Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-26 / 122. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Ára: 80 fillér XXII. évf. 122. sz. 1971. május 26., szerda. Nem lesz a fejlődés elől elzárt terület Mit kap a közeljövőben a „munkásnegyed9i? Megnyílt a CSKP XIV. kongresszusa Szolnokon a déli iparterü­let közé ékelt lakótelepen élők már a tanácstagi jelölő­gyűléseken nagyon sok problémát vetettek föl, ami egyáltalán nem volt vélet­len. A városnak ugyanis ez a munkáslakta része nem tartozik a nagyon fejlett te­rületek közé. A lakókat ter­mészetesen nagyon is érdek­Riválő magyar művészek vendégszereplésével július I7-től augusztus 21-íg 16 előadást tartanak az idén a Szegedi Szabadtéri Játé­kokon. Opera, balett, prózai bemutatók mellett daljáték, folklór műsor is szerepel a programban, amely iránt országszerte nagy az érdek­lődés. Több tízezer jegyet már elővételben megvásá­roltak. A dómtéri előadások mel­lett gazdag szórakozási lehe­tőséget nyújt a városba lá­li, hogy az elkövetkezendő időkben mit várhatnak. Ezért volt érdekes tegnap az a beszélgetés, amelyen a tanácstagok, párttagok kér­déseire válaszolva Barna Gábor, a városi tanács épí­tési és közlekedési osztályá­nak vezetője ismertette á lakótelep fejlesztési tervét togató vendégeknek a sze­gedi ünnepi hetek sok más rendezvénye is. Ezek prog­ramját a városi tanács vég­rehajtóbizottságának keddi ülésén összegezték. Többek között 14 kiállítás nyílik. A képzőművészek nagy sereg­szemléjét ígéri a múzeum képtárában nyíló Szegedi Nyári Tárlat A Kárász ut­cai bemutató teremben „Ti- szatáj” címmel nyílik majd képzőművészeti kiállítás. A szegedi fotószalonban rendezendő kiállításra az problémáit a Görbe-érnél pedig 17 millió forintos költ­séggel csatorna, átemelő és tározó épül. Új ABC áruház és orvosi rendelő A bölcsődei ellátás saj­nos éppen olyan rossz, mint a városban általában. Ezen a helyzeten enyhíteni csak a vállalatok támogatásával le­het Példaként említhető a papírgyár, amely 50 hellyel bővíti az óvodáját. Ugyan­csak bővül 4 tanteremmel az általános iskola is, de a je­lenlegi állapotokat figye­lembe véve — 14 tanterem­be 27 tanulócsoport jár — , a túlzsúfoltság nem szűnik meg. A lakosság jobb áruellá­tását szolgálja, majd a jö­vőre megnyíló ABC áruház, de ebben az ötéves tervben készül orvosi rendelő és gyógyszertár is. Mindezek azt bizonyítják, hogy — mint az egyik tanácstag ta­lálóan megfogalmazta — a munkásnegyed nem lesz a fejlődés elől elzárt terület. ország összes fotőklubját meghívták. A Somogyi könyvtárban a múlt századi könyvritkaságokat tekint­hetik meg az érdeklődők. Ezenkívül bor-, őszibarack, és virágkiállítás, díszmadár és galamb bemutató, ku­tyakiállítás, élővad és vadá­szati bemutató ígér érdekes látnivalót. A szabadtéri játékok esti előadásaira érkező vendégek napközben megtekinthetik majd a szegedi ipari vásárt és kiállítást. Kedden délelőtt a prágai Julius Fucik Park ünnepé­lyesen feldíszített kong­resszusi palotájában meg­kezdődött Csehszlovákia Kommunista Pártjának XIV. kongresszusa. A csehszlo­vák kommunisták tanácsko­zásán 1200 delegátus vesz részt szavazati joggal, raj­tuk kívül pedig jelen van az állami, párt-, gazdasági és kulturális szervek kép­viseletében több száz dele­gátus tanácskozási joggal. A teremben nagy taps kö­szöntötte a testvéri kom­munista és munkáspártok küldöttségeit, közöttük az SZKP Leonyid Brezsnyev, az MSZMP Kádár János, a NSZEP Erich Honecker, a LEMP Edward Gierek és a BKP Todor Zsivkw? ve­zette delegációját. latta. T. V. Arhipov elutazása előtt az MTI munkatársának a következő nyilatkozatot ad? ta: — Az utóbbi öt évben a Szovjetunió műszaki segítsé­gével a szocialista országok­ban több mint 300 ipari, me­zőgazdasági létesítmény épült, illetve bővült, s ezek közül 80 Magyarországon ta­lálható. Mostani magyaror­szági tartózkodásunk során delegációnk feladata az volt, hogy megvizsgálja; a magyar népgazdaság ne­gyedik ötéves tervében szereplő létesítmények kö­zül néhánynak a felépíté­sében, üzembe helyezésé­ben, illetve berendezésében hogyan vehetnek részt szovjet szakemberek. Megállapodásaink szerint —. szovjet berendezésekkel épül Ludvik Svobodának; a CSKP KB elnöksége tagjá­nak, köztársasági elnöknek ünnepi, megnyitó szavai után Gustav Husák, a CSKP KB első titkára terjesztette elő a Központi Bizottság jelen­tését a pártnak a XIII. kong­resszus óta kifejtett tevé­kenységéről, a társadalomban végbement fejlődésről, vala­mint a CSKP további fel­adatairól. Fél tizenkettőkor szünet következett, majd a párt első titkára folytatta referátumát A délutáni órákban hang­zott el a központi revíziós és ellenőrző bizottság jelenté­se, amelyet Milos Jakes, a bizottság elnöke terjesztett elő. Ezután megkezdődött a vita a kongresszusi beszá­molókról. Szeged közelében a gázfel­dolgozó üzem második egy­sége és a leninvárosi új kő- olajfinomító első üzemeinek egy csoportja. A magyar ne­hézipar, továbbá a kohó- és gépipar vezetőivel tárgyal­tunk a már korábban szer­ződésben rögzített gépi be­rendezések szállításának üte­mezéséről is. Az államközi egyezményben rögzített ob­jektumok az ötéves terv idő­szakában Magyarországon szovjet segítséggel létrejövő beruházásoknak mindössze 10—15 százalékát képezik. — Budapesti tartózkodá­som során megállapodást ír­tunk alá újabb három szov­jet házgyár szállításáról is. Legutóbbi magyarországi lá­togatásomkor alkalmam volt tfla: A Szerkesztőség postájából Új bérezés az egészségügybeií Forró siker Telkesgazda lettem jj I Vádlottak padján 4, az ügyeskedők^ I ! Ablaktörés Jogi tanácsadó Autó-motor fölkeresni a Magyarországon, már működő szovjet ház­gyárakat. A magyar építészek meg­ítélésünk szerint elismerés-, re méltóan oldották meg a nagypanelek felhasználását és azokkal racionálisan ki­használható, ízléses ottho­nokat alakítottak ki. Magyarországon már öt szov­jet házgyár működik, s az- újabbak közül az elsőnek a? berendezései 1972-ben, a má- í sodiké 1973-ban érkeznek Magyarországra. A harmadik házgyári kombinát szállitá-, sának időpontját még nem határoztuk meg pontosan, az újabb három házgyár segítségével évente mint­egy hétezer lakás épülhet. Néhány napos itt-tartózko- dásunk során fölkerestük az ajkai timföldgyárat, ahol szintén szovjet berendezések dolgoznak, s megtekintettük a Budapesti Nemzetközi Vá­sárt is. A BNV-ről az a be­nyomásunk, hogy jól szerve­zett, jól szemlélteti a magyar népgazdaság eredményeit. Szórakoztató programok sora a szegedi ünnepi heteken A tv képernyője előtt' Újabb évi hétezer lakás szovjet házgyárakkal Kedden elutazott Budapestről a Szovjetunió külföldi gazdasági Kapcsolatai állami bizottságának delegációja, amelyet I. V. Arhipov, a bizottság első elnökhelyettese vezetett. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes és a Külkeres­kedelmi Minisztérium több vezető képviselője búcsúz-; hírek — tudósítások — hírek — TiiDósírÁsoK — hírek — tudósítások — hírek Érvénybe lépett a vasutasok kollektív szerződése Kedden a MÁV Vezérigaz­gatóságának székházában aláírta a vasutasok kollektív szerződését dr. Mészáros Ká­roly közlekedés, és postaügyi miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója és Szabó An­tal a Vasutas Szakszervezet főtitkára. Ezzel életbe lépett a több mint 250 ezer dolgo­zót érintő, ötévre szóló kol­lektív szerződés. Az aláírást megelőzően a MÁV üzemigazgatóságain a dolgozók megvitatták a szer­ződésben foglaltakat és több mint 11 ezren mondták el véleményüket, javaslataikat. Az észrevételek alapján ki­egészítették a szerződést, ugyanakkor több olyan pon­tot elhagytak, amelyet a dől. gőzök kifogásoltak. Művésztelep Makón Rudnay Gyula az 1925 utá­ni években gyakran látoga­tott el növendékeivel Makó­ra, ahol a Maros menti táj, a parasztemberek élete bő­ven kínált témát. A Rudnay- festőiskola hagyományai alapján az idén létrehozzák Makón a Maros menti mű­vésztelepet — határozták el a városi tanács végrehajtó bizottságának keddi ülésén. Augusztus első heteiben nyitják meg a művészek új nyári otthonát. Az ország kü­lönböző vidékéiről érkező vendégeket iskolai kollégiu­mokban és a Maros-parti vadászházban helyezik el. A Makón készített képzőművé­szeti alkotásokból az idén — és a jövőben minden évben — augusztus 20-án kiállítást rendeznek a városban. A zsűri által legjobbnak ítélt festmény, grafikai alkotás, illetve szobor alkotóját meg­jutalmazza a makói tanács. Szellemi vetélkedő Győr várossá nyilvánításá­nak 700 éves jubileuma tisz­teletére a város ipari üze­meiben dolgozó szocialista brigádok részvételével meg­rendezett „Ki tud többet Győrről?’’ elnevezésű szelle­mi vetélkedő döntőjét ked­den tartották a Rába városi művelődési központban. A februárban kezdődött és most véget ért — az üzemek dolgozói körében rendkívül népszerű — versenyen — a döntőt megelőző selejtezőt is számítva — összesen 27 győri üzem 175 brigádjának 700 tagja vett részt. A kedden megrendezett döntőn 12 bri­gád vett részt, közülük a leg­jobb eredményt elért csapa­tok külföldi utazásban, érté­kes jutalmakban részesültek. KGST-tanácskozás A KGST Vaskohászati Ál­landó Bizottsága 37. ülésére dr. Kocsis József miniszter­helyettes vezetésével magyar kohászati delegáció utazott Krakkóba. A tanácskozás na­pirendjén a KGST Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ü’ései- uck a Vaskohászati Állandó Biizottságot érintő határoza­tai, valamint a KGST-tagor- szágok és Jugoszlávia vasko­hászati nyersanyagbázisa és legfontosabb vaskohászat! termelési ágai fejlesztésének programja és rendje szerepel. Magyar—iraki tárgyalások Az 1971—72. évi magyar- iraki kulturális és tudomá­nyos együttműködési munka­terv megtárgyalására és alá­írására négytagú iraki de­legáció érkezett hazánkba, Mahmoud AI Mirjani, az ira­ki oktatásügyi minisztérium főigazgatójának vezetésével. Hétfőn délután a KKI szék­házéban megkezdődtek a magyar—iraki tárgyalások Szakmunkástanulók versenye Mátrafüreden kedden meg­kezdődött az erdőgazdasági szakmunkástanulók országos versenye. A szakma kiváló tanulója címért indított ve­télkedő első napján elméleti felkészültségükről adtak szá­mot a versenyzők. Délután Kékestetőn ünnepélyesen megkoszorúzták a Felszaba­dulási emlékművet. A ver­senyre valamennyi erdőgaz­dasági szakmunkásképző in­tézett nevezett. A győztesek a díjak mellett megkapják a szakmunkásbizonyítványt is. Csak 200 ezer forint kellene Jászkiséren 200 ezer forint­tal egy új részleggel lehetne bővíteni az ÁFÉSZ fenntar­tásában dolgozó kivarró üze­met. Az újpesti Finomposztó­gyár jászkisérl telepén jelen­leg százharminc asszony dol­gozik. Rövidesen azonban — az iskolai tanév befejezésé­vel negyvenhat olyan hely­beli lány, aki az általános iskola nyolcadik osztályának befejezése után nem akar to­vább tanulni, szívesen vál­lalna ott munkát, ehhez vi­szont bővíteni kellene az üze­met. Az ÁFÉSZ eddig 500 ezer forintot fordított az üzem létrehozására és korszerűsí­tésére, — ugyanilyen összeg­gel segítette a kivarró létre­hozását a Finomposztógyár is. Az ÁFÉSZ most rövidesen elkezdi az új ÁBC áruház építését, ami hosszú időre teljesen leköti a szövetkezet fejlesztési alapját. Saját ere­jéből tehát nem tudja meg­oldani az említett bővítést. A nagyközség végén meg­húzódó kivarróüzem — ter­melési értékét tekintve — nem tartozik az úgynevezett „látványos” ipartelepítések közé, hiszen a legeredménye­sebb hónapokban is csak szerény jövedelmet jelent a szövetkezetnek. Zavartalan működését mégis féltő gond­dal vigyázzák, mivel helyben biztosítanak vele munkatér hetőséget. A bővítéssel kapcsolatos* kivitelezési munkát a helyi tanács költségvetési üzeme vállalná. A bővítéshez vi­szont még így is 200 ezer fo­rint támogatásra lenne szük­ség. Ezt a támogatást kérik a jászkisériek a megyei taü nácstóL j Legfontosabb az ellátás javítása Kiépítik a 410-es utat nősebb panasz nincs,' hiszen az ellátottság 98 százalékos. Annál nagyobb gond viszont a szennyvíz elvezetése. En­nek megoldására jövőre a cukorgyárig elkészül a szennyvízcsatorna, ami meg­oldja majd a Mocsár út és a Vágóhíd bel- és szennyvíz Az utak, járdák állapota siralmas, ezért a IV. ötéves tervben kiépítik a 410-es utat, a Csallóköz utca kör­zetében pedig egy gyűjtőút készül. Ha lesz rá anyagi le­hetőség, akkor a kórház kör­letében is épül egy új út. j A vízszolgáltatásra küló­tározza majd meg, hogy me­lyik területen kell a lakó­épületeket szanálni a gyárak közelsége miatt. Az azonban biztos, hogy még legalább harminc-negyven évig na­gyon sokan laknak ezen a területen, tehát a legfonto­sabb feladat az itt élők el­látásának javítása. Ezen a területen az ipari üzemek miatt jelentősebb lakásépitési lehetőség nincs. A fölmérések szerint a la­kosság létszáma az elkövet­kezendő időben nem emelke- rdik, inkább csökkenni fog. A lakótelep sorsa még nincs •eldöntve, egy alapos vizs­gálatsorozat eredménye ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom