Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-11 / 109. szám

1971: május 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Szolnok megye többre képes11 A pincegazdaság aratott a borversenyen Tegnap, az országos bor­verseny előkészületeként, megtartották Szolnokon a kedvelt nedű megyei vetél­kedőjét. Vitathatatlan, hogy eleve más eredményt várhat a mai szakközvélemény, mondjuk az egri, tokaji, ba­latoni tájegységek versenyé­től, mint a Szolnok megyei­től. Noha itt sem kistcrü- leten — 12,5 ezer hodon — díszük még ez a kultúra. S valaha a tiszazugi vörös­bor a jászsági rizlinggel or­szághatáron túl Is ismert volt. A tegnapi borverseny azonban újra bizonyította, lassan csak emlékszámba megy már ez. A bírálatra érkezett öt­vennégy borminta közül ti­zenhárom aranyérmet ka­pott. Csakhogy ebből a Kö­zép-Magyarországi Állami Pincegazdaság Szeged—Szol­noki pincészetének a tulaj­dona tizenegy. A megye nagyüzemei közül összesen a Jászsági Állami Gazda­ság 1970-i évjáratú hársle­velű, a háztáji gazdaságok­ból pedig Szűcs Gábor ti- szaföldvári termelő 1970-i évjáratú olaszrizling bora kapta meg ezt a minősítést. Továbbá még a tizenöt ezüstérmes minősítésű bor közül is alig van nagyüzemi. Hiszen csak a Pusztamonos­tori Búzakalász 1969-i évjá­ratú olaszrizling, a Jászbe­rényi Vörös Csillag 1970-i évjáratú olaszrizling, és a Jászsági Állami Gazdaság két olaszrizling bora tarto­zik e kategóriába. Olyan neves szőlőtermesztő szövet­kezet, mint a Jászszentand- rási Haladás tsz, csupán bronzérmet tudott gyűjteni. A verseny eredményhir­detésekor, délután, dr. Ká­dár Gyula egyetemi tanár, a Kertészeti Egyetem tan­székvezetője, a zsűri elnöke azt mondta: — Szolnok me­gye többre lenne képes. Az or­szág klímatikai térképe is mutatja, a Tiszazugban jó az adottság, a vörösbor, a Jász­ságban a fehérbor készíté­séhez. Mégis visszaesőben á borászat a megyében. Vé­leményem szerint a Jászsági Állami Gazdaság, a tisza- foldvári Szűcs Gábor, és a tiszakürti Kovács László borai mutatnak igazán szak­szerű kezelést. Az eredményhirdetést kö­vető ' szakmai találkozón többen elmondták — köz­tük Király István, a pince- gazdaság igazgatója is —, hogy nagyüzemi szőlő már van a megyében. A Jászsági állami gazdaságon kívül Tiszasason, Jászszentandrá- son. Pusztamonostoron, Ci­bakházán is. De még nincs nagyüzemi borászat. A szü­retig minden rendben van, de akkor kezdődik a baj. A szőlőt nem elég jól megter­melni, a bort is jól kell kell kezelni, készíteni. A kilenctagú zsűri, amely budapesti, szegedi, kecske­méti és Szolnok megyei szakemberekből tevődött össze, az alföldi borok pon­tos ítélkezője. Mutatja, hogy a bírálatban mindössze ti­zedespont eltérések voltak egy-egy borminta minősíté­sében közöttük. Vélemé- ményükre tehát sokat lehet adni. S noha elmondták, biztosak benne, hogy az or­szágos borversenyre eljutó aranyérmes boraink — és eseteg az ezüstérmesek kö­zül Is néhány faita —, nem fpempk szégyenkezni az al­földi borok csonortjában. ne­künk az szolgáljon tanulsá­gul.: precízebb, szakszerűbb borkezelést nagyüzemi pin­cészeteinkben. B. L. Közgyűlés az akadémián Szolnoki Kulturális Hetek „Szállj költemény, szólj költemé A KISZÖV országos szavalóversenye Tegnap kezdődött a Ma­gyar Tudományos Akadémia ez évi közgyűlése. Mondhat­nánk: a tudósok ügye, és ez igaz is. Az antibiotikumok használatával kapcsolatos problémákhoz, avagy a tár­sadalomtudományok diffe­renciálódásához és egységé­hez —.hogy csupán két té­mát ragadjunk ki a gazda* programból — érdemlegesen hozzászólni valóban a „szű- kebb„ szakmabeliek dolga- Ám ez a sokáig dívott meg­határozás egyre kevésbé áll­ja meg a helyét. Több ok­ból. Az egyes tudományokat magas szinten művelők köre, száma lényegesen bővült és bővül. És ezzel párhuzamo­san a tudományos kérdé­sek legtöbbje, amit kutatnak, aminek fejlesztésén dolgoz­nak. sokkal közelebb került mindennani életünk gazdasá­gi, társadalmi problémáihoz. A kölcsönhatás tudomány és gyakorlat között térben és időben feltűnő módon össze­zsugorodik. Egyetlen példa: az elektronika, a számítógé­pes eliárások kutatása és fejlesztése napjaink egyik rendkívül fontos műszaki tudományos feladata. Ám a számítógépek és tartozékaik gvárfá'a már folyik egyes üzemeinkben, alkalmazásuk első lépésein pedig uevan- csak túlhaitottunk már. íme, a három fázis, amelyet egy­koron hosszú évek ,ha nem évtized»!; választottak el. ma egészen gvors ütemben köv°ti egvmást. sőt biz.onvos értelemben már egv id "ben megy végbe. Tlyen körülmé­nyek között a tudomány és a tudósi tevékenység „szűk köréről’' beszélni, enyhén szólva túlhaladott. A közgyűlés érdekessége, hogy már bizonyos áttekin­tést adhat az akadémiai re­form óta eltelt egv esztendő tudományos munkáiéról, — eredményeiről. És ugyancsak növeli a közgyűlés jelentő­ségét, hogy ebben az eszten­dőben váltak ismertté a tu­dom ánvnoli ti kai irányelvek és születtek meg a pártkong­resszus tudományra vonat­kozó határozatát, amelynek élénkítő hatása már kezd mutatkozni. rétén belül, hanem csakis in­tegráltan- s ez minden bi­zonnyal kihat majd az okta­tás módszereinek fejlődésé­re is. A profeszor véleménye szerint az Akadémiának ép­pen olyan intenzíven kell foglalkoznia a tanszéki ku­tatással, mint az Akadémia saját kutató intézményeinek munkájával. Mindezzel ösz- szefüagésben számos gyakor­lati javaslatot tesz az aka­démiai intézetek és az egye­temi tanszék személyi és szervezett kapcsolatára vo­natkozóan­Az előadást követi Láng Istvánnak, az Akadémia főtit­kárhelyettesének hozzászólá­sa. Javasolja, hogy az Aka­démia az eddiginél több tan­széken támogassa a kutató munkát, már csak azért is­mert ez ielenleg az egyete­meden oldható meg a legol­csóbban. Kiemelt anyagi tá­mogatást tart szükségesnek azon tanszékek számára. — amelyek a távlati kutatás or­szágos főirányait szolgálják- Ez n terv feltételezi, hogy az illetékes minisztériumok is hathatósabban támogatlak a szóban forgó tanszékeket tévédé­lenne azt hinni, hogy az Aka­démia most foglalkozik első ízben a tudományos kutatás széles körű anvagj támoga­tásának időszerű kérdéseivel. Inkább arról beszélhe+ünk, hogy a már megvalósult nasvob mérvű támogatás ha­tékonyságát vizsgálhatja meg. Az elmúlt öt évben ugyanis, amíg a nemzeti jövedelem 39 százalékkal emelkedett, a kutatásba szolgáló anyagi eszközök 88 százalékkal nö- yekedtek. Ami nedig a most kezdőd" tervidőszakot illeti. 48 milliárd forintra számít­hat a kutatás és fejlesztés­ami további hatvan száza­lékkal több az előző öt év ilyen irányú költségeinél. — Egvre több pénzt költünk a tudományra. Egyetlen céllal: szeretnénk minél többet nyerni is általa. Ez korszerű út. Végül is erről tanácskoz­nak most a tudósok. KS Végiét nem érő döntő a Ságváriban; újszerű, ötletes, játékos megoldások a csapat- versenyben; rendkívül szín­vonalas mezőny versmondás­ban, — ime címmondatok­ban, lakonikus rövidséggel az országos jelentőségű rendez­vény jellemzése. Negyvenhá­rom versmondó indult, s a szoros küzdelemre mi sem jellemzőbb, minthogy a józa­nul mérlegelni szándékozó zsűri Bihari Sándor József Aítila-díjas költő elnökleté­vel, a késő esti órákban kénvtelen volt ismételten meghallgatni a legjobbaknak számító tíz versmondót. Végül is mór a televízió­ból is ismert, a Váci M-hálv szavalóversen ven is eredmé­nyesen szerepelt Novak Zol­tán. a szegedi MINERVA; egvüttes tagia lett az. első elméri versmondásban. A rníoeö.-k velvet megosztva Kerekes Péter Felér ' megye és Horváth T'dikó GvŐr me- gve versenyzője kanta meg, és ugva-’csak két harmnd’k d'iat adott ki a zsűri Botos Máriátok (Csongrádi és Fá­bián Évának íSomogvl. A csapatversenyben is szegedi győzelem született- ez ötven­ezer forintos fődíj is a Csongrád megyeieké lett. így némi túlzással azt mondhat­nánk: az országos szavaló- versenv a Csong^ád megyeiek abszolút győzelmét hozta. A legiobb tíz egyéni versmondó között az első helyezetten kí­vül egy harmadik helyet és a ..Mirzás” krlány, Matlai Emőke személyében, akit ugyancsak a televízióból is­merhetünk, egy ötödik he­lyet is szereztek. Sajnos“ számunkra, 'á'! me­gye számára ezen a verse­nyen nem termett babér. Ta­lán B. Cseh Éva teljesítmé­nyével és egy kis szerencsé­vel bejuthatott volna a leg­jobb tíz közé. Ugyanis nála jóval gyengébb versmondók is megelőzték. Keseregni azonban semmi okunk, hi­szen egyértelműen állapította meg a zsűri is: ez a szavaló­verseny, a KISZÖV országos döntője messze felülmúlta a televízióban látott Váci Mi­hály szavalóversenyt is. Bizonyításul csupán egy tényt: az Ifjúság 70’ televí­ziós vetélkedő döntőjének második helyezettje, a rend­kívül tehetséges Abai Ilona — Baranya megye 'zínei ben — itt most csak a kilencedik helyre szorult. Pedig Nagy László Bolgár táncát szinte tökéletesen szólaltatta meg. Az utóbbi évek legrango­sabb színvonalú versenyének lehettünk tehát szemtanúi, s a merőben szokatlan, csapat­játékkal kombinált szavaló­verseny jól debütált. A me­gyei rendezőszerveket is fel­tétlen dicséret illeti. Min­denre kiteriedő figyelem és körültekintő gondoskodás jel­lemezte munkájukat. Nekik kö-zönhető a hangulatos megnvitó a városi tanács nagytermében. a kellemes ette a Kalevala klubban és a oéldás rend a színházi gá­lán. ■9r Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel a Szigligeti Szín­házban került sor a díszbe­mutatóra. A végső eredmény ismeretében már nyugodtan léptek pódiumra a legjobb versenyzők. Horváth Ildikó Győrből Buda Ferenc „Ne rejtőzz el’* című versét, Fábián Éva So­mogy megyéből pedig József Attila Eszméletét tolmácsol­ta. A székesfehérvári Kere­kes Péter a verseny második helyezettje szintén József Attila verset mondott, az Ödát Előadása után hosszú ideig zúgott a taps, igazi si­ker volt. A vetélkedő győz­tese a szegedi Novák Zoltán zárta a sort: Radnóti Miklós Hetedik eclogája szerepelt ezúttal műsorán. A díszbemutató második része a Kisipari Szövetkeze­tek Erkel Ferenc művész- együtteséé volt. Népi zene­karuk, kamarakórusuk, tánc- csoportjuk és énekes szólis­táik egyaránt jól szerepeltek. Jogos volt a búcsúztatáskor a legközelebbi viszontlátás óhaja. Ez annál is könnyebb lesz, mivel az együttes né­hány nap múlva Szolnokon úira dobogóra lép: az V. Al­földi Néptánc Fesztivál egyik vendégeként. A győztes Csongrád megyei csapat; heten a MINEK- VA-ból, a sok sikert megért szegedi Irodalmi Szín­padból. Jobb széfen: Novák Zoltán, a verseny egyéni győztese. Itt még nem biztos a győzelem, Fejér megye vezet. A békét élik mindennapjaikban Mit tükröznek majd a ve­zető — elnöki és főtitkári — beszámolók, az egyes tu­dományos osztályok száma­dása. az előadások és vita­anyagok, amelyekbe a ré^-zle- tes sajtótáiékoztatás jóvoltá­ból módúnk volt beletekin­teni? Mindenekelőtt azt, — hogy a legfontosabb és leg­időszerűbb komplex problé­mák kerültek tudományos központunk munkájának elő­terébe: energiastrukturánk alakítása, természeti erőfor­rásaink hasznosítása, a mo­dern éoítég módszereinek fejlesztése, a biológia szá­mos izgalmas oroblémáia, a nagyüzemi állatién vesztéssel felmerült új le1 en'égek, az ÍDari és mezőgazdasági ke- mizácló okozta ártalmai; le­küzdése és nem utolsósor­ban — amire az imént utal­tunk — a konnni'iterek széles körű alkalmazása. Mindez természetesen csu­pán igen vázlatos jelzése an­nak az átfogó, egyszersmind a legfontosabb kérdésekre összpontosított munkám.'- — ez utóbbi is igen fontos, új vonás —, amely a közgyű­lésen tükröződik- Ezen a he­lyen most csupán egvet eme­lünk ki, egyrészt újdonsága miatt, másrészt, mert külö­nösen jellemző, a vidéki egyetemi városokban folyta­tott tudományos munkává, a fővároson kívüli egész tudo­mányos életre- amelynek az eddiginél jobb feltételeket kíván teremteni a tudomá­nyos vezetés. Straub F. Brú­nó akad-SmUrus tant nlöad-í<-t az egyetemek tanszéki kuta­tásairól. s abból indul ki. — hogy a VnrcverŰ egve^mi k“nzéc tel tételezi a tanszé- V» v korszerű kutatómunká­iét. Ezen tűimonően. ez a Vntnteq _— oéldóm az orvosi, a-, agrár és a biológiai tudo­mány»!; farfílo+én — *ns már mn folyta te atő a klassziku­san kialakult tantárgyak ke­Kis község a Tísza-part- ján. A főutcáját szegélyező zöld lombosfák koronái között piros és nemzeti színű kis zászlókat lenget a májusi szél. A tavasz legszebb jubileumára, a győzelem napjára öltözött zászlódíszbe a kis telepü­lés. Nagyrév. Ünnepeltek és emlékeztek az ott élő emberek. Velük ünnepeltek a falu vendégei is, Szűcs János- a járási pártbizott­ság első titkára, a község országgyűlési képviselője és nyolc tagú szovjet dele­gáció Békésen ünnepeltek és borzongva emlékeztek. Huszonhat éve, hogy el­némultak a fegyverek. A bombatölcsérek sötét göd­rei nálunk már nem tá- tonganak. A romok helyén új házak. játszóterek épültek. Az emlékek- az átélt borzalmak azonban még kísértenek, azokat nem lehet elfelejteni. A nagyrévnek sem felej­tenek, a faluszéli temető fehér sírkőiénél és este a Béke és Barátság Tsz nagy­gyűlésén. Lehajtott fővel állták körül a falulukban hősihalált halt Maliskó Jakovtvimofejevics kapi­tány márvánvtábláq sírem­lékét. akj a falu felszaba­dításáért vívott harcban áldozta életét a nagyrév! embereik boldogabb jöven­dőjéért­Ott állt a sírnál a nyug­díjas Tompa Lajos. Két világháborút élt át: az el­ső apját vette el tőle, a másodig világégést szemé­lyesen is élte, mint katona Mikor megkérdeztem tő­le, neki mit jelent a béke, ennyit mondott: -,A múltban szolga voltam most ember. Nem alázhat meg senki. A béke nekem nyugalmat je­lent, a virágoskertet a há­zam körül, s az esti szom­szédolásokat”. Ott állt a sírnál a 14 éves Tóth Imre. Gverek még, csav könyvekből, ké­pekről, filmekről sejti, mi a háború. Neki mi a béke? ..ötödikes korom óta min­den nyáron nyaralok- Vol­tam a Balaton partién is. Meg kirándulok a Tiszá­ra, játszhatok, focizhatok”. Beszéltem asszonyokkal, akiknek a béke azt jelenti, hogy felnevelhetik, nyugod­tan fiukat, nem kell félni- ök, hogv magzataikat éle­tük virágiá’ an kéri magá­nak a pusztító, megsem­misítő halál. Este emberek Százai gyűltek össze a község mű­velődési házában­„Békét a világnak, békét minden, népnek” hirdette a* emelvény piros betűs fel­irata. Erről beszélt a nagy­gyűlés szónoka, ez állt a harcoló vietnami néppel együttérzést kifejező táv­iratban, a békegyűlés fel­hívásában. A Tisza-parti kis falu lakói — a lövészárkokat, a háború poklát megjárt nagyrévi férfiak, az otthon egykor egyedül küszködő éhező asszonyok, gyerekek — tudják mi a béke- — Együttérzéssel beszélnek a szabadságukért harcoló né­pekről, és gyűlölettel szól­nak az erőszakos, ember­séget. kíméletet nem isme­rő háborút szító hatalmak­ról. Népünk, s a n&gyréviek már huszonhat éve béké­ben élünk, építünk, dolgo­zunk. A békés építés ered­ményéről tanúskodik a kis település új kulturháza, orvosi rendelője, á házte­tőkön ágaskodó tévéanten­nák, a járdák, a házak vi­rágos kertjei... Ez hát a bé­ke... A fejkendős néni nyugalma, a kis úttörő ba­latoni nyaralása, a gyere­kek nevetése, a dolgos hét­köznapok. „Ami szép és jé az mind a béke” —írja a költő és ők, a nagyréviek is ett élik mindennapjaikban. K. K* Alföldi Szimfonikus Zenekari Fesztivál Szolnokon Tegnap délután ünnepélyes fogadással kezdődött meg az Alföldi Szimfonikus Zeneka­ri Fesztivál. A fesztiválra ér­kező zenekarok képviselőit és a fesztivál háromtagú zsűri­jét — Farkas Ferenc Kossuth díjas zeneszerzőt- Vaszy Vik­tort, a Szegedi Nemzeti Szín­ház zenei igazgatóját és Lé- nárth Eleket, a Népművelési Intézet zenei főelőadóját — Csorna Kálmán, a városi ta­nács vb-elnöke látta vendé­gül. Köszöntőjében hangsú­lyozta, hogy az idei fesztivál az előzőekhez képest előrelé­pés. Mert míg 1969-ben há­rom. addig ezúttal már hat szimfonikus zenekar szerepel a két nap bemutatóinak prog­ramján. Este hét órakor Zakár Zol­tán a városi tanács vb elnök- helyettesének ünnepi meg­nyitója után sor került az el­ső három zenekar bemutat­kozására is. A szabolcsi szim­fonikusok, a szolnoki és a salgótarjáni szimfonikus ze­nekar mutatta be műsorát, sikerrel. Ma délelőtt fél tizenegykor folytatódik a program a Sáevári Endre Megvei Műve­lődési Központ színháztermé­ben és a békéscsabai, az egri és a tatabányai zenekar mu­tatkozik be. Ugyancsak ma este hét órakor a Ságváriban hallhatja a közönség — dísz- bemutató keretében — a fesztivál legszínvonalasabb aenekari produkcióig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom