Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-15 / 139. szám

1971. június 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP d futUcbn Ősi példa Kiemelkedőnek, amolyan rádiós csemegének ígérke­zett Theodor Weissenborn és Walter A. Frank rádió­játéka, amelyet az Éjszakai Rádiószínház mutatott be. A rádióújság előzetese leg­alábbis ezt sejttette. A darab írói kitaláltak egy képzeletbeli várost és egy 96 napos szükségállapotot. A városban feltört az iszap, a süllyedő házak éppoly mér­tékben merülnek alá. ami­lyen mértékben fönt újabb és újabb emeleteket építenek rájuk. (Itt próbálják megvet, ni a fiatalok a lábukat) A zavaros helyzetben a városi közmű igazgatósága próbál rendet tartani, valójában a rendkívüli helyzetet saját céljaira igyekszik felhasz­nálni. A darab jelzésrendszere — sajnos — nagyon áttételes, bonyolult, nehezen kibogoz­ható, Ezért csupán annyi vi­lágosodik meg előttünk, hogy a fasizmus egyfajta újraéledési lehetőségének furcsa, meglepő példázatát halljuk. Részleteiben azon­ban mégis élvezhető a já­ték, hiszen olyan alakítások teszik színessé, mint Sinko- vits Imre főfelügyelője és Rádai Imre /önöké. Ä hétről - röviden Jój kezdődött a hét, leg­alábbis jókedvűen. A rádió Kabarészínháza júniusi mű­sorának Abody Béla volt kel­lemes, szellemes szóvivője. Hangja talán csak akkor fordult kissé fanyarkásra, mikor a Nyitott könyv pa­ródiáját konferálta be. (Ta­lán eszébe jutott a legutób­bi örkény-est, melynek ak­tív szereplője volt.) A mű­sor ötletes és egyre jobban kiforró része a beérkezett levelek megválaszolása, kom­mentálása. S hogy mindezt Radványi Barna végzi, az csak segít az ügynek. Fur­csa, érdekes tájszólása, min­dig iróniába hajló hanghor­dozása illik ehhez a műsor­hoz. Ugyancsak hétfőn: az Ablak műsorában Bárdi György szerepelt, bizonyítva, hogy nemcsak a Gugyerák- kal lehet sikert aratni. Kedden kezdődött Ke­mény Zsigmond regénye rá­dióváltozatának, a Zord idő­nek közvetítése. Ez a ma már szinte elfelejtett regény több részben kerül a hall­gatók elé és az 1541 körüli évek harcait, hangulatát idé­zi. Jó szórakozást nyújt a történelmet és a folytatásos játékokat kedvelőknek. Csütörtökön hangzott el az ifjúsági rádiószínpadon Sza- konyi Károly Manilosz sze­relme c. rádiójátéka. Hőse Manilosz (Kozák András megformálásában) egy Ma­gyarországon élő magányos görög fiú. az ő szerelmének története a játék. Kitűnő példa arra, hogy hogyan le­het különleges helyzetekkel is általános emberi problé­mákat megfogalmazni. Pénteken zajlott le a Ri­porter kerestetik harmadik fordulója a középdöntőben. Azzal a meglepetéssel szol­gálva, hogy az annakidején az elődöntőben csoportgyőz­tes dr. Rékay kiesett és a másik jogász, dr. Feledi Pé­ter jutott tovább Nyakas Szilárd társaságában. Az egyre izgalmasabbá váló ve­télkedő egyik nagy meglepe­tése ez, hiszen Feledi az elő­döntő első fordulójában, Nyakas Szilárd pedig az elő­döntő második fordulójában esett ki, s mindketten kö­zönség-szavazattal jutottak vissza. Mind szombatra, mind va­sárnapra jutott kellemes szó­rakozás. egy vidám zenés játék a Belgrádi rádió köz­reműködésével és Hámori Éva Ez is az is... színes, ní­vós műsora. A héten nem panaszkod­hatott a rádióhallgató. —trömböczky — A rendőrtiszt naplójá ól 3• Gyilkosság a Török utcában HANQYABOLY Kasza főhadnagy dühös volt. Már két órája tartott a kihallgatás, de Vili „az aranykezű” — így nevezték a vagányt a megyeszékhely éjszakai életében, mivel olyan ügyes tolvaj volt, hogy „keresni kell a párját” — körömszakadtáig tagadott. A vékony, sunyi képű ember felháborodva tiltakozott. — Mibe akar engem be- mószerolni, főhadnagy elv­társ? — Én magának nem va­gyok elvtárs! — vágott köz­be haragosan Kasza. — Akkor idefigyeljen fő­hadnagy úr. Magának azt már tudnia kellene, hogy én amit lehet elemelek, még sokszor azt is, amit szinte lehetetlen. De ölni! Mi, tol­vajok nem megyünk át a nehézfiúk területére. Ez ná­lunk erkölcsi kérdés. A lo­pás is más, a csalás is más. Gyilkosság?! Hát csak nem vagyok marha, hogy néhány darab vacakért életfogytig­lani kapjak, vagy „selyem­nyakkendőt”. — Mikor vette ezt a bőr­kabátot? v A vagány szemtelenül a szemébe nézett a főhadnagy­nak: — Hát nézzük, mikor is? Lehet úgy három hete... Kasza az asztalra csapott: — Idefigyelj aranykezű Vili, mit hazudozol itt össze­vissza. A feleségeddel be­széltem három napja, és pa­naszkodott, hogy milyen rosszul megy mostanában nektek... — Panaszkodott? — Még azt is mondta, hogy tüzelőtök sincs elég otthon. Mostanában nem sikeredik neked semmi. — Idefigyeljen, ne legyen aranykezű a nevem, ha nem igaz. Én annyira nem tudok leégni, hogy a család fázzon odahaza. De lássa, hogy úri­emberrel van dolga, hát igen, dolgoztam én szerdán, csak nem délelőtt a Török utcában. — Hanem? — Éjszaka főhadnagy uram, a besenyszögi ruházati boltban. Idefigyeljen, ha összeegyeztetik az ujjlenyo­A moszkvai Szokolnyiki parkban befejeződött az INTORGMAS—71 nemzet­közi kiállítás. Szovjet szak­emberek véleménye szerint a kereskedelmi és élelmiszer- ipari berendezések gyártása területén a Magyar Népköz- társaság jelentős fejlődésről tett tanúbizonyságot. Ennek bizonyítékai a többi között az ipari hűtőberendezések és az önkiszolgáló üzletek fel- szerelési tárgyainak szállí­tására a kiállításon kötött kereskedelmi szerződések. A szovjet szállodákban és üzletekben jól ismertek a magyar hűtőpultok- és be­rendezések. Különösen ked­veltek a kávézókban és á bá­rokban használatos magyar Balaton és Fantázia kávéfő­zőgépek. Ezekből évről-évre többet vásárol a szovjet kül­mataimat a Török utcai ház­ban találtakkal, mindjárt láthatják, mi a hézag. Ezt csak azért mondom magá­nak, hogy ne strapálja ma­gát fölöslegesen. A szajrén már úgyis túladtam. Fiatal­ember maga még, de én már akkor loptam, amikor magát az anyja elfenekelte, mert bepisilt... Kasza Lászlónak már a nyelvén volt, hogy rendre utasítja ezt a nagyszájú va­gányt, amikor nyílt az ajtó, és belépett Almási alezredes. — Egyelőre fejezzétek be a kihallgatást — mondta. — Vezesse el — szólt a nyomá­ban belépő rendőrőrmester­nek Vilire mutatva. Amikor az alezredes és a főhadnagy egyedül maradtak, az alez­redes ismét megszólalt: — Idefigyeljen főhadnagy elvtárs, amíg mi az éjsza­kai zugszállásokkal, a szom­szédokkal, az orgazdákkal, meg az általunk gyanúba vett vagányokkal foglalkoz­tunk, történt egynéhány do­log. A váratlan látogató A Török utca sarkán lévő kút volt az a hely, ahol a környék asszonyai még a leghidegebb időben is meg­álltak beszélgetni. Mostaná­ban meg kiváltképpen akadt vitatni valójuk. Kiderült, ahogyan múlnak a napok, minden asszony többet és többet tud a Doboséknál tör­téntekről. Akadt, aki meges­küdött volna rá, hogy Do- boséknak valamelyik régi haragosuk a tettes. Egy má­sik asszony égre-földre es- küdözött, nem történt ott gyilkosság, az öregasszony biztosan elájult, valamibe beverte a fejét, attól halt meg... Éppen erről folyt a beszélgetés, amikor Szegedi Istvánná is a kúthoz ért. — Akkor nem keresné a rendőrség azt a vasrudat, amivel fejbe verték az öreg­asszonyt — mondta az egyik jólértesült szomszédasszony. — Milyen vasrudat keres­nek? — kérdezte Szegediné. — Hát olyan vasrudat, kereskedelem. A kiállításon bemutatott kávéfőzőgépek a hozzáértők szerint, világ- színvonalon állnak. Az elmúlt napokban kü­lönböző delegációk és váro­sok képviselői tekintették meg a magyar kiállítást. Igen sok látogató érdek­lődéssel tanulmányozta a pénztárgépeket, amelyek gyorsaságukkal és megbízha­tó működésükkel tűntek ki. Az INTORGMAS—71 nem­zetközi kiállítás bezárta ka­puit. de a Transelektro és a Nikex magyar külkereske­delmi vállalatok képviselői még több fontos tárgyalást folytatnak. Örömmel köny­velhetik el a vállalataik hír­nevét öregbítő észrevétele­ket, s az újabb üzleti ajánla­tokat A. Kazjukov mint amilyen a régifajta mozsártörő. Szegediné meglepődve né­zett a válaszolóra: — Mozsártörő? — Az hát. — Nekünk elveszett a mo- zsártörőnk — mondta végül habozva. Az asszonyok szen­zációt szimatolva léptek kö­zelebb hozzá. — Mikor? — Épp ma kerestem. Lás­suk csak, kedden még meg­volt ... nem is tudom hova lehetett. — Volt maguknál azóta valaki? — kérdezték többen is Szegedinétől. A nő vontatottan válaszolt: — Az uramnak egy régi ismerőse. Kedden reggel jött hozzánk, az uramat kereste, de Pista nem volt otthon, mondtam, jöjjön vissza dél­után. Estefelé újra megje­lent nálunk. Az uram se na­gyon emlékezett rá, egyszer találkoztak futólag, néhány évvel ezelőtt. Ott maradt va­csorára is hívás nélkül, pe­dig a kislányom akkor este nagyon beteg volt. Sőt, késő este azt kérte, hadd aludjon nálunk, ne kelljen szállodá­ba menni, úgy sincs szoba. Nincs nekünk felesleges fek­helyünk, a földre ágyazott meg neki az uram. Reggel ment el. — Hogy nézett ki az a férfi? Hány éves volt? Mi a neve? Mi volt rajta, bőrka­bát? — kérdezősködtek to­vább az asszonyok. A sze­rencsétlen Szegediné egé­szen megzavarodott a sok kérdéstől. — Igen, bőrkabátja volt... fiatal... kékszemű... Ha hazajön az uram holnap reg­gel szolgálatból, megmon­dom, menjen be a rendőr­ségre. — De a nevét tán maga is tudja? Miért néni megy most mindjárt maga be a rendőrségre? — kérdezte az asszonyok közül a legcserfe- sebb. Egy másik hozzátette: — Elmegyünk mi magával, ha úgy gondolja, jobb úgy. Szegediné a fejét rázta: — Én azt se tudom, hogy hívják azt a férfit, az uram ismerte. Először az urammal kell beszélnem... Szántó István (Folytatjuk.) Az orvosi nyelven „szal- monellozis gastroenteritica” elnevezésű kellemetlen be­tegséget tavaly tizenegyen kapták meg Szolnok megyé­ben. Ebben az évben már eddig több mint a háromszo­rosáról , 34 megbetegedésről érkezett hír a KÖJÁL-hoz. — Melyek ennek a béteg- ségnek a tünetei? — kérdez­tük dr. Kanyó Mártától, a megyei KÖJÁL élelmezés, egészségügyi csoportvezető- jétőL — Heves hasi görcsök, hányinger, hányás, hasmenés és magas láz. Ezek a tüne­tek a fertőzés után 5—6, de a leggyakrabban 12—14 óra múlva jelentkeznek. A szal- monellózis kórokozói nem­csak az embert betegíthetik meg, hanem a háziállatokat, például a baromfit, de még a ház körüli rágcsálókat, az egereket is. A baktériumo­kat a beteg állatok székle­tükkel, vizeletükkel ürítik, de tartalmazhat kórokozót az állat húsa és a baromfik tojása is. — Az ember hogyan fer­tőződhet meg? — Többféle módon. Ha nem kellő ideig sütött, vagy főzött ételt fogyaszt, de ugyanilyen veszélyesek a hűtés nélkül tárolt ételek. Kaffka Margit regényéből írta Illés Endre a Hangya­boly forgatókönyvét, amely­ből Fábri Zoltán készít fil­met. A történet egy zárdá­ban játszódik, szereplői apá­cák és növendékek. A külö­nös, fojtott levegőjű mikro- társadalomban drámák zaj­lanak le: nézetek csapnak össze, érdekek ütköznek meg, érzések születnek és ér­cukrásztermékek. Megfertő­ződhet bármilyen ételtől, amely rágcsálók vizeletével, vagy székletével fertőzött, bármilyen élelmiszertől, ma­radék ételtől, amelyet hűtés nélkül tároltak és a fogyasz­tás előtt nem forraltak fel. A hentesek, baromfifeldolgo­zók, háziasszonyok a mun­ka közben kezükre került és onnan a szervezetükbe jutott baktériumoktól, vagy egyéb módon fertőzött ételektől, például szennyvízzel öntözött salátától, földiepertőL — Ugyanilyen veszélyes a fer­tőzött tej, vagy ivóvíz fo­gyasztása is. — Milyen betegség tulaj­donképpen a szalmonellózis? — Mivel a legtöbb eset­ben a kórokozó valamilyen étel elfogyasztása útján ke­rül az ember szervezetébe, a szalmonellózisok nagy ré­sze ételmérgezésnek számít. A kórokozó megfelelő körül­mények között oiyan mérté­kig elszaporodik, hogy az embert képes megbetegíteni, az ételeken azonban nem idéz elő szemmel is látható változást. — A megyében hol ész­leltek ilyen megbetegedést? — Sajnos elszórtan min­denfelé előfordul. Az eddigi megbetegedések zömmel ott­zéseket ölnek meg, bele­nyugvás, megalkuvás kerül szembe a győzedelmes sza­badságvággyal. A főszerepeket Törőcsik Mari, Vass Éva, Andai György fh., Makaü Margit, Jarka Sehallenová és Fónay Márta játssza. Operatőr Il­lés György. A képeken: Jelenetek a filmből. hon a háztartásban elkészí­tett ételek fogyasztása után jelentkeztek. — Mit lehet tenni a meg­előzésére? — Az ételeket kellő hőke­zeléssel, sütéssel, főzéssel kell elkészíteni. Húsfélét, to­jást, tojással készült édessé­get hűtés nélkül ne tárol­junk, hűtve is esetleg egy napig. Maradék ételt — még ha hűtöttem is tároltuk — csak alapos forralás után fogyasszunk. — Mindenféle élelmiszert óvjunk a rágcsá­lóktól, legyektől, tejet csak forralva fogyasszunk. Kacsa­tojást semmilyen étel készí­téséhez ne használjunk, mert a kacsák között igen elter­jedt a szalmonellás fertő- zöttség. Főzés közben ügyelni kell arra, hogy a készételek ne szennyeződhessenek például zöldségfélével, nyers hússal, feltöretlen tojással. — Mit tegyen az, oki o b jg tüneteit észleli ma­gán? — Hasmenéssel, hányással, lázzal járó megbetegedés esetén azonnal orvoshoz kell fordulni Különösen vonatko­zik ez azokra, akik egész­ségügyi könyvhöz kötött munkakörben dolgoznak. Magyar kiállítók sikere Moszkvában Vigyázat! Fertőzésveszély! Szaporodott megyénkben a salmonellósisban megbetegedettek száma Vili nem akar tudni semmiről fogadtam szót. Szentimentá­lis lennék? Bolondság! A hivatásom, hogy üldözzem a bűnt, s az igazságérzetem is azt kívánja, hogy bíróság elé állítsuk... de kit? A gyilkosnak egyelőre csak bőrkabátja, sötétkék svájci­sapkája, kék szeme, barna haja van, de arca, az nincs. Mit mondanak a szomszé­dok? Lám, ahogy a fiúk is­mét visszamentek hozzájuk, a bőrkabátos férfira többen emlékeztek. Több házhoz bement valamilyen ürüggyel. Ő lenne a gyilkos, vagy csak véletlen a felbukkanása?” Elmúlt éjfél. A megyei rendőrkapitányság épületé­ben már csak két helyiség­ben égett a villany: a köz­ponti ügyeletén és Almási alezredes szobájában. Almá­si László az íróasztalánál ült, a Török utcai gyilkosság nyomozati iratait tanulmá­nyozta. Maga sem tudta mi­ért, de a 85 esztendős öreg­asszony halála rendkívül nyugtalanította.' „Olyan idős volt ez „z asszony is, mint a nagyanyám — jutott eszébe. És éppen olyan vékony, ki­csi, törékeny. Hányszor sza­ladtam át hozzá, amikor apám verést ígért, mert nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom