Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-11 / 109. szám
IWlj május íli SZOLNOK MEG VEI NÉPLAP s „Zendülő éne az égre lobog” Kórusok találkozója Jászberényben Reggel 8 óra. A város még reggeli ébredésben. A Déryné művelődési központ előtt azonban már autóbuszok állnak. A felírás valamennyin : különjárat. Az imént érkeztek dalosokkal; kórusokat hoztak a megye különböző részeiből. A frissebbek már énekelnek is, „beénekelnek” a délelőtti fellépésre. A megye minősített énekkarai találkoznak, szám- szerint tizenegyen. Közöttük a járműjavító nagymúltú, megyei SZMT-díjjal kitün- tett férfikara. Kilenckor a Déryné igazgatói irodája valóságos főhadiszállás. Bent a zsűri, élén Kardos Pállal, a szegedi pedagógiai főiskola tanárával, az értékelés szempontjait egyezteti. Hogy minek alapján ítéljék oda az egyes színvonaldíjakat. Kint a művelődési központ folyosóján a központ előadói a lebonyolítás részletein fáradoznak lázasan. A tanítóképző sikert arat Kilenc óra harminc. A dalosok megszállják a művelődési központ termeit. Elsőként a tanítóképző intézet kórusa lép dobogóra. Felszabadult, lendületes éhekével egy csapásra meghódítja 0 zsűrit és a nézőtéren he- iyetfoglaló kórustagok (táborát. A teremben — érthetően — ők vannak többségben. Kodály Az éneklő ifjúsághoz előadásában fény- lenek a harmóniák. Majd Jászkiséré a pódium. A Ktsz vegyeskara Erkelt, Bárdost énekel nagyszerűen, nemes líraisággal. Aztán a Kilián. Katona-dalosok és egészségügyi szakiskolás lányok. Derűsen, kedvesen dalolnak. A katonadaloknak különösképpen sikerük van. Majd az ÁFÉSZ tiszaföld- vári kórusa kiegyenlített, kifejezetten szép éneklés- módjával hívja fel magára a figyelmet. Szól a dal, száll az ének. Kellemes meglepetés a jármű szereplése. Sokan nincsenek, de a kórus így is férfiasán szól, forte és piano egyaránt tömören, ércesen szép hangzásban. A teremben nyoma sincs a megszokott, áporodott hangulatnak. Friss derű uralkodik, akárcsak kinn, a délelőtti napsütésben. Sűrűn hangzik fel a taps is. Nagyszerű két Bartókot énekelnek a jászárokszállási úttörők. A jászladányi ktsz— fmsz vegyeskar is csillogtatja erényeit. Erejükből még eredeti bemutatóra is telik. Finoman kidolgozott, kulturált előadásmódjukkal, a Száz nyíló rózsa reneszánsz dal stílusos megszólaltatásával — többek között — méltán aratnak sikert a törökszentmiklósi pedagógus dalosok. A karcagi vegyeskar tömör kiegyensúlyozott hangzása az igényes feladatokban ugyancsak elismerésre méltó. Végül a sort a hűtőgépgyáriak kamarakórusa zárja frappánsan téve pontot a tartalmas délelőtt végére. Amikor maguknak énekelnek r i Tizenkettőtől ebéd a Lehel étteremben. A csoportok váltogatják egymást, akárcsak a pódiumon. Minden a legnagyobb rendben. S ez a rend a rendezőket dicséri. Mintegy ötszáz dalos ebé- . del, akik az első „eresztés- re” nem jutnak be, békésen várakoznak kint a jó időben. Barátkoznak, beszélgetnek, ismerkednek. Van csoport, amelyik dalra gyújt. Bentről is dal hallatszik. A jászapáti csoport danája az elfogyasztott ebéd után. Most csak maguknak énekelnek. Tizenhárom óra. Megérkeznek a pesti buszok is. Rajtuk a Vándor-kórus, az Óbudai leánykar és a Mun- ^ásőrseg KwporUi FérüÁM3* az esti kórushangverseny résztvevői. Országos hírű dalosok. A város központját szinte elönti a dalosok áradata. Mindenütt őket látni, különböző „egyenruhákban”. Jászberény a dalosok városa lett erre a napra. A díjazottak Délután fél három. A művelődési központ klubszobájában Kardos Pál értékel és Elek Lajos, a megyei tanács vb osztályvezetőhelyettese átadja a színvonal díjakat. A járműjavító kórusa háVásárhelyi Zoltán vezényel romezer forint, a jászkiséri, a tiszaföldvári. a jászárokszállási, a törökszentmiklósi, a karcagi és a hűtőgépgyári kórus pedig két-kétezer forint jutalomban részesült. A zsűri elnöke bevallja, hogy némi irigységgel nézte a megye kórusainak herényi bemutatóját, Csongrádban ugyanis megközelítően sem állnak ilyen jól falusi, községi kórusokban. Megszívlelendő tanácsaiból csupán egyet: tanuljanak meg a kórusok gazdálkodni erejükkel. Csak amit zenével és hanggal tudnak győzni, csak arra vállalkozzanak. Tizenhat óra. Valamennyi kórus a Lehel vezér gimnázium udvarán gyülekezik. A nap izgalmaitól kissé fáradtan, de a közös éneklés újabb nagy izgalmától fűtötten. Vásárhelyi Zoltán Kossuth-díjas karmester vezényletével több mint ki- lencszáz dalos énekel együtt. Bárdos A munka dicséretét, Vásárhelyi Bécsi munkás- indulóját és Kodály A magyarokhoz című kórusművét próbálják. Mikor ez utóbbi első daHamai felhangzanak — Forr a világ — szinte beleremegnek a gimnázium ablakai. A falakkal körülvett, körülhatárolt dal az ég felé tör. Fölfelé szárnyal. Tizenhét óra. A kórusok elfoglalják helyüket a fel- szabadulási emlékmű előtt. A tér két oldalán figyelmes nézők karéja. Előbb Bakki József, majd Vásárhelyi Zoltán intésére hangzanak fel a dalok. Csaknem ezer torokból száll az ének. „Zendülő ének az égre lobog.” Dallam úszik a tér fölött: a sokaság és a lélek együtt teszi itt a maga csodáját; a dal varázsát. A dal szinte felemeli a teret. Este hat óra. A Déryné színházterme csaknem megtelik. A város közönsége foglal helyet a nézőtéren, épp úgy, mint jelesebb színházi események alkalmán. Felnőttek. Elsőként az Óbudai leánykar, a dal karcsú varázslói hódítják meg bensőséges énekükkel a hangverseny közönségét. Vastaps. Aztán a szolnoki Kodály-kórus. Csúcsformában énekelnek. Bárdos Lakodalmas rondójából a közönség ismétlést követel. A teremben igazi koncert hangulat. A munkásőrök ércesen zengő, „falakat bontogató” megszólalása, közben egy kóruscsemegének számító modern mű, Durkó Zsolt kórusműve rendkívül artisztikus tálalásban kirobbanó siker. A jászberényi Palotásy János énekkar Kodály Mátrai képek művének szuggesztíy megszólaltatásával teszi rá a koronát sikeres szereplésére. Vérbeli Bakki-produkció. Kitűnő kórus, — főleg a szoprán! — épületes élmény. Majd a Vándor-kórus szellemes, igényes műsora Révész László Liszt-díjas karnagy vezetésével, kivételesen szép, ritka élvezetekben gazdag két órát zár megérdemelt, nagy sikerrel. Valkó Mihály Zeneelméleti tanácskozás és hangverseny Jászberényben Ma délelőtt Jászberényben, a Székely Mihály Zenei Napok keretében zeneelméleti tanácskozásra kerül sor. Pet- neki Jenő, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója „Bartók népi zenei anyaga, az ének—zene tanításban”, Rápolthy Viktor vezető szak- felügyelő pedig „Az élménynyújtás lehetőségei az ének —zene tanterv feladat rendszerében” címmel tart előadást. Délután 18 órakor a Debreceni Kossuth Lajos Tuda- mányegyetem „Corelli” kamarazenekarának lesz hangversenye. A színhely mindkét esetben a Tanítóképző Intézet. A „Corelli” együttes délután 14 órakor Jászapátiban szerepel. VOLT — NINCS ,, 4.,®s ^ mázsás bomba megborzongatta a szolnoki járműjavító dolgozóit. A rozsdásan is félelmetes „szörnyetegre” a gyár udvarán, az építkezésnél bukkantak rá. Tegnap tűzszerészek vették kezelésbe, Dolánszky Ottó százados és Kerkápoly József főtörzsőrmester próbálta hatástalanítani, ez azonban nem sikerült. Teherautóra rakták és a gyilkos terhet Abony határában, egy homokbányában helyezték „örök nyugalomra”. Azaz dehogy nyugalomra: mert ő bebizonyította, hogy öreg bomba, nem vén bomba. Nem látszott meg az erején, hogy egy negyedszázadig pihent a földben. Akkora robbanással búcsúzott, hogy a keletkezett homokfelhő még percek múlva is a helyszín fölött lebegett. Látványos bemutatók Úttörők versenye Szórakozás, vidámság Zagyvarékason Napsütés, jól előkészített pálya és látványos program várta vasárnap Zagyvarékason a honvédelmi napra érkező vendégeket. A Zagyva által körülölelt ligetben már kora reggel ott voltak a műszaki alakulat katonái felderítő és kétéltű gépkocsijaikkal. S amikorra az elnökség; Nádas József, a járási pártbizottság első titkára, Kocsis János, a Kilián Repülő Műszaki Főiskola főtisztje, a hazánkban ideiglenesen tartózkodó szovjet alakulatok képviselői elfoglalták helyüket, a kiállított vitorlást szinte minden rékasi gyerek kipróbálta. A járás községeinek legjobb úttörői és felnőtt céllövői sorakoztak fel a rögtönzött dísztribün előtt, hogy meghallgassák Kocsis János beszédét, amellyel megnyitotta a gazdag programú versenyt. A nevelők örömére A résztvevők nem csalódtak. A járás úttörői, a kicsik és nagyok határtalan lelkesedéssel küzdöttek a verseny során. Apró kislányok 80 méter lefutása után biztosan küzdötték le légpuskával a célt, majd újabb futás után feleltek az elméleti kérdésekre. Üjszerű záróaktusa volt ez az egész évi iskolai honvédelmi oktatásnak, s a gyerekek nagyszerűen helytálltak. Öröm volt nézni a lelkes kis szurkolókat, az izguló szülőket, és nem utolsósorban a tanárokat, akik egyéves munkájuk eredményeit könyvelhették el egy-egy siker nyomán. Nem volt kisebb az izgalom a lőállásokban sem. Lányok és fiúk egymás mellett bizonyították, hogy megtanultak célozni. Az új- szászi Pál József az úttörők között magasan a legjobb volt. A lányok közül ugyancsak újszászi úttörő lett az első, Paróczai Erika személyében. A honvédelmi kupa járási bajnoknője Farkas Jánosné lett, a nagy- körüiek örömére, míg a férfi bajnokban helybeli indulót köszöntöttek a lelkes rékasiak, csakúgy mint az ifjúsági leány korcsoportban. Az előbbiben Gonda Lajos, az utóbbiban Polónyi Irén lett első. Az ifjúsági fiú korcsoportban martfűi siker született, Kós János végzett az első helyen. Az ejtőernyősök sikere Délutánra teljesen benépesedett a kis liget. A délelőtt még a jó időt kihasználó és a földeken dolgozók is kiváncsiak voltak a látványos bemutatókra. Sugár- hajtású repülőgépek húztak el alig kétszáz méter magasan, majd motoros repülőgépek műrepülése váltott ki elismerő tapsot és csodálatot. Nem sokkal ezután színes gombák jelentek meg a fénylő égbolton. Világ- csúcstartók, magyar bajnokok, válogatott ejtőernyősök ereszkedtek alá. Hüse Károly, Varga József válogatottak, Bordás Emánuel, Borbély Sándor mesterugrók, Nádházi Ferenc segédoktatö és Nemes László mesterugró ért lelkes üdvrivalgás közben földet. Az utóbbit különösen nagy tapssal fogadták. Nemes László ugyanis ismerős földre ért. Zagyvarékasról választott magának élettársat, s ezúttal szerettei körébe érkezett. Akadt tehát látnivaló bőven. S akit még az eddig leírtak sem elégítettek ki, az a rögtönzött „válogatott” labdarúgó csapatok küzdelmein szurkolhatott, majd az első idei szabadtéri mulatságon rophatta a táncot. Jól sikerült honvédelmi napról adhat számot a krónikás. Olvan eseménvről, amely méltó része a békehónap megyei rendezvény- sorozatának. “ mi — x4 kevesebb balesetért ,;Legfőbb érték az ember” Ez volt a vasárnap délelőtti munkavédelmi vetélkedő döntőjének a jelmondata. A Volán 7. számú vállalat oktatási és ismeretterjesztési tanácsa ipari tanulói részére rendezte ezt a versengést, amelynek a vasárnap délelőtti döntőjében már csak a legjobb 15 csapat került. A tiszaligeti Volán üdülő nagyterme zsúfolásig megtelt versenyzőkkel és szurkolókkal. A 15 csapat alapos felkészültségről tett tanúbizonyságot. Szoros volt a küzdelem és mert a vállalat nem volt szűkmarkú, értékes tétje is volt. A fejfej melletti hajrában az első helyet a szolnoki tanműhely 10,-es számú csapata nyerte el, s ezzel a versenyzők mind a négyen 500 forintos vásárlási utalványnak lehettek a birtokosai. Jól szerepeltek a jászberényi tanulók is, a 4-es számú csapatuk a második helyet szerezte meg. A versenyzők felkészítésében a 605-ös és a 606-os számú szakmunkásképző intézetek szakoktatói és a vállalat munkavédelmi előadói vettek részt. Tudtak a fiúk, a verseny megrendezése jó ötlet volt és ha a jövőben kevesebb lesz a baleset, abban ennek a versengésnek is része lesz. HIRDETMÉNY Kunszentmárton területén levő galambtenyésztőket fel. hívjuk, hogy galambjaikat május 10-től 25-ig tartsák zárva, — mert területünkön erősen mérgezett vetőmagvakkal és vegyszerekkel dolgozunk, ebből kifolyólag elhullás vagy egyéb kár esetén semmiféle felelősséget nem vállalunk. Zalka Máté Tsz Kunszentmártoa 1 faiCbhnSzálloda a Gondviseléshez Szemes Péter, F. Rácz Kálmán darabjának főhőse döntő elhatározás elé kerül: választania kell egy felkínált szerep s a vele együtt járó könnyű élet, a jólét és egy magányosabb, nehezebb, de szabad élet között. Mint ahogy a mesében — itt sem történhet másként. A hős természetesen a nehezebb, de emberi életet választja. Csak ez a „természetesen”, ez a „hát persze” — döntés zavar engem. Nem az írói szándékkal vitatkozom, hanem a játék hatáslehetőségeiben érzek többet. A párizsi szállodatulajdonosnő halott fiához hasonlít megtévesztésig hősünk, ezért kínálják fel neki a fiú helyét, a biztos életet. De ő végül a szabadság mellett dönt. S ez a döntés az, ami — minden egyértelmű jószándék ellenére — meseszerűvé, irreálissá válik a hallgató előtt. Mert emberileg — a hős jelleméből fakadó- ar —, nincs indoklása.Igy csak elhiszem, hogy helyesen döntött Szemes Péter költő, de nem tudom. Azt, hogy a darab végső fokon mégis élvezetes, hogy sajátos párizsi miliője van, elsősorban Rácz György korrekt rendezésének és a parádés szereposztásnak köszönhető. (Bulla Elma, Csákányi László, Vass Éva, Báúnt András.) Riporter kerestetik! Nem a sokórás — s kissé izzadságszagú — elődöntőről akarok összefoglalót, vagy éppen kritikát írni. Megtették ezt már napi- és hetilapjaink. Egy sokkal kedvesebb, fesztelenebb, , és főleg ötletesebb műsorról, arról, amely csütörtökön az Ifjúsági randevúban hangzott el a Petőfi adón. Petress István beszélgetett a hat elődöntő hat győztesével. S ha eddig volt is némi kétely bennünk — ez a műsor eloszlatta. A zsűri jól választott. Remek hangulatban, jókedvűen telt el az egy óra, sok ötletes improvizációval, egvben bizonyítékként. Bizonyítva aZt. hogy akik eddig eljutottak, valóban van bennük „valami”. De bizonyítva azt is, hogy egy ilyen műsor — ahol nem kell másodpercre kide- kázott időben tíz figyelő zsürifül által merevre idegesítve koncentrálni — többet mutat meg a riporterjelöltek igazi énjéből. Csikóvá — szülőföldem Égy másik Komlós János mutatkozott be ezzel a műsorral. Lírai, groteszk, szatirikus, melegen emberi és egyben frieskázó, itt-ott pökhendi — vagány. Komlós János önéletrajzi elemekkel átszőtt, meghatározatlan műfajú játéka igazolja, hogy nemcsak publicistának, humoristának — írónak is jó. Szuggesztív, meghökkentően figyelemre méltó ez a hangjáték. Ebben jelentős része van László Endrének, a rendezőnek, aki a próza és a zene olyan egymásra utaló, egymást támogató összhangját találta meg, mely nemcsak segíti az írói gondolatokat, de önmagában is hangulatteremtő. ?*r>. front böczky
