Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-05 / 104. szám

1971. május 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASÖINK Két brigád Szocialista brigádunk szerződést kötött a szolnoki Lenin Tsz Törekvés szocia­lista brigádjával. Célunk, hogy a két brigád tagjai kö­zött a kapcsolatot kiszélesít­sük. Vállalásainkat pontok­ban rögzítettük. A Március 15 brigád vál­lalja, hogy a Törekvés- mun­katerületén lévő gépek javí­tását, karbantartását tár­sadalmi munkában segíti. Az üzemben szerzett tapasz­talatainkat átadjuk a Tö­rekvés tagjainak. Felkeres­$ sük egymást munkaterüle­tünkön. s a tapasztalatokat a vegyiművek tiszaligeti üdülőjében megbeszéljük. A két brigád közös kirándulást is tervez. Mindkét brigád egy-egy „összekötőt” jelölt ki. Fe­kete Jánosnak, illetve Annus Jánosnak a feladata, hogy a kápcsolatot a brigádok kö­zött fenntartsa. Március 15. szocialista brigád Szolnok, Tiszamenti Vegyiművek Az első .,születésnap” A Beloiannisz Híradástechnikai Gyár kunhegyest te­lepe április 20-án ünnepelte fennállásának egy éves évfor­dulóját. Ebből az alkalomból a telep több dolgozója is kül­dött tájékoztatót munkaterületéről Ezekből adunk közre ol­vasóinknak. Péter Erzsébet írásából megtudhatjuk, hogy a telepen az alakuláskor semmilyen társadalmi szerv nem működött. Az üzem irányítását a gazdaságvezetés képviselte. 1970. május 27-én huszonhatan alakították meg az I. sz. KISZ alapszer­vezetet, majd júliusban a II. sz. KISZ alapszervezetet, negy­venen. A fiatalok a gépjavító KISZ alapszervezetével közös kulturális programot, kirándulásokat szerveznek. A KISZ-szel körjilbelül egy időben alakult meg a szak- szervezet, amelynek akkor százhat tagja volt. Augusztusban alakult meg a pártszervezet, amelynek nyolc tagja volt, most már tizenöt. Júniusban kezdte el működését a Vörös- kereszt, s máris eredményeket ért el. Hovanecz István üzemvezető a gazdasági eredményekről számolt be- Megírta, hogy a kezdő, százhatvanas létszám az év végére kétszázra emlekedett. Az üzem dolgozói sokszor munkaidő után is benn maradtak, csak hogy a kezdeti le­maradást pótolják. Tizenegy munkabrigád és tizenegy szo­cialista címért küzdő brigád versenyez. Szinte minden bri­gád 100 százalékos teljesítménnyel dolgozik. Korábban sok volt a minőségi kifogás munkájuk ellen, február végére ezt is kiküszöbölték. Juhász Rozália és Lévai Margit a KISZ alapszervezetek életéről, míg Lukács Sándor a kulturális és sport tevékeny­ségről tájékoztatta szerkesztőségünket. Mikor nyit a bolt? Az újtelepiek örömmel , látták, hogy tavaly hozzá­kezdtek a Vörös Hadsereg úton az új üzlet építéséhez. A környéken lakók szinte naponta figyelték, mennyit nő az épület. I?őtt is az, nem is volt vele semmi baj. Te­teje is lett, amelyre rákerül­hetett a májusfa. Aztán az építkezés megállt. Emberek, gépek jönnek-mennek, sü- rögnek-forognak most is a bolt körül, de a munka nem halad egy jottányit sem. A megnyitásról néhány határidő is szárnyra kelt. Egyesek azt beszélték, hogy április közepén lehet majd vásárolni az új boltban, má­sok szerint talán május el­seje lett volna az eredeti nyitási határidő. Mind a két időpont elmúlt. Most már a szóbeszéd sem jósol újabb határidőt. A Vörös Hadsereg út lakói szeretnék, ha végre az illetékesek is hallatnák szavukat: nyilatkoznának a nyitásról. A Vörös Hadsereg út lakói, Szajol Csak a helyi járatokra! Az újságban már kétszer olvastunk a nyugdíjasok ked­vezményes utazásáról. Mi, falusi nyugdíjasok is szeretnénk ezt a kedvezményt igénybe venni, de itt, Jászladányon he­lyi járat nincs, így ezzel nem is lennénk kisegítve. Azt szeretnénk tudni, hogy Szolnokra igénybe vehetnénk-e a kedvezményt. Előfordul, hogy a községben nem tudunk valamit megvenni, amire szükségünk lenne, s ilyenkor jól jönne, ha kedvezményes áron utazhatnánk autóbusszal a megyeszékhelyre. • A közlekedés- és posta­ügyi miniszter rendelkezése szerint május 1-től Buda­pesten és vidéken a helyi közlekedésben a nyugdíja­sok nem dolgozó házastársai is igénybe vehetik a nyug­díjasokra vonatkozó utazási bérletkedvezményt. A nyugdíjas „élettársi” bérlet ára a budapesti vil­lamosközlekedésben havi 20, a vidéki városokban 15 fo­rint. A kombinált villamos­autóbusz bérlet a fővárosban 50 forint, vidéki városokban K. J. Jászladány és a községekben a helyi autóbuszbérlet 30 forint. A nyugdíjasok nem dol­gozó házastársai részére a közlekedési vállalatok — a nyugdíjas és házastársa sze­mélyi igazolványának együt­tes bemutatása esetén ad­ják ki a nyugdíjas utazási igazolványt. K. J. jászladányi olvasónk tehát nem veheti igénybe a kedvezményt, mert mint ír­ta is, Jászladányon helyi autóbuszközlekedés nincs, s a kedvezmény csak helyi já­ratokra vonatkozik. citebßinkhte­Ismerniük kell a díjtételt „A Néplap április 14-i számában Levelezés” cím­mel cikk jelent meg, amely­nek írója lényegében a postai szervek együttműkö­désének a hiányát állapítja meg; a Szolnok 1. számú postahivatalnál feladott kül­földi rendeltetésű leveleire a Budapest 72. számú pos­tahivatal megállapításai alapján pótdíjat kellett fi­zetnie. .. A címére külföld­ről érkező levélpostai kül­demények esetleges portóját is a címzettnek kell megfi­zetnie. Abban a cikkírónak két­ségtelenül igaza van, hogy a felvételi munkahelykezelők­nek tisztában kell kenniük a díjtételek helyes alkalma­zásával. A cikk megjelené­sét követően megvizsgáltam az utólagos díj megállapítá­sok és díjbeszedések körül­ményeit. .. Úgynevezett kö­zönséges levélpostai külde­ményről volt szó... Emiatt a felvevő postahivatalnál nem állapítható meg, hogy a küldemények felvétele al­kalmával a bérmentesítésre mennyi bélyeget használtak fel. Figyelemmel azonban arra, hogy a kicserélő Bu­dapest 72. sz. postahivatal­nál a küldemények díjazá­sát bizottság ellenőrzi, a té­ves díjazásért a Szolnok 1. számú postahivatal érdekelt felvételi munkahelykezelőjét kell elmarasztalni... Az utólagos díjbeszedésre azért kerül sor, mert a Szolnok 1. számú postahivatal szab­ványlevélként díjazott a szocialista országokba cím­zett olyan leveleket, ame­lyek nem feleltek meg a szabványlevélre vonatkozó előírásoknak..... Külföldről érkezett külde­ményeket olyan esetekben portóznak, amikor a hiányzó díjakat a feladótól nem le­het beszedni. Például: az elégtelenül bérmentesített küldeményt levélszekrénybe dobták, a feladó személye nem állapítható meg... Fen­tiek kapcsán a Szolnok 1. számú postahivatalt a díja­zások fokozott ellenőrzésére utasítottam. Dr. Kiss Zoltán üzemviteli igazgatóhelyettes Postaigazgatóság, Debrecen" Megvizsgáltuk A „pletykafalusiak66 panaszáról Szolnokon a IX. kerületben — közismertebb nevén a „Pletykafaluban” — évek óta komoly problémát okoz a talajvíz és a belvíz. Tavaly nyáron például a kerület jó­része hetekig víz alatt állt, egyes házakat még gumicsiz­mában sem lehetett megkö­zelíteni. Azóta a helyzet — legalábbis a Gyík utca la­kóinak szerkesztőségünkhöz küldött levele szerint — nem sokat változott. Többek között ezt írják: „A tanács a helyzet ja. ítása érdekében semmit sem tesz, ^illetve a Végleges rendezés csak évek múlva történik meg, a prob­lémánk egyre súlyosabb lesz- A kerületben és az utcánkban is az utóbbi időben családi házat építők ugyanis okulva a korábban építő háztulajdo­nosok kárán, házaikat már igen magas töltésre, lába­zatra építik, és ennek meg­felelően töltik az utcát is, — nem törődve az alacsonyan fekvő házak sorsával. (Az új házak padlószintje körülbe­lül a régi házak ablakával van egy szintben). Mivel az utcában sem csatorna, sem belvízlevezető árok nincs, — nagyobb esőnél a víz csak a házaink felé talál utat. beomlik a ka­pun, vagy a járdán áll meg. Nem egy esetben a házak lelőtt bokáig ér a víz és amíg a föld be nem szívja áztatja a házat”. 0 A napokban ismét elláto­gattam a „Pletykafaluba” — és az ott látottak bizony nem voltak valami szívderítőek. A Gyík utca 44-es számú házra tábla volt kirakva: ez a ház eladó. A vályogházat egyébként a talajvíz úgy tönkretette, hogy benne lakni életveszélyes lenne. Aki meg­veszi, kénytelen lesz lebon­tani és újat építeni a helyé­be. A 39-es számú házat Ba­logh Jánosék mindössze 10 éve építették — jó magasra — a falak mégis kívül-belül nedvesek, a padló lesüllyedt. S a ház előtt három évvel ezelőtt kiásták ugvan az ár­kot, de ez nem hogy hasz­nált volna, hanem inkább rontott a helyzeten. Most ugyanis áll benne a víz és szépen szivárog a ház alá. Az Orgona út 4 szám előtt ugyanaz a kép: az árokban áll a víz, pontosabban vala­mi meghatározhatatlan színű bűzös lé. Major Istvánék há­rom évvel ezelőtt falaztatták alá a házukat, de most már megint muszáj lesz, ha nem akarják azt, hogy & fejükre dőljön. Az udvar is olyan nedves, hogy a veteményes­kertet még mindig nem tud­ták felásni. Igaz, az Orgona utcában van a zárt csator­na. de Majorék elé már nem ér el. Pedig csak 20—30 mé­terrel kellett volna meghosz. szabbítani.-. Hosszan sorolhatnánk még Vigh Miklós, Sipos Ferenc, Bozső Ferenc, — Abonyi György, Nagy László, Pócsai Imre, Kiss Mihály, özv. Kiss Lajosné és a többiek pana­szát, pontosabban jogos pana­szát. Nehéz lenne azt is ki­számítani, hogy az épületek­ben mennyi kárt okozott a víz. Nem túlzás azt állítaná, hogy azon az összegen az érintett utcákban már zárt csatornát lehetett volna épí­teni. Ennek ellenére az ott la­kóknak néhány dologban még nincs igazuk. Jó néhány he­lyen megoldaná a problémát, ha a ház előtt mindenki ki­ásná az árkot Akinek az épülete alacsonyan fekszik az hajlandó is lenne, de akik új házakban laknak azok nem. Ügy véljük, hogy ennek megértetése nem a mi, és nem is a városi tanács feladata. Äz ott lakók ennyi megértés­sel igazán lehetnének egy* más iránt! Olyan is előfor­dult, hogy társadalmi mun­kában más háza előtt is ki­ásták az árkot, a tulajdonos meg betemette. Nincs igazuk a lakóknak abban sem, hogy „a tanács a helyzet javítása érdekében semmit sem tesz”. Igaz vég­leges megoldást csak az utak csatornázása jelenthet, de a városi tanács eddig is meg­tette azt, amire műszaki és anyagi lehetőségei voltak. Állandó szivattyúállomást lé­tesített a szükséghez mérten esetleg több szivattyú is üze­mel a területen — amely évente több százezer forintba kerül. Tavaly több mint 150 ezer forintos költséggel csa­torna énült a Gólya utcában és az Abonyi úti bölcsődét is bekötötték a csatornaháló­zatba. Ebben az évben a „Pletykafalu” nyugati végé­nek belvízlevezetésére nyílt árok készül. A Kőműves utcát és a 4-es számú utat (Abonyi út) ki­építik, előreláthatóan 1972— 73-ra. Utána mindkét utca belvízlevezető csatornát is kap­Ezek után méltánytalan lenne a tanács elmarasztalá­sa. annak ellenére, hog'- a „Plptvkafaluban” lakók sok. mindenre jogosan panaszkod­nak. A panaszok egy részét azonban meg lehfün“ szüntet­ni ha az ott lakók kicsit más hozzáállást tanúsítanának a saját ügyeik iránt. Zambő ­M JOGI TANÁCSADÓ A főálláson kívüli foglalkoztatásokról A munkaügyi jogszabályok lehetővé teszik, hogy munka­viszonyban álló dolgozóval egy másik vállalat további munkaviszonyt létesítsen. Az ilyen megállapodások meg­kötése akkon indokolt, ha az olyan feladat elvégeztetésére irányul, amelyeknél a dol­gozó munkaideje főállásban nem lenne megfelelően ki­használható. Ezen a terüle­ten tapasztalt helytelen gya­korlat felszámolása érdeké­ben a Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság vizsgálatot folytatott. A vizsgálat meg­állapította, hogy a főálláson kívüli foglalkozatásoknál a vállalatok több esetben nem tartják meg a jogszabályok előírásait, részben olyan munkavégzésre irányuló jog­viszonyt létesítenek, amely a dolgozó munkájával össze­férhetetlen. Összeférhetet­lenség A Mt. 32. paragrafusának rendelkezése szerint tilos olyan második, vagy további munkaviszony, vagy munka­végzésére irányuló egyéb jogviszony létesítése, amely a dolgozó munkájával össze­férhetetlen. A jogszabály az összeférhetetlenség esetei kö­zül kiemeli a felügyeleti szerv dolgozójának foglal­koztatását. Ez a korlátozó rendelkezés vonatkozik a másodállásra, a mellékfoglal­kozásra, de munkaviszonynak nem minősülő egyéb foglal­koztatásokra is. így például díjazás ellenében szakértői, tervezői tevékenység végzésé­re is. E korlátozás alól in­dokolt esetben a vállalat fel­ügyeleti szervének vezetője felmentést adhat. Az összeférhetetlenség ki­emelt esetén túlmenően min­den esetben a vállalatnak kell megvizsgálni, hogy mű­tétién ség lehet adott eset- ség. így például összeférhe­tetlenség lehet adott eset­ben, ha egy vállalatnak azt a dolgozóját, akinek a meg­rendelések elvállalására és teljesítésére befolyása van egy — a vállalattal állandó üzleti kapcsolatban lévő — másik vállalat akarja mel­lékfoglalkozásban alkalmaz­ni. összeférhetetlennek kell tekinteni az olyan mellék- foglalkozás vállalására léte­sített megállapodást is, ami­kor a megrendelés teljesíté­sét a vállalat nem vállalja, de saját dolgozói részére en­gedélyezi, hogy azt mellék- foglalkozásként a megrende­lő vállalat részére elkészít­sék. Azért, hogy összeférhetet­len helyzet ne álljon elő, mind a vállalat, mind maga a dolgozó is felelős. Ezért köteles a dolgozó a vállalat figyelmét felhívni mindazok­ra a körüményekre, amelyek ismerete szükséges annak el­bírálásához, hogy nem áll-e fenn összeférhetetlenség. Ha utóbb kiderül, hogy a máso­dik, vagy további munkavi­szony létesítése összeférhe­tetlen, a munkaviszony léte­sítésére adott vállalati hozzá­járulás érvénytelenné válik. A munkaszerződés tartalma A KNEB vizsgálat tapasz­talatai azt mutatják,- hogy a főálláson kívüli foglalkozta­tásra kötött megállapodások hiányosak. Sok esetben a másodállást és a mellékfog­lalkozást nem különböztették meg egymástól és csupán a másodállást azért nevezik mellékfoglalkozásnak, hogy azért magasabb díjazást fo­lyósíthassanak. Másodállás­nak akkor minősül a mun­kaviszony, ha a dolgozó munkaideje főállásban és másodállásban azonos idő­tartamra esik. Mellékfoglalkozásnak mi­nősül a munkaviszony, ha a dolgozó az elvállalt munkát nem a főállásban töltendő munkaidő alatt, hanem azt követően köteles elvégezni. A jogszabály főáVlás mel­lett csak egy másodállás vál­lalását teszi lehetővé. A mel­lékfoglalkozásnál olyan kor­látozás érvényesül,, hogy a dolgozó összes mumkaideje a 300 órát nem haladhatja meg. Ennél figyelembe kell venni a főállásban végzett munka idejét is. Másodállásban, miután a munkaidő azonos időtartam­ra esik, így ezért a mun­káért csak a másodállás után járó személyi alapbér felét lehet kifizetni. A személyi alapbér megállításánál nem a főállás szerinti besorolást, hanem azt a munkát kell fi­gyelembe venni, amit a dol­gozó a másodállás keretében végez. A folyósított bérnek arányban kell állni a má­sodállásban végzett munká­val, így például heti néhány órai elfoglaltság esetén nem lehet díjazásként kifizetni a személyi alapbérnek a felét, hanem csak az elfoglaltság­gal arányban álló személyi alapbér fele összegét lehet folyósítani. Ezért fontos, hogy a munkaszerződésből megál­lapítható legyen az, hogy a másodállásban vállalt köte­lezettség körülbelül milyen elfoglaltságot eredményez. Mellékfoglalkozás esetén a dolgozó szabadidejében vég­zett munkájáért ugyanolyan mértékű díjazást kaphat, mintha azt rendes munka- viszony keretében végezte volna. Díjazásánál azonban túlórapótlékot elszámolni nem lehet. Dr. Cs. I. Toborzás: csak ingyen Elvesztett helyett sokba kerül az új munkakönyv A munkaviszonyt érintő ren­delkezések kiegészítéséről mun­kaügyi miniszteri rendelet Jelent meg. A kiegészítés — a többi között — kimondja: ha munka­helyváltoztatás esetén az új vál­lalat vállalja, hogy a szerződés­szegés miatt visszatérítendő ősz- szeget a dolgozónak megtéríti, ezt csak a részesedési alap ter­hére teheti. Ugyanez az intézke­dés érvényes, ha a tanulmányi szerződést kötött vállalatnak a dolgozó helyett fizetik vissza az ösztöndíjat. A 11/1971. MüM. rendelet a dol­gozók bérének meghatározására vonatkozóan leszögezi! a szemé­lyi alapbér az alkalmazáskor és az alkalmazást követően egy­éves időtartam alatt nem érhet! el a vele azonos, vagy hasonló munkakörben dolgozó törzsgár- datagok átlagos személyi alap­bérét. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozik az áthelvezett dolgozókra. A miniszteri rende­let szerint a kollektív szerző­dés meghatározhatja az egyéb kivételeket is, ha az új do1gozó az átlagost meghaladó elméleti vagy gyakorlati ismeretekkel végzi munkáját, nyen kivételt tenni azonban olyan dolgozóval nem lehet, akinek munkaköny­vében az előző munkahelyre vonatkozóan „kilépett” bejegy­zés szerepel. Vitás és gyakran megbírált módszert tilt meg a rendelet, amikor kimondja, hogy munka­erő toborzása, vagy munkaerő­nek más módon történő biztosí­tása címén, a vállalat sem saját dolgozójának, sem másnak díja­zást vagy költségtérítést nem fizethet. E tilalom nem vonatko­zik a vállalatnak arra a dolgo­zójára, akinek a toborzás mun­kaköri kötelessége. A munkakönyvek kiállítására vonatkozó új kiegészítés szerint a dolgozónak új munkakönyv esetén 10 forint, az első másod­lat kiállításáért 200, a második és minden további munkakönyv- másolat kiállításáért 600 forint dliat keli illetékbélyegben leró­nia. Ez alól — ha az első muna kakönyv nem a dolgozó hibájá­ból rongálódott vagy semmisült meg — a tanácsok munkaügyi szakigazgatási vezetője felment test adhat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom