Szolnok Megyei Néplap, 1971. június (22. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-13 / 138. szám
irt. Jdntaa IS. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A rendőrtiszt naplójából II, Gyilkosság a Török utcában Egész nap rengeteg vásárló fordult meg a rövidáru- boltban, ahol eladóként dolgozott Dobos Jánosné is. Munkatársai nagyon szerették a halkszavú, szép, barna hajú, barna szemű fiatal- asszonyt, amikor a férje meghalt, mindenki azt várta, összeroppan az a gyönge asszony, de nem így történt. Erőt adott neki, hogy fel kell nevelnie emberséges emberré Juditot, a kislányát és Józsikát, a kisfiát, akire ha ránézett, mindig az ura jutott az eszébe. A kisfiúnak nemcsak az arcvonásai, de a mozgása, a természete is az urát idézte. Azon a napon Dobosné nyugtalan volt Nem tudta maga sem az okát, de á'landóan az óráját nézte, mikor lesz végre záróra, mikor mehet haza. A vásárlók sokadalmában délután egyszerre meglátta szomszédjukat, Bazsa Imrét. Rácsodálkozott az idős emberre. — Hát maga, Imre bácsi, mit akar itt vásárolni? Az idős ember zavartan, idegesen válaszolt: — Klárikám, jó lenne, ha hazajönne. Nyitva van az egész ház, csak a kis alsókonyha zárva, Keke mamát meg nem találjuk sehol sem. A fiatalasszony meglepődött Elsápadt, egyszerre úgy érezte, minden erő elszállt lábából, kezéből. Az öregember észrevette az asszony rettenetét, gyorsan, kicsit ügyetlenül is nyugtatni kezdte: — íja, Klárika, azért nem kell mindjárt rosszra gondolni. Anyám kereste a mamát, de nem találta. Volt maguknál a telefonszerelő is, be is ment a lakásba, de azt mondta, ő se találkozott senkivel. A postás is járt ott, ő se látott senkit a ház körül. Az üzletvezető természetesei azonnal elengedte Do- bosnét. Az asszony szinte futott a síkos úton, kabátját sem gombolta be a nagy sietségben. Az öreg Bazsa alig tudott lépést tartani vele. Dobosék takaros kis házának ajtaja tárva nyitva állt. A nagyon idős Bazsa néni állt a kapuban, ijedt arccal, olyan riadtan, ahogyan csak a nagyon idős emberek tudnak félni. Dobosné berohant a házba, utána az öregasszony meg a fia. Feldúlt, felforgatott lakás képe fogadta őket. A szekrényekből az avatatlan kéz kiszórta a tiszta ágyneműt, fehérneműt. A fiatalasszony értelmetlenül nézte a nagy felfordulást, aztán sarkon fordult és szaladt a kis alsó épülethez. — Zárva van az alsókonyha — lépkedett utána Bazsa Imre. Dobosné rázta az alsókonyha ajtajának kilincsét. Aztán ahogyan Bazsáékkal együtt odanyomta arcát a kiskonyha ablakához, ő is meglátta az öregasszonyt. Ott feküdt a földön, barna ílanellruhájában, kis fekete lélekmelegítőjében, fején a megfakult fekete kendővel. — Istenem — nyúlt szívéhez Dobosné. — Meghalt... Az öreg Bazsa önkéntelen mozdulattal levette kalapját. — Klárika, telefonáljon a rendőrségre. Két és félezerért Almási László alezredes ínár ötven felé járt. A fel- szabadulás után azonnal, mint üzemi munkás került a demokratikus rendőrséghez. A háborúban, majd a rendőrség bűnügyi osztályán sokszor találkozott az erőszakos halállal, mégis ennek a 85 esztendős, gyenge kis öregasszonynak az elmúlása ismételten, mélyen megdöbbentette. Ügy érezte, ha most valamiféle csoda folytán ide állítanák elé a gyilkost, puszta kézzel agyon tudná ütni. Hisz minden kétséget kizáróan, a nyomokból látszik, rablógyilkosság történt Dehát miért, milyen kincsért, ékszerért vagy mennyi pénzért követte el rémes tettét az egyelőre ismeretlen ember? Munkatársai már befejezték a helyszínelést Rögzítettek minden nyomot az orvos megvizsgálta a halottat és már el is szállították a tetemet. Az alezredes felidézte magában mindazt, amit dr. Császár, a rendőrorvos az ő közvetlen munkatársa megállapított: a holttest hossza 145 centiméter. Az ősz haj, mely fonátba van csavarva, vérrel szennyezett. A fejtetőn, csaknem középen 4 centiméter hosszú repedés. A halál körülbelül 10— 12 órája állt be. Almási elgondolkodva nézte a konyha padlóját, amelyen már csak a fehér kréta nyoma őrizte az áldozat alakjának formáját — Akkor mi végeztünk alezredes elvtárs — lépett Almásihoz Pacsai százados. Az alezredes ránézett de nem szólt. — Elmehetünk, alezredes elv társ? — kérdezte Pacsai. — Igen, rendben van, menjenek csak, jövök én is mindjárt. A többiek? — Járják a szomszédokat hátha ők észrevették valamit — Jó. rendben van. A nyomozók elmentek, Almási kilépett a konyha ajtaján. gondosan bezárta az ajtót aztán bement az udvar elején álló házba. Dobosné már túljutott akkorra az első könnyeken. Száraz szemmel ült az egyik fotelban. Amikor meglátta az alezredest, kibuggyant belőle a kérdés: — Kérem, lehetséges az, hogy ennyiért ölték meg a keresztmamát? Az alezredes leült az asz- szony mellé. — Beszélgessünk. Tehát nézzük csak még egyszer mi hiányzik a lakásból? — Egy öngyújtó, egy szip~ ka, egy ceruza, összesen 100 forint lehet az értékük. Eltűnt a hangulatlámpánk tetején lévő herendi vázából az a négy átíró ceruza, amit a kislápyom nyert a napokban egy irodalmi vetélkedőn. Talán 60 forint lehet az ára. Hiányzik elhunyt férjem Omega karórája, az én esernyőm, aztán egy ampermérő óra, fényképezőgéphez való exponáló zsinór, különböző kulcsok a lakásunkhoz és a kislányom 42 forintja, amit nem is tudom mire gyűjtöttek össze az iskolában. — Tehát akkor a kár értéke valóban két és félezer forint körül van? Az asszony felzokogott: — Ezért ölték meg szegényt. És mi vagyunk a hibások. Hozzánk törtek be, tőlünk vitték el a holmikat. Biztosan ellenállt szegény. Utolsó órájában is minket védelmezett A bőrkabátos fiatalember A három nyomozótiszt már második napja járta a Török utcai házakat. Kérdezősködtek, érdeklődtek: láttak-e az arra lakók ismeretlen egyéneket a gyilkosság napján az utcában? Látták-e, kik fordulnak meg Dobosék házánál? Sajnos kevés eredménnyel folytak a beszélgetések. Kik jártak Dobosék- nál? Nem figyelték. Meg aztán rossz idő volt nem dugták ki az orrukat sem az utcára. Akkor akadtak az első gyanús nyomra, amikor A Szál jut próbaideje Az űrben keringő „Szaljut” űrállomás dolgozószobája (Telefoto — TASZSZ — MTI—KS) idejüket” az állomáson. Elképzelhető, mennyi berendezés kellett a száz lég- köbméteres hatalmas terembe! összehasonlításul csak annyit, hogy a Szojuz űrhajó belterülete mindössze 10 légköbméter. A Szaljut minden berendezését úgy helyezték el. hogy az űrhajósok kényelmesen mozoghassanak. A televízióból mindenki láthatta; amikor Viktor Pacajev szal- tót csinált, még véletlenül sem ért a falhoz, vagy valamilyen berendezéshez. A mozgáshoz szükséges tágas terület igen fontos és lényeges tényező az állomáson. Az űrhajósoknak azonban meg kell tanulniuk a legracionálisabb mozgást, járást ebben a nagy térségben. Lehetséges, hogy célszerűnek bizonyul kézi kapaszkodók elhelyezése, esetleg kötél kifeszítése az állomás egész hosszában. Valószínű, hogy a mozgás az első időben nehezebb lesz az állomáson, mint akár a Holdon. Az utóbbin ugyanis lehet járni, míg itt csak lebegni tud az űrhajós. Az első embervezette orbi- tális állomás nemcsak arra szolgál, hogy külön-külön kipróbálja az embert és a gépet. A legfontosabb és egyben a legbonyolultabb, hogy kipróbálják az ..embergépet”, vagyis az emberrel összeforrott gépet és a géppel összeforrott embert. Az állomás személyzete csak ennek a fontos feladatnak a megoldása után összpontosíthatja minden figyelmét a tudományos kutatásokra. Jurij Marinyin az APN tudományos kommentátora Szombati szemle a szolnoki piacon már úgy érezték, továbbra is teljes sötétségben kell tapogatózniuk. Kasza főhadnagy már szinte reménytvesztve kopogott be Koltai Béliék házához. Na — gondolta magában — megint eggyel több ember, aki nem látott, nem hallott semmit. Koltajéknál a két asszonyt találta otthont Koltai Bélánét meg a menyét a fiatal tanítónőt aki pici babáját etette éppen. A fiatal főhadnagy mosolyogva nézte a dundi apróságot ahogyan anyja ölében, jóízűen cuppogva ette a tejbe- grízt — Elég távol laknak tőlünk Dobosék, nem látjuk ki megy hozzájuk, ki nem, hacsak ki nem állunk a kapuba figyelni — mondta az idősebbik asszony. — Nem is láttak senki gyanús alakot aznap délelőtt az utcában? — kérdezte a nyomozó. — Délelőtt? — kérdezte vissza a fiatalasszony. — Igen, délelőtt, hisz a reggeli órákban ölték meg azt a szerencsétlen öregasszonyt — mondta kissé türelmetlenül Kasza. A fiatalasszony felnézett: — Anyuka, délelőtt járt nálunk az a furcsán viselkedő fiatalember. Tudja, aki azt mondta, hogy meg akarja venni az ablaktokot, amit az ablakban egy papírra kiírva hirdetünk. — Tényleg — helyeselt az idősebb nő. —- Valóban így van. Tudja, már hónapok óta kiírtuk az ablakba, hogy használt ablaktok van eladó. Az építkezésről maradt, mert, hogy elbontottuk a régi házat, és ezt az újat építettük még az őszön... — gs? — vágott közbe kicsit udvariatlanul a főhadnagy. Lehetséges, hogy végre valami nyom, amelyen elindulhatnak? — Bejött, megkérdezte milyen állapotban van az ablaktok, mert hogy ő megvenné, a sógoráék építkeznek Komlón, nekik kellene. Kértem, maradjon az előszobában, amíg megnézem, be lehet-e menni a fészerbe, mert lehet, hogy az uram bezárta és valahová eltette a kulcsot. Amikor visszajöttem, hát a fiatalember már a külső szobában volt. Aztán leült, de nem szólt az istenadta egy szót se. Már furcsa volt az egész, amikor a menyem kijött a belső szobából. Aztán a fiatalember elköszönt. — Hogy nézett ki az a fiatalember? — kérdezte a főhadnagy. A fiatalasszony elgondolkodva válaszolt: — Olyan húsz, huszonkét év körüli lehetett. Hosszú, barna műbőrkabátot viselt, fején sötétkék svájcisapkát. Arra nem emlékszem, volt- e rajta sál, vagy nyakkendő. A nadrágja? Sötétkék pantalló, a lábán fekete szürke betétes papucscipő volt. Nem volt rajta egyébként semmi különös. A kezében egy újságpapírba csomagolva valami hosszabb rudat cipelt. — Milyen magas volt, az a férfi? — Én 156 centi vagyok, hát az lehetett mondjuk 160 centiméter. A sapka alól hátul kilógott a haja, elég rendezetlen volt — Szőke, barna? — Barna, olyan hideg kék szeme volt.. — sorolta a fiatalasszony. Hirtelen elhallgatott és szinte rámeredt a nyomozóra: — Szent Isten, lehet, hogy a gyilkos volt itt nálunk? (Folytatjuk.) Szántó István Az első pilótanélküll szputnyiknak az volt a főfeladata, hogy módszert dolgozzon ki, hogyan juttatható hasznos teher röppályára, hogyan létesíthető összeköttetés a kozmikus létesítménnyel, hogyan végeznék a pálya-méréseket Ennek a szputnyiknak lényegében még nem Volt olyan rendeltetése, hogy tudományos kutatásokat végezzen. Jurij Gagarinnak bizonyítania kellett, hogy elvileg lehetséges az ember űrrepülése, tanulmányoznia kellett a munkaképességet, a különböző tényezők, mindenekelőtt a súlytalansági állapot hatását az emberi szervezetre. A Gagarin által végzett tudományos kutatások terjedelme nem volt nagy. Az első holdexpedíciónak az volt a főcélja, hogy kiderítse: tartózkodhat-e, dolgozhat-e az ember a Holdon? Az ember által vezetett első orbitális állomás, a Szaljut programjába tartozik a legkülönfélébb kutatások és kísérletek lebonyolítása, ugyanakkor az állomás kipróbálása. Főfeladata, hogy kiértékeljék a berendezések szerkezeti együtthatóit, a lét- és munkaképesség biztosító rendszerek hatékonyságát, az egész „űrhajó-űrállomás” komplexum dinamikáját. Amikor elkészült az első Vosztok, senki sem kételkedett abban, hogy az nem elég megbízható. Minden számítást többszörösen ellenőriztek, mindent kipróbáltak a földön, kiértékelték az automata űrhajók repülésének eredményeit. A Vosztok űrhajót mégis csak azután tekintették „bejáratottnak”, amikor Jurij Gagarin a világűrben eredményesen kipróbálta. Ugyanez a helyzet az orbitális állomással is. Minden berendezését és alkatrészét alaposan kipróbálták a földön, gyakran még keményebb körülmények között, mint amilyeneket a világűr produkálhat. Másfél hónapig keringett az állomás a pályán, mielőtt embereket küldtek volna rá. „Igazolólapot” azonban csak azután kaphat az állomás, ha az emberek elvégzik rajta munkájukat. A szerkesztők és a mérnökök igyekeztek mindent figyelembe venni, bár ez természetesen lehetetlen. Az űrhajósok „belakják” az állomást, javaslatokat tesznek, hogy mit célszerű megváltoztatni rajta, mit kell még kiegészíteni, mire kell figyelni az állomás további tökéletesítésénél. Példának felhozhatjuk történetesen az állomás dinamikájának néhány problémáját. A dinamika az összeillesztés után ugyanis némileg változott. A próba a pilótanélküli variációban azt mutatta, hogy az orientációs rendszer hatásos. Most különböző helyzetekben ki kell próbálni a Szaljut —Szojuz komplexum orientációs rendszerét Másik probléma, a komplexum dinamikája a hajtóművek bekapcsolásakor. Mielőtt a Szojuz—11-et az állomáshoz illesztették, a hajtóműveket többször is be kellett kapcsolni. Ki kellett deríteni, hogy a hajtómű bekapcsolásakor keletkezett túlterhelés és rezgés hogyan hat az egész Szaljut— Szojuz komplexumra, mindenekelőtt az összeillesztő szerkezetekre. Földi viszonv- latban ugyanis ezt nem lehetett teljes tökéletességgel elvégezni. Arra is fényt kellett deríteni, hogy az űrhajósok mozgása mennyire árt a stabilitásnak? Számos fedélzeti műszert nem lehetett kipróbálni addig, arrrig az űrhajósokat aa állomásra nem szállították. Csak ekkor válik bizonyossá, hogy a vezérlőpultnál tartózkodó űrhajós jól át tudja-e tekinteni a fontosabb műszereket, hogyan reagálnak a fedélzeti rendszerek a vezérlés jelzéseire. Erre csak az űrhajósok válaszolhatnak, miután letöltötték „munkaAz időjárásra már nem lehet panasz, az eső hatására jól fejlődnek a növények, mégis a zöldségfélék ára emelkedett. A tsz-ek most valamivel többet hoztak zöldáruból, mint egy héttel ezelőtt, de még mindig keveset. Pedig a vásárlók tőlük várják a jó minőségű, olcsóbb árut. Ezen a hét végén sem hoztak a tsz-ek élő csirkét, csupán élő tyúkot, egy kilót 18 —20 forintért adtak. Az élő csirke kilóját a magáneladók 36,50 forintért, az élő tyúkot 28 forintért kínálták. A tejfel és túró ára azonos a múlt szombatival, az előbbiből 30, az utóbbiból 18—20 forintért mértek egy litert. Tojásból nyolcezer darab volt, a magánosok 1.30—1,40 a tsz-árusok 1 forintért adták darabját. Üjburgonyából négyezer kilót láttunk, a tsz. eladók 5, a magánosok 6—8 forintért kínálták kilóját. A 270o csomó sárgarépa és a 2000 csomó főzőhagyma ára 1,50—2 forint. Fejeskáposztából a tsz-árusok 456 kilót hoztak és 3,50 forintért adták kilóját Mintegy ezer kiló kelkáposzta „kelt”, ára a magáneladóknál 6, a tsz-árusoknál 4,50 forint volt. Karfiolból 400 kilót hoztak és 5—10 forintba került kilója. Szívesen vásároltak a csiperke, szegfű és érdeslevelű tinóru gombából, kilóját 4o forintért adták, literjét 16 forintért. A főzőtök kilója 5. a zöldbabé 8—10, a zöldborsóé 7—10, az uborkáé 14—18, a paradicsomé 40—50, a zöldpaprikáé 43 forintba került. Van már valami választék — gyümölcsből. A málna kilója 30, a ribizlié 10, a földieperé 8—12, a meggyé 6—10. a cseresznyéé 4—10 forint volt HIRDETMÉNY A zagyvaparti lakótelep 11. számú ép. 128 lakásának energiaellátó kábelét, valamint az Úttörő úti OTP 63 lakás energiaellátó kábelét közvilágítását 1971. június 15-én feszültség alá helyezzük. Szolnok megyei Állami Építőipari V. (x) BIVIMPEX nyersbőr kirendeltsége FÉRFI FIZIKAI MUNKÁSOKAT alkalmaz, egy műszakos munkára, jó kereseti lehetőség, öt napos munkahét. Alkalmazás esetén vidékieknek útiköltséget fizetünk Cím: Szolnok, Vöröshadsereg u. 29. Telefon: 12—331.
