Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-26 / 122. szám

1971. május 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 JOGI TANÁCSADÓ Házadómentesség LVASÖINK Wjty Mozgalmas napok a Dimitrovban A Dimitrov Tsz-ben a na­pokban rendeztük meg a kö­zös gazdaságban dolgozó munkásőrök találkozóját, amelyen a munkásőr-felesé- gek is részt vettek. Az ün­nepségen Mátyus Imre, a tsz párttitkára méltatta a mun­kásőrök társadalmi tevékeny­ségét, hangsúlyozva a tavalyi' árvízvédelemben tanúsított helytállásukat. Ezt követően Szilvási István, a tsz elnöke huszonhárom munkásőmek pénzjutalmat adott át. Ugyancsak néhány nappal ezelőtt a művelődési terem­ben találkoztak a szövetkezet azon tagjai, akik már húsz éve — sokan közülük nyug­díjasán is — folyamatosan dolgoznak a közösben. Fehér asztal mellett emlékeztek a két évtized küzdelmeire, eredményeire. Az ünnepsé­gen részt vettek a párt, a tanács és a tsz területi szö­vetség képviselői is, majd a tsz elnöke ötvenhat termelő­szövetkezeti tagnak nyújtot­ta át a törzsgárda jel vény arany fokozatát és az ezzel járó ezer forint pénzjutalmat. Fási Miklós Karcag M?ií «gy élvezem én a strandot.,.” 1. MÁV nyugdíjas vagyok, talán ezért szeretek legjob­ban a MÁV strandon füröd­ni. Az idén azonban mind­járt az első napokban meg­lepetés ért. Tavaly ugyanis 7 forintot fizettem egy ka­binért, az idén felcsapták lo­re. Ezen kívül bosszantó, hogy a kabinkulcsért 10 fo­rint betétet kérnek. Remélhetőleg a medencék vizét sűrűbben cserélik majd. mint kezdetben. Május 17-én, hétfőn ugyanis képtelen vol­tam roegfürödhi, olyan pisz­kos volt a víz. A pénztárosnő szerint az egyik medencében szombaton, a másikban va­sárnap cserélték a vizet. Szinte hihetetlen, hogy egy nap alatt ennyire elszennye­ződik a víz. b. r; Szolnok Május 16-án a karcag-be­rekfürdői gyógy- és strand­fürdőben voltam. Meglepőd­tem a fürdő tisztaságán, az udvarias kiszolgáláson. Min­den dolgozón fehér köpeny volt. így kalauzolták a ven­dégeket. Zöld pázsit, renge­teg virág mindenütt. Sokkal több pihenő pad, mint az előző évben. Bővült a játszó­tér is. Egyszóval: sokat fej­lődött, szépült a fürdő. Ennyi jót nem sorolhatok viszont az ellátásról. A kony­ha kitűnő, csak május 16-án éppen még egyetlen asztal sem volt „készenlétben”. Két-három felszolgáló szor­goskodott a vendégek között. Tíz is kellett volna. Fagylalt csak délelőtt volt. Délre elfo­gyott a sör is. Kávé, süte­mény, hűsítő ital nem volt. A cukrászda 12-kor bezárt, s csak három óra múlva nyi­tott ki. Addig — ahogy mon­dani szokás — a fű sem nőtt. Vass Edit Salgótarján Vass Edit levele május 18- án érkezett szerkesztősé­günkbe. Azóta a legérdekel- tebbektől, a fürdővendégek­től már kedvezőbb híreket is kaptunk. Az ugyancsak sal­gótarjáni Gazdaghegyi Éva a kulturált környezetet dicséri május 25-én érkezett levelé­ben. Mészáros Gyula ócsai gépészmérnök így írt: ...az ÁFÉSZ messzemenően gon­doskodott ételekről, sültek­ről és hűsítő italról; Sört is egész nap lehetett kapni... Balatoni kirándulást tervez­tünk, de úgy döntöttünk, hogy helyette Berekfürdőre megyünk-. érdemes felke­resni. JfT' .Vasárnap, hétfőn közlekedik'; l i Az ű] menetrend életbelépésével állítólag megszűnik a 7720-as számú vonat, amely Szentesre naponta 4,17-kor ér­kezett eddig. Igen sokunkat kellemetlenül érint ez az intéz­kedés. főleg a katonákat, akiknek emiatt egy nappal meg­rövidül a szabadságuk. Szolnokról ez a vonat 2,25-kor indult. Most az új menetrend szerint már este 8 óra körül el kell indulnunk, hogy időben szolgálati helyünkre érjünk. Katonáskodnak közöttünk vasutasok is. Ök azt mondják: úgy „számolják” a vasútnál a vonat kihasználtságát, hogy hány jegyet adnak ki rá a közbeeső állomásokon. Hát az erre lévő kis falvakban éjszaka valóban nem sokat, de a szerelvény ettől függetlenül rendszerint — bármilyen napon jövünk is —. tele van „hasszútávú” utassal. Amikor meg a nyírségi dolgozók is jönnek a szegedi olajmezőre, alig van hely. így egyáltalán nem áll fenn a kihasználatlanság. Deák Lajos Szentes Megjegyezzük, hogy a kér­déses vonat közlekedtetését nem szüntette meg a MÁV teljesen. Szombatról vasár­napra, és vasárnapról hét­főre virradóra utazhatnak rajta aa emberek. (A szerk.) Védjük is meg parkjainkat! Városunk évente több mint három és félmillió forintot fordít parképítésre, fenntarr tásra. Több ezer forintot köl­tünk fásításra. Negyven parképítő munkásunk nehéz fizikai munkával, csákány­nyal, gépekkel igyekszik a törmelékes grundolcból kul- túrterületet kialakítani. Saj­nos, sokszor éppen azok gá­tolják munkájukat, akiknek érdekük lenne a szép ottho­nok rendezett környéke, por­talan, füves területek és ját­szóterek védése. A park, míg átadásra nem kerül, építkezési terület, csak éppen nem fenyeget senkit balesetveszély, ha rajta jár. Hát tapossák is rendületle­nül a frissen felásott, beve­tett, beültetett területet, ki gyalog, ki kocsival. Az embe­rek kifogásolják a még hasz­nálatra át nem adott játszó­terek fekete salakját, de a fo­cipálya kerítésoszlopát kitö­rő ifjakat már nem figyel­mezteti senki... Hisz ha át akarják adni a parkot, úgyis újból kell csinálni (Kolozs­vári — Gárdonyi út). Kell a park, de minden áldoztvál- lalás nélkül! Víz nélkül nem kel ki a fűmag, de a lakás- szövetkezet tagjai felhábo­rodnak, ha a lépcsőházra kö­tött utcai kerti csapról lo­csol munkásunk. Mert' az ő vízfogyasztásukat növeli, ta­lán 5—10 forinttal is havon­ta. (Eáy András lakásszövet­kezet.) Persze, nemcsak ilyen van. A Szántó úti magasház lakói tömlőt kértek és rendszeresen locsolják a ház elé ültetett fákat, cserjéket, füvet; a sa­ját mérőjükre kapcsolt csap­ról. A Mátyás király úti la­kótelepen tavaly naponta lo­csoltak a lakók. Remélem, az idén is megteszik ezt. Kö­szönet nekik érte. Minden 'új lakótelepnek megvan a parkterve. Az épü­letek között levő terület köz­terület. Kár, hogy egyesek ezt nem veszik figyelembe; sok fáradsággal házikertecs- kéket alakítanak ki saját íz­lésük szerint. Bármennyire is sajnáljuk, ha odaér a parképítő brigád, a terv sze­Tűrhetetlen bánásmód’ címmel lapunk április 10- én megjelent számában írt munkatársunk a jászberényi erdészetnél lévő visszássá­gokról, amelyet a jászberé­nyi járási-városi NEB vizs­gált az erdészet fizikai dol­gozóinak bejelentése alap­ján. Munkatársunk akkor így írt: Az ügy tengeri kígyó­vá vált, több mint három­éves előzményekre tekint vissza. Rengeteg időt, ener­giát lehetett volna haszno­sabb célokra fordítani, ha akkor a jászberényi erdé­szet vezetője, majd a Nagy­kunsági Erdő- és Fafeldolgo­zó Gazdaság vezetői határo­zott intézkedéseket tesznek az erdészetnél uralkodó tűr­hetetlen állapotok felszámo­lásáért .” Cikkünkre dr. Fehér Ká­rint dolgoznak embereink. Amennyiben igényelnék, szí­vesen tartanék egy meghatá­rozott időben és helyen — hetente is, ha kell — tervis­mertetést, ahol megfelelő szaktanácsot is adnék a ker­tészkedni kívánóknak. És akkor a tervbe illeszkedő maradandót alkothatnának, melyről társadalmi munkala- . pót is állíthatnánk ki. És nem kerülne sor vitára, haragra... Hesz Jánosné parképítés és park- fenntartás vezető Szolnok járási NEB, valamint a gaz­daság igazgatójának hatás­körébe tartozó ellenőrzés ta­pasztalatai alapján Hajdú János kerületvezető erdész ellen — a mulasztások és visszaélések miatt — fegyel­mi eljárás indult A gazdaság igazgatójától kapott tájékoz­tatás szerint a határozat ér­telmében Hajdú Jánost és 528 forint kártérítés meg­fizetésére kötelezték. Az ellenőrzés elmulasztása miatt Csőke Pál erdészetve­zető és Jancsa János mű­szaki vezető fegyelmi bünte­tésként igazgatói megrovást kapott. A vizsgálatok egyéb . ta­pasztalatait is figyelembe vé­ve, a gazdaság igazgatója a. belső ellenőrzés hatékonysá­gának fokozására, a munka- fegyelem további megszilár­A közelmúltban megjelent 18/1971. Korm. sz. rendelet és annak végrehajtása tár­gyában megjelent PM ren­delet módosította a házadó­kedvezményről szóló rendel­kezéseket, melynek lényege­sebb részeit összefoglalva az alábbiakban. ismertetjük: Házadó alá esik minden állandó és ideiglenes jelle­gű épület. Házadó szempont­jából épületnek kell tekin­teni : a földön elhelyezett vagy a földdel szilárd össze­köttetésben álló falazat és tetőzet által határolt, zárt egységet alkotó építményt; a felépítmény nélkül földbe, vagy sziklába épített pin­cét, jégvermet és más ha­sonló létesítményt. Nem esik házadó alá a lakókocsi és a sátor, továbbá a hor­dozható, vagy összerakható 1 évnél rövidebb időtartam­ra felállított üdülés célját szolgáló építmény. Mentesek a házadó alól: a magyar állam tulajdoná­ban álló épületek, a termelő- szövetkezetek és a társadal­mi szervezetek tulajdoná­ban álló épületek. Az adó- mentesség kiterjed a vízgaz­dálkodási társulat tulajdo­nában álló épületre is. Mentesek a házadó alól vallás felekezetek tulajdoná­ban álló templomok és ima­házak céljaira szolgáló épü­letek, vasutak és közforgal­mi közlekedési vállalatok épületei, mező- és erdőgaz­daság céljára szolgáló gaz­dasági épületek, tanintéze­tek épületei, sportházak, köz­területen hatósági engedély alapján felállított elárusító bódék, a lakás céljára nem alkalmas és csak ideiglenes menedékhelyül szolgáló kunyhó és fürdőfülkék, a személyi tuljadonban álló épületek közül a kézműipar űzésére szolgáló műhelyek. Az adómentesség szempont­jából kézműiparosnak olyan kisiparost kell tekinteni, aki a saját műhelyében iparjo­gosítvány alapján, túlnyomó részben kézierővel állít elő ipari terméket, illetőleg vé­gez az ipar körébe tartozó javítást, vagy szolgáltatást, de vásárolt áruk forgalom­ba hozatalával nem foglal­kozik. Az olyan kézműipari műhely, amely egyben la­kás céljára is szolgál, to­vábbá az olyan műhely, amelyben vásárolt kész árut, illetőleg anyagot is árusítanak, adóköteles. A kézműipar űzésére szolgáló műhely csak abban az eset­ben adómentes, ha azt a tulajdonos, vagy házastársa saját maga használja. Az állampolgárok, vagy lakásfenntartó szövetkezet tulajdonában álló lakóházak közül: 25 évig teljes adómentes­ség illeti meg az állami esz­közökből megvalósult taná­csi értékesítésű, valamint a telepszerű és egyedi több­szintes lakóházakat; 15 évig teljes adómentes­ség illeti meg az említettek alá nem tartozó családi la­kóházakat. Az adómentesség csak akkor engedélyezhető, ha a használatbavételhez vagy a végleges fennmara­dáshoz az építésügyi hatóság az engedélyt megadta. A 25, illetőleg 15 évi teljes adómentesség megilleti a lakóház részeként az ahhoz tartozó telken későbbi idő­pontban emeletráépítéssel, tetőtér beépítéssel vagy tol­dalék építkezéssel létesített új lakószobát és más helyi­séget is, feltéve, hogy a használatbavételi engedély­hez kötött ilyen építkezés esetében az építésügyi ha­tóság használatbavételi, vagy végleges fennmaradási en­gedélyt adott. Az adómentes­ség kiterjed a lakóház vala­mennyi helyiségére bérbe­adás esetében is. Az építésügyi hatósághoz a használatbavétel engedé­lyezése iránt benyújtott ké­relmet az adómentesség el­nyerésére irányuló bead­ványnak is kell tekinteni. Az építésügyi hatóság a lakóház használatbavételi engedélyé­nek 1 példányát minden esetben köteles megküldeni az épület fekvése szerinti illetékes tanács végrehajtó bizottsága egységes szakigaz­gatási, illetve pénzügyi szak- igazgatási szervének. Lakás- fenntartó szövetkezeti épü­let esetében az adómentes­ség elnyerése iránti kérel­met a lakásfenntartó szövet­kezet igazgatósága köteles az adóügyi csoporthoz elő­terjeszteni. A kérelemhez csatolni kell az alakuló köz­gyűlési jegyzőkönyv 1 pél­dányát. Helyi tanácS végrehajtó bizottsága, az Országos Ta­karékpénztár, a tanácsi ház­kezelési vagy ingatlanokat kezelő egyéb állami szerv által az állami tulajdonban álló házingatlanok közül ál­lampolgár részére elidegení­tett lakóházakat 5 évig tel­jes adómentesség illeti meg. Az adómentességet a helyi tanács végrehajtó bizottsága, az OTP, illetve az elidegení­tést lebonyolító szerv által megküldött, a lakóház el­adására, vagy cseréjére vo­natkozó adásvételi, — illető­leg csereszerződés alapján az adóügyi csoport — a szer­ződés megkötése napját kö­vető hónap 1. napjától szá-, mított 5 évi időtartamra ha­tározattal engedélyezi. Ha a szerződést később bármely okból felbontják, vagy az érvénytelenné válik és a la­kóházat az elidegenítést le­bonyolító szerV újból elide­geníti az 5 éves teljes adó- mentességet a lakóház után az újabb vevő részére is en­gedélyezni kell. Az adókedvezmény szem­pontjából üdülőépület az ál­landó lakás céljára nem szolgáló nyaraló és hétvégi ház is. Dr. T. I. Ismét a képeslapok díjazásáról így nem lesz kész! Tavaly, s már az idén is több újságban olvastam, hogy a 4-es főútvonal átépítése 1971-re befejeződik. Örültem a hírnek, és vártam, hogy majd tavasszal nagy erővel meg­indul a munka. Sajnos, csalódtam. A törökszentmiklósi tégla­gyár előtt például majd három hete „kibányászták” a földet egy méternyi mélységben a kockakő mellett. A gödör azóta is úgy van. Még jó, ha száraz idő van és az úttestről letérni kényszerülő járművek nem merülnek el a sárban. Nem hiszem, fiogy ilyen munkatempó mellett az év végéig eljutnak a 4-es főútvonal korszerűsítésével Ksújszál- lásig. Véleményem szerint a nyári hónapokban két műszak­ban kellene az utat építeni, így jobban kihasználhatnák a nagyteljesítményű gépeket is. Legalább 200—300 méter út­nak kellene elkészülnie naponta ahhoz, hogy az idén Kisúj­szállásig „érjenek” az útépítők. Ezzel szemben Törökszent- miklós és Kisújszállás között még egy méter sem készült el. K. T. Törökszentmiklós így talán meggyorsulna a munka... Fegyelmi, kártérítés — s elbocsájtás? roly, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium sajtóosztályának vezetője vá­laszolt. Íme: £... A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium megvizsgálta az ügyet.:; A Május 16-i lapjukban ol­vastam a ..Gyáravatás Jász- fényszarun” című 'cikket. — „...az idén százezer műbőr kalapot gyártanak... 80 ezret exportra... 35 tonna nyúl­szőrt dolgoznak fel...” Tehát majdcsak lehet már válogatni! Félek, hogy én mégsem találok majd esetleg megfelelőt. Eddig ugyanis dítására, valamint a jó kol­lektív szellem javítása ér­dekében további intézkedé­seket tett. A vizsgálat ered­ményével és az azt követő fegyelmi eljárásokkal a járá­si NEB is egyet ért” hiába kerestem Szolnokon, Budapesten. Nem különlege­set keresek, csupán szélesebb karimájút már vagy két éve. Most azonban már remény­kedem. A 35 tonna nyúlszőr­ből 2—3 tonnát esetleg széles karimájú kalapokra szán­nak... Péter Pál Szolnok Lapjuk április 6-1 számá­ban fizetett hirdetést tettünk közzé a képes levelezőlapok és üdvözlőkártyák díjazásáról. Április 21-én „Se többet, se kevesebbet” címmel, M.. Gy. aláírással rövid észrevételt közölt a lap e témára vonat­kozóan. Az észrevétellel kapcsolat­ban tájékoztatom Önöket ar­ról, hogy a képes levelezőla­poknál nincs ún. szabvány­méret. Kedvezményes díjjal szállítja a posta a 8,5 x 13 cm-nél nem kisebb és a 10,5 x 15 cm-nél nem na­gyobb méretű képes levele­zőlapokat. Megítélésem sze­rint egy propaganda jellegű hirdetésben a fent közölt mérethatárokat nem lett vol­na célszerű közzétenni, mert az nehezen jegyezhető meg és alig mond valamit a hir­detést olvasónak. Úgy vélem, a mérethatárok közlése he­lyett sokkal célszerűbb tájé­koztatást adott a hirdetés a „szokásos méret” megjelölés, sei. Ami az üdvözlőkártyák postai díjait illeti, egyet kell értenem azzal a megállapí­tással, hogy az eléggé szöve­vényes. A kapcsolatos ren­delkezéseket vizsgáljuk, és amint sor kerülhet a belföldi postai díjak módosítására, erőfeszítéseket teszünk an­nak érdekében, hogy az üd­vözlőkártyák díjazása is egy­szerűbbé váljon. Dr. Tordy László KPM Postafőosztály Budapest Most már reménykedem i l i

Next

/
Oldalképek
Tartalom