Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-09 / 108. szám

Befejeződött a szakszervezetek XXIL kongresszusa Megválasztották a vezető szerveket Szombaton reggel Somosköi Gábornak, a SZOT tit­kárának elnökletével folytatta munkáját a szakszerveze­tek XXII. kongresszusa. Az elnökségben helyet foglalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla és Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai és Pullai Árpád, a Köz­ponti Bizottság titkára. A három napirendi pont vitájában elhangzott felszó­lalásokra Gáspár Sándor válaszolt. 4M r w . ápm r. % _ G áspár Sándor viftazóró beszéde — A kongresszusunk vitá­ja — mondotta Gáspár Sán­dor — a magyar szakszerve­zeti mozgalom hű kereszt- metszetét adta, helyesen ítél­ve meg a mozgalmat, eré­nyeivel — és gyengéivel együtt. Kongresszusunk a szakszervezeti demokráciá­nak fontos fóruma volt. Na­pirendre kerültek rajta tár­sadalmunk legjelenetősebb kérdései. Szó volt a gazdasá­gi építőmunkáról, gazdaság- politikánkról, az üzemi ten­nivalókról, a szocialista bri­gádmozgalom fejlődését se­gítő feladatokról, az ered­ményes munkát gátló ténye­zőkről, a kulturális életünk problémaköréről, egyszóval társadalmunk sok fontos kérdéseiről. A mi kongresszusunk nem á számlák benyújtásának a kongresszusa volt, hanem fe­lelős és hozzáértő emberek felelősségteljes tanácskozása. Egy dolgot biztonsággal el lehet mondani: az újonnan megválasztandó vezetők — hosszú időre nem lesznek munka nélkül. — Az újonnan megválasz­tandó vezetőségnek az lesz az egyik legfontosabb fel­adata, hogy a vita minden részletét figyelembe véve alakítsa ki a következő évek tennivalóit. A megválasztás­ra kerülő Szakszervezetek Országos Tanácsának, s a SZOT elnökségének a lehető legrövidebb időn belül hoz­zá kell látnia munkatervé­nek kidolgozásához- A mun­katervekben helyet kell kap­nia mindannak, ami a kong­resszuson reális javaslatként elhangzott. Fock Jenőnek, a Miniszter- tanács elnökének pénteki fel­szólalására utalva elégedet­ten állapította meg, hogy a kormány is tanulmányozza a kongresszuson elhangzotta­kat, s az ebből adódó kor­mányzati teendőket. — Ha felszólalóink nem is fogalmaztak meg konkrét anyagi igényeket, azért azt is tudnunk kell, hogy válto­zatlanul nagy gondot jelent fejlődésünk gyorsítása. Szó volt itt arról is, hogy jó vol­na több lakást építeni, a gyermekintézményeket, — a szociális és kulturális létesít­ményeket fejleszteni, csök­kenteni a munkaidőt, emel­ni a nyugdíjakat, javítani a családi pótlék rendszerén. — Még olyan igény is megfo­galmazódott — teljesen jo­gosan —, hogy a nem nap- kösi gyerekek is kapjanak az iskolában ebédet. Az em­lített és további sok más igény is mind reális. Ha csak egyiket kellene a sok közül megoldani, nem volna nehéz helyzetben a párt, a kor­mány, a szakszervezeti moz­galom. A sok feladat együtt­véve azonban nem oldható meg máról holnapra. Meg kell vizsgálnunk, hogy mire van lehetőség, és a felada­tokat rangsorolni kell. Gond­jainkon csak úgy segíthe­tünk, ha termelékenyebben dolgozunk, a nemzeti jöve­delmet növeljük. Legnagyobb kérdéseink megoldásával is úgy vagyunk, mint az a csa­lád, amely ha például házat akar építeni, előbb fokozot­tan kell dolgoznia és egy időre sok mindenről le kell mon­dania. Nemzeti méretekben is jól meg kell gondolnunk, hogy mi a legfontosabb, s anyagi erőinkét mikor mire fordítsuk. Gáspár Sándor ezt köve­tően az árak és bérek ala­kulásával foglalkozott. Mint mondotta, a szakszervezetek a gazdasági reformot e kér­désben is a kormánnyal azo­nosan értelmezik, de más nézőpontból, s nem mindig egyformán ítélik meg a re­form hatásait s a tennivaló­kat. A kormány szándékai világosak, azokkal a szak- szervezetek egyetértenek, — azokat támogatják. Ez a hely­zet például abban a kérdés­ben is, hogy értékarányos árakat kell kialakítani. Né­hány ötéves tervet szántunk e folyamat kibontakozására. A szakszervezetek azt is he­lyeslik, hogy az árszint éven­te ne emelkedjék 1—2 száza­léknál nagyobb mértékben. A reform bevezetése óta ez valóban így is volt, és sem­mi okunk kételkedni abban, hogy ez így lesz továbbra is. Tudatos gazdaságpolitikánk biztosíthatja, hogy a bérek kövessék az árszint-emelke- déseket. — Senki ne vegye azonban rossznéven, ha a szakszervezetek a jövőben is figyelemmel kisérik a dolgo­zók helyzetének változásait, s ami ezzel szorosan össze­függ, az árak alakulását is. Erre feltétlenül szükség van. Fock elvtárs is említet­te, hogy már eddig is egy egész sor központi beavatko­zásra volt szükség az indo- kolatlanult emelt árak csök­kentésére. A kormányzat nem tudhat mindenről, a dolgozók viszont közvetlenül érzékelik az életszínvonalu­kat érintő különböző ten­denciákat, jelzéseikre tehát feltétlenül oda kell figyelni. A kormánynak és a szak­<Folytatás a 3. oldalon) Ájtai Miklós Dr. Ajtai Miklós, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szombaton délelőtt a londoni magyar kolóniával találko­zott. Tájékoztatta a kolónia tagjait angliai tárgyalásai­ról, az otthoni helyzetről. A miniszterelnökhelyettes és kísérete hétnapos látoga­Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szombaton hiva­talában fogadta Farouk Abu Fisa szudáni külügyminisz­tert, aki hivatalos látogatá­son tartózkodik Budapesten. A látogatásnál jelen volt Vajon ebből az összegből mennyi jut megyénknek, il­letve a Középtiszavidéknek? — kérdeztük Hegedűs Lajos­tól, a vízügyi igazgatóság ve­zetőjétől és Zéman László osztályvezető főmérnöktől. A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság a 650 kilo­métert meghaladó hosszúsá­gú árvízvédelmi vonalainak nagyobb biztonsága érdeké­ben 1971-ben is jelentős fej­lesztési és fenntartási mun­kát végez — mondották. Az árvízvédelmi művek, létesít­mények és azok tartozékai­nak fejlesztésére és fenntar­tására az előző évinek több mint kétszeresét, 88 millió forintot fordítanak. Mint is­meretes, a Tisza II vízlép­csőnél hatalmas — 300 mil­lió köbméteres — víztároló épül. A tározó töltésének építéséből — amely elké­szülte után nagymértékben növeli az árvízvédelmi biz­tonságot — 48 millió forint hazautazott tás után szombaton elutazott Angliából. A londoni repülő­téren John Davies kereske­delem- és iparügyi miniszter búcsúztatta a magyar ven­dégeket. Ott volt dr. Házi Vencel, hazánk londoni nagykövete is. Péter János külügyminiszter, Nagy S. Lajos, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetője, továbbá Mustafa Medani Abbasher, Szudán budapesti nagykövete. értékű kivitelezési munka jut a vízügyi igazgatóságnak. A munkák közé tartozik a Tisza balpartján Abádszalók és Tiszaderzs, a jobb parton pedig Tiszanána térségében húzódó árvízvédelmi tölté­sek erősítése. A szivárgók és nyomópad­kák építése mellett említést érdemel a kunszentmártoni töltésépítés befejezése, vala­mint a Zagyva töltésénél végzendő árvízvédelmi beru­házás megvalósítása. Az idei munka nagyságát jól érzé­kelteti, hogy a földmunka- gépeknek egymillió köbmé­ter földet kell beépíteni a töltésekbe. Mivel a tavasz ál­talában kedvező volt, korán megkezdődhettek a kivitele­zési munkák. Abádszalók, Tiszaderzs térségében 50 nagyteljesítményű munkagép dolgozik. Sort kerítenek még ez évben a Tiszakürt és Ti- szainoka térségében lévő vé­delmi vonalak fejlesztésére is, ahol köztudottan tavaly, a Ma: Két perc nyelvművelés Székely Mihály zenei napok A páciens nem beteg Berlini napok' A szent unoka A három „M” közül az egyik Jász-Kun Kakas nagy árvíz idején kritikus helyzetek is adódtak. Megtudtuk, hogy a negye­dik ötéves tervben is nagy­arányú árvízvédelmi fejlesz­tés lesz a Középtiszavidékén. Az erre vonatkozó tervdoku­mentációk most készülnek. E munkáknak egyik szerves résszé lesz a Tószeg és Tisza- kécske között — megszakítá­sokkal — húzódó mintegy 30 kilométer hosszú magas part védelmi rendszerének kiépí­tése, illetve annak megkez­dése. Ezen a vonalon ugyan­is nincs kiépített védelmi rendszer, a természetes ma­gas földréteg védi a mögötte mélyebben fekvő .települése­ket az árvíztől. Ez a helyzet azonban nem megnyugtató, különösen nagyobb áradás idején; A vízügyi igazgatóság az építési és földmozgatási munkákat jórészt gépesítet­te. A technológiai folyama­tot szeretnék tovább fejlesz­teni. Tervükben szerepei egy holland gyártmányú hidro- mechanizációs úszó gépegy­ség vásárlása, amely forra­dalmasíthatja és lényegesen meggyorsíthatja a vízügyi építő munkát, az árvízvédel­mi rendszer komplex fej­lesztését. "V " 1111 Fock Jenő fogadta a szudáni külügyminisztert Egymillió köbméter földdel erősítik a Középtiszavidék árvízvédelmi vonalait ISyolevannyolc millió forint fejlesztésre ■„Az árvízvédelmi művek fejlesztésére és fenntartó- V sara a kormány jelentékeny összegeket fordít: csak az idei esztendőben több mint 620 millió forintot szánunk erre a célra” — mondotta Fehér Lajos, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese Szolnokon, a Középtiszavidé ki Vízügyi Igazgatóság ün­nepségén mondott beszédében. HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK — TI) DÚSÍT ÁSOK - HÍREK — TUDÓSÍTÁSOK — HÍREK Befejezés előtt a tanácsok alakuló ülései Szombaton Jászberény vá­ros Tanácsa is megtartotta alakuló ülését — ezzel me­gyénknek mind a hét váro­sában megalakultak a városi tanácsok. Jászberényben a tanács el­nökévé Böjti Jánost, elnök- helyettessé Bárdos Istvánt választották, a vb-titkárává dr. Fekete Zoltánt nevezték ki. Tegnap Tiszaföldváron is megtartotta a nagyközségi,, tanács alakuló ülését. A ta­nács elnökévé Sebestyén Fe­rencet választották. vb-tit- kárrá Nagy Lajost nevezték ki Eredményes tanácskozás volt A szolnoki MÄV kórház­ban tegnap befejeződött az. , tdeggyégyaszok tiszántúli szakcsoportjának idei ülése. A kétnapos tanácskozáson húsz előadás hangzott el és egy kerékasztal konferenciát rendeztek. A legnagyobb ér­deklődés az utóbbit kisérte; ideggyógyászok, idegsebé­szek. rheumatbológusob fej­tették ki nézeteiket a disco- pathiáról, erről a betegnek és orvosnak egyaránt nagy gon­dot jelentő betegségről. Ide tartoznak a sokak által ta­pasztalatból ismert derék, hát, nyakfájások, az ischiás és más discopatbiás alapbe- tegségge' összefüggő végtag­panaszok. Ballagás a mezőtúri technikumban (Tudósítónktól) A főiskolává alakuló me­zőtúri felsőfokú mezőgazda- sági gépészeti technikum tegnap ballagók éneklésétől visszhangzott: hetvennyolc nappali és tizennyolc levele­ző hallgató búcsúzott az al­ma matertől. A kilencven­hat végzős hallgató az or­szág 11 megyéjéből verbuvá­lódott itt technikumi tanul­mányai folytatására. Közü­lük tizennyolc nappali és nyolc levelező hallgató volt Szolnok megyei. Az ünnepségen Vígh Pál, az intézmény igazgatója bú­csúztatta a hallgatókat, mint­egy ötszáz érdeklődő előtt. A ballagási ünnepség befejezé­se után a hallgatók és a szü­lők közös ebéden vettek részt, majd este a hagyomá­nyos valéta-bál megrendezé­sére került sor. Székesfehérvári autórádió a Zsiguliban A székesfehérvári Video­ton gyár rádiós üzemében folyamatosan gyártják a Zsi­guli gépkocsikba az autórá­diókat. Naponta négyszáz— négyszázötven autórádió ke­rül le a szalagról A rádió hangszórói Is a Videotonban, a gyár elektroakusztikai-üze­mében készülnek. A készülé­ket és a hangszórót együtt szállítják, egy-egy ládába hetven komplett készüléket csomagolnak, s naponta hét- nyolc ládányit továbbítanak az exportáló vállalatnak, Májusi jelenlés a szántóföldekről Országszerte a sokévi át- . lagnál kedvezőbben halad­nak a tavaszi munkák. Csongrédban például befeje­ződött a cukorrépavetés, a burgonya ültetése és a ku­korica magja mintegy 80 százalékban került a földbe. Tavaly ilyenkor a jelenlegi területnek csak a felét tud­ták bevetni kukoricával. A megye tsz-eiben és állam! gazdaságaiban az összes ta­vaszi vetés 150 000 holdra tehető. A száraz április hónapot csapadékos május váltotta fel és erőteljesen kelnek a magok. A burgo­nyatáblákon megkezdték a növényápolási munkákat és a bevetett rizsföldek nagy­részét elárasztották. Az eső­zés segítette az őszi kalá­szosok fejlődését is. A gaz­daságok mindent megtettek a gabonafélék terméshoza­mának növelésére. A télvégi fejtrágyázás eredményeként a búzák beállottsága sokkal jobb a tavalyinál. Nagy te­rületen végeztek vegyszeres gyomirtást. Erre égetően szükség volt, mert az 1970-es árvizes—belvizes esztendő­ben nagyon elszaporodtak a gyomnövények. A nagyüzemi kertészetek­be kivonultak a palántázó- gépek. Egyelőre a paradi­csompalántákat ültetik. A frissen letüzdelt növényeket öntözni sem kell: az ismét­lődő esőzések pótolják ezt a munkafázist. Zalában május eleje óta minden nap hullott csapa­dék. Kedvező volt a hőmér­séklet is és ennek nyomán szépen fejlődtek a mezei nö­vények. A gyakori eső okozta kény­szerpihenők ellenére ember- emlékezet óta nem volt olyan előrehaladott az idő­szerű tavaszi munka Bé­késben, mint most. Finn író ajándéka Néhány héttel ezelőtt le­velet kapott a fóti gyermek- város igazgatója, amelyben az Európa Könyvkiadó veze­tője közölte, hogy Mika Wai- tari finn író, a Megmondják a csillagok című regényének magyarországi kiadásáért já­ró szerzői jogdíját 74 413 forintot az intézménynek ajánlja fel. A rokon nép írójának ez már a második ilyen gesztusa. Hasonlóan járt el az ugyancsak az Európa Könyvkiadó gondo­zásában napvilágot látott Palmü felügyeld tévedése című könyvének honoráriu­mával. A tekintélyes összeg 158 655 forint —■ sorsáról Barna Lajos, a gyermekvá­ros igazgatója elmondotta; úgy határoztak, hogy a pénz­ből kiállítási pavilont épí­tenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom