Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-01 / 102. szám

4 SZOLNOK MEGTE3 NÉPLAP 1971, május 1. KUBA — KÖZELBŐL 2. A cukor országa Nem könnyű a nádvágó munkája MARX — ENGELS emlékműve — Hogyan tudtak élni a forradalom nyújtotta tőségekkel? Miképp kezd­ték meg a politikai, gazda* sági, társadalmi atalakulast, amelynek hatása Kuba hata­rain túl egész Latin-Ame- rikába kiterjedt? A válaszok szinte egy­formák. Az igazgató éppúgy fogalmazott, mint a _ nadva- gó-paraszt, az újságíró, vagy a kikötőmunkas. _Mélyről indultunk m ondotta Andrés Senra Pe­rez, a Matanzas tartomány- beli Hatney nevű mezőgaz­dasági kísérleti kutatóinté­zet igazgatója. Kuba gazdasaga a forra­dalomig az amerikai mono­polistáktól függött. A me­zőgazdaság félfeudalis volt. A vetésterület 61 százalékát a cukornád foglalta eL A megtermelt cukor nagy ré­szét az USA vásárolta meg, s szinte annyit fíze*etJ'’ amennyit akart ezzel gaz­daságilag, politikailag sakkban tartotta az orszá­got. Ipar szinte alig volt. A cukorgyárakon, no, meg egy-két textil- és dohány- üzemen kívül szinte nem is volt más. A sziget ásvány­kincsét csak kibányásztok, a mangánt, a nikkelt, a rezet, a kőolajat azonban mar az Egyesült Államokban dol- gozták fel. A szociális és kulturális helyzet? Alig volt olyan kubai, aki a hiányos táplálkozás miatt ne szen­vedett volna valamilyen krónikus betegségben. Az embereknek mindössze 4 százaléka evett húst, 2 szá­zaléka tojást. A parasztok zömének nem volt rente lakása, szétszórt, pálma­ágakból és levelekből össze­tákolt kalyibákban laktak; A villanyt a mezogazdasagi munkások 89 szápiéka nél­külözte. A munkanelkuliek száma rendszeresen megha­ladta a 650 ezret. A . late ság több mint 70 százaléka analfatéba volt. Az elmara­dottság, a nyomor felett pe­dig totális katonai-rendon rémuralom uralkodott. Ku ba a bérgyilkosok Eldorado­ja volt; a nép haladó szel­lemű vezetőire vadasztak. Claude Julien párizsi új­ságíró így írt erről az idő­szakról: „A börtönök töm­ve vannak, egyre növekszik az eltűntek szama, a gyil­kosság mindennapi ese­ménnyé vált. A rendőrkapi­tányságról kjhallatszik a kinzottak jajkiáltása . A nép csodát művelt Az elmúlt 12 év alatt cso­dát müveit a kubai nép. A földosztással kezdtük magyarázta az igazgató. A 30 kabalérián (körülbelül 405 hektár) felüli birtokokat szétosztották, s létrehoztak a termelőszövetkezeteket. Később 60 hektárra csök­kentették a maganfoldteru- let felső határát. A hatal­mas, több száz, sót több ezer hektárnyi cukornádul- tetvémyekhez nem nyúltak, mert ezek felosztása ve­szélyeztette volna a legfon­tosabb kiviteli cikk terme­lését. Ez azt eredményezte, hogy Kubában az állami gazdaságok vannak túlsúly­ban. Van egy olyan folya­mat is, hogy a magángaz­da bérbe adja földjét az. ál­lamnak, s ő maga az álla­mi gazdaságba megy doi­° A nép, amely ma már szabadon, országa, önmaga boldogulásáért dol^zik, csodát művelt az államosi ♦ ott cukornád-ültetvenye­ken. A cukor termelése köz­ügy lett. Ennek köszönhető, hogy a régebbi 7 millió ton na cukor helyett 1970-ben a 10 millió elérését tűztek ki célul. Ezt ugyan .nem sike­rült megtermelniük, 8,8mu lió tonnát értek el, de ahogy Fidel Castro több beszéde ben mondotta, ezért nem a nép felelős. A szervezetlen­ség a szállítási gondok, a szakmunkáshiány, no* sok eső jelentősen gátolták a zafra- (aratási) csatot. Es mintha túl is hajtották vol­na a feladatot. A mun kaerőt főleg a nádaratásra koncentrálták, s ezt kü­lönösen a közszükség­leti cikkek gyártása sínylet­te meg. Ezzel is magyaráz­ható Kubában az áruhiány. Rövidebb-hosszabb ideig olyan emberek is a campon (mezőn) voltak, akik hasz­nosabb munkát végeznek sa­ját munkaterületükön. Az idén már körültekintőbbek lesznek. Kijelölik azokat a munkahelyeket, ahonnét csak szombaton és vasárnap me­hetnek nádat vágni. A jövő­ben. pedig nagyobb súlyt kí­vánnak helyezni a cukornád betakarításának gépesítésé­re­Már eddig is kísérleteztek .a nehéz, nagy ügyességet és kitartást igénylő munka könnyebbé tételével de 1971-ben nagyot lépnek előre. Az ültetvényeken 800 olyan mezőgazdasági gép dolgozik majd, amely a Szovjetunió­ból érkezik. Kísérleteznek a perzseléses betakarítással is, amely azt jelenti, hogy előbb leégetik a nád levele" it, aztán géppel vágják le a termést Gazdag vidékek A szocialista államunk igen nagy segítséget nyújt a mezőgazdaságnak — ma­Beszéd és A címben idézett két szó­val arra utalunk, hogy a hangzó nyelvet, a beszédet mindig kísérik bizonyos mozgások. Ezeknek a mozgá­soknak olykor nagyon is fontos szerepük van a mondanivaló erősítésében vagy éppen gyengítésében. A beszélés folyamatában főleg a beszélő érzelmi állásfogla­lásáról vallanak a megfelelő mozgások: a taglejtés, az arc­játék, a mimika, a gesztus. De a beszélő mozdulata, taglejtése, arcjátéka a mon­danivaló érthetőségét és ha­tóerejét is növelheti, de csak akkor, ha ezek a mondások a mondanivalóhoz simulnak. Általában az a követelmény, hogy a taglejtés legyen mér­téktartó, természetes és szép formájú. Sok előadó, felszó­laló gyakran nincs tekintet­tel ezekre a követelmények­re. Nem is azt hibáztatjuk, hogy kevés a mozgás, hanem inkább azt, hogy sok a fe­lesleges és ideges mozgás be­szédünk közben- Olykor ép­pen a célszerűtlen, felesleges taglejtés, gesztikuláláz köti le a beszélőtársat, a hallga­tóság figyelmét, s ez a tény azt eredményezi, hogy nem is figyelnek a mondanivaló lényegére. A költő is ezt a folyamatot érzékelteti ebben a versrészletében: ,,Szépen beszél. Szavai telve áhítat­tal. Rönködnek hcsszú kezei, ujja néha előre bámul. Bele­gyarázta Andrés Serna Perez —, az olyan kutatóintézetek létrehozásával, mint amilyen a miénk is. Igyekszünk a leg­korszerűbb növénytermelési és állattenyésztési mód­szereket kikísérletezni, majd elterjeszteni. S hogy szavának hitelt adjon, meginvitált a gazda­ságba, ahol korszerű rét- és legelőgazdálkodással, a hols- teini és a zebu szarvasmar­hák keresztezésének sikerei­vel ismerkedhettünk meg. — A zebu megél a nyári hóna­pokban kopárrá vált legelőn is, míg a nemesebb fajta elpusz­tul — magyarázták m szak­emberek. Ezért kereszteztük őket, s így a mi éghajlatun­kon megélő, jobban tejelő fajtát neveljük. S majd egész Kubában , a korszerű, a talajnak és fő­leg az éghajlatnak megfele­lő agro- és zoomódszerekkel gazdálkodnak, a szigetország igen gazdag lesz. E földterü­leten ugyanis, hogy mást ne említsek, évente háromszor lehet kukoricát, kétszer rizst termelni. Annyira gazdag ez a vidék, hogy ahogy a szó­lásmondás tartja, még a le­vert bot is kizöldül. Fodor László Következik: Tizenkét év, tizenkét jelszó. mozgás borzong a hallgatóság, olyan kemény az a sovány ujj!” (Pényei: Szónoki­Elég gyakran tapasztalhat­juk, hogy egy-egy felszóla­ló, hozzászóló, előadó a nagyfokú közönyösségnek szinte „kiabáló” mozgástárá­ból jól tud válogatni. Egy- egy mozdulata, szemrebbené­se vagy kézlejtése éppen el­lenkező értelmet és érzelmi állásfoglalást ad a szóbeli közlésnek. A hallgatóság is elsősor­ban a megfelelő mimikával ad jelzést egyetértéséről, fi­gyelméről vagy éppen figyel, met.lenségéről. A jó előadó­nak, felszólalónak erre is te­kintettel kell lennie. A régi retorikákban nem véletlenül szerepel gyakran ez a mondat: „A szemeknek inkább hihetünk, mint a fü­leknek”. Természetesen a szóbeli közlésben feltárt mondanivaló, s az azt kísérő mozdulatsorozat között a he­lyes arányt és egyensúlyt kell megteremtenünk. Arról sem szabad megfeledkez­nünk, hogy fontosabb a mon­dani való, mint az azt kísé­rő mozdulat. Mindezt Vörös- marthv tömören így fogal­mazta meg: „Mit használ a leghő«ibb tartás s mozdulat, ha annak a beszéd hatalma, tartalma, mi mindig fő ma­rad. erőt és életet nem ad”. Dr. Bakos József Beszélnek a számok A Szolnok megyei könyvtárak 1970. évi eredményei Lassan 1971 második ne­gyedének közepén járunk, mégis sorra egymás után je­lentkeznek még az elmúlt esztendő összegezését tartal­mazó kiadványok. Legutóbb dr. Nyitrai Lajos, a Verseg­hy Ferenc könyvtár igazgató- helyettesének összeállításá­ban a Szolnok megyei könyv, tárak 1970. évi eredményeit ismertető— főleg statisztikai adatokra támaszkodó — ösz- szeállítás. A bevezető legfontosabb ódátok a következők: 258 könvvtári egység, 1 milliót meghaladó könyvállomány, nyolcvanötezer kuencszázhu. szónkét főnyi beiratkozott rendszeres olvasó, évi nyolc- százötvenkétezer háromszáz- kilencvenkét főnyi látogató, 2 373 241 kötetnyi kölcsönzés és végül háromszáznegyven­hat főnyi részben főfoglalko­zású. nagyobb részben rész­foglalkozású és tiszteletdíjas könyvtáros. Menjünk részleteiben to­vább. A könyvtárak, könyv­tári egységek száma látszólag megfelelő, sőt szemre magas. Egyet azonban nem szabad elfelejteni. Ezek a helyiségek rendkívül kevés kivételtől eltekintve pl. Jászberény, Me­zőtúr, Zagyvarékas — szűkö­sek. zsúfoltak, kicsik és bi­zony technika,- felszerelt­ségük nem mindig kielégítő. Folvóiratolvasó, külön gyer­mekrészleg, foglalkozási te­rem, ruhatár, megfelelő rák. tár — melyek egy korszerű könyvtár elengedhetetlen résztartozékai — álom csu­pán. Ne menjünk messzire: bizony nagyon hiányzik már a tervbe vett új megyei könyvtár is. Ilyen körülmények között nagyon nagy a milliót — múlt évben léptük át a bű­vös határt — meghaladó könyvállomány. Nagy és mégis elégedetlenek vagyunk. Az év folyamán csupán — 82 533 új egységet — köny­vet és más nem könyvjelle­gű dokumentumot — lel­tároztak be a könyvtárak. A szám közelsége miatt kézen­fekvő az öszehasonlítás. Az elmúlt évben nem jutott egy új könyv egy olvasóra. Meg­írtuk többször már, és nem győzzük most sem eléggé hangoztatni: aggasztóan ki­csinek érezzük a könyvbe­szerzési keretet Évek múl­tán hatványozottan jelentke. zik majd a mostani mulasz­tás. Csaknem 5000 új olvasó hosz- szú stagnálás után. Szép eredmény. A megye lakossá­gának 19.1 százaléka vala­melyik könyvtár rendszeres látogatója, s "t jóval az or­szágos átlag fölött van. Egy figyelmeztető jelenség: erő­sen csökkent a mezőgazdasá­gi fizikai dolgozó olvasók száma. Érdemes megemlíte­ni még, hogy a könyvtári ta­gok 70 százaléka 25 évnél fiatalabb­Természetes, hogy az olva­sók számának növekedésével emelkedett a kölcsönzött kö­tetek száma is. Egy lakosra 5.4. egy olvasóra pedig 27.6 kötet kölcsönzés esik. Pár szót a gyerekolvasók­ról. Az anyag egyértelműen megállapítja, ellátásuk egye­netlen, a könyvtárak többsé­gében rendezésre vár. A ol­vasók 40 százaléka 14 éven aluli, az állománynak vi­szont csak 28 százaléka ne­kik megfelelő könyv. Ennek a kérdésnek a megoldatlan­sága azért is sürgető, mivel egvik legfontosabb feladat, hoev a beiratkozott gyere­kekből mennél nagyobb számban váljanak maid rendszeres, felnőtt olvasók. Végezetül a könyvtárosok, akikről tulaidonkénpen — mindenekelőtt kellene szólni, hisz nyugodtan megállanít- bntiuk: raituk áll, vagy bu­kik az „ügv”. Számrk »övre röveVsttk. és többesükben if">-. ér+ö szakemberek. H/ftmbőbik nvomán a kró­nika iövőre őlabb fellövés­ről, változásról szól *"1én. R. D> Nincs még olyan ága a képzőművészetnek, amely kö­rül oly sok vita kavarogna, mint a köztéri szobrászat kö­rül. Szükségszerű ez, hiszen ellentétben a múzeumok és kiállító helyiségek falain lát­ható táblaképekkel vagy egy- egy intézmény falára került faliképekkel, a köztéri szobor mindig, mindenkinek szeme előtt van, akarva, nem akar­va találkozunk vele, alakítja mindennapi környezetünket. A köztéri szobor ezért már csak egyszerű megléte, „ott van”-ja miatt is provokatív; állásfoglalásra késztet. Vagy ha ezt nem teszi, akkor szük­ségképp hiányzik belőle va­lami, hiszen azért nem vesz- szük észre, mert nincs rajta semmi észrevenni való, oly­annyira simulékony, hogy semmibe vesszük, mint az egyszerű parki sétapadokat, vagy pedig olyannyira meg­unt plasztikai közhelyeket használ fel, oly szájbarágó szimbólumokat közöl, hogy nem tudja felkelteni az ér­deklődésünket. Márpedig a köztéri szobor funkciója több ennél — különösen, ha nem pusztán környezetesztétikai, díszítő jellegű szoborról van szó, hanem emlékműről, tehát valamilyen társadalmilag fontos esemény vagy személy szobor-jellé formálásáról. Ha az ilyen célra szánt szobor nem tudja magára vonni a figyelmet, nem tud valami lényegeset közölni — akkor kár volt felállítani. Persze, ha a köztéri szobor formarendje újszerű, vagy az ábrázolt személy értelmezése eltér a szokványtól, gyakran találkozik a közvélemény egy részének a megnemértésével, sőt néha szenvedélyes vitá­kat is ébreszt. Elég Somogyi József kiváló Szántó Kovács emlékművére utalni: a körü­lötte dúló vita túlnőtt Hódme­zővásárhely keretein, úgy­szólván országos üggyé lett. Lehet, hogy ez a sors vár Se- gesdi György most felál­lított Marx és Enßels emlékművére is, amely Bu­dapesten, az MSZMP KB székháza mellé, a Jászai Ma­ri térre került, tehát ugyan­„Márvány99 — Aranysárga-fekete virágú növény, kiváló takarmány, olaja is felhasználható — ennyit tudtunk eddig a nap­raforgóról. A voronyezsi fa­technikai intézet munkatár­sai kidolgozták annak a tech­nológiáját, hogyan lehet nap­raforgómag héjából építke­zésnél használható lemezeket előállítani. csak nagyszámú „néző” szem­lélheti nap-nap után; részé­vé válik a budapesti város­képnek. Egy tömbben tartott priz- matikus szerkezet a kétala- kos szobor, monumentális nyugalmú figurákkal. Eles, tiszta, tőmondatszerű formák, minden mellékes részlet el­hagyása, mértani rend: ósi vonásai a monumentális plasztikának. Ez figyelhető meg az egyiptomi gránit szobrokon vagy a mezopotá- mi kultúrák szobrászati em­lékein. Valahol itt kereshet­jük Segesdi György kompo­zíciójának formai előképeit is. Ugyanakkor a mértani rend, a kristályos szerkezet hangsúlya korunkra emlékez­tet, a tudomány és technika nagy lehetőségének a korára. Maga a szobrász, Segesdi György egy interjúban így beszél szobráról: — „Három évvel ezelőtt, egy pályázatra készítettem ezt a munkámat. A feladat szépsége, komoly­sága, az elgondolás és meg­valósítás közben mindvégig különleges izgalomban tar­tott. Tudtam: nem formálha­tom meg hagyományosan en­nek a két rendkívüli ember­nek az, emlékművét. Eszmei oldalról közeledtem a témá­hoz, úgy, hogy a megfogal­mazandó gondolat külső meg­jelenése ne legyen általános. Meg kellett tehát találnoní azt a zárt formát és világos szerkezetet, amely szükség­szerűen háttérbe szorítja a külsődleges jegyeket, de még. is felismerhetően mutatja Marx és Engels karakterisz­tikus vonásait...” úzt kísé­relte meg kifejezni Segesdi György összefogott kompozí­ciója, zártplasztikájú szobrá­ban. A szobor most kezdi életét. Tud-e szuggesztív erő­vé válni — ezt csak a jövő döntheti el. Mindenfajta ér­tékelés azonban csak a helyes szándék figyelembevételével történhetik. Sablonos, natu­ralista konvenciók szerint senki se ítélje meg ezt az em­lékművet, hiszen erénye épp az, hogy megpróbált elszakad­ni a túlélt konvencióktól. napraforgóból A lemezgyártó berendezést a Sztarij Oszkol-i olaieyár- ban tervezték. Az első ter­mék 1970 októberében ké-' szült el. Az új építőanyag könnyen megmunkálható,' csiszolható és felhasználható a bútoriparban is. Utánozható vele a malachit, a gránit és a márvány Az ilyen természe­tes színezésű bútor igen mu-j tatós és elegáns,’ _ Németh Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom