Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-30 / 126. szám

1971. május 30. SZOLNOK MEGTEI NÉPLAP 7 Kovalorsxky Miklós: A MAGYAR NYELV HETE ÉS JÖVŐJE A könyv ünnepén Három novelláskötet (Szépirodalmi Kiadó) Coda Gábor: SZELÍD ZSOLTÁROK Aki találomra felüti a könyvet és elolvas egy-két fejezetet, hamar rájön, hogy ezek ugyancsak nem szelíd zsoltárok. Esszék, gondola­tok, csendes meditációk, képzőművészeti apropók,' iro­dalomról „író módra” “• az egyes fejezetek címet: lát­szatra szolid címe, de olvas­va felborul a gondolatok szokványos logikai egyen­súlya, s bár filozófiailag, vagy politikailag minden a helyén van itt, mégsem a megszokott. „S mondá az Ür (aki megint csak én va­gyok) — mondja egy helyen — az Olajfák hegyén, amit Rózsadombnak is neveznek Pesten: ne elemezd a tízpa­rancsolatot, mert mondom Neked, hogy ereje pongyola­ságban rejlik, ezért nem meri senki sem elvetni és ezért nem tudja senki sem követni.” Nem mindig köny- nyű Goda Gábor gondolati szféráját követni az olvasó­nak és az is lehet, hogy ere­je pongyolaságban rejlik, de az biztos, hogy kritikai magatartása nemcsak egy­szerű leleplezése, meglátása, vagy feltárása annak, amit a közelmúlt, a jelen törté­nelmi, vagy kulturális ese­ményeinek sorából kiemelni óhajt Több ennél. Amit ír, szatíra, bárhova nyúl, írói szemlélete, gondolatvitele et­'től nem szabadul és nem is akar. Hitvallása — vagy ahogy ez még kifejezhető — ars poétikája, saját szavai­val: „a szatíra a fejlődés és » haladás legkombattánsabb írói fegyverneme”. Szelíd zsoltárok című kötete ezért nem lehet szelíd és ezért a nálunk ritka — emiatt be­cses műfajban fogant írásai ..szellemileg különösen izgal- -Rias atmoszférát teremtenek. Marosi Gyula: A HÉTSZÁZADIK NAPON Az író a fiatal nemzedék erőteljes egyénisége. Novel­láinak stílusa nem mellbe­vágó. Őszintén szólva ilyen ma a fiatalok stílusa, s ha nem írják, beszélik. Keresi az izgalmat a történetben, de nem hajszolja. -Történe­tei fordulatosak, de nem ez teszi feszültté írásait. Tü­relmetlensége, s az, hogy ez a türelmetlenség állandóan tenni akar. Tettvágya kor­hangulat, a cselekmény szá­lait valahogy úgy kívánja összefogni, hogy utat keres, fiataljai valahol ott tarta­nak, hogy meghatározzák életük célját és értelmét. Még szerelmes fiataljai is kénytelenek felismerni, hogy aíz induló élet számára — emberi önmagukat tekintve — semmi nincs megoldva, minden nemzedéknek élőiről kell kezdeni mindent. De mindez — ha úgy tetszik — még mindig csak szemlélet, alapállás, s nem Marosj írói kvalitásának lényege. Marosi született elemző, szinte ösz­tönösen látja az összefüggé­seket, az emberi kapcsola­tok bonyolultsága feltárásá­nak lehetőségeit. Ezekből a motívumokból építi fel elbe­széléseit Itt válik igaizán fi­gyelemre méltóvá, s mivel úgyszólván kizárólag a máról ír, korszerűsége több annál, mint amit jelenben élő cse­lekményei egyszerűen adnak — korhangulatot tükröz. Urbán Ernő: PÖRBEN A VILÁGGAL Húsz esztendő novelláit tartalmazza a kötet. Az író színes világát tárja elénk — talán jobban, mint regényei­ben. Azt lehetne mondani, ahány írás, annyi világ. Ur­bán kitűnően ért ahhoz, hogy hangulatot és atmosz­férát teremtsen egyszerre aszerint, hogy drámai össze­csapások, szomorú helyzetek, vagy másik végletbe len­dülve derűs pillanatok, vi­dám fordulatok krónikása legyen. Változatosság és kró­nika, ez Urbán írói tartásá­nak egyik alapmotívuma, amely a novellás-kötet ter­mészeténél fogva kiugróan érvényesül ebben az összeál­lításban. E változatosságon belül azonban az alaptétel soha nem módosul. Kerekes Imre Nem könnyű számba venni az évről évre vissza­térő különféle ünnepi vagy üzleti alkalmakat, rendezvé­nyeket. amelyekről lépten- nyomon értesülünk a sajtó­ból, rádióból, tv-ből és har­sány plakátokról. Filmhét, zenei fesztivál, fehér hetek, vasgyűjtő hónap stb., stb. sorj ázásából — bár talán a legfiatalabb és a legkevésbé hangos köztük — kiemelke­dik a magyar nyelv hete. Talán éppen azért nem volt szüksége dobverésre, nem kellettek melléje kikiáltók, mert a nyelv — önmagáért beszél. Nevetséges nagyképűség volna, ha az öt évvel ezelőtt megindult kezdeményezésnek máris valami fél-jubileumát ülnénk, de 1971. mégis jelen­tős év a mozgalom eddigi rövid történetében. Tavaly vetődött fel ugyanis a javas­lat: tegyük országossá a ma­gyar nyelv hetét, amely mint a Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat budapesti Kos­suth Klubjának rendezvénye vált ismertté és népszerűvé. Hogy hatókörét szélesítsük és hatékonyságát növeljük, első próbaként az idén két központban, Budapesten és a 700 éves fennállását ün­neplő Győrben párhuzamo­san zajlottak az előadások és rendezvények, április 18—25. között. Győrből pedig elő­adók szálltak ki Magyar­óvárra, Sopronba és Halászi községbe. Ha nem is ilyen sorozat-terjedelmű szerve­zettségben, de egy-két elő­adás erejéig más városok is — főként azok. ahol egyetem vagy főiskola működik — részt kérnek a nyelvhét esz- méltető-tudatosító munkájá­ból, így pl. Debrecen, Eger, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Szombathely. S ami bizonyos tekintetben örvendetes: a vi_ dék érdeklődése — talán a kezdeményezés újdonsága miatt — versenyzett a bu­dapesti közönségével, sőt né­hol túlszárnyalta. Az előadások, megbeszélé­sek tárgysorát a rendezőség évről évre különös gonddal, úgy állítja össze, hogy egy­behangolja a tudományos színvonalat. a gyakorlati hasznosságot, a közönség igényét és az időszerűséget. A témák cserélődése egyút­tal biztosítja azt is, hogy a nyelv rendszerének, életé­nek és használatának min­den lényeges kérdése sorra kerüljön. Nyelvészeink lelke, sen és lelkiismeretesen vál­lalkoznak a tudománynép­szerűsítés feladatára, öröm­mel élve az alkalommal, hogy kiléphetnek a szakma szűk köréből, s az eszmecse­re hangján szólhatnak egy szélesebb, érdeklődő és fogé. kony közönséghez. Az ilyen alkalom egyúttal a szaktu­domány életközelségének és gyakorlati értékének próbája is. A sajtó kitűnő segítsé­get nyújtott a magyar nyelv hetének előkészítéséhez, fo­lyóiratbeli ankétsorozattal a nyelv jelenéről és jövőjéről, több oldalas nyelvművelő melléklettel, vezércikkel és lelkes méltatással. A hét elő. adásairól és eseményeiről az országos lapok és a vidéki sajtó egyaránt hírt adtak, a napi program rendszeres közlésével, beszámolókkal, riportokkal. A rádióban pe­dig az Édes anyanyelvűnk naponta elhangzó ötpercein kívül négy hosszabb előadás is sorra került A magyar nyelv hetét Bu­dapesten a Kossuth klubban dr. Köpeczi Béla, az Akadé­mia főtitkárhelyettese nyitot­ta meg. Deme László beve­zető előadása korszerű kér­dést tárgyalt: milyen szük­ségszerű hatással van, nyelv­re és nyelvészetre a tudomá­nyos-technikai forradalom; Ennek mintegy kiegészítése­ként Szépe György a nyelv- tudományi irányzatokról adott történeti áttekintést. Pedagógus célú és hasznossá­gé volt Bakos József előadá­sa a tanári beszéd retoriká­járól. azaz helyes és hatásos voltáról, de ez a téma min­denkit érdekelhetett, aki nyilvánosság előtt kell, hogy felszólaljon, előadjon, s ilyen alkalom vagy szükség egyre többször adódik a társadal­mi életben. Grétsy László a jugoszlá­viai magyarság nyelvi hely­zetéről és problémáiról szá­mol be. Színezte a progra­mot a ..Nyelv, sugárzó anya­nyelvem” című irodalmi est, amelyen Lengyel Dénes be­vezetőjével költők és írók vallomásait adták elő neves színművészek. Hagyományos és népszerű vitaalkalma a magyar nyelv hetének a nyelvhelyességi ankét, amely az idén, nyomatékos jelentő­séget kapott Aczél György­nek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bízott, sága főtitkárának felszólalá­sával. A győri ünnepi he­tét Lőrincze Lajos nyitotta meg. Deme László és Szépe György Budapesten is meg­tartott előadása mellett Éder Zoltán régi nyelvészetünk dunántúli fellegvárairól be­szélt, Lőrincze Lajos az ame­rikai magyarság anyanyelvi állapotára vonatkozó tapasz­talatairól számolt be, Wacha Imre pedig a magyar nyelv zeneiségét elemezte. A magyar nyelv hetének győri műsora külön súlyt kapott azzal, hogy egybekap­csolódott a szép magyar be­széd hatodik országos döntő­jével. E nagyszerű verseny­ben hazánk középiskolásai vesznek részt a győri Kazin- czi Gimnázium kezdeménye­zésére, s immár hagyomá­nyosan a rába-parti város­ban rendezik meg a döntőt, amelyen ez idén is a hat leg­szebben beszélő diák nyert Kazinczy-emlékérmet és ju­talmat. * ■ Ossxegexre az idei nyelvhét eredményeit és ta­nulságait, először is megál­lapíthatjuk, hogy a kezdemé. nyezésnek a vidékre való ki- terjesztése igen hasznos volt: új, friss rétegek érdeklődését keltette föl a nyelv ügye iránt, ezt az utat tehát to­vább kell szélesítenünk. Elő­ször is azért, mert az ország­ban négyszer annyian élnek, mint Budapesten, s a vidék nyelvi és művelődési hely­zete bonyolultabb, több ne­hézséget vet föl. így például azt a zavaró kettősséget, hogy a nyelvjárás természe­tes közege és a sajtóból nyomtatásban, a rádióból, tv-ből, filmekből pedig élő­szóval áradó köznyelvi ha­tás keveredik az emberek­ben. Hasonló zavart vagy inkább megoszlást, okoz so­kak nyelvhasználatában a munkahely hivataloskodó- közéleti sablonjainak meg­szokása; a legtöbb ilyen em­ber szinte két nyelven be­szél: másként „hivatalosan”, a nyilvánosság előtt és más­ként „magánemberként”, családjával, barátaival. A vidék zártságát és elszige­teltségét feloldotta a társa­dalmi és technikai fejlődés, de a művelődéssel szükség­szerűen kialakuló nyelvi egységre való átmenet előké­szítése, a kiegyenlítődés, se­gítése, majd az összhang megteremtése az iskola, az anyanyelvi oktatás és a nyelvművelés közös felada­ta. E munkában csak vissza­térő emlékeztető, számvető és célkitűző alkalom a ma­gyar nyelv hete: egy állan­dó és eleven, egész életün­ket átható törekvés jelképe. Hogy ezt az eszméltető sze­repet legjobban betöltse, ja­vasolhatnánk — éppen a vi­dékre való tekintettel — hogy lebonyolítását vállalja teljes egészében a rádió és a televíózió. Ez valóban orszá­gossá tenné a magyar nyelv hetét, de nem pótolná a he­lyi viszonyokhoz és igények­hez igazodó előadásoknak, a közönséggel való személyes kapcsolatnak, s az élőszó ere­jének hatását. A központi rendezvények, valamint a sajtó, rádió, tv bevonása^ mellett arra kell törekedni a jövőben, hogy — összefogó irányítással, s az irodalmi körök, színpadok közreműkö­désével — minél több helyen szervezzék meg a magyar nyelv hetét, vagy akár csak napját. Remélhetőleg min­denütt akad lelkes magyar­tanár, tevékeny TIT-vezető, megértő kultúrház-igazgató. aki kezébe veszi a kezdemé­nyezést. ILYEN EZ A KRÓNIKA BÜNTETÉS Az ausztráliai Perthben egy Grispin nevű tolvajt 2 évi fogházbüntetésre és húsz botütésre ítélték. A bíróság szerint az ítéletet nyírfavesz- szővel kellett végrehajtani. Mivel Ausztráliában nem nőnek nyírfák és Grispin ügyvédje nem egyezett bele, hogy az ítéletet más vessző­vel hajtsák végre, más meg­oldás nem lévén, Londonból rendeltek nyírfavesszőket. A kívánt — törvényesen előírt — nyírfavesszők repü­lőgéppel néhány napon be­lül megérkeztek, és eleget tehettek az igazságszolgálta­tás kódexekbe lefektetett előírásainak... ÖLTÖZKÖDÉSI GONDOK A dúskeblű Morgana Ro­berts, az Egyesült Államok Atalanta államában éL A rendkívül csinos, huszonkét éves lánynak legnagyobb problémája az öltözködés: dekoratív keblei miatt nem tud magának készruhát vá­sárolni. Panaszát a minap elmon­dotta újságíróknak is. Ami­kor Morgana fényképe meg­jelent a lapokban, hét kész­ruhagyár felajánlotta, hogy díjmentesen készít számára ruhákat — természetesen különleges mérete szerint... VÁLÖOK A bécsi bíróság elfogadta Katerina Emié válókerese­tét. A fiatalasszony azért in­dított válópert férje ellen, mert kis lakásukban sem több, sem kevesebb, mint 1417 különféle nagyságú és fajtájú kaktuszt nevelt. HOLDNADRÁGOCSKA Az Apollo-vállalkozás és a Hold meghódítása Ameri­kában és a világ más orszá­gaiban a gyárosokat és a ke­reskedőket is „megihlette”. Houston egyik fehérnemű­gyára például „űrhajós-nad- rágocskákat” bocsátott for­galomba — hárommillió dol­láros befektetéssel. A férfi alsónadrág a „Bolygópálya”, a női nadrá- gocska pedig „A Csend óceánja” nevet kapta, és ólyan anyagból készült, amely mosás után két és fél perc alatt megszárad... ELLOPOTT LEVÉLPAPÍR Ismeretlen tettesek ellop­ták Margit angol hercegnő monogrammos levélpapír­készletét, és borsos áron el­adták a turistáknak. A le­vélpapírok segítségével jó néhány amerikai művészeti és közéleti személyiséget ug­rattak be. A kiválasztottak Angliába érkezésükkor hercegnői mo­nogrammal ellátott levelet kaptak, amelyben Margit nevében köszöntötték őket brit földön és a hercegnő estélyére hívták meg: frakk­ban, estélyi ruhában, kitün­tetésük átvételére. A Scotland Yard eddig még nem tudta elfogni a tolvajokat... ANGYALHULLÁS A velencei Santa Maria Della Salute bazilikán is meglátszanak asz idő nyomai, díszítései lehullanak, a gya­logosok életét veszélyeztetve. Ezért a templom elé a kö­vetkező szövegű táblát állí­tották: VIGYÁZAT! ANGYALOK HULLANAK! HALA Egy San Francisco-i ügy­véd három nőt keres, akik számára szép örökséget ha­gyott ügyfele, John Hart­man. Hartman valamikor mind a három hölgyet fele­ségű] kérte, de azok kikosa­razták. Most — ha megtalálják őket —, örökösei lesznek a férfiúnak, aki ez úton kí­vánta leróni háláját, amiért nyugodt és békés életet biz­tosítottak számára... TELL VILMOS TÁRSASÁG Vincenne városkájában már több évtizede működik a Teli Vilmos Társaság. Tagjai szombatonként jönnek össze, hogy megvitassák mi­lyen csizmát viselt védnökük és milyen fajtájú lehetett az alma, amelyet fia fején ke­resztüllőtt. A társaság tagjai minden tavasszal, egyszer nyíllövé­szetet rendeznek Teli Vilmos példájára — de nem asz 6 módján. A fiú, akinek a fe­jén célpontul szolgáló, mű­anyag-alma áll, golyóálló maszkot visel, ami nyugta­tóan hat a nyilazó lövészek idegeire... GOMBÖCBAJNOK Walter Lessing köztiszte­letben álló müncheni polgár 36 és fél gombócot evett meg 45 perc alatt az idei gombócevő versenyen. Tel­jesítménye révén az első számú bajor nemesi sport — a gombócevés — 1971. évi bajnokának kikiáltották. CSÓKTUDOMÁNY Nicolas J. Perella, a kali­forniai egyetem professzora 56 oldalas tudományos mun­kájának a címe: A csók szentsége és szentségtörése. Perella tanulmányozta a csók jelentőségét a nyugati civilizációban a korai ke­resztény időktől kezdve a reneszánsz és a barokk kor­szakon keresztül a mai na­pig. Elemzése szerint a csók szimbóluma terjedelmes: az egyszerű szimpátiától az áruláson, a szexpótláson ke­resztül eljut a lélekátvéte- lig... Tallózta: Révész Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom