Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-21 / 118. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971, május 21. f Kutatóintézet Újszegeden Miért vidéken? — A kutatóközpont intézetei — „Szenlgyörgy-napi vásár" Furcsa indián- törzsek wwmmmrmrmMmmmmmmmmmmm ruwmmmmmm Nyolc gyermek egy napon 1962-ben érlelődött meg a gondolat, hogy fel kell építeni a Magyar Tudományos Akadémia új biológiai központját. Ügy határoztak, hogy vidéken építik fel, méghozzá Szegeden. Négy év múlva pontosan meghatától. Vezetője a négy intézeti igazgató közül meghatározott időre, — három évre — megválasztott főigazgató. A négy kutatóintézet teljes önállóságának fenntartása mellett a központi igazgatás biztosítja az általános pénzügyi, napi esetekre is „figyeltek”. Straub F. Brúnó akadémikus, az intézet első főigazgatója sokat lejárt az építkezés idején az újszegedi telepre. Látta, hogy az udvarban három olyan fácska áll, amely ritka hazánkban (japán feAz új típusú, építőkockák módjára összeállítható és változtatható laboratóriumi bútorok a legkorszerűbb igényeket is kielégítik. rozták az intézet első szekciójának átadási határidejét is: 1971. április 2-án, felszabadulási ünnepünk előestéjén felavatják az intézetet Fel is avatták és dicséretes hangon szóltak a tervezőkről, s a kivitelezőkről. Kulturális centrum vidéken Miért éppen Szegeden, vidéken építették fel, teremtették meg a hazai biológiai kutatások fő bázisát? E mellett szólt hogy a vidéki városok közül itt van a legtöbb egyetemi biológiai tanszék, továbbá a biológiához kapcsolódó orvos- és agrár- tudományok széles bázissal rendelkeznek Szegeden (Orvostudományi Egyetem, Mezőgazdasági Kísérleti Intézet). A kutatóközpont két év múlva lesz teljesen kész. Tulajdonképpen négy intézetből áll majd: a Biofizikai, Biokémiai, a Genetikai Is a Növényélettani Intézetből. Ezeket mind egy épületben, a központi laboratóriumok épületében helyezik el, ahol 185 modern és korszerű helyiség áll a kutatók rendelkezésére, melyekből 35 labor a vendégek részére biztosít munkalehetőséget. A vendégek között hazai és külföldi szakembereket találhatunk majd. A ludas és az erők egyesítése A kutatóintézet irányítása, vezetése eltér a megszokot- gazdasági és adminisztratív feladatok ellátását, ennek vezetője az ügyvezető —menedzser, igazgató, aki mentesíti a tudományos igazgatókat a számukra idegen tevékenységtől. Űjdonság az is, hogy noha a négy intézet önálló, a közös elhelyezés következtében mód van a kutatók állandó „tapasztalatcseréjére”. Ez az „együttélés” végeredményben összevegyíti az ismeret- anyagot is, lehetővé teszi az ú. n. interdiszciplináris kutatást, a tudás és az erők egyesítését. A tudományos témák változatosak és érdekesek is. A kutatóközpont idei tudományos munkaterve még átmenetet tükröz: a tervezett vizsgálatok részben folytatását képezik a vezető kutatók korábbi munkájának, részben azonban olyan új irányokat kezdeményeznek, amelyek az Akadémia várható kutatási főirányának megfelelően az élő szervezetek szabályozási rendszerei, a bioreguláció területén végzendő interdiszciplináris kutatások lesznek. A jelenlegi tervek egyébként négy témacsoportba sorolhatók: az első kettő a bioregulációs főirányhoz tartozik, a harmadik a fotoszintézis egyes problémáira vonatkozik, míg a negyedik az előzőekhez kapcsolódik. Amikor építették az intézetet, magam is többször megnéztem, hogy milyen lesz. S kalapot emeltem a tudós emberek előtt, mert oly egyszerű, minden- nyő). Arra kérte az építőket, hogy ne vágják ki a fákat, hanem valahogy aképpen oldják meg a felvonulásukat, hogy megmentsék a szépséges és ritka fákat. Ma is ott vannak, az udvar díszei. Elmélet és gyakorlat Különleges „újszegedi szokást” is meghonosítanak az intézetben, mégpedig a „Szentgyörnapi vásárt”. Minden esztendőben Szent- györgy napon, — a monda szerint e napon szerződtek el a summások egész esztendőre — az intézet fiatal kutatói mindenféle megkötöttség és kötelezettség nélkül asztalt, illetve labort cserélhetnek, s az intézeten belül átkérhetik magukat más területre, bármely másik laboratóriumba. A feltétel: fogadja őket a kiválasztott munkahely. Már az intézet tervezésekor, majd a tematika kialakításakor is arra törekedett a kutatóközpont kollektívája, hogy figyelembe vegye a hazai orvostudományi, mezőgazdasági, gyógyszer- ipari problémák tendenciáit és ezek megoldásához mesz- szemenő segítséget nyújtson. A biológiai kutatáshoz szükséges felszerelés birtokában ugyanis lehetőség nyílik határterületeken dolgozó kutatók témáinak végzéséhez is. A kutatóközpont szoros kapcsolatot kíván kialakítani a szegedi egyetemi kutatásokkal és részt óhajt venni az egyetemi hallgatók speciális képzésében. Gazdagh István Az egylevelü akácról Dr. Baranyai Vince, Komárom megyei szakfelügyelő, érdekes kutatással foglalkozik, szenvedélyes érdeklődéssel figyeli a különféle fák életét. Tennivalója akad bőven, mert a megye számos figyelemre méltó faritkasággal büszkélkedhet. A Bábolnai Állami Gazdaság központjának belső udvarán egy hatalmas egyleve- tű akácfa terebélyesedik. Le. velei jóval nagyobbak, mint a közönséges akácé és nem alkotnak páratlan, szárnyasán összetett levélsort, hanem egyesével helyezkednek el az ágakon. A pusztaiéban lévő fa széthasadó koronáját erős vaspántokkal csavarták össze, hogy meghosszabbítsák életét. Ä páfrány fenyő A . legtöbb „faegyéniséget” § tatai volt angolkert, a mos-. tani néppark őrzi. A csaknem két évszázados parkot az Esterházyak létesítették és sok ritka külföldi fával, bokorral telepítették be. Valóságos kis erdőt alkot itt az a 14 >,foltos” platán, amely zöldesfehér sima kérgét évente leveti, s az foltokban pereg le róla. Egyik legöregebb példánya a szabadtéri színpadnak ad hátteret. Feltűnő érdekessége a föld szintjében vízszintesen elhajló hatalmas ága. Ugyancsak a népparkban, valamint a sző- nyi kórház több más érdekességet rejtő kertjében és az esztergomi Duna-szigeten található a Kínában honos páfrányfenyő egy-egy példánya, Nevét jellegzetes, le- gyezőszerüen szétterülő leveleitől kapta. A tatai néppark értékes növénye az észak-amerikai Mississipi árterületén honos mocsár-ciprus, valamint a kaliforniai erdők védett növényei közül ide telepített mammut fenyő „csemete”, amely az idők folyamán a 100 méteres magasságot is elérheti. Szomorúbiikk A kaukázusi szárnyasdió széthajló, bokorra emlékeztető alakban növő egyetlen példánya ugyancsak a népparkban, a Cseke-tó partján burjánzik, annyira kedveli helyét, hogy csemetéi sűrű bozóttá nőnek körülötte. Dr. Baranyai Vince több, a nemesítő munka eredményességét hirdető fát is nyilvántart. Ezek közé tartozik például két, a tatai öreg-tó partján hatalmasra növő tölgy, valamint a tatai kórház kertjében díszlő lehajló vesszejű szomorúbükk. Amióta öt évszázaddal ezelőtt spanyol hódítók elterjesztették a legendát az Amazonasz folyó körzetében állítólag élő amazonokról, Brazília dzsungele! a furcsa indiántörzsekről szóló mendemondák kimeríthetetlen, forrásává lettek. Bár legalább 300 éve senki sem látott magasnövésű és állítólag mutatós amazont, a XVI. századi spanyol, — majd később portugál mtsz- szionáriusok és felfedezők történetei tartják magukat. Ma szinte állandóan új beszámolókat hallhatunk pigmeusokról, óriás indiánokról, fejvadászokról, fehér renegá- ' tok vezette törzsekről, sőt feketebőrű indiánokról. Alig néhány e felfedezéseik közül állja az ellenőrzést. A nagy kivételek egyike fehér indiánoknak egy törzse, melyre röviddel ezelőtt bukkantak és melynek tagjairól fényképek is készültek Óriási indiánok törzse, — melynek tagjai átlagosan 2 méternél magasabbra is nőnek, él állítólag Észak Brazília területén, ahol a Transz- Amazonasz autóút építését tervezik. E törzs férfiait bátor harcosoknak tartják, — akiktől minden ellenségük rettegA fehér indiánokra egy másik útépítési terület felkutatására indult expedíció bukkant. Ezeknek az indiánoknak nagyon világos a bőre és viszonylag fejlett mező- gazdasági ismereteik vannak, de egyébként alig különböznek a szomszédos törzsektől. Fékete bőrű indiánokat a brazil fővárostól északkeletre eső hegyvidék lakosai láttak. Állítólag ugyancsak magas növésűek, egészen sötét a bőrük színe, de hosszú és sima a hajuk. Létezésüket eddig egyetlen expedíciónak sem sikrült bebizonyítania. Történészek feltételezik, hogy bizonyára szökött rabszolgák leszármazottai, akik összekeveredtek az indiánokkal és az idők folyamán a sötét bőr vált uralkodóvá az egész törzsben. Gyógyszer 734 növényből A keleti népi gyógymód az ősidőkbe nyúlik vissza- Az emberek ezredéveken át gyógyszerekként használták a növényeket ezek főzeteit, a vizet, ásványi anyagokat a vért, a Rovarokat, az állatok belső szerveit és azok kivonatát főzetét 3000 ősi orvosság A házi patikaszerek nemzedékről-nemzedékre alakultak és gazdagodtak. A népi gyógymód a megszerzett tapasztalatok alapján fejlődött és elősegítette a különleges s a középkori gyógyászatban jelentkező orvoslási előírások megjelenését, amelyeknek közismerten fontos szerepe volt az orvostudomány fejlődésében. A régi mongol írásos emlékek is megemlékeznek az ősi gyógyszerekről; a legrégibb mongol dokumentumokban már 2249 orvosság leírását találjuk. A mongol népi orvosok kiválóan értették a gyümölcs-, a bogyó- és egyéb növényi kivonatok készítéséhez — ezeket a legváltozatosabb mér dón alkalmazták a különféle betegségek gyógyításánál. A nép; gyógymód a növényi eredetű orvosságokon kívül 625 szervetlen eredetű gyógyszert alkalmazott, amelyek között jelentősek voltak az alabástromból, csillámból, gránitból, földpátból és rézből készült orvosságok. Tibeti receptek A gyógyításban nagyon elterjedt a kősó használata is. 54 féle kősóból készítettek orvosságokat, — olyanokat is, amelyeket kémiai úton állítottak élő. Egy Kairó melletti kis faluban él a szudáni Dishara Mohamed El-Shaieb, akinek sohasem született gyermeke, és ezért megnősült másodszor, harmadszor, végül negyedszer is. De tíz évi házasság után egyik feleségétől sem született gyermeke. Kilenc hónappal ezelőtt azután „csoda” történt: mind a négy, immár érett korú felesége gyermeket várt. Március 20-án a csoda dicsőségesen beteljesült: 24 óra leforgása alatt mindegyik felesége ikreket hozott a világra. Dishara nem hitt a szemének: egy nap alatt nyolc fia született. Operáció Egy franciaországi futtatáson történt, hogy a rendkívül értékes telivér, „Bonami” eltörte a lábát. Hasonló esetekben általában agyonlövik az állatot. Ezen a futtatáson azonban részt vett dr. Pouret állatorvos is, aki vállalkozott az állat megmentésére. Érzéstelenítést alkalmazott, majd eltávolított 17 darab csontszilánkot, s végül három vanadium csavar segítségével helyreállította a törött csontokat. A hosszú operáció folyamán a ló mindvégig a sebész vállán nyugtatta fejét. Arckép — tojáshéjakból Pierre Bettencourt francia művész készítette ezt az arcképet az elhunyt De Gaulle elnökről. Az 1,15 méter magas és 0,75 méter széles portré tojáshéjakból készült, s a művész csak a szem vonalának kihangsúlyozására használt fenyőtobozokat, s a zakó gallérját rakta ki sima lapokból. A jelenleg a párizsi műcsarnokban kiállított, rendkívül élethű portré hátterét az egykori elnök életéből kiragadott fényképek teszik még érdekesebbé.-j ír/w' ílfOÍ ‘tfíjfí'dVy önvédelem Londonban egyévi börtönre ítélték a 39 éves afgán Abdul Shari-t, aki különböző kórházakban több mint 150 beteget operált meg. Nem volt sebész, soha életében nem folytatott orvosi tanulmányokat. Az ítélet ellen fellebbezve a következőket mondotta: „Az eredmények számítanak, tisztelt bíróság, már én pedig valamennyi betegemet megmentettem”. Javaslat New Yorkban két városi tanácsos javaslatot nyújtott be egy régi rendelet módosítására, amely szerint meztelen lábszárakkal csupán a tengerparton, a parttól számított 50 méteres körzetben lehet közlekedni. Bajnokok A borotválás világbajnoka az angliai Gerry Harley, aki egy óra alatt 130 vendéget tud megborotválni. Előző rekordja óránként 80 borotválás volt Gerry legfőbb ellenfele, Guy Műd, ezzel kapcsolatban a következő megjegyzést tette: „Az óránként 80 borotválás még elképzelhető, de 130-hoz hihetetlen merészség kell. Ilyen sebesség mellett félő, hogy az ember leszakítja a vendég fejét a nyakáról. Már pedig én nem szeretnék gyilkossá válni." Régi üzenet Egy 25 éves német fiatalember, aki Korzikában töltötte szabadságát, kihalászott a tengerből egy palackot. A palackban a következő üzenetet olvasta: „Húsz éves, szőke, zöldszemű lány vagyok. Megígérem, hogy azé a férfié leszek, aki megtalálja ezt az üzenetet. Várom a görögországi Szkirosz kikötőjében. A palackról felismerem”. A német ifjú elhatározta, hoy szeptemberben ellátogat Szkirosz-ba. De vajon várja-e a szép ismeretlen? Az üzenet ugyanis 1965. október 4-én kelt *';r»
