Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971, május VT. TÁNCOSOKKAL INDIÁBAN 1. Megismerés Az a szerencse ért, hogy a Pécsi Balett 38 tagú együtte­sének „kültagjaként” részt - vehettem indiai, majd cey­loni vendégszereplésükön. — ezalatt 16 előadást tartottak Egv hónapig tartott az út, ezalatt 16 előadást tartottak, öt városban. Vivaldit, Bartó­kot. Kodályt táncoltak az indiai közönségnek, bámula­tot, értetlenséget, örömet, lel­kesedést keltve, vegyesen- — Végigjártunk műemlékeket, városokat, múzeumokat, — templomokat, voltunk tánc- és zenei főiskolákon, színhá­zakban. Delhiben az együt­tes vendéglátói, a központi kormány kulturális miniszté­riuma, Hyderabadban Andra Pradesh állam, Bangalore- ban Mysore állam és Tri- vandrumban Kerala állam hasonló minisztériumai fo­gadták kifogyhatatlan barát­sággal. Kedvességgel a ma­gyar \ táncosokat. A kultúra adta közeledési lehetőség, egymás művészetének megis­merése, a két ország ilyen­fajta kapcsolatának ápolása ezek voltak utunk legnyil­vánvalóbb közérdekű ered­ményei. Különleges világ Az utazók, az egyén szá­mára egy különleges, idegen világ megismerése jelentette az isméteíhetetlenül nagy él­ményt. Megismerés? A szó erős túlzás, persze. Inkább csak benillantásrói lehet be­szélni, úgy, mint mikor egy ablakról elhúzzák a füg­gönyt egy pillantás idejére. Mi mindent nejt a szoba, — arról nem ad képet a pillan­tás Ám Indiában elég végig­sétálni a városok utcáin, és órákat lehet arról beszélni, amit ott lát az ember. A föl­dön kuporgó bételárustől kezdve, a sok mezítlábas, sokszor nyomorék koldúson át a sokat emlegetett kígvó- bűvölőkig mindenkit ott ta­lálni az utcán. A szent tehe­neket is. A fakerekű kordá­kat, bivalyokat, motoros rik­sákat, indiai taxikat, ritka luxus autókat is- A fejletlen gyerekeket, zártajkú, komoly, turbános szikheket. a szúrik- ban suhanó nőket. Akár a hangyaboly min­den talpalatnyi helyen ember Szennyesfehér vászonron­gyok, kékesfekete bőrű, csu- pacsont testek, sárgásán csil­logó szemfehérje, lefátyolo­zott nők szekéren, türelmet­lenül dudáló autók, (a kor­mánykerék mögött szemüve­ges. telt arcú üzletember-fé­lék). felpántlikázott lovak, szama raskordék. amelyek hosszú alumíniumcsöveket vonszolnak, motoros riksák (akár a vursli dodzsemjei), ténfergő sovány tehenek. — tartálvkocsik, bivalyok, tar- goncák, gyümölcsárus-kocsik, fejtetőn utazó kosarak, — áramlás szembe és áramlás keresztbe, apró örvények és Városi utcakép lármás dugók. S mindez Delhi egy aránylag szűk utcájában... Vad szagorgia Falszögletben öregember tartja az ivóvízzel teli réz­edényt a szomjasok szája fölé, amazok hátrahajtott fejjel, kitátott szájjal isznak (az ivóvíz állami, ingven van!), s az úttest szélesen hömpölygő folyama és a fa­lak mentén zajló fantaszti­kus kereskedelem között ott élnek az emberek: az utcai kutaknál mosakszanak, réz- kancsókba vizet eresztenék, esznek, alusznak, beszélnek, fekszenek, gyereket húzkod­nak. cipekednek, alkudoznak, egy férfi körül, aki falmé­lyedésben guggol, fekete füst száll s mellette a kormos láng fölött, valami olajos édesség sül, aszott öregem­ber fekszik hanyatt a ház tövében, hegyes, meztelen térdei az úttest felé mered­nek; szólnak a tülkök, az emberek közt őgyelgő álla­tok vizelnek, égnek az erős­illatú füstölők, égett hús, vi­rágszirom és olajos sütemé­nyek vad szagorgiája önti el a teret. S emberek, em­berek mindenütt... Dob bénél es elleniét ek A Föld egyik legnépesebb országában (a legutolsó sta­tisztika 537 milliót mond), de odakint már legalább 560 milliót emlegetnek!) és epében a döbbenetes ellen­tétek országában valóban az az ott megforduló idegen el­sődleges élménye, hogy na­gyon szegény és nagyon nagy a tömeg s mégis, valahol ott ragyog efölött a ,,mesés In­dia” kincseinek, gazdagságá­nak különös varázsa. Nem is a mai gazdagokról van szó — azok olyanok, akár a föld­kerekség valamennyi gazdag­jai : si m áraborotvált, eluta­sító arccal nyomják a dudát kocsijuk felhúzott ablaka mögött. Amj az európai embert leginkább megfogja, az a régi urak valóban me­sés gazdagságának ma is ál­ló. megannyi emléke. A paloták, a templomok. Agra, a Delhitől 200 kilomé­terre fekvő műemlék- és turista város, a világ egyik legszebb épületével a Tadzs Mahal-lal, az agrai vár mo­numentális vörös falaival, Fatehpur Szikiivel, a halott Várossal, amelyet egyetlen uralkodó, Akbar nagymogul építtetett, midőn végre meg­született megjövendölt fiú­utóda... Delhiben a Kutb Mi- nar, a csodálatos torony, a Dzsantar Mantar csillagvizs­gáló, egy kertre való fan­tasztikus, gyönyörű formájú márvány-műszerrel... A Red Fort, Delhi régi vára, amely­nek drágakőberakásos, már- ványcsipkévei díszített fala­in ma barátságos, apró maj­mok szaladgálnak, kertjében pedig félmeztelen gyerekek, öreg koldúsok kerülgetik a turistákat..­A kifosztott falak között Csakhogy a Red Fort — a Vörös erőd — falaiból is hiányzanak a drágakövek, akár a többi épületből. Ara­nyat, gyémálntot, drágakö­vet, szépmívű tárgyat — minden mozdíthatőt rég el­vittek innen is. Az erőd egyik termében, ahol a márvány- medencében hajdan illatos víz csobogott, keleti szőnye­gek borították a berakásos padlót és a falak csillogtak a csiszolt kövektől, az angol katonaság (mert India gyar­matosítása után ezt az épüle­tet is katonai célra használ­ta), éppen itt rendezte be konyháját... Milyen másként cseng a kifosztott falak közt járva a régen ismert név: Keletindiai Társaság! S kint az utcán maszatos, feketeképű gyerek szalad fe­lénk. „Memszáb!” ismétel­geti. hasára és tátogó szájá­ra ütöget felváltva, szemé­ben egy éhes kutya remény­kedő alázatával. Hallatna Erzsébet Következik: 2. Művészet és élet. Hol dolgozik a világ legnagyobb sörpalackozó berendezése? Ezt a privilégiumot egyszerre két sörgyár is a magáénak vall ja, egy müncheni és egy hannoveri sör­gyár. Mindkét üzem gépei egyazon elv ala pján és egyforma teljesítménnyel dolgoz­nak. Felvételünkön az öt méteres átmérő vei rendelkező, köralakú palackozó beren­dezést ábrázolja Hannoverben. A 156 lefej tőből óránként 72 000 félliteres sörösüveget lehet megtölteni, azaz másodpercenként 20 üveget, illetve egy sörösládát. A beren­dezés teljesen automatikusan dolgozik. Pá r nappal a hatalmas palackozógép „felszen­telése” előtt került sor egy hasonló nagy teljesítményű palackmosógépnek az üzem­be vételére. Amennyiben a berendezés beváltja a hozzáfűzött reményeket és az NSZK pol­gárai évente továbbra is fejenként 140 liter sört fognak inni, a tél folyamán egy má­sodik berendezést is fel fognak állítani. Á gyümölcsvédelem stratégiája Virágzás utáni permetezés a törpegyümölcsösben. (MTI foto: Fehérváry Ferenc felvétele — KS) Tavasszal, az új hajtások, levelek, virágok, gyümölcs­kezdemények megjelenésével együtt Szaporodni kezdenek a különböző növényi betegség­okozók és az állati kárte­vők is. Elsősorban a levéltetvek, a pajzstetvek és az atkakárte­vők szaporodhatnak el; ezek ma a legelterjedtebb és ugyanakkor a legszaporább kártevők. Ha már megtalál­hatók a hajtásvégeken, a le­velek fonákán csoportosan szívogató, rendszerint zöldes, sárga, vagy fekete színű le­véltetvek, a növények kü­lönböző részein mozdulatlan, pontszerű pajzsuk alatt meg­húzódó pajzstetvek, vagy a mindkettőnél apróbb atkák, azonnal meg kell kezdeni el­lenük a védekezést, mert csak így gátolható meg na- gyobbmértékű elszaporodá­suk. Vegyszerek és óvcrendszabályok A jelenlegi növényvédő­szerek közül leghatásos-abbak a szerves foszforsavészter ha­tóanyagtartalmú szerek. Ezek ugyanis vagy mélyhatásúak. a kipermetezés után beszí­vódnak a levelek felületéről a sejtekbe, vagy szisztémi- kusak, azaz nemcsak beszí­vódnak a sejtekbe, hanem a nedvkeringéssel szétterjed­nek az egész növényben. Bár­hol támadja meg a növényt kártevő, a növény nedvével együtt a méreg is a szerve­zetbe kerül és elpusztítja a parazitát. Ezt a határukat a különböző szerek rövidebb- hosszabb ideig megőrzik, mert a beszívódott szert az eső nem moshatja le, és el­lenáll a napfény bontó ha­tásának is. Ezért csak a sze­renként pontosan előírt vá­rakozási időtartam eltelte után kell megismételni a permetezést, ha várható a kártevők újabb támadása, vagy újra megjelentek a nö­vényeinken. Közben azonban a permetezett területről nem szabad leszedni semmilyen terményt, mert mosással sem távolítható el a növényvédő­szer felszívódott hatóanyaga, ami nemcsak a kártevőkre, hanem az emberi szervezet­re is mérgező. Ezért a kis­kertekben nem is engedé­lyezik minden foszforsav­észter hatóanyagú növény­védőszer használatát, csak a kevésbé veszélyesekét, mint amilyen a Lebaycid és a Foszfotin. Azonban ezeknél a szereknél is szigorúan be kell tartani a csomagoló­anyagukon feltüntetett óvó­rendszabályokat, és csak a várakozási idő eltelte után fogyasztható a permetezett fa termése. Speciális atkaölő A foszforsavtartalmú sze­rek növény sejtekbe felszí­vódó hatóanyaga hatásos minden olyan kártevő szer­vezet ellen, amelyek a nö­vény megrágásával, vagy egyéb hasonló módon károsf. tanak, mert így méreganyag­gal kevert sejtnedv kerül a szervezetükbe ami a pusztu­lásukat okozza. Ezért el­pusztulnak tőle az alma, ba­rack, szilva, cseresznye „ku- kacosodását” okozó alma-, barack-, illetve szilvamoly és a czeresznyelégy lárvái, a poloskaszagú gyümölcs-dara­zsak, sodrómolyok, lombrágó hernyók, szőlőilonca, szőlő­molyok lárvái is, tehát Szin­te valamennyi zöldség, gyü­mölcs, dísznövény és szőlő- kártevő ellen hatásosak a foszforsavészterek. Az atkák ellen azonban sokszor hatás­talanok, és azok továbbsza­porodva nagy károkat okoz­hatnak, amit a növények sárgulása és gyakran finom pókhálószerű szövedék jelez. I Ha fieltűnik kártételük és a foszforsavészterek nem bizo­nyulnak elég hatásosnak el­lenük, speciális atkaölő­szerekkel kell permetezni el­lenük. Károsító gombák A gombabetegségek közül leggyakrabban a Lisztharmat- gomba károsít. A valóban lisztszerű, szürkésfehér szö­vedéke szinte valamennyi növényen megjelenhet, és a szövedék alatt megbámul, elpusztul a növény, mert el­szívja tőle a gomba a táp­anyagokat, ha nem védekez. nek. A különböző permetező, porozó kénes és kéntartalmú növényvédőszerek hatnak el­lene A kijuttatott szerben lévő kén a napfény oxidáló hatására kéndioxiddá válik, ami sejtméreg. A kén többi része a sejtekbe jut és kén­hidrogén keletkezik belőle, ami erősebb méreg a kén­dioxidnál is, és ezért elpusz­títja a gombaszövedéket. Azért, hogy ne keletkezzen túl sok kéndioxid, ami a nö­vényt is károsítaná, a kora reggeli vagy esti hűvösebb órákban kell védekezni ké­nes és kéntartalmú szerekkel. Komisszár Lajos Jeruzsálemmel kapcsolatos izraeli tervek ftrsrab vSrosrte WEB! SAMUEL /hutát Bshkpf Branch HM ISCOPUS­^hegY 12 RVA E Ltt ^\VCSP!?óváros KORMANYÉPÜLEt sharafat 5 km OBetíehen» Tet-Aviv-Yafb SZRAEtá Jeruzsálem rerrmtt M ia'dtéep * ";í SvarOS K02lgazgatási .határa az lS67*es I háború után A jeruzsálemi városi tanács az egyesített Jeruzsálemet nyilvánította az ország fővá­rosának, figyelmen kívül hagyva a Bizton­sági Tanács 1967 novemberi határozatát, amely valamennyi megszállt arab terület visszaadására szólította fel Izraelt. Eddig ugyancsak az ENSZ határozatai ellenére — 1950 januárja óta — a város nyugati, izraeli szektora volt az ország fővárosa. A több ezer éves város, ahol egyszerre három vallás (zsidó, keresztény és moha­medán) szent helyei is vannak, az első izraeli—arab háborút követően az 1948 de­cember 1-én rögzített frontvonalak alap­ján osztották fel a szembenálló felek kö­zött. Ezáltal az ENSZ 1947-es határozata szerint nemzetközinek nyilvánított Jeru­zsálem történelmi óvárosa Jordániához, míg a modem városrész Izraelhez került 1967 júniusa, az arab városrész elfoglalása után az izraeli megszállók azonnal meg­kezdték az annexió előkészítését. Hamaro­san feloszlatták az arab városi tanácsot, majd a megszállt területek közül elsőként itt, bevezették az izraeli igazságszolgálta­tást. Ezt követően megkezdődhetett a vá­ros nemzetiségi összetételének tudatos megváltoztatása az arab lakosság egy ré­szének kitelepítésével. Az egyesített város közigazgatási határait pedig kiterjesztették a beépített területeken túl, a környező stratégiailag fontos magaslatokra is. A jelenleg 21o ezer zsidó és 70 ezer arab lakosú város keleti — eredetileg arab — városrésznek modernizálásával leplezve újabb 100 ezer izraeli állampolgár letele­pítését tervezik, hogy annak jellegét meg­változtassák. A korábban létesített össze­sen 5500 lakásos lakótelepekkel szemben az újabban tervezett 3 lakótelep beépítet­len, araboktól elkobzott területen valósul meg. Közülük a Nebi Samuel lakótelepen 10 ezer. a Kormányépület környékén — az egykori brit hivatali negyedben — 3 ezer. a Sharafat lakótelepen pedig 6500 lakás épül majd feL

Next

/
Oldalképek
Tartalom