Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-22 / 119. szám
SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 1971. május 22. * ..III. I M.I.—■ A gyermek látja hasznát Itatás Befejeződött a szolgáltatásokról tartott konferencia A minap egyik munkatársnőm meghatódottan mutatott egy fehér papírlapot: a lapra fényes piros papírból egy ügyes kéz tulipán mintát ragasztott, s amikor a virág szirmait szétnyitotta, előbukkant bölcsődébe járó kisfia, Pétiké fényképe. — „Mondd, mikor csinálhatták ezt a gondozónők? Éjszaka, otthon? Napközben épp elég munkát adnak a mi gyerekeink. igazán kedves figyelem tőlük” — mondta. Ezt a példát — ahogyan a gondozónők napi munkájuk során, vagy azon túl foglalkoznak a gyerekekkel, a családokkal, sok egyébbel lehet gazdagítani. Játékokat említhetek, amelyeket a bölcsődei gondozónők készítenek; ahogyan a különböző műanyag tubusokból rakétát, kiskocsit eszkábálnak; ahogyan előveszik saját gyermekkoruk otthon félretett babapólyáit, hogy abból ügyes kis kötényt, fejrevaló kendőt varr- janak a bölcsődei „naposoknak”, akiknek feladatához tartozik, hogy kicsi, ügyetlen kezükkel teríteni segítenek az ebédhez, uzsonnához. — Hosszan sorolhatjuk az önzetlenül végzett munkák sorát. Azok a szülők, akiknek kicsinye bölcsődébe jár, velem együtt tanúsíthatják: gondozónőnek lenni nem foglalkozás csupán, hanem hivatás. Hivatás a szó legnemesebb értelmében! Most, hogy lezárult Szolnokon a három napon át tartó I. Országos Bölcsődei Ankét, az ott elhangzott előadások, felszólalások mindmind előbbi állításomat igazolták. Köztudomású, hogy a bölcsődei gondozónők fizetése nem magas összeg — most rendezik azt is a többi egészségügyi dolgozóéval együtt. Mégis, amikor a miniszterhez kérdéseket intézhettek, nem aziránt érdeklődtek, hogyan alakul majd a továbbiakban az ő személyi jövedelmük. Azt tették szóvá, hogyan lehetne emelni az élelmezési normát, hogy a kicsiknek több primőrt, vitamindús ételeket adhassanak; hogyan kaphatnának több pénzt játékokra, felszerelésre; hogyan lehetne még több és egyre több bölcsődét, óvodát építeni. Az igaz, hogy jelenleg hazánkban negyvenezer csöppséget tudunk bölcsődékben gondozni, de az igény ennek máris duplája. A minisztérium távlatban tudja csak ezt az újabb negyvenezer bölcsődei helyet felépíttetni. Az új ötéves tervben 8—9 ezer hely létesül hazánkban. Tudajdonképpen a meglévő negyvenezernyi helyet is a felszabadulás után létesítettük. Kezdetben a bölcsődei dolgozók felkészültségük, valamint tárgyi és személyi feltételek hiányában tulajdonképpen csak a gyerekek gondozását tudták ellátni. Ám, 1965 óta — akkor írta elő a minisztérium, hogy a gondozónőképzést két évre kell növelni — már a gyerekek nevelésével is aktívan és eredményesen foglalkoznak. Alapképzésük során azóta tanulnak pszichológiát, peTegnap Szolnokra látogatott az NDK Kulturális- és Tájékoztatási Irodájának igazgatóhelyettese. A vendéget a Barátság klubban a Hazafias Népfront városi bizottságának vezetői, valamint a városi tanács képviselői fogadták. A városnézés után Waldtraut Meurer a GANZ Villamossági Gyár szolnoki gyáregységében üzemlátogatáson vett részt, ahol találkozott vendéglátóival, az Ernst Thälmann szodagógiát. A bölcsődevezetők továbbképzésén pedig két év óta állandó témaként szerepel a gondozás és nevelés egysége, a gyermekek folyamatos napirendjének kialakítása. Országos program lett, hogy minden bölcsődében megértsék, elfogadják és megvalósítsák a folyamatos napirendet. A gondozónő a gyermek születésétől kezdve úgy alakítsa annak környezetét, hogy tekintettel legyen az ingerek bizonyos optimális mennyiségére, fokára. A táplálkozással, a tisztántartással, a ruházkodással, az alvás-ébrenléti idő váltogatásával kapcsolatban alakulnak ki a gyermek megfelelő elsődleges szokásai, amelyekre épülnek később a bonyolultabb, összetettebb szokássorok, míg kialakul a gyermek magatartása. A folyamatos napirend szervezésének egyik lényeges szempontja a felesleges várakozási idők kiküszöbölése; ha a gyermek például túl van az étkezésen, a tisztálkodáson, ne kényszerüljön tétlen várakozásra, hanem játszhasson, vagy folyamatosan részt vehessen a napirendben sorra kerülő tevékenységben. Tulajdonképpen ezt volt hivatva elősegíteni ez az első országos bölcsődei ankét is. Ezt szolgálták a külöböző előadások, a megrendezett viták, a játékbemutatók. Nagyon sok szó hangzott el ott arról, hogy a bölcsődei gondozónőket — akik a gyermekekkel közvetlen érzelmi kapcsolatban vannak — képzéssel, továbbképzéssel kell alkalmassá tenni arra, hogy tudatában legyenek és jól alkalmazzák a gyermekek korának megfelelő pedagógiai módszereket. Felelősségük tehát szinte lemérhetetlen a gyermek nevelése szempontjából. Nem mindegy, hogyan ismerkedik meg a gyermek, hogyan és milyen módon lép kapcsolatba az őt kerülvevő világgal. És mivel mind több gondozónő érzi ezt a nagy-nagy felelősséget, ismeri a fokozott követelményeket, ezért vállalnak önként nagyon sok többletmunkát — játékkészítést, bölcsőde szépítést. Az ankét résztvevőinek véleménye szerint hasznos, érdekes, tanulságos volt ez a három napos konzultáció. Ahogyan Akócsi Sándomé, az Egészségügyi Minisztérium főelőadója megfogalmazta: „Követendő példa minden város és község számára az a szeretetteljes, lelkes, anyagi áldozatokkal járó törődés, ahogyan Szolnok város vezetői a bölcsődék lé- testésében, magasszintű üzemeltetésében tevékenykednek. A bölcsődék szakmai irányításának igényessége és eredményessége mellett nagy jelentőségűnek tartom azt is, hogy a tanács a bölcsődék vezetőit, dolgozóit rendkívüli megbecsülésben részesíti. Szép példája Szolnok az embercentrikus gondolkodásnak és ki látja ennek legfőképpen hasznát? Akiért a bölcsőde van, a gyermek! És ez nagyszerű!” cialista brigáddal. Délután a brigád tagjainak kíséretében megtekintette Nagykörűben a gyáregység üdülőjét. Útközben a tanács épülete előtt a község vezetői köszöntötték a vendéget. Az Ernst Thälmann szocialista brigád cserelátogatás során német munkásokat kíván fogadni. Ezt készítette elő a tájékoztatási iroda igazgatóhelyettesének látogatása. Székely Mihály Zenei Napok Kamarazenei fesztivál A jászberényi Székely Mihály Zenei Napok keretében rendezték meg a megyei zeneiskolák kamarazene fesztiválját. Bár a rendezőség — harmadik fesztiválnak hirdette, az eseményt, a lebonyolításnak ezt a fajta rendszerét most alkalmazták először. A seregszemlét nem előzték meg elődöntők, teljes mértékben az iskolákon múlott, hogy hány és milyen együttest indítanakA két napig tartó, kitűnően előkészített rendezvénynek tulajdonképpen sokkal nagyobb a jelentősége mintsem az első pillanatban' gondolnánk. A hat megyei zeneiskolának csakem kétezerötszáz növendéke van. Az ő válogatott gárdájuk szerepelt a fesztiválon, tehát azok a gyerekek, akiktől zenei életünk jövője függ. A fesztivál hallatán örömmel állapíthatjuk meg hogy Jászberény, Karcag Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok és Törökszentmiklós zeneiskolái is döntő fontosságúnak tartják a kamarazenei képzést. Harminckilenc kisegyüttes muzsikált Jászberényben. A szám maximális elégedettséget kelthet, s ha nem is ilyen egyértelműen, de az együttesek többségénél a felfogás és a játék színvonala is kielégítő volt. Meglepő, hogy a harminckilenc együttes közül csak tizenhét képviselte a vonósokat (az iskolákban sokkal magasabb az arányuk). Ennek a szereplők helyes kijelölése a magyarázata, hiszen a fúvósok nemcsak számban, minőségben is felülmúlták a vonósokat. Általában arányos és igényes volt a műsorválásztás- A klasszikus művekből talán kevesebb is elég lett volna, mert számos együttes még nem ért föl eljátszásuk szintjéig. Helyesebb lenne, ha a könnyebben megoldható preklasszikusok kapnának nagyobb súlyt a zeniskolai kamarazenében, örvendetes viszont a modem szerzők tiszta értelmezése, valamint az, hogy Bartók — egy kivételével — minden iskola műsorán szerepelt Külön említést érdemel, — hogy a csak néhány éve önállósult zeneiskolák — Törökszentmiklós, Kisújszállás együttesei a nagy hagyományú iskolákkal egyenrangúan szerepeltek. Á fesztiválon vendégként résztvevő Budapest III. kerületi zeneiskola kis kamaramuzsikusai osztatlan elismerést arattak. A lakossági szolgáltatások helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről a Közgazdasági Társaság megyei szervezetének rendezésében tartott kétnapos konferencia Szolnokon tegnap a megyei tanács nagytermében folytatta munkáját. Tóth János, a megyei pártbizottság titkára elnökölt a tanácskozáson, amely a Pest megyei tanács tervosztályvezetőjének kor- referátumával kezdődött. A Szolnok megyei korreferátumot Soós István, a megyei tanács elnökhelyettese tartotta A közgazdasági szabályzók hatása a lakossági szolgáltatások fejlesztésére címmel. A hatvanas években a gazdaságirányítási reform bevezetéséig a helyi iparpolitikai tervek alapján fejlődtek a szolgáltatások, amelyeket a tanácsok szövetkezetfejlesztési alapjából is támogattak. Megyénk több helységében ekkor épültek az első szolgáltatóházak, amelyek mintegy útjelzői voltak annak a fejlődésnek, amely a szolgáltatások értékének évenkénti növekedésében is megmutatkozott. A merev, fix árrendszer azonban gátolta az előrehaladást. A reform szabályozórendszere az árutermelő vállalatok modelljére épült, s ezért nem kedvezett a szolgáltatások fejlesztésének. A vegyes profilú gazdasági szervezeteket elsősorban az árutermelésben tette érdekeltté. Ezzel magyarázható, hogy 1968—69-ben csökkent Szolnok megyében a lakosságnak végzett szolgáltatások értéke. Ez a folyamat csak az 1969 októberében hozott kormányhatározat nyomán állt meg és fordult ismét kedvezőre. A határozat eredményeként már 1970-ben is sok intézkedés, kedvezmény serkentette a szolgáltatások fejlesztését, amit ez évtől újabb szabályzók is erősítenek. Soós István részletesen szólt ezekről és a kormány által biztosított szolgáltatásfejlesztési alapról is, amely megyénkben a negyedik ötéves terv időszakában 45 millió forint. Az ebből odaítélt összegek azonban — az árváltozások miatt — máris az eredetileg számítottnál csak kisebb fejlesztésre elégségesek. A hitel- nyújtás gyakorlata sem egyértelműen ösztönzi a vállalatokat és szövetkezeteket új szolgáltató kapacitások létesítésére. A közgazdasági szabályzókban történt változás ösz- szességében kedvezően hatott a szolgáltatások fejlesztésére, de nem oldott meg mindent. I3em érvényesíti kellően például a vegyes profilú gazdasági egységek érdekeltségét a szolgáltatásokban. Ezért további változások szükségesek — hangsúlyozta a korreferens, majd néhány javaslatot tett a kibontakozás céljábóL Ajánlotta újabb tiszta profilú szolgáltató egységek létrehozását, további kedvezmények biztosítását a fejlesztési lehetőségek növelésére. Közelíteni kell a szolgáltatást végzők bérszínvonalát az árutermelésben dolgozókéhoz, s nem utolsósorban fokozni kell munkájuk társadalmi megbecsülését. Ezután vita következett, amelyben elsőként Barta László, a megyei tanács tervosztályvezetője ismertette a Szolnok megyei szolgáltatásfejlesztési alap odaítélésére kiírt nyilvános pályázat Vasárnap már az új menetrend szerint indulnak a fővárosi és vidéki pályaudvarokról a vonatok és az autóbuszok. A MÁV menetrendjében jelentősebb változások a Budapest—Nyíregyháza közötti szakaszon lesznek. Űj expressz indul például „Szabolcs” elnevezéssel a Nyugati pályaudvarról. A vonatra csupán helyjeggyel lehet felszállni. A 270 kilométeres utat mintegy három és fél óra alatt teszi meg az új expressz, amely a főváros és Nyíregyháza között megáll: Szolnokon, Hajdúszoboszlón, valamint Debrecenben. A vonathoz Szolnokon gyorsvonat csatlakozik Békéscsaba felé. A „Tokaj” expressz a Nyíreredményeit és tapasztalatait. Magyar Gyula igazgató, a vasipari vállalat szolgáltató tevékenységét és fejlesztési terveit ismertette. Ezek megvalósításához jelentős támogatást is kap a vállalat, amelynek a rossz alkatrész- ellátás okoz nehézségeket, főleg a motorkerékpárok javításánál. Bordás László, a KISZÖV elnöke javasolta a szolgáltatásokban dolgozók személyi érdekeltségének növelését, felhívta a figyelmet az alkatrészellátásban elburjánzott illegális „kereskedelem” megszüntetésére, majd a hitelnyújtás és egyes kedvezmények érvényesülésének fonákságait jellemezte a kisipari szövetkezetek gazdálkodásában. Varga Béla igazgató, a szolnoki Ingatlankezelő Vállalat épületjavítási feladatait ismertette az új ötéves tervidőszakban. Szorgalmazta ezekhez megfelelő kisgépek hazai gyártását, majd elmondta, hogy a jövőben nyugdíjasok foglalkoztatását is tervezik a lakáskarbantartás területén. összefoglalójában az elnöklő Tóth János megállapította, a kétnapos konferencia nagyban hozzásegít ahhoz, hogy átgondolt, megalapozott tervekkel meggyorsítjuk a fejlődés ütemét. Ezt követelik megyénkben a robbanásszerűen megnőtt igények a szolgáltatások iránt, amelyek fejlesztése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi, politikai érdek is, mert a lakosság legszélesebb rétegeit érinti valamilyen formában. Befejezésül összegezte a konferencia tanulságait, majd indítványozta, hogy az elhangzott javaslatokat továbbítsák az idei országos közgazdász vándorgyűlés e témakörrel foglalkozó fórumához. ség fővárosa és a Keleti pályaudvar között a jelenleginél később közlekedik. A „Borsod” expressz a közönség kérésére Füzesabonyban és Vámosgyörkön is megáll, ezért elveszti expressz jellegét, s gyorsvonatként közlekedik. A Balaton déli partján ugyancsak módosul a vonatok indulási ideje. A keszthelyi gyorsvonat például az eddigi 4 óra 24 perc helyett 5 óra 38 perckor indul és még viszonylag korán: 9 óra 07 perckor érkezik a Déli pályaudvarra. Így csökkenti a nagykanizsai gyors zsúfoltságát. A kora reggeli órákban az utasok többéves kérésére Nagykanizsáról indítanak személyvonatot' (sz) Vajon miért • •. ...állították fel Szolnokon, a Várkonyi téren még tavaly a képen látható virágárus pavilont? Talán azért, mert nem volt hely hol tartani? A környék lakói biztosan megörülnének, ha rövidesen üzembe állítanák. Ha pedig nem, úgy jó volna, ha az illetékesek gondoskodnának az elszállításáról, hogy ne csúnyálkodjon ott sokáig üresen. Varga Viktória Vendégségben egy szocialista belgádnál M. L Vasárnap életbe lép az új menetrend
