tanyája, a tó. a mű rom. a megtépázott üvegház. De nemcsak ez a rész esett a háború áldozatául. Romok, kráterek, lövedékek borították az egész kertet. Nem maradt épségben egy növényház sem. Kutató laboratóriumok Évek teltek el, míg megindult a nagyszabású munka — felépítették a 20 méter magas, kupolás pálmaházat, s még nyolc üvegházat. Kutató laboratóriumok kezdték meg működésüket, öt világrész 450 kertjével fo. lyik nemzetközi magcsere, új gyűjteményeket alakítanak ki, a régieket bővítik. A botanikus kertet évente tíz-tizenkétezer látogató ke. rési fej — felnőttek, gyerekek, öregek, fiatalok. Természetfilmeket forgatnak, az IBUSZ hoz külföldi vendégeket, szakemberek mondják el dicsérő szavaikat. A hamburgi botanikus kert igazgatója jegyezte meg: .,A növénykertekben általában sok a téves növény-határozás — itt hibátlanok a táblák, egy rosszul jelzett növényt sem láttam.” Ez már csak azért is fontos, mert itt egyetemi oktatás folyik, növényrendszertani ismereteket adnak elő. Egyetemisták veszik délelőttönként birtokba a kertet, a növényeket. — Mint ahogy már kétszáz évvel ezelőtt is az egyetemi oktatás szolgálatában alakult az első magyar botanikus kert, a nagy- szombati egyetem mellett. — mondja dr. Priszter Sza- niszló egyetemi docens, a kert mai igazgatója, aki tanulmányban dolgozta fel a füvészkert kétszáz évét. — Akkor az alapításkor WinA hatezer növényfaj között égövi növényei. (KS foto téri József Jakabot nevezték ki igazgatónak, aki új növényfajokat fedez fel. országos gyűjtőútjain, s aki 1788- ban kiadja a rézmetszetekkel illusztrált első középmagyarországi flóraművet Teljes pompában Még az 1770-es évek végén előbb Budára, a Krisztina városba, majd Pestre — a mai Kossuth Lajos — Szép utca és Reáltanoda utca közötti területre költözik a füvészkert. S csak egy Múzeum körúti intermezzo után, 1847-ben épül mai helyén ott virítanak Ázsia mérsékelt — Komjáti Ferenc felvétele) az akkor 28 ezer négyszögöl területen az új növénykert (A mainak 5 és fél hold a területe). Közben olyan nagynevű tudós igazgatók vezetik az intézményt, mint a magyar Linnének nevezett Kitaibel Pál. Kiváló kertészek gyűjtenek új növényfajokat, külföldi kertekkel veszik fel a kapcsolatot, megszervezik a magcserét. Sok viszontagság, megpróbáltatás után az utóbbi években teljes pompájában, gazdagságában tárul a látogató elé a füvészkert, a budapesti Egyetem Botanikus Kertje. Kádár Márta KÉPERNYŐJE Azzal kezdem, hogy Mikes György, mint általában, legutóbb kimért öt percében is a lényegre tapintott, amikor alkalmi nyelvújítóként új kifejezéssel gyarapította — vagy elcsúfította — édes anyanyelvűnk szókincsét: megalkotta a sorozatista szót Annak a nézőfajtának a megjelölésére, aki szenvedélyesen adja át magát a sorozatoknak. Akit már egy-egy jól ismert sorozat neve hallatára elfog az izgalom, nem is szólva az adásról, amikor egyenesen tűzbe jön. Létezik tehát egy új nézőképződmény, a soroeatista. Csakhogy... és itt szeretnék hozzátenni valamit a találó szócsinál ás tartalmához. Ez a sorozatista valójában kényszerképződmény. Korántsem szenvedélyből válik a néző a sorozatok rabjává, hanem a kényszerűség teszi a folytatásos műsorok foglyává. Hisz a televízió műsorában oly mértékben szaporodtak el a széria-műsorok, hogy a szorgalmasabb néző mit tehet mást; odaül a képernyő elé és akarva akaratlan sorozatistává válik. Játékok sorozatban, ismeretterjesztés sorozatban, tévéfilmek sorozatban. A néző lassan — eszi nem eszi — nem kap mást. Így hát módosítanám a Mikes-kifejezés fogalmát: a sorozatista olyan, az utóbbi időben kialakult nézőfajta, akit a mértéktelenül elszaporodott tévésorozatok tettek kényszerűen sorozatistává, eléggé nem sajnálható módon. Ezért örül az ember, ha valami egyedire bukkan a seériák tengerében. Még akkor is, ha a rátalálás nem jár együtt remekmű felfedezésével. Mint történt ez pénteken este, amikor Az ember a vízben című tévéfilm több szempontból is különleges figyelmet érdemelt. Mindenekelőtt egy mai témájú filmet láthattunk; olyan történetet, amelynek szereplői a nehéz és hányatott életű hajósok világából kerültek ki; a mai hajósnép közül. Ízes figurák, akiket sajátos életmódjuk, vagabundus természetük Tersánszky alakjaihoz roko- nítanak. Akiket ugyan a természettel folyó küzdelem, a sok-sok viszontagság külsőleg durvára farag, de akikben a humanitás normái éppúgy élnek, mint másokban. Sőt a hajón való egymásra utaltság még meg is sokszorozza a bennük lakó humánumot. Bárdolatlan, szabadszájú emberek, gyakran néznek a pohár fenekére, közöttük a pálinkás bütykös szájról szájra jár, de adott pillanatban élőbújik belőlük, mélyről, féltett mélységekből az őszinte emberi érzés. Ezt igazolja Bánhidi László filmje, amelyben ugyan, ha akadnak is dramaturgiai kuszaságok és kisebb következetlenségek — őszinte hangvételével feltétlenül megfoghatta a nézőt. Érződik a történeten a személyes vallomás ereje. Az írónak felcsapott színész önéletrajzi elemekkel és főképpen egyéniségének sajátos pikareszk ízeivel adta azt a többletet, amely kárELŐTT pótolhatott bennünket az olykor ellaposodó részletezésért. a befejezés elnagyoltságáért és egy-egy alak jellemének vázlatosságáért. Valójában lélektani történetnek készült Bánhidi filmje. Azt a folyamatot ábrázolandó, amely az iszákos, öreg kópéban végbemegy a lánnyal történő találkozás, együttélés hatására. A Szó- nyi G. Sándor rendezte film egy-egy kiemelkedő pillanatában érzékletesen is mutatja meg ezt a lelki átváltozást; az emberi közeledésnek ezt a nehezen körvonalazható folyamatát. Ahogyan lassan kicserélődik, életkereteinek határain belül, tehát hitelesen a hajó öreg, borissza Gergelye. Hogy aiz élet váratlan ajándéka mit művelhet egy emberrel — ezt bontogatta a hajósok különös világában exponált — kicsit hosszúra nyújtott — történet A téma maiságán, a szerző vonzó személyének voltán túl a harmadik érdekessége az Ember a vízben- nek, hogy a bonyodalmat okozó leányanya szerepében szolnoki színésznő, a tehetséges Baranyái Ibolya mutatkozott be a képernyőn. Vázlatos, kidolgozatlan szerepében — néhány jól sikerült jelenetben — például a búcsúest képeiben — igazolta tehetségét. A rádióban előzőleg már folytatásokban ment az Ember a vízben — sikerrel —; hogy most a képernyőn nem lett igazán átütő siker, az nagyrészt Szőnyi G. Sándor vontatott, le-lelassuló tempójú rendezésének tudható be. Dinamikusabb, tempó- sabb játékvezetéssel a történés izgalma is a többszörösére emelkedett volna. Röviden Hát most már minden szombaton Molnár Ferencet kapunk? Még hozzá nem is a javából! Mert a Harmónia aligha tartozik a színpad mesterének remekművei közé. Maga az ötlet is: az álszent polgári erkölcs harmóniája mögött felfedezni és feltárni — a polgári élet diszharmóniáját — egyáltalán nem különösebben új és érdekes. Legfeljebb a színészi játék tette mulatságossá a túlságosan is kiszámított Molnár-színmű előadását. A vasárnap műsoráról: régen láttunk szürkébb és fáradtabb programot ünnep- - napon. Ezen az sem változtatott, hogy a Kicsoda-Micsodában új játékvezető mutatkozott be — talán az eddigi legsikeresebb, dr. Hársing Lajos. Kállai István szerzőtársai között legutóbb szolnoki tanárt, Gulyás Lászlót üdvözölhettük. ö is „beleszólt” a hovatovább Szabó család módjára indázó, gyűrűző Péter—Jutka konfliktus megoldásába. De minek? Engem ez a Péter—Jutka huzavona olyan építkezésre emlékeztet, amelyhez folyton-folyvást hordják a téglát, s szüntelen rakják a falat, de a falakból soha nem lesz ház, még csak emelet sem: mindig alapoznak. V. M. Személygépkocsit, utazási utalványokat, vásárlási utalványokat és több mint 5000 könyvnyereményt sorsolnak ki június 20-án a XXXII. könyvsorsjátékon. Könyvsorsjegyek kaphatók az Állami Könyv- orjesr." Vállalat könyvesboltjaiban és könyvpavilonjaiban, A ki nem húzott sorsjegyeket névértékben beváltják az Állami Könyvterjesztő Vállalatok boltjai. JÍD0
