Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-12 / 110. szám

XXXI. évi. 110. sz. 1971. május 12., szerda VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI Ara! 80 fillér Országgyűlés A két őrző oroszlán között kitárul a Parlament ka­puja. Május 12-e van: az Elnöki Tanács mára hívta össze az április 25-én megválasztott országgyűlést. Az ország népe új parlamenti ciklust figyel a mai naptól kezdve. Milyen ez az országgyűlés? A munkáshatalom ország- gyűlése — a munkás-paraszt szövetség országgyűlése — a nemzeti egység, a szocialista társadalom parlamentje. Ezek­ben a mondatokban nincs meglepő: aminthogy a választás eredményeit is Így vártuk. Méltóságteljes közjogi aktus, egy politikailag nagykorú nép apró töredéktől eltekintve tökéle­tesen egyértelmű és egyhangú állásfoglalása volt április 25. — s eredménye az a testület, amely a legfőbb államhatalmi testület ebben a tíz és félmilliós országban. A statisztikák természetesen mindig szárazak. De azért néhány új számot érdemes elmondani erről a parlamentről. Olyan számok, amelyeket 26 év alatt először mondhatunk el. Nem a képviselők közötti foglalkozási arány­számok vonatkozásában — mert munkás, paraszt és értelmi­ségi az összetétel ma is és a változás lényegtelen az osztályok és rétegek képviselői között. Ami új a számokban: a nők aránya — kereken 23 száza­lék lett, tehát csaknem minden negyedik honatya — asszony, vagy lány. Egyetemet és főiskolát végzett 54 százalék; egészen újfajta képzettségi színvonal és igényesség tükre. 1944 decemberében, amikor a felszabadult Alföldön már össze lehetett hívni az első ideiglenes nemzetgyűlést — alig­ha volt a meghívottak és küldöttek között, aki álmodni mert volna ilyen változásokról negyedszázad alatt. A nemzet pusz­ta létéről volt szó akkor, a talpraállásról a háború iszonya­tából: s íme. kereken 300 hónappal, alig több mint tízezer nappal később a Magyar Népköztársaság országgyűlése a ki­művelt emberfők testületé — egy új műveltségi és magasabb történelmi lépcsőfokra ért nemzet parlamentje. Az első nap, természetesen, a szervezeti keretek kialakí­tása, az országgyűlési tisztikar megválasztása, a bizottságok kijelölése. Egyszerű napirend. Egyszerű nyitány. Az érdemi munka majd csak a következő hetekben vár a képviselőkre. Törvények alkotása, tervek megtárgyalása, jó és a 7 millió választó helyeselte lépések megtétele — költségvetési és hon­védelmi, külügyi és igazságügyi feladatok. Mind úgy kell tel­jesíteni, hogy a zalai, szolnoki, veszprémi választó elmond­hassa: az oroszlános főkapu mögött kedve szerint való munka folyik; hogy a nyugdíjas, aki nehézkes, öreges léptekkel to­tyogott ei a választókörzet urnájáig és a friss-vidáman jelent­kező ifjú kohász vagy katona egyaránt rábólin,tsa a maga egyetértését a parlamentből érkező hírekre. Pártmunkások országos tanácskozása A Magyar Szocialista Munkáspárt agitációval és propagandával, ideológiai és művelődéspolitikai kérdé­sekkel foglalkozó pártmun­kásai, a sajtó, a rádió, a televízió vezető munkatár­sai május 10-én és 11-én or­szágos tanácskozást tartot­tak. A tanácskozáson Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára, a Szovjetunió Kom­munista Pártja 24. kong­resszusáról, Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára az agitációs- és propaganda- munka időszerű feladatairól, Csémi Károly, a Központi Bizottság tagja, a honvé­delmi miniszter első helyet­tese a két világrendszer ka­tonai erőviszonyairól, az amerikai imperializmus ka­tonai doktrinájáról, a szo­cialista országok véde'mi erejét meghatározó ténye­zőkről, Káplár József, a Központi B'zottság gazdaság- politikai osztályának helyet­tes vezetője a Szovjetunió Kommunista Pártja gazda­ságpolitikájának főbb kérdé­seiről, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok alaku­lásáról tartott előadást. A tanácskozás részvevői megbeszélték a közművelő dés, a művelődéspolitika, az egészségügy időszerű felada­tait, értékelték a fizikai dol­gozók gyermekeinek tovább­tanulását segítő társadalmi akciók eddigi eredményeit és megbeszélték továbbfejlesz­tésének feladatait. Felelősség a népnek: ez a mandátum nagy igénye. Mik­száth korának ..Katánghy Menyusai”, a mandátumvadász, zsíros lehetőségeket vadászó dzsentrik kötelező olvasmány- élménnyé halványodtak, irodalmi dolgozatcímmé. Az élet teljesen új realitásai egy nem túl sűrűn és nem is hosszú ideig ülésező munka-parlamentet követelnek meg Magyar- országon. Képviselőkkel, akik nem a Kaszinó kedvéért jön­nek „fel” Pestre és mellesleg egy kissé megmutatni magu­kat a kormány férfiainak, hanem sok és fontos — legtöbb­ször termelő, de nem kevésszer politikai, tanácsi, társadalmi — feladat erdőjéből érkeznek az oroszlánok-őrzötte épület elé. Honatyának lenni a szocialista Magyarországon: politikai munka, a legjobbak számára. E hhez a munkához kívánunk minden jót. A padsorokban ülőknek — s ami ezzel egyértelmű: Magyarországnak. (KS) Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Dr. Horváth István első titkár elnökletével kedden ülést tartott a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A ta­nácskozáson irányelveket fo­gadtak el a KISZ agitációs munkájának továbbfejleszté­sére. Harminc év múlva Kétezerben; 400 ezer lakosa lesz a megyének ? — Harminc­ötre csökken a mezőgazdasági település? — Népfront vita a megye fejlesztéséről Együttesen vitatta meg tegnap a népfront megyei me­zőgazdasági, város és községpolitikai társadalmi bizottsága azt a harminc évet felölelő településhálózat-fejlesztési ter­vet, amelyet a VÁTI kollektívája készített egyeztetésre. A megyei tanács elnökének kérésére neves mezőgazdasági, köz- | lekedési, kereskedelmi, államigazgatási szakemberek mond­tak róla véleményt teanaD. Az anyagot dr. Kurucz Gyula kandidátus, a karcagi Talajművelési Kutató Intézet igazgatója terjesztette elő. Elmondta, hogy a tervezet szerint Szolnok felsőfokú, Jászberény, Karcag, Mező­túr és Tiszafüred pedig kö­zépfokú vonzásközpont lesz kétezerig. Ma, a megye la­kossága 450 ezer emberből áll, 1085-re 465, 2000-re pe­dig 480 ezer lakója lesz e tájnak. Szolnok 2000-re száz­ezres város, de a legnagyobb ütemben Tiszafüred fog fejlődni. A településfejlesztés el­gondolásai szerint a ne­hézipart Szolnok, Jász­berény, Tiszafüred, Kar­cag, Törökszentmiklós és Túrkeve, a könnyűipart Martfű, Szolnok és Kun- szentmárton reprezentálja majd. A tanulmány a megye mezőgazdasági kereső réte­gének csökkenésével szá­mol. Amíg 1968-ban a kere­sőképes lakosság 43 száza­lékának a mezőgazdaság volt a kenyere, az arány 1985-re 37, 2000-re pedig 21 százalékra fogy. Abszolút- számban ez azt jelenti; az első ütemben 48 ezer em­ber szabadul fel a mezőgaz­daságból, a második lép­csőben pedig újabb tízezer. A településfejlesztési kate­góriák 1985-ben 14, 2000-ben 15 mezőgazdasági alapfokú központot tartanak nyilván. A mezőgazdasági települések száma 2000-ben már csak 35 lesz a megyében, de mező- gazdasági jellegű alsófokú központként tartják még számon akkor is örményest, Kengyelt, Besenyszögöt, Kő­telket, Jászfelsőszentgyör- gyöt, Tiszaroffot, Kenderest, Tiszaszentimrét, Tiszaőrsöt, Öcsödöt, Cserkeszöllőt és Csépát A mezőgazdaság fej­lesztésének eszköze a me­gyében a víz és a vegyipar lesz főként. Amíg 1968-ban másfélezer embert foglalkoztatott a vegyipar a megyében, 1985- ben már, a technikai fej­lődés ellenére is, 5 ezer em­berrel dolgozik. Az élelmi- szeripari elgondolások kö­zött szerepel Jászberényben 1000 vagonos hűtőház, Kar­cagon vagy Kisújszálláson háromszáz embert foglalkoz­tató húsipari üzem. Ma az állami gazdaságok átlagos nagysága 8—11 ezer hold a megyében. A tervezők cél­szerűnek látják, ha a váro­sokban 2—3 termelőszövet­kezet, a községekben egy tsz gazdálkodik, sőt a tisza­zugi és a jászsági települé­sek egy részében úgy kép­zelik, több falunak lesz egy szövetkezete. 1985-ig csaknem a megye egész területét behálózzák az öntöző-főcsatornák. S már addigra 250 ezer hold új öntözéssel számolnak. A következő 15 évben az állatállomány teljesen kor­szerű telepekben történő el­helyezése a nagy munka. A terv, arra épül: a szarvas- marha- és a sertéstenyésztés csak mérsékletesen, míg a juh, pulyka és lúd tenyésztés, valamint a tógazdasági ha­lászat nagyban fejlődik. Há­rom—négyezer hold szántó és 4—5 ezer hold gyepterüle­tenként terveznek korszerű állattenyésztő-telepet. Ez azt jelenti, a meglévő 45 (28 szarvasmarha és 17 sertés) telepen kívül még 280-at kelj építeni 2000-ig. Még­pedig olyan bontásban, hogy a szolnoki körzetben 90—100- at, a jászberényiben 55—60- at, a mezőtúriban 25—30-at, a karcagiban 85—90-et és 25-öt. A megye keleti ré­szén juh tenyésztő szaktele- pekre gondolnak. A mezőgazdaság munka­erő-szükséglete, 1985-ig a meglévő utánpótlására 15, 2000-ig pedig 18 ezer em­ber. Azt javasolják, Szolnok napi ellátására 5—600, Jászberény, Törökszent­miklós és Kunszentmár- ton körzetének ellátására pedig 200 vagonos keres­kedelmi hűtőház települ­jön. Építőipari közös vállalkozást Tiszafüredre, Karcagra és Jászberénybe akarnak. Amíg az országban a szőlő- és gyü­mölcs terület 5, Szolnok me­gyében csak 2 százalékot foglal el. Ebből is a szőlő­nek 80, a gyümölcsnek 30 százaléka összpontosul a Jászságban és a Tiszazug­ban. A terv a szőlőültetvé­nyek csökkenésével foglalko­zik, Illetve a meglévők fel­újításával, csemegeszőlőre változtatásával. Az ország 15,5 százaléka erdő, Szolnok megyében 3,5 százalék. Az erdőnek távlatban is csak egészségügyi és esztétikai szerepe lesz szülőföldünkön. Miután a fnegye talaj­adottságai rosszak, a terv feltételezi hogy évente 15 —20 ezer holdat javítanak meg. Rögzíti a fejlesztési terv azt is, hogy szántóegy­ségenként a szolnoki körzet­ben 2000-re 32—33, a kun­szentmártoniban 28, a jász­berényiben 35—36, a karca­giban 30—32, a mezőtúriban 34—35 számosállat jut majd. A gázenergia felhasználása olyan mértékű lesz a mező- gazdaságban, hogy a szolno­ki vonzáskörzetben például Tiszaug. Tiszakürt, Nagy­rév, Rákóczifalva, Tószeg, Tiszavárkony kivételével mindenhol lesz gázfűtésű luccrnaszárító üzem. S ha már a gázról szó­lunk, 1985-ig Szolnokon és Karcagon a lakások felét ve­zetékes gázfűtésre tervezik. Berekfürdő, Kisújszállás, Jászberény lakásainak 40, Jászapáti, Törökszentmiklós, Tiszafüred, Kunhegyes, Túr­PÍKEK - TUDÓSÍTÁSOK — Hl KEK — TI DÓS! lASOK - ill Kik -- TIDOsHASUK HÍREK Kitűnő „kondícióban” a növények A vidéki mezőgazdasági nagyüzemekből május köze­pe táján kedvező hírek ér­keznek a növények fejlődésé­ről. Az elmúlt napok orszá­gos esőzése — amely 26—60 milliméternyi csapadékot ho­zott. és csak Nyugat-Magyar- ország egyes vidékeit kerülte el — mindenfelé felüdítette az őszi vetésű gabonákat és elősegítette a tavasziak kelé­sét és gyarapodását. Március­ban és áprilisban ugyanis a szárazság kissé visszavetette a szántóföldi növényeket, amelyek a mostani kiadós esők után kitűnő „kondíció­ban’’ várják a nyári meleget. A kiültetett palánták, a pap­rika és a paradicsom is meg­hálálja maid a májusi eső­ket, a nedves talajban ugyanis a legtöbb fiatal nö­vény „megeredt”. Az Alföl­dön a kívántnál valamivel nagyobbak voltak az esők, emiatt félbe kellett szakítani a kukorica vetését. Ezzel a munkával országszerte már befejezéshez közelednek, csu­pán az alföldi megyékben maradt még hátra kisebb te­rületek elvetése. A szakemberek szerint az esőket követő fölmelegedés , legalább ugyanolyan jó hatá­sú lesz, mint a csapadékos időszak volt. A kellő nedves­ségtartalommal rendelkező, jól kezelt földek megfelelő tápanyag-ellátást biztosíta­nak a napsütés hatására erő­teljes fejlődésnek induló nö­vények számára. Megalakult az új fővárosi tanács Kedden az újvárosháza nagytermében tartotta alaku­ló ülését az újjáválasztott fő­városi tanács. A megjelent közéleti személyiségek élén ott volt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhe'yettese, Németh Ká­roly, a Politikai Rizottság tagja, a budaoesti pártbizott­ság első titkára* dr. Traut- mann Rezső, a Hazafias Nép­front budapesti bizottságának elnöke, Végh Józsefné, a fő­városi választási elnökség el­nöke. 130 lóerős traktorok A Vörös Csillag Traktor­gyár a negvedik ötéves terv­ben lényeiében megváltoz­tatja termékeinek összetéte­lét. s a legkeresettebb gépek­kel jelenik meg a piacon — mondotta kedden rendezett sajtótájékoztatóján Széki Fe­renc, a vállalat gazdasági igazgatója. A 28 lóerős trak­torok gyártását megszüntet­ték, az idén az 50 lóerősnek a gyártását is abbahagyják. Ezentúl mind típust impor­táltuk, helyettük 90, 110 és 130 lóerős, négykerékmeghaj- tású Dutra-traktorokat állí­tanak elő, öt év alatt mint­egy tízezret. A 90 lóerősök már hosszabb ideje sorozat­ban készülnek, a 110 lóerősök sorozatgyártását az osztrák Steyr-céggel együttműködve ugyancsak megkeídték, s szintén a Steyr-céggel együtt­működve 1972 második felé­ben jelennek meg a piacon a 130 lóerős traktorokkal. Jelentősen fokozzák a for­gó-rakodógépek gyártását, ezenkívül az építőipari és földmegmunkáló gépek gyár­tására is fokozatosan rátér­nek. A másfél köbméteres homlokrakodó gépek első so­rozata jövőre készül el. majd a gyártást fokozva egyre je­lentősebb importtól mentesí­tik az országot. Befejeződtek az útépítő gépsor gyártásá­nak kísérletei is. s az első öt gépsort, amelyek elsősorban a mezőgazdasági területek útjainak építésére alkalma­sak, jövőre bocsátják ki. Könyvhét május 29-től A könyvhét országos szer­vező bizottsága sajtótájékoz­tatót tartott kedden az író- szövetségben, ahol Domokos Mátyás, a Szépirodalmi Könyvkiadó főszerkesztője közölte az újságírókkal a ha­gyományos tavaszi kulturális akció, az ünnepi könyvhét ezúttal május 29-én kezdő­dik és — va'amivel rövidebb ideig tart, mint az előző esz­tendőkben — június 4-én zá­rul. Javarészt már elkészül­tek a könyvhét ünnepi köte­tei, ezúttal egyetlen „elma­radt” kiadvánnyal sem kell számolni. Már csak azért sem. mert a könyvheti listá­ra az előző években szoká­sos 50—70 könyv címmel szemben most 38 kötet ke- rü't. A kevesebb könyv ma­gasabb művcnkéntl példány­számot jelent, s egvben meg­könnyíti az olvasó választá­sát. Az iinneni könyvek ösz- szesen 761 550 p-ldinyban kerülnek ki a nyomdákból. Szakmunkástanulók országos versenye Tizenkilenc mezőgazdasági szakmunkásképző iskola hu­szonnégy harmadéves tanu­lójának részvételével orszá­gos verseny kezdődött ked­den Baktalórántházán, a nö­vénytermelő gépész szakma kiváló tanulója cím elnyeré­séért. A háromnapos vetélke­dő első napján a hallgatók írásbeli dolgozatot készítet­tek, majd délután megtekin­tették az árvízsújtotta Sza- mosközben az újjáépítést. A baktalórántházi szakiskola tanműhelyében kerül sor a technológiai és gépbeállítási gyakorlatokra, a mátészalkai tangazdaság ópályi telepén pedig az üzemeltetési bemu­tatókra. A legjobbak a szak­ma kiváló tanulója cím mel­lé megkapják a szakmunkás bizonyítványt, továbbá pénz és tárgyjutalomban részesül­nek. Kiállítás Szegeden Magyar—francia ipari c' ^ *T1 tást rendezett Szeeeden a I,...*,francia műszaki ás tudományos tálékoriatási tTjowvpi ionri todamínyos egyesüle­tekké’ eevütt. A kW'^d kedden nyitot­ták ima a Bariéit Béla mfi- v#>i*d«e> kd-Tíontban. Több tabló francia és Csumrrád megyei vállalatok, üzemek gyümölcsöző együttműködé­sét szemléltette keve, Mezőtúr, Martfű, Kun- szentmárton lakásainak 30 százalékában lesz ekkorára vezetékes gáz. 1985-ig villamosítják a Szolnok—Üjszász, felújítják a Tiszatenyő—Kunszentmár- ton közötti vasútipályát R Megszűnik viszont a Mező­túr—Túrkeve, Kisújszállás— Dévaványa, Szolnok—Kis­kunfélegyháza, Tiszafüred— Karcag közötti vasúti sze­mélyszállítás. A forgalom _ a közútra terelődik át. Ezért a 4-es számú főútvonal már az első ütemben, Törökszent- miklóslg, új nyomvonalon halad. A gépkocsik száma ma ezer lakosra 14 a megyé­ben, 1985-ig már 150 lesz. Ezért már 1985-ig 69. 2000- ig pedig 90 töltőállomást kell a medvébe telepíteni. A tanulmánvt egveztetlk a megye vezető testületeivp'. Nagy munka készült el, de korántsem tökéletes. A nép­front vitában résztvevők — Oláh János. dr. Kurucz Gyu­la, Nemes Gerz.son, Hegedűs Lajos. Cservenvák v-nil. Bor­bély László, dr. Oroszi Ist­ván, Szabados János, Boda Mihály s mások sok javaslat­tal megtoldották. s igényelték, hogy a METESZ. a megyé­ben működő tudományos in­tézetek, a szakterületek mun­kaközösségei is vitassák azt meg. B. L.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom