Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-28 / 124. szám

1971. május 28. SZOLNOK OTKOTKI NÉPLAP 3 Fazekas Péter szombathelyi mérnök tervei szerint épült fel az ország első köralakú lakóháza Vasváron. A ház esztétikusságán kívül más előnyökkel is rendelkezik: a köralakú kiképzés lehetővé teszi, hogy még az északi fekvésű lakások is napfény hez jussanak. (MTI fotó — Kovács Sándor felv. — KS) 4 textilipar fejlesztése A textilipar negyedik öt­éves tervének kulcskérdésé­ről. a vállalati tervek hom­lokterében álló rekonstruk­ció beindulásának tapaszta­latairól tájékoztatta csütör­tökön a textilipari dolgozok szakszervezetének központi vezetőségét dr. Bakos Zsig- mond, könnyűipari minisz­terhelyettes. A jó kezdeményezéseken kívül a miniszterhelyettes az indulásnál tapasztalható néhány nyugtalanító jelen­ségről beszélt. Elmondotta például, hogy az 1971-re ki­jelölt rekonstrukciós sza­kaszhoz 800 millió forintot saját erejükből kellene a vál­lalatoknak biztosítaniok. Ed­dig azonban ennek az ösz- szegnek csupán egynegye­dét tudják — különböző okok miatt — e célra for­dítani. A MEDOSZ klubvezetőinek I. országos találkozója A szabadidő kulturált el­töltésének lehetőségeit te­kintve az állami gazdaságok, gépjavító állomások, erdé­szetek, vízügyi vállalatok dolgozói meglehetősen hát­rányos helyzetben vannak. Munkahelyeik általában tá­vol esnek a lakott terüle­tektől, sokan élnek közülük munkásszálláson, nehezen tudnak bekapcsolódni a kul­turális élet folyamatába. A Mezőgazdasági és Erdé­szeti Dolgozók Szakszerveze­te tudatában van ennek a problémának, s különösen az Utóbbi években határozott erőfeszítéseket tett, hogy változtasson az áldatlan ál­lapotokon. Egyre több mű­velődési házat hoztak létre, és kiváltképp a közösségi szellem kialakítására igen alkalmas klubélet fellendí­tését szorgalmazzák. A MEDOSZ-nak jelenleg 320 klubja van az országban, de ezek közül lényegében csak 180 működik tervszerű programmal. A klubok több­ségénél a személyi feltételek hiányoznak ahhoz, hogy a művelődés és szórakozás igazi otthonai legyenek. Ezért határozták el, hogy a jövőben rendszeresen meg­rendezik a klubvezetők to- vábbképzés-jellegű országos találkozóját. Erre első alka­lommal megyénkben került sor Tiszasülyön illetve Szol­nokon. A tiszasülyi művelődési házba aiz ország minden ré­széből sereglettek a ME­DOSZ klubvezetők. Zalától a Nyírségig. A továbbképzés első előadója Padisák Mi­hály volt, a Magyar Rádió Ifjúsági Osztályának mun­katársa. Rendkívül szelle­mesen és gyakorlatiasan is­mertette meg a klubvezető­ket a szellemi társasjátékok igen sok változatával. Utá­na Bőgel Józsefné. az Or­szágos Népművelési Intézet munkatársa a klubok köz­életi szerepéről tartott igen sok jó ötletet kínáló beszá­molót Az első napi szak­mai témák befejezéseként Bencsik Máté, a MEDOSZ- központ munkatársa és Nagy Lajos, a tiszasülyi művelő­dési ház igazgatója a kor- zerű szemléltetés módszeré­ből tartottak igen jól sike­rült bemutatót. A nap romantikus hangu­latú estével végződött. A Ti- sza-parti halvacsora után Dinnyés József, a pol-beat műfaj legjobb hazai képvi­selője saját szerzeményű dalaiból adott elő tábortűz mellett. Másnap az országos klub­találkozó a klubvezetők ta­pasztalatainak megvitatásá­val folytatódott Szolnokon, a Ságvári Endre művelődési Központban. Szebeni István- né, a MEDOSZ agitációs és propaganda osztályának ve­zetője zárszavában igen hasznosnak értékelte a ta­lálkozót. Mintegy a további munkára való biztatásul je­lentették be végezetül a klubvezetőknek. hogy a MEDOSZ az idén 180 ezer forintot fordított azoknak a kluboknak a támogatására, amelyek legjobban szerepel­nek a Kiváló Ifjúsági Klub cím elnyeréséért indított pályázaton. (sz) Kincsünk a melegvíz Tegnap ülést tartott a Hidrológiai Társaság szolnoki csoportja. A tanácskozáson a hévizek felhasználásáról volt szó. Sárközi János, a VÍZIG hidrogeológusa ismer­tette hazánk termikus tér­képét. Elmondta, hogy szinte az egész Magyarország te­rülete gazdag melegvizű for­rásokban. Az igazgatóság területén különösen Tisea- kécske környéke van nagyon kedvező helyzetben} ahol 42 C fok feletti melegvíz tör fel a földből. A kedvező adottságok ellenére a hévíz­nek sem gyógyító hatását, sem energiáját nem hasz-. náljálc ki eléggé. Mészáros Pál, a Víz- és Csatornamű Vállalat főmér­nöke többek között hazánk fürdőkultúrájáról azólt. A lakosság 75 százaléka jelen­leg nem rendelkezik fürdő­szobával és ez a tény meg­A Petőfi Emlékbizottság Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács élőnkének vezetésé­vel csütörtökön ülést tar­tott Megtárgyalta a bizott­sági tagok, az állami és tár­sadalmi szervek által készí­tett, továbbá egyes szemé­lyek által beküldött javasla­tokat. örömmel állapította meg, hogy a Petőfi Sándor születésének 150. évforduló­Í ára való felkészülés széles ;örben megmozgatta a hazai társadalmi ' özvéleményt és külföldön '•< isszhangot kel­tett. határozza a tisztasági, für­dők hálózatának fejlesztését. Barna Gábor a városi ta­nács főmérnöke a hévizek és gtz urbanizáció kapcsolatát fejtegette érdekes előadásé­ban. A termálvíz olcsó, gaz­daságos energiahordozó, más­részt a munkaidő csökkené­sével az emberek a mező- gazdaság által elhagyott te­rületeken mind gyakrabban veszik majd kezükbe a kerti szerszámokat pihenés, fel­üdülés céljából. Ehhez a hétvégi kikapcsolódáshoz vi­szont víz kell. De a létesülő mammut- városok távfűtését is bizto­sítaná, a zöldövezetek klí­máját pedig nagyszerűen szabályozhatná a termálvíz, etzért kell üdvözölni, hogy el­készült Szolnok megye me­legvíz hasznosításának táv­lati terve. A bizottságban széleskörű vita folyt, a művészeti szö­vetségek, a bizottság tagjai Újabb javaslatokat, fel­ajánlásokat tettek, értékes gondolatokkal gazdagította* a jubileumi ünnepségekre vonatkozó elképzeléseket. A vitában felszólalt Losonczi Pál, Orbán László, Illyés Gyula, Kazimir Károly, Bel­esik István, Nádasdy Kál­mán, Pándi Pál. Garam- völgyi József, Farkas Ferenc, Somogyi József, Darvas Jó­zsef, Berek Katalin és Such János. 125 éves a gyulai kórház 125 évés a gyulai megyei kórház, az Alföld egyik leg­régebbi egészségügyi intéz­ménye. A jubileum alkalmá­ból csütörtökön háromna­pos ünnepségsorozat kezdő­dött, amelyre az ország minden tájáról érkeztek or­vosok, egészésgügyi szak­emberek. A jubileumi ünnepségek a városi tanács dísztermében rendezett országos közép­káder konferenciával kez­dődtek. Az elnökségben he­lyet foglalt többek között dr. Pesta László, az ország- gyűlés jegyzője, az ország- gyűlés egészségügyi és szo­ciális bizottságának elnöke, dr. Darabos Pál, az Orvos- Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára, Enyedi G. Sándor, az MSZMP Békés megyei bi­zottságának titkára, a párt- és a' társadalmi szervek szá­mos képviselője. A vendégeket dr. Sonkoly Kálmán, áz Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszerveze­tének megyei elnöke kö­szöntötte. Ezután dr. Vidó István, a gyulai városi ta­nács elnöke, dr. Sáró And­rásnak, a 125 éves kórház igazgatójának átadta a ..Gyula városért” jelvénvt és oklevelet. Dr. Darabos Pál az egészségügyi közép- káderek id Sszerű problé­máit ismertette, dr. Riskó T’bor, az orvostudományom doktora „Emberi tényezők a munkaszervezésben”, dr. Sas Mihály, az orvostudo­mányok doktori pedig „A nő társadalami helyzete nato- jainkban” címmel tartott előadást. Ülést tartott a Petőfi Emlékbizottság Lehet gazdaságosan is Növelik a cukorrépa vetésterületet i% újszászi Szabadság; Termelőszövetkezetben Megyénkben is évről évre kevesebb területen termesz­tenek cukorrépát. Igaz, hogy a termésátlagok ugyanakkor nőttek. A cukorrépa ter­mesztési kedv csökkenésének legfőbb oka a hiányos gép­ellátás és ezzel összefüggően a nagy kézi munkaigény. Is­mert, hogy a mezőgazdaság­ban dolgozók száma minden évben csökken, s így a cu­A cukorrépa termelő gaz­daságok egy-egy cukorgyár körzetéhez tartoznak. Az új- szászi Szabadság Termelő- szövetkezet a Mátra-vidékj Cukorgyár bázis gazdasága. Három éve fokozatosan 100 holdanként növelték a ve­tésterületüket. Az idén 350 holdon termesztik a cukor­répát. Hogy miért, erre Bá­tyai János főagronómus vá­laszolt: — Népgazdasági érdek, hogy minél több cukrot gyártsanak a cukorgyárak, tehát sok cukorrépa kell. Eh­hez kapcsolódik a mi érde- künK, hogy területegységen­ként nagyobb jövedelmet ér­jünk el. Ezt termelőszövetke­zetünkben a cukorrépa ter­mesztése biztosítja. Az elmúlt három évben a leggazdaságo­sabbnak bizonyult. Réti cser- nozjom talajunk, gépellátott­Tavaly 700 vagon répát szállítottak a cukorgyárnak. A termelési folyamatok gé­pesítésével és vegyszeres gyomirtás alaalmazásával mi­nimálisra csökkentették a két kézi munka szükséges­ségét korrépa termesztéshez szük­séges munkaerő nem áll egyes gazdaságok rendelke­zésére. A termesztés-techno­lógiai hiányosságok, szaksze­rűtlenség és nem utolsósor­ban a kedvezőtlen talajadott­ságok is hozzájárulnak ah­hoz, hogy több termelőegy­ségben gazdaságtalan lett a cukorrépa termesztése. Ságunk és termesztési mód­szereink, valamint a Mátra- vidéki CuKorgyárral megte­remtett kapcsolatunk lehető­vé tette ezt. — Kapcsolatunkban egyre inkább vertikális integrációs törekvések tapasztalhatók. A gyár segítségünkre van új, modern, nagyteljesítményű gépek beszerzésében. Ameny- nyiben ezeK megvásárlásához tsz-ünk hitelt igényel, úgy a kamatját a gyár megtéríti. — Biztosítják részünkre a dra- zsírozott. egycsíráj ásított ma­got. A különböző vegyszerek költségeinek 19 százalékát megtérítik. Az idén száz bi­ka hizlalásához - szüKséges Urabettn-tápot is juttattak gazdaságunknak. Mi pedig egyre nagyobb területen ter­mesztjük a cukorrépát és az új 5 éves terv végére már 500 holdon díszük e fontos ipari növény. — A tőbeállítást kellett csak hagyományos kapálás­sal megoldani — mondta a főagronómus. — Egyelésre alig volt szükség, mivel 90 százaléKban egy növény kelt egy magból. A gyomirtást NATa Piraminnal és Beto­nallal végeztük, valamint NDK sorközművelő kultivá- torokat használtunk. A beta­karításhoz is rendelkezünk gépekkel. így történt, hogy a 700 vagonös termést 29 nap alatt 9 erőgéppel, 17 dolgo- zóns képes volt betakarítani. Egy mázsa répa megtermesz- téséhez csupán 30 perc mun­kaidőt fordítottunk. A lendület töretlen ebben az évben is. A termésátlagot növelni szándékoznak. Ehhez jó talajerőutánpótlásról már gondoskodtak, 300 mázsa is­tállótrágya mellett 140 kiló hatóanyagú műtrágyát szór­tak le holdanként. Nagy gon­dot fordítottak a helyes tő­beállításra. Most a második gépi Kapálás után 55—56 ezer növény zöldül egy-egy hol­don. Új francia gyártmányú betakarítógépet vásárolnak és így a tavalyihoz képest 4 dolgozóval és 1 erőgéppel csökkentik a betakarítás kézi és erőgép szükségletét. Még jó szervezéssel a munkater­melékenységet is fokozzák, ezer vagon termés betakarí­tását (a tavalyi átlagtermés­sel számolva) az idén annyi idő alatt szeretnék elvégezni, mint a múlt évben a 700 va­gonnyit. Várják az csőt A cukorrépa igen fejlett. A kéthónapos növények már a 16—17. levelüket hozzák. — Három hete nem volt a területükön eső — mondta Bátyai elvtárs. — Még most sincs baj, de az elkövetkező két hét időjárása meghatáro­zó lesz — nemcsak a cukor­répa — de minden növény terméseredményére. Ha ka­punk mintegy 30 milliméter csapadékot, akkor remény­kedünk a nagy termésben. _ M i már csak az esőt várjuk... Cs. I. Integráció a cukorgyárral Egy mázsa répa — SO pere munkaidő Diáknapok, viszontlátásra! Fésületlen gondolatok Eger után Elült a harci zaj, befeje­ződött a négynapos csatáro­zás. Az ostromló sereg el­vonult a vár alól, folytató­dik az élet tovább... A tegnapi csaták hősei, neves és névtelen új egri csillagok ma, holnap, holnap­után iskolapadok fölé gör­nyednek újra. Tanulnak, vár­ják, vigyázzák az új csatát. Eger vagy Gyula ? Hosszú időn keresztül e* a kérdés foglalkoztatta me­gyénk majd valamennyi diákügyben érintett, s ér­dekelt vezetőjét. Valljuk t>e őszintén. Erkel Ferenc sző­kébb hazája sokáig kedve­sebbnek tűnt, s minden el­képzelhető eszközzel, valós és valótlan akadályozó egri tényezőket sorolva igyekez­tünk nvélbeütni az újabb városcserét Nem sikerült, és most tulajdonképpen há­lásak vagyunk ezért. Eger­ben megtaláltuk számítá­sainkat, Eger végre otthon­ná vált. Azt hiszem már maga ez a tény kétségtelenné teszi mostani, sorrendben har­madik egri részvételünk si­kerét, eredményességét. Az elemző, részletező értékelés a bizonyára kissé elfogult és sokszor talár, túlontúl szigo­rú hang csupán azt a célt szeretné szolgálni, hogy Két év múlva hasonló hangulat­ban. temérdek új élmény- nvei gazdagodva búcsúzhas­sunk újra a fesztivál szín­helyétől. Köztudott, hogy a diák­napok rendezvénysorozaté három fő területre tagozó­dik. Az első és egyik leg­fontosabb a művészeti cso­portok és a szólisták via­dala. Sok kitűnő teljesítmény Kétségkívül a legfontosabb megállapításunk ez kell, hogy legyen. Mind' a vers- és prózamondók, mind a hang­szer-, illetve énekszólisták versenyében — sorolhatnám a műfajokat tovább — olyan összecsapások szemtanúi le­hettünk, hogy a legkénye­sebb. legigényesebb ízlésűéit kategóriájába tartozó ér­deklődők is pirosra tapsol­hatták tenyerüket. Külön öröm nekünk, hogy ebben a rendkívüli mezőnyben me­gyénk képviselői kitűnőén helyt tudtak áüni. A tisza- földvári Hajnóczy József gimnázium diákszínpadának teljesítménye például azt hiszem sokáig emlékezetes marad minden néző száma­ra. A sok dicséret mellett természetesen nem felejt­kezhettünk el néhány két­ségkívül negatív jelenségről sem. A „felnőtt” öntevékeny művészeti mozgalom, majd valamennyi hibás jelenségét — bizonyos egyoldalúság, itt- ott helytelen rivalizálás — itt éreztük apróban. Nagy volt az egyes versenyzők, különösén az egyes Csopor­tok közötti színvonalkülönb­ség. s bizony sokan megfor­dultak itt az olyanok közül, akiknek nem lett volna sza­bad tovább jutniok a me­gyei színvonalversenyekről, már csak a maguk igazi ér­dekében sem Pályózatdömping Igen, a másik legfonto­sabb terület a nyolc kateg& riába osztott pályázatok és kiállítási tárgyak versenyére, talán soha nem látott meny- nviségű pályamű érkezett Olyan sok, hogy meghaladta a feldolgozók erejét és ide­iét. Így fordulhatott elő, hogy számos jobb sorsra é demes munka elkallódó: t, néhány gyengébb pedig dia­dalt aratott. Hasznos tanács kozások Beismerem, hogy minim lis lelkesedéssel vártam :i diáknapok harmadik, de k >• rántsam sorrendi utol'í részének lefolyását. Túls í - sósán direktnek, erőlteteít- nek éreztem a Vitát, afféle hivatalos tanárhozzászó.lások sorozatát vártam. Kelleme­sen csalódtam. A tanácsko­zások az egész rendezvény- sorozat egyik legérdekesebb, legizgalmasabb részei vol­tak. s elsősorban a diákok jóvoltából. Díjak és díjacskák Befejezésül egy pár szót a résztvevők jutalmazásáról, és így óhatatlanul ismét a Zsűriről is. Arany, ezüst és bronzérmekért folyik á verseny. De mennyiért f Volt úgy, hogy egy tizenöt fős műfaj, öt arany, öt ezüst és öt bronzot osztott és volt úgy Is, hogy kettőt—kettőt csupán. v így hát nines más kíván­ság, minthogy újra, s jobbra (még jobbra!) találkozzunk két év múlva Egerben. Diák-; napok, viszontlátásral i Hérosz DezsS

Next

/
Oldalképek
Tartalom