Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-28 / 124. szám
8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. május 28. Kettőből egy nagy Garancia tíz községnek — Épít, javít, új termékeket gyárt, szó. gáltat ást nyújt a húsz éves Tiszafüredi Járási Építő- és Vegyesipari Ktsz Augusztusban lesz húsz éve annak, hogy a mai építő- és vegyesipari szövetkéz zet egyik jogelődje Tiszafüreden megalakult. A tervek szerint az alkotmány ünnepén emlékeznek majd meg a jubileumról. A nagyközségben azonban eredetileg két ktsz működött, s az egyesülésükből jött létre a mai nagy és tehetős szövetkezet, amely a tiszafüredi járás egy sor településén szolgálja tevékenységével a közjót, a lakosság érdekeit. Ezért a két évtizedes múltra való emlékezés, a történeti visszapillantás is két közösség indulásának, fejlődésének felidézése. Mező- gazdasági Felszereléseket Gyártó Ktsz néven alakult 1951. augusztus, 5-én az a jogelőd, amely már a következő esztendőben egymilliós termelési értéket állított elő, s amelynek tizennégy alapító tagjához már 51-ben további tizennyolcán csatlakoztak. Főként az építő, az asztalos és a vasas szakmabeliek rugaszkodtak neki lendületesen az indulást követően. Jó kezekben volt a vezetés Fodor János kovács, akkor húszévesen állt az alapítók 'közé, akik — mint mondja — elsősorban az anyagellátási gondok megoldásának lehetőségét várták a szövetkezéstőL Eleinte bizony nem egyszer a fizetésükről is lemondtak a közös javára, gyarapítására. Ilyen áldozatok révén jutott a nélkülözhetetlen anyagiakhoz a szövetkezet, amelynek alapítói kezdetben saját műhelyeikben dolgoztak. A kőművesek először a Kispál tábornok nevét viselő iskolában végeztek átalakítást, majd gátőrházat építettek Poroszlón. Bacsu Lajos viszont a Szolgáltató Ktsz egyik alapító tagjaként a szövetkezésük előzményéről is szólt A cipészek Füreden már 1951 előtt is munkaközösségben dolgoztak. Tapasztalataik voltak már az összefogás előnyeiről, amikor a ktsz megalakítására 1951. június 6-án tizenhatan — köztük más szakmabeliek is — elhatározták magukat. Szilágyi Mártont választották elnökükké, aki jelenleg a szövetkezet pártalapszerve- zetének titkára és a szolgáltató részlegek, meg a labdavarrók üzemvezetője. Mindkét szövetkezetben már kezdettől fogva jó kezekbe került a vezetés, amelynek posztjain nem volt gyakori személycsere az első időkben sem. A szolgáltatók közül Gyerő András fodrász, csakhamar OKISZ-iskolára került, amelynek sikeres elvégzése után Tolna megyébe helyezték, s ott már hosszabb ideje ő a KISZÖV elnöke. A mezőgazdasági felszereléseket gyártók elsőként Csizmadia Gábort, majd Varga Józsefet választották elnökükké. A taglétszámuk nőttön nőtt, s évről évre többet is termeltek. (1953- ban például negyvenötén másfél millió, 1954-ben pedig ötvenketten már kétmillió forint értékben.) Ezt a szövetkezetei az ellenforradalom sem ingatta meg, tagjai csorbítatlan hűséggel kitartottak a közös ügy mellett. Közülük csupán két órás kisiparos vált ki és önállósult. A szolgáltatóknál viszont már a Nagy Imre nevéhez fűződő 1953-as politikai változás is felszította a széthúzás szellemét. Akkor a fényképészek és a női szabók léptek ki, 1956-ban pedig a fodrászok hagyták ott a közösséget, amelynek tagjai Cipész Ktsz néven dolgoztak tovább. Az ellenforradalom után már kereskedelmi megrendelésre készárutermelést is folytattak. Ennek és a méretes cipőkészítésnek az értéke az 1957—60 közötti években elérte a másfél millió forintot, Emellett a lakosságtól kapott különféle javítási megrendeléseknek is eleget tettek. Úton az egyesüléshez Nagyrészt a lakosságnak dolgozott a mezőgazdasági felszereléseket gyártók szövetkezete is az 50-es évek első felében. Az évtized derekán már túljutottak a kétmilliós termelési értéken, s a létszámuk is folyton gyarapodott. Az ellenforradalmat követő esztendőben a korábbinál is nagyobb fejlődés révén, szám szerint nyolcvanan, 3 millió forint termelési értéket állítottak elő. Erre a következő évben — ugyanannyian — félmilliós „ráadást” produkáltak, mgjd 1959-ben nyolcvanötén négymillió forint értéket termeltek. Az akkor szerveződött mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek különösen sok munkát végeztek az építők. Tehénistállókat, magtárakat, dohánypajtákat emeltek a helybeli Hámán Kató és a tiszaörvényi Dózsa Termelőszövetkezeteknek. Ám, a ktsz más szakmabeli dolgozói is minden lehetséges módon segítségükre voltak a fiatal tsz-eknek, ipari munkaigényeik teljesítésében. Ezekben az években saját soraikban is jelentős szervezeti megszilárdulásról, s a tudatformálásban is számottevő eredményekről tanúskodik a krónika. Megmutatkozott ez a társadalmi tulajdon, a közös vagyon megbecsülésének fokozódásában és a bizonylati fegyelem erősödésében. de több más tekintetben is. Aligha túlzás azt állítani, hogy az 1960-as év ötmillió forintos termelési értéke szintén erre vall — azt nyolcvannyolc szövetkezeti tág produkálta. 1961-ben erre megintcsak — azonos létszám mellett —- félmilliós „ráadás” következett. Ekkoriban, de méginkább 1962—63-ban már érlelődtek az egyesülés feltételei a másik ktsz-szel. A kislétszé- mú cipészeknél ez idő tájt csökkent a munkaellátottság, de több más tényező is közelítette egymáshoz a két szövetkezetét. A közérdek diktálta az egyesülést, amelyet a félévi mérleg elkészültekor, 1963. július 1-évél mondott kí a két ktsz tagsága. Tiszafüredi Járási Építő és Vegyesipari Ktsz néven dolgoznak együtt azóta is. Elnökük Bíró Károly lett. — (őt már 1960-ban erre a posztra állította a közakarat a mezőgazdasági felszereléseket gyártóknál, akik egyébként aztán a szakmai összetételüket jobban kifejező Vegyesipari Ktsz nevet is felvették.) Felújíthatiák a személyi szolgáltatást Már az 1963-as év fejleményei is amellett szóltak, hogy helyes volt a két szövetkezet egyesülése. A létszám ezáltal százra nőtt, a termelési érték pedig 7,4 millió forintra. Ugyanakkor újbóli felvételüket kérték az 1956-ban kivált fodrászok, s így az ő szakmájukban a szövetkezet felújíthat^ a személyi szolgáltatást. Később ezt nagymértékben kibővítette. Olyany- nyira, hogy ma már a székhelyén kívül a járás több községében is a lakosság rendelkezésére áll. Az egyesülés után a legnagyobb fejlődést a vasipar érte el. Különféle alkatrészeket gyártott ez a részleg, s 1965-ben egymillió forint értékben exportra is termelt. A külföldi piacra nem önállóan, hanem a Diósgyőri Gépgyárral kialakított termelési kooperáció révén jutottak el á ktsz gyártmányai. Ez az együttműködés nemcsak az exporttal hozott nagy hasznot a szövetkezetnek. — Szakmai-műszaki tanácsadással éppúgy segítette a DIGÉP a tiszafüredieket, — mint jó néhány vasipari gép kedvezményes áron történt átengedésével. — Ekkoriban gyorsult meg az a folyamat, amelynek során a ktsz volt kovácsai lakatosokká képezték át magukat Az igényesebb, gazdaságosabb termékgyártás jelentős hasznot, nyereséget is hozott a szövetkezetnek. Ennek ösz- szege 1965-ben 637 ezer forint, a következő évben pedig már egymillió 374 ezer forint volt miközben a termelés összértéke megközelítette, majd túl is haladta a tízmillió forintot. Ezáltal lényegesen javultak a ktsz anyagi lehetőségei is, amelyeket a műszaki bázis növelésére, a műszaki gárda kialakítására és az adminisztrációban is képzettebb szakemberek alkalmazására igyekezett hasznosítani. Az 1966. évi eredményeiért megkapta a megye kiváló kisipari szövetkezete címet. Ma gépészmérnök irányítja a vasipari részlegeket. Közelebbről a forgácsolók, a lakatosok és a mérleglakatosok munkáját, akik a központi telephelyen, valamint az autó- motorjavítókét is, akik az Alkotmány úton,, a ktsz leendő új telephelyén épült üzemben dolgoznak. A központban. (Somogyi Béla ut 54.) levő vasasok tavaly 14 millió forint értékben gyártottak a DIGÉP kábelsodrógépeihez leadóállványokat, ezekhez csévéket és cséveki- emelő gépeket. Az idei kooperációs tervük több mint 15 milliós előirányzatot tartalmaz, és már a jövőre szóló DIGÉP-megrendelést is számon tartanait a szövetkezetben. A vasasok egyébként két saját termék kísérleti típusát is előállították. A Boci— 231 jelű háztáji fejőgépet a Mezőgazdasági Kiállításon is bemutatták. Ugyanott az OKISZ-pavilonban, de már korábban a BNV-n is találkozhattak a látogatók a ktsz TLS-jelű pneumatikus asztali présgépének prototípusával, amely jelenleg minősítés alatt áll. A fejőgép szintén minősítésre vár, s mindkettőnek a sorozatgyártása, majd az értékesítésük is csak akkor kezdődhet el, ha valamennyi követelménynek megfelelnek. Tény azonban, hogy az érdeklődés máris naw irántuk. Ha szabad azt mondani, külön világ a mérleglakatosoké. — A segédmunkással együtt heten vannak, s Nagy Miklós Vezetésével a Rekord néven működő szocialista brigádjuk — már háromszor lett a megtisztelő cím birtokosa. A mezőgazdaságnak állat-hídmérleget éppúgy készítenek, javítanak, mint kereskedelmi mérlegeket vagy a lakosságnak piaci mérleget. A hitelesítést végző Állami Mérésügyi Hivatal mértékhitelesítő kirendeltsége tavaly dicséretben részesítette őket a hibátlan munkájukért. A raktárossal és az ad- .minisztrátorral együtt, csupa fiatalok, tizenegyen dolgoznak az autó-motor javító üzemben. Van köztük motorszerelő, autóvillamossági szakmunkás és karosszéria- lakatos is. Tavaly több mint egymillió forint Volt az árbevételük. Lakossági és közületi megrendelésre egyaránt javítanak gépkocsit, mntorkerékoárt, sőt garanciális javítást is vállalnak külföldi motorkerékpárokra. Partnerei a GELKÁ-nak is A garanciális iavítások dolgában egyébként a szövetkezet rádió-televízió- és háztartási géö-iavító részlege is jeleskedik. A GELKÁ-val kötött több éves szerződés alapján Kétszintes magánlakás: az építőrészleg munkája Tiszafüreden. Hatan az alapítók közül: Szilágyi Márton üzemvezető és a pártszervezet titkára, Silye György nyugdíjas (emellett d olgozik is), Bacsu Lajos, a cipész-reszleg vezetője es ta- n ács tag (a tanács községpoli tikafi és ellátási bizottságának elnöke), I'oaor Janos rais- tárvezető, Körösi János fák táros és Fodor Kálmán föd rász. A labdavarró részlegben dolgozó asszonyok közül Tóth Mihályné, Kovács Sándorné, Bakos Lászlóné és Tomko- vits Sándorné. a járás 10 községében végeznek garanciális és fizetőjavítást. Hetenként szervizkocsival gyűjtik be a hibás készülékeket és gépeket, amelyeket ugyanúgy szállítanak vissza, de amit lehet, a helyszínen is megjavítanak. A hat szerelővel dolgozó rész-, leg a szövetkezet árbevételét tavaly 1.2 millió forinttal növelte. Az építőrészlegnek a szakiparosokkal együtt most 75 dolgozója van. Legfőbb munkájuk a kislakásépítés, amelynek gépesítésére tavaly a KTA—I. alapból félmillió forint szövetkezeti támogatást is kaptat Sok új létesít, mény dicséri a munkájukat Alighanem a legszebb a néhány hete megnyílt Tisza—II Áruház, amelynek az elődjét, a Tisza—I-et is ők építették, illetve alakították ki egy más rendeltetésű épületbőL Annyiban kapcsolódik az övékéhez az asztalosrészleg munkája, hogy a ktsz építkezéseihez szükséges nyílászáró szerkezeteket ott gyártják. TÜZÉP-megrendelésre szintén készítenek nyílászárókat Ugyancsak a részleg 11 dolgozója készíti azokat a ládákat is, amelyeket a DIGÉP-nek gyártott vasipari termékek exportcsomagolására használnak fel. Árutermelést folytat a labdavarró részleg, amelyben két férfi és tizenkét nő -dolgozik. Évi 8—10 ezer labdát készítenek, -másfél- millió forint értékben a Triál nagykereskedelmi vállalat megrendelésére. Ifjúsági futball, labdákat például csak ők gyártanak az országban, emellett medicinlabdát, női kézilabdát és meccslabdákat is készítenek. — Van még a ktsz-nek kútfúró részlege, címfestője, üveges, képkere- tezője. További nagy terület a szolgáltatás, amelynek fejlesztését elsődleges feladatnak tekinti a szövetkezet. Személyi szolgáltatást nyújtó fodrász részlegeik a székhelyen kívül Tiszaszent- imrén (női, férfi), Tiszaszől- lősön (női, férfi), Tiszaigaron (női, férfi), Nagyiványon szintén női, férfi szakmában dolgoznak. Tiszafüreden két férfi és egy női fodrászatuk van, s a közelmúltban kozmetikai szalont is nyitottak; Az itt dolgozók jobb elhelyezése végett betársult a szövetkezet 1 millió 160 ezer fo_ rinttal egy új szolgáltatóhéz építésébe, amely ha elkészül, 10—10 női és férfi fodrász- munkahelyet. valamint három munkahelyes kozmetikai szalont működtet. A lakosság részére dolgodnak a Tiszafüreden. Tisza- szentimrén, Tiszaszőllősön és Tiszaigaron működő cipészrészlegeik, amelyek méretes cipőkészítést és lábbeli-javítást végeznek, s e tekintetben Nagyivány és Tiszaörs lakossági igényeit is kielégítik. Formálódik a jövő A III. ötéves terv időszakában mintegy 10 millió forinttal növelte termelését a ktsz. Tavaly ennek az összértéke 27 millió forint volt. öt év alatt — ipari tanulók nélkül — a dolgozók létszámú mintegy százzal növekedett. Emelkedett az egy dolgozóra jutó termelési érték, s ezáltal a termelékenység, amely különösen a tíz év előttihez képest mutat nagy feilödést. Ezalatt ugyanis több mint másfélszeresére nőtt. További számadatokkal Is jellemezhetnénk a közösség gyarapodását, amely a 511, ötéves terv időszakában is folytatódik. Ennek feltételei sok tekintetben még nem tisztázódtak, ezért a pontos tervkészítés is várat magára. Szó van például arról, hogy a DIGÉP-pel folytatott termelési kooperáció keretében a miskolci nagyüzem segítséget nyújt a szövetkezetnek — megfelelő szerződéskötés esetén — új üzemcsarnok építéséhez. Ezáltal nagy lépést tehetnek majd előre az új telephely kialakításában. Az építőipari géppark fejlesztésére az ÉVM-hez adott be pályázatot a szövetkezet, 900 ezer forintos támogatás elnyerésére. A megyei tanácstól Is szolgáltatásfejlesztési alapot igényelt az épületkarbantartás növelésére. Ugyanakkor nagyszabású vállalkozást jelent az a pályázat, amelyet most dolgoznak ki évi 100 ezer üzemóra teljesítményű autószerviz létesítésére. Ehhez a KPM részéről, a ktsz saját erejéből és a szövetkezeti közös fejlesztési alapból biztosítják aa anyagiakat. Ha a szerviz megépül, annál a helybeli ÁFÉSZ iS falatozó-büfét ki-» ván létesíteni. Szolgáltató egységeiket ia fejleszteni kívánják az új tervidőszak alatt. Tiszaszől- lősöii. Nagyiványon terveznek ilyen beruházást más szövetkezeti szervekkel közösen, Megpályázták a me-; gyei tanácsnál a rádió-televízió és háztartási gépjavító műhelyük bővítését az alap- terület, a műszerpark éa szervizkocsi beszerzése tekintetében egyaránt 1974—75-; ben egy-egy millió forint támogatást kapnak olyan fejlesztésre, amelynek révén a dolgozói létszámot tovább növelhetik, A „követelés“ Ilyen módon, ennyiféle anyagi összetevőből formálódik a jövő, amely nagyrészt a fiataloknak épül. A ktsz összlétsZámának kétharmada — szám szerint vagy 200 ember — még a 3o éven aluli korosztályhoz tartozik. Az idősebbek hagy megbecsüléssel szóltak róluk, ök „követelték ki”, hogy ezek a sorok is okvetlenül illessék elismeréssel a fiatalokat. Több tekintetben növelték, öregbítették ugyanis az ifjak a ktsz jó hírét. Azon túl, hogy a nagy többségük jő hozzáértéssel látja el napi munkáját, ott vannak a köz javát elősegítő mozgalmak élén. Népes KlSZ-szerveze- tük mozgósítja őket. A soron következő Választásokon 3 alapszervezet és egy csúcsvezetőség létrehozását tervezik a nagy létszámra való tekintettel. Tavaly különösen a Tisza II. vízlépcső építésén tartott kommunista szombatok, vasárnapok alkalmával tanúsítottak derekas helytállást. Ezért a megyei KlSZ-bizott- ságtól emlékplakettet, az előző évben pedig a járás legjobb KISZ-szervezeteként dicsérő oklevelet és tárgyju- talmul egy magnetofont kaptak. A nagyközségben is több sikeres kezdeményezésük volt. sokan kitűnő eredményt értek el a Szákma Ifjú Mestere mozgalomban éís több sportsikerrel is büszkélkedhetnek. Egy sző, mint száa Jól nevelődik soraikban — szakmailag és politikailag egyaránt — az utánpótlás, amely méltóképpen folytatja az elődök, az idősebbek által megkezdett ügyet, kiteljesít. ve a szövetkezésben rejlő gazdag lehetőségeket'
