Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
1971. május 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A SZOLNOKI KULTURÁLIS HETEK NYITÁNYA Katonai Főiskolák és Tanintézetek IV. Országos Fesztiválja Szolnokon A „Kilián” spirit u álc együttese A képrögzítőbe épített telefonon a londoni diszpécser jelentkezik: „Adom a vonalat Moszkvának!” — mondja, és máris konferálja a kép tartalmát, a tekercs útjára indul s a vonalkákból körülbelül 13 perc alatt kialakul a' kép a három asztronautáról: Satalovrói és társairól. Bizonyára feltűnt az olvasónak, hogy néhány nap óta lapunkban megnövekedett a világ legfrissebb, legizgalmasabb eseményeiről készült fotók száma. Mindazok a képek, amelyek a Télefoto — AP — MTI — KS jelzéssel jelennek meg a lapban, az említett módon — a tengerentúlról tengeralatti kábelen, az európai kontinens különböző pontjairól pedig vonalon — érkeznek. Két évvel ezelőtt a Központi Sajtószolgálat a megyei napilapok megbízásából bérbevette az Associated Press képügynökség faximi- le típusú képrögzítőjét, a telefaxot. Ezen a készüléken a London—Párizs—Frankfurt—Zürich—Bécs vonalon keresztül jutnak a képek — naponta mintegy hatvan — Budapestre, a központi Sajtószolgálathoz. A megvei lapok és a világ kép- ügynöksógei A Központi Sajtószolgálat ezekből, továbbá a Foto International és a UPI képügy_ nökségek kollekciójából válogatja össze a megyei lapok számára a külföldi fotók vá. Lisztekét. A képek egyrésze, különösen azok, amelyek éi- szaka. vagy a délelőtt; órákban érkeznek, gyorspostával jutnak a szerkesztőségünkbe, a késő délután érkezők pedig — legyenek azok hazaiak vagy külföldiek most már a mj szerkesztőségünkbe is — kén távírón. A képtáviró a szerkesztőség technikai korszerűsítésének egyik rendkívül fontos eleme, hiszen ezáltal lapunk bekapcsolódik a világ nagy képügynöksé- geínek vérkeringésébe. A korszerűség egyik főjellemzője a sajtóban ma a frisseség. Nem elegendő tehát csak a telex-gépeinkkel bekapcsolódnunk a világeseményekről tudósító, a hírek ezreit ontó hírügynökségek hálózatába; _ mindehhez ma már szorosan hozzátartozik az események gyors képi illusztrálása is. Ezt a célt szol. gálja a képtáviró, illetve a telefax. A Központi Sajtószolgálat képrögzítőjén a világ legkülönbözőbb részein történt eseményekről, az eseménytől számított egy, másfél órán belül, sajtóban történő közlés céljára alkalmas képeket kapunk. Hogyan születik a tolefoto? Hogyan történik ez? — kérdezheti az olvasó. A képrögzítő automatikus készülélv, s nem igényli, hogy a kezelő- személyzet állandóan 'figyelemmel kísérje; így éjjel is működik- a faximile típusú képrögzítőt olyan képek vételére tervezték, amelyek telefon-vonalon (megfelelő átalakítás esetén rádión) vett jeleket használhat fel. A gépben egy nagy tisztaságú aeéiírőél és forgócsavar között egv elektro-érzékenv pa_ pír halad, állandó sebességgel. A csavarvonal érintkező pontián áram folvik a natúron keresztül, s így kémiai reakció jön létre, am; a papírt elszínezi. Ennek az elszíneződésnek a mértéke az árami nagyságától függ; az áram nagyságát pedig a vo- kalon vett -jel vezérli, Tehát papír mozgása együttesen hozzák létre a metszéspontban a papíron a vízzsintes sorokat- Vagyis ahol az áram keresztülfolyik, egy jel jön létre és így épül fel a kép. A gép egyébként színes fotók továbbítására is alkalmas. természetesen színelemekre bontva. A képeket most már a megyei lapok szerkesztőségeibe kell eljuttatni. Ez pedig úgy történik, hogy a Központi Sajtószolgálat és valamennyi képtáviróvai rendelkező megyei lap szerkesztősége egy- időbe-n postai telefonvonalon — erősítő közbeiktatásával — kapcsolatot létesít. A központban a matt papírszalagon érkezett képeket reprodukálják és a reprodukált fényes képet egy Neva-rend- szerű szovjet adóberendezés hengerére erősítik. A gép fotocellájára eső változó fényerő, változó erősségű elektromos jeleket hoz létre. Az í£y nyert jeleket azután telefonvonalon továbbítják. T elefon vonalon érkezik A megyei lapolt szerkesztőségeibe — tehát a vevőoldalon — minden este hétkor megélénkül az élet. A vevőállomás kezelője bejelentkezik a diszpécsernél s a tónusegyeztetés után felhangzik a központban a diszpécser hangja: Halló szerkesztőségek! Indul az adás! Lapunk szerkesztőségében, szintén a posta közbeiktatásával, a jeleket felerősítik, ezekkel egy lámpa fényét vezérlik. A képről visz- szaverődő váltakozó erősségű fényerő szintén elektromos jelekké alakítható, az elektromos jelek pedig visz- szaalakíthatók képpé. — Az adásidő előtt és után az adó, illetve a vevőkészüléken lévő telefonon keresztül a két állomás kapcsolatban van egymássalA szerkesztőségünkre ezután az a feladat hárul, hogy a negatívot kiszerelje, 2—3 perces hívás után előtűnik a pozitív kép, amit csak meg kell szárítani. Az ügyeletes szerkesztő megállapítja, a kép méretét s máris továbbíthatja a nyomdának, hogy A rádió kabaré- színhaza Az esedékes kabaréműsor ebben a hónapban hétfőről az ünnep estjére került, fő- műsorként. Ez, ha úgy tetszik, már rangot is jelent. Jelenti azt, hogy a közönség megszerette ezt a vidám csipkelődő, sok nevetést ígérő, tartalmas műsort. Érdekes, hogy a kabaré, talán éppen ebben a havonta jelentkező műsorban egy új, a régi formákkal csak itt-ott rokon útra tért. Egyre kevesebb a jelenet, a hagyományos forma, a hangsúly eltolódik a beszélgetős, könnyed, szinte improviza- tív műsorformákra. Nem véletlen, hogy a májusi kabaré szóvivője ismét Radványi Barna- Jellegzetesen ízes, majdnem népies beszédmodora, mindig élcelődésre hajló hangvétele tetszik a közönségnek. „Szóvivő”-társaival együtt olyan konferanszié modort honosítottak meg, mely nem törekszik feltétlen görcsbehúzó nevetést ingerelni, nem viccek sorozatát fűzi egybe hanem inkább elbeszélget velünk.. ' Már a múltkori adásban sikere volt a nyilatkozatparódiáknak, most Bárdi György tolmácsolásában egy filmfesztiválról és egy tárlatról hallhattunk. Az utóbbi volt a jobb. Mert míg a filmfesztiválról egy gügye- ráki hangvétellel nagyon sok közhelyet mondott el, addig a tárlatról nyilatkozó figurában olyan jellegzetes alakot formál meg, melynek affektáló modora, kényeskedése, rádióból, tévéből, sajnos ismert. A „Kicsuda-micsuda”, noha most is ügyes, ötletes volt, kissé hosszabbra nyú- lott a kelleténél, igazolva azt, hogy nem mindig szerencsés a bevált jó ötletet saját keretein túl nyújtani. Jenő—Lujza kettőse azt adta, amit megszoktunk tőlük. Amivel most talán több: Komlós János új, ötlete, az önparódia, mely mind a saját, mind Major Tamár esetében bizonyította, hogy olyan új lehetőség, olyan új szín, mellyel eddig szinte nem találkoztunk. Fenyvesi Gabi és Angyal János paródiája a rádió kabaréról nehezen indult, s később is inkább a parodizáló jókedv és a jó utánozú- készség, mint az ötletesség segített. A műsor koronája ismét a hónap hírei sorozat volt, melyben Komlós János, Ősz Ferenc, Mikes György. Somogyi Pál, Gedeon Pál. Pe- terdi Pál fűztek gondolatoErősen megnövekedett néhány napra a keresztcsíkos váll-lappal díszített egyenruhát — a tiszti, tiszthelyettesi növendékek jellegzetes formaöltözete — viselő fiatalok száma Szolnokon. * Három katonai főiskola, a két vendég: a Kossuth Lajos és a Zalka Máté, a rendező Kilián György nevét viselő, valamint az egyetlen tanintézet, a békéscsabai Központi Tiszthelyettesi Iskola negyedik alkalommal találkozott, hogy bebizonyít, sák újra: leendő tisztjeink és tiszthelyetteseink nem csupán a haditudományok elsajátítása területén kiválóak, katonai jártasságuk mellett szeretik és értő gonddal művelik az öntevékeny művészeti mozgalom majd valamennyi ágát. Két nap — május 1-én é® 2-án — benépesült a Ságvárj művelődési központ színpadi dobogója; csoportok, szólisták váltogatták egymást. A nézőtéren «pedig: százak izgalommal szorongtak. Sűrűn csattant a taps, gyakori volt az ismétlés, a ráadás — a közönség szívébe fogadta a fesztivált. Fergeteges és toborzó Elsőként a Kossuth Lajos Katonai Főiskola képviselői léptek dobogóra. A vegyeskar előadásában megnyitóként elhangzott két Balázs Árpád feldolgozás és Bárdos Dana-danája megfelelő volt. A „Ritmus koktél” — Lavina tánczenekar, modern tánckar és a szólisták — erősen közepes, viszont két szellemes szatirikus összeállítást láttunk, s ami külön öröm, a téma: a mai katonaélet. Meglepően egyéninek, sajátosnak hatott a „Carmina Burána” című középkori diákpamflett előadása, néhány egészen „profi” megoldással. A bemutató kétségkívül legjobb része a néptánc együttes és különösen Aradi Tamás sízólótáncos volt. Előadásában Béres András Toborzőja megérdemelten nagy sikert aratott. Mellesleg dolgozgatunk A fesztivál meglepetése a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola szereplése. Műsoruk kitűnően szerkesztett és nagyszerűen megvalósított összeállítás. „Egy bolygó nem tér vissza” címmel névadójuk emlékének áldoztak a megnyitó irodalmi színpadi •bemutatóval. Ügyes a „Tarka forgó” című népi játék is, de legjobban a „Mellesleg dolgozgatunk” szatíra sikerült. Kaméleon Az elmúlt időszakban önmagához képest talán a békéscsabai Tiszthelyettesi Iskola fejlődött a legtöbbet. Méltó partnere lett a három főiskolának. Vegyeskarában — melyet a fnezőtúri Kávási Sándor vezényel — ott énekel a híres Csordás-ikrek közül az egyik fiú. Színjátszói merész tervet valósítottak meg, Csehov „Kaméleon^ című egyíelvonásosa szerepel műsorukon. Igaz, itt van még bőven javítani való. A „Kék csillag” együttes igazi értékét az erősítési problémák miatt nehéz lenne megállapítani, egy biztos, a szólisták Rattai József kivételével gyengék. In memóriám Fodqr Ferenc Valamivel részletesebben a rendező Kilián György Repülő Műszaki Főiskola produkciójáról. Örömmel nyugAz V. Szolnoki Kulturális Hetek keretében vasárnap Szolnokon a Ságvári úti általános iskola aulájában rendezték meg a Szolnok megyei úttörő kórushangversenyt. A járási-városi versenyek legjobbjai közül tiz kórus vehetett részt a bemutatón. Futaki Piroska, a KISZ megyei bizottságának munkatársa megnyitójában utalt arra, hogy az ének, a zene át meg átszövi az úttörőéletet, színesebbé, hangulatosabbá teszi a csapat munkáját, vonzóvá az ünnepeket és vidámmá a hétköznapokat. Mint ismeretes az úttörő- mozgalom az idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját. A vasárnapi hangversenyen az évfordulóra is emlékeztettek a kórusok, elsősorban a műsorukba iktatott úttörődalokkal. Jó úton haladunk A tíz kórus bemutatója után Csorna Kálmán, a városi tanács eb löké jogos elégedettséggel állapította meg, hogy jó úton halad a kórusmozgalom Szolnok megyében. Ezt nemcsak a kórusok számának gyarapodása jelzi, hanem elsősorban Kulturáltságuk, bemutatóik művészi színvonalának egyenletes fejlődése. A zsűrinek ki kellett választania azt az énekkart, amelyik július 9—10—11-én Veszprémben képviseli a megyét a III. Országos Úttörő Nagykórus Fesztiválon, tázluk, hogy regi rangjához, a hagyományokhoz híven szerepelt ismét, sőt talán ezúttal jobban is. Igaz. a kezdet nem sok jót ígért. Zakar Sándor formán alul szavalt, a trombita-hármas pedig úgy érzem, még nem volt eléggé színpadérett. Az „In memóriám Fodor Ferenc” című dokumentumjátékkal aztán végre beindult a gépezet. A fiatalon hősi halált halt pilótáról szóló bemutató, nyugodtan mondhatom: a fesztivál legnagyobb eseménye. Egyed Ferenc, Bartók „Allegro barbaró”-jának megszólaltatása egy klasszissal magasabb osztályt is bőven elbír. A siker szárnyakat adott a többieknek. Remekelt a Halász István vezette vegyes- kai-, és kitűnő volt a folklór összeállítás is. Sajátos színt képviselt a Bujdosó Imre vezette vokálegyüttes és végre egy jó tánczenekar. Böröczky József paródiája után percekig nem szűnt a tapsvihar. ■fr Hétfőn este — lapzártakor — a Szigligeti Színházban a ftesztivál legjobb csoportjai és szólistái részvételével nagysikerű gálaestet rendeztek. H. D. Balázs Árpád, a zsűri elnöke elmondotta, hogy a bemutatott műsorok alapján három kórus közül kellett választaniuk- A mezőtúri városi úttörő énekkar, a kisújszállási Kossuth Lajos úti általános iskola és a szolnoki Kassai úti általános iskola megközelítően azonos színvonalú produkciót mutatott be: 4 mezőtúriak utaznak Veszprémbe A zsűri végül a mezőtúri városi énekkar bemutatóját ítélte legjobbnak. Kávási Sándor kórusa túri népdalcsokrot adott elő, majd Bartók Jószágigéző és Balázs Bölcsődal című művét énekelte. A sikert elsősorban a népdalcsokorral érték el. Balázs Ái-pád értékelésében többek között elmondotta, hogy Szolnok megyében a mezőtúriak különleges, helyi sajátosságot tudnak produkálni a népdaléneklésben. Dicsérte a Bartók-mű tiszta, harmonikus előadásai, és a két szólista szép éneklését is. Utalt arra, hogy nagy feladat előtt áll a mezőtúri kórus, hiszen az ország legjobb úttörő énekkarai között kell képviselnie a megyét, az egész ország nyilvánossága előtt mivel a veszprémi fesztiválról a rádió és a televízió is Közvetítést ad. A kórus azonban képes arra, hogy jól szerepeljen, különösen, ha szorgalmas munkával tovább csiszolja, alakítja műsorát. I>. A, , elkészíthessék a klisét. kát, jobbnál-jobb ötleteket egymásba. — trömböczky — Érkeaik a kép x saerkebziósé gba Á telefontól a telefaxig A kép útja az eseménytől az olvasóhoz a csavarvonal forgása és a Kórushangverseny
