Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

ran. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Á „könnyű műfaj" mestere: BOR JÓZSEF Nem valami szerencsés cím. Nem egészen helytálló, nem egészen találó. Bor Jó­zsef nemcsak a zenés dara­bok, operettek rendezője, vagy az igényes szórakoztatás mestere. Bor József rendező. Valószínűleg ő maga sem Örül, hogy éppen abban az évadban, amikor jelentős prózai művet — Szakonyi Károly Adáshiba — állítha­tott színpadra, zenés bohó­ságok sikerének ürügyén em­legetem. Mégis vállalom a címet, amit cikkem fölébe írtam. Mert eddigi munkás­ságából számomra ez a leg­fontosabb. Hogy miért? Meg­próbálom megmagyarázni. Köztudomású, hogy a fővá­rosi színházakat leszámítva, az ország valamennyi együt­tese felváltva játszik pró­zát és operettet, klasszikus tragédiát, modern drámát és „húzóslágerre” épített, úgy- ahogy összefércelt, habköny- nyű zenés bohózatot. Ez a színház feladataiból és a kö­zönség igényeiből fakadó adottság. Tény, amit tudomá­sul kell venni. De embere válogatja: ki, hogyan veszi tudomásul. Sokan, eltelve az iskolai évek ábrándjaival, méltósá­gukon alulianak érzik e ze­nés, „könnyű” produkciókat. Fanyalogva, félvállról, fél­szívvel végzik munkájukat, s miközben kapva-kapnak a legolcsóbb ötleteken, a pilla­natnyi siker hajszolása köz­ben sem feledkeznek meg arról, hogy minden gesztu­sukkal egyben azt is kife­jezzék: nem ér a nevem.. Másók, — szerencsére egyre többen — nemcsak azt veszik tudomásul, hogy el kell játszani egy operettet, vagy zenés vígjátékot, ha­nem tudva tudják azt is: színházat kel csinálni belőle. A színház furcsa világ: re- mékművek laposodhatnak érdektelen, rosszemlékű es­tévé, és gyengécske darabok nyomán születhet maradandó élmény... A nézők nem a darabot nézik: az előadást. A rendező, a színész, az együttes küzdelmét az írott szavakkal. Egy színháznak jó műveket kell játszania, ez természetes. Ez a feladata. De ha kénytelen gyenge, rossz, a maga nemében is rossz darabot műsorra tűzni azt is jól kell eljátszania! Többnyire éppen a szórakoz­tató, zenés játékok esetében kényszerülnek rá az együtte­sek efféle kompromisszum­ra; és éppen ezeknek a zenés daraboknak, az igényes szó­rakoztatásnak mestere Bor József. Egy-egy produkcióját meg­nézve már-már az az érzé­sem támad, hogy minél gyen­gébb, bárgyúbb, ügyetlenebb egy darab, annál jobban örül neki. Annál nagyobb ambícióval veti magát a rendezés munkájába, hogy még a csikorgó-döcögő cse­lekmény mesterkélt dialógu­saiból is előcsalogathassa az igazi színház igézetét Hogy valósággal keresi a rossz da­rabokat, amelyek jobbnál- jobb ötleteket csiholnak ki belőle. Hogy szinte lesi az alkalmat, a librettó, a szö­veg ellenére teremteni, sem­miből, valamit a színpa­don ..: Ez, természetesen csak a fantázia játéka. Az igazság sokkal egyszerűbb. Bor Jó­zsef rendező, aki feladatokat kap és feladatokat old meg. Egyéniségéhez közel álló, zenés feladatokat. Látszólag hálás, sikert ígérő darabo­kat, hálátlanul kemény mun­kával, sikeresen. Minden szempontból sikeresen. Azo­kért a tapsokért, amelyeket az ő „bretli” rendezései kap­nak, a legtöbb esetben séma színháznak, sem a nézőnek nem kell szégyenkeznie. Mindig meg tudja találni még a legbárgyúbb szöveg­könyvekben is, azokat a pon­tokat, amelyek az igényes színészi játék, vagy egy-egy a darabnál sokkalta fonto­sabb színpadi pillanat ugró­deszkáivá válhatnak. Es ha végképp nem talál fogódz­kodót az írott szövegben, ak­kor a szituációt forgatja, csűri-csavarja addig, amíg valamiféle színházi lehető­séget ad. A naivitásból így lesz meseszerű lebegés, az avitt stílusból finom stílus- paródia ... Futball-nyelven szólva: nem ismer elveszett labdát. Lelkesedése magá­val ragadja az egész csapatot — akarom mondani, társu­latot. Előadások sora nyújt­hat példát rá: szinte szipor­káznak belőle az ötletek. Rendezői tévedéseit is erényei magyarázzák. Ab­béli igyekezetében, hogy va­lami olyat produkáljon, ami több, igényesebb, különb a nyersanyagnál, néha túlsá­gosan elszakad az adott da­rabtól. ötletei elsodorják, Olyannyira, hogy akkor is nehezen talál vissza a darab eredeti hangvételéhez, ami­kor ezt a mű dramaturgiá­ja — okkal vagy ok nélkül — megköveteli. De ha sikerül is az efféle „salto mortale1 — döccen az előadás, a néző kizökken a hangulatából, és esetleg észreveszi az elragadó előadás mögött meglapuló rossz darabot. Prózai munkája, az Adás­hiba, nem volt minden szem­pontból sikeres rendezés; mégis, a rendezői pálya je­lentős állomása. Az ötletek­ben tobzódó Bor József ön­maga felett aratott itt dia­dalt. Szakonyi Károly műve, bár mondandóját tekintve tragi­komédia, számtalan lehetősé­get kínál egy vérbő, yillód- zó komédiához. így az olyan ötletekhez is, amelyek tu­catjával fordulnak elő Bor József más, zenés rendezé­seiben. Az Adáshiba előadá­sában fel is bukkannak az efféle „gagek”, hisz a ren­dező nem tagadhatja meg önmagát — de Bor József nem futtatja ki, nem hasz­nálja ki saját ötleteit. Ha szabadjára engedte volna fantáziáját,. minden bizonnyal egységesebb, Vidá­mabb előadást láthat a kö­zönség. A darabba ez is be­lefér; csak éppen a gondo­lat siklott volna vakvágány­ra. A rendező pedig inkább vállalta a számára még szokatlan anyaggal való bir­kózás fél-sikereit, fél ered­ményeit, mintsem hogy az írói szándék szenvedjen csorbáa. Míg máskor ötletek tucatjait pazarolja egy zsen­ge darabra, hogy mentse gyengeségeit, itt ötletek tu­catjairól mert lemondani.;; Csík István 7éli gondokról nyáron Hétezer vagon tüzelőt tárolnak megyénkben Hem lesz hiánycikk a tűzifa Ezernégyszáz vagon brikett — A tüzelőszer kereske­delemiben sikerült megterem­teni azt az összhangot, amely nem tesz különbséget állami és szövetkezeti tüzelőanyag­ellátó szerv között. Nagy elő­re lépés, hogy az egymás kö­zötti versengés helyett mind­két szektor a lakosság igé­nyeinek maradéktalan kielé­gítését tekinti elsődleges fel­adatának. Morvái György a szolnoki TÜZÉP Vállalat igazgatója kezdte e mondatokkal beszél­getésünket, s a továbbiakban már csak megyei eredmé­nyekről és gondokról, a me­gye lakosságának ellátását biztosító szén- és tüzelőfa készletekről esett szó. — Nem emlékszem rá, hogy tüzelőellátás szempont­jából volt-e az utóbbi két évtized alatt olyan „bőséges” esztendő, mint az idei. Me­gyénk TÜZÉP-telepein jelen­leg 7 ezer vagon tüzelőt tá­rolunk- A várható igények kielégítését biztosító mennyi­ség mellett javult a tüzelő- félék minősége is. A tárolt szenek több mint 60 száza­léka a legkeresettebb borso­di szén. — A dorogi brikettgyár re­konstrukciójának befejezése óta már nem gond a brikett­ellátás sem. Jelenleg 1400 vagonnal van a telepeken, és amire ugyancsak nem volt még példa, mi — tüzépesek — válogatunk, hogy melyik brikettgyártól vegyünk át árut. — Reméljük, hogy az idén — sok év óta először — nem lesz fennakadás a tűzifa-el­látásban sem. Telepeinken ezer vagon tűzifa van, és eb­ben az évben minden meg­kötés nélkül annyi tűzifát ka­punk még, amennyire éppen szükségünk lesz. A TÜZEp Vállalat igazga­tója a továbbiakban arról be­szélt, hogy az árubőség és a választék önmagában még nem minden. Az ellátás csak úgy lesz zavartalan, ha kö- zületek tartják majd magu­kat a megállapodáshoz, és idejében elszállítják téli tü­zelőjüket Sajnos az eddigi tapasztalatok éppen az ellen­kezőjét bizonyítják. Több olyan iskola van a megyé­ben, amely még meg sem rendelte a szükséges tüzelőt. A tüzelőellátás folyamatos­ságát biztosítaná az is, ha azok, akik a SZOT-tüzelőak- cióban vesznek részt az utal­ványban feltüntetett időben feltétlenül kiváltanák tüze­lőjüket. Egy — a közeljövő­ben megjelenő — rendelkezés különben is meggyorsítja a SZOT-tüzelőakció lebonyolí­tást. Az idén ugyanis sem­miféle indok nem teszi majd lehetővé. az utalványok be­váltási idejének meghosszab­bítását. Néhány nap múlva nyit a BNV A pavilonokban javában dolgoznak a dekoratőrök, ki­rakatrendezők. Megérkeztek a vásárra a .kiállítási dara­bok: A Diósgyőri Gépgyár hatalmas sajtoló berendezése, a Láng Gépgyár kazánja, a Lenin Kohászati Művek gyártmányai, a csehszlovák Tatra teherautó és a sze­mélygépkocsik egy része is. Különleges díszítő elemeket kap az alumíniumipar kiállí­tásának csarnoka, érdekes geometriai megoldású lesz a nehézipari kiállító helyiség is, melyet ezek a most ké­szülő geometriai elemek dí­szítenek. (MTI foto: Bara István fel­vétele— KS) A Wartburg levizsgázott a vezető megbukott ,Elvesztett99 ellenőrzőlapok, jogosítványok Az utakon egyre több gép­jármű közlekedik és sajnos ezzel egyidőben egyre több a közlekedési baleset is. Vajon ez törvényszerű lenne? — Szó sincs róla, hiszen a bal­eseteknek mindig megvan a konkrét oka, elsősorban a közlekedési szabályok be nem tartása, a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, a fi­gyelmetlenség és sajnos ha- gyon előkelő helyet foglal el a statisztikában az ittas ve­zetés. Az elmúlt évben Szolnok megyében 510 személyi sérü­léssel járó baleset történt, amiből 86-ot az ittasság oko­zott. A gépjárművezetők jól tudják, hogy aki alkoholt fo­gyaszt, az nem vezethet, so­kan mégis megszegik ezt a szabályt. Hogy miért? Erre kerestünk választ, amikor ellátogattunk a megyei rend­őrfőkapitányság közlekedés- rendészeti osztályára, ahol Sarkadi Imre őrnagynak ép­pen jónéhány jogosítvány sorsáról kellett dönteni. Tu­lajdonosaik nem okoztak ugyan balesetet, de — mint a szonda kimutatta — vala­mennyien ittasan vezettek. Pap Sándor a Törökszent­miklósi Baromfiipari Válla­lat gépkocsivezetője, majd­nem tíz éve van jogosítvá­nya. Arra a kérdésre, hogy mit is csinált vasárnap reg­gel, nagyon halkan válaszolt: — Rosszat. Ügy ültem, mo­torkerékpárra, hogy előtte ittam. Nem tudom, hogyan fordulhatott elő ilyesmi, mert még soha sem volt semmi baj velem ... Pap Sándornak két gyer­meke van, és mégis kockáz­tatta az életét. Tulajdonkép­pen szerencséje van, hogy „csak” 1000 forint pénzbün­tetést kap és az I-es számú ellenőrzőlapját vonják be két évre. Vona Balázsnak, a Közép­tiszai Állami Gazdaság gép­kocsivezetőjének ugyancsak az I-es számú ellenőrzőlap­jába és 1400 forintjába kerül az ittas vezetés. — Négy órakor ittam két deci kevertet és kilenckor ültem kocsira. Azt hittem, hogy a szonda már nem mu­tatja ki — próbál mentege­tőzni. Füri Mátyás ugyancsak hasonlóképpen védekezik: — Szombaton este ittam egy liter bort és vasárnap reggel háromnegyed ötkor ültem motorra. A feleségem azt mondta, hogy most már nyugodtan vezethetek. Saj­nos a szonda kimutatta. — Ugye hivatásos gépko­csivezető? — kérdezi az őr­nagy. — Igen. Nyolc éve vezetek, eddig három oklevelet kap­tam balesetmentes vezetésért. — Tudja-e, hogy egy liter borban mennyi alkohol van, és azt mennyi idő alatt ége­ti el a szervezet? — Nem. — Nos, egy liter bor 75— 80 gramm alkoholt tartalmaz és a szervezet óránként 7—9 grammot képes feldolgozni. Maga tehát csak 10 óra múl­va vezethetett volna. A büntetés természetesen itt sem marad el. Az egy li­ter bor az I-es ellenőrzőlap­ba kerül. Mrena József, az AFIT művezetője még súlyosabb vétséget követett el. Nem­csak nagy mennyiségű alko­holt fogyasztott vezetés előtt, hanem még az ellenőrzést végző rendőrt is sértegette. — Hogyan is történt? — Vasárnap reggel egyik barátommal indultunk el Szolnokra, a Wartburgját le­vizsgáztatni. Én ittam út­közben két üveg sört, utána meg még egyet, de nem én vezettem. A kocsit sikeresen levizsgáztattuk, utána indul­tunk hazafelé. Akadt egy harmadik utasunk is, a Jani bácsi. Útközben megálltunk egy persszónál, ahol a bará­tom meg a Jani bácsi ittak egy-egy üveg sört, én nem fogyasztottam semmit. Innen én vezettem tovább és akkor, jött az ellenőrzés. — A véralkohol vizsgálat szerint maga többet ivott. — Ja igen. Reggel indulás előtt ittam egy deci pálin­kát is. — Mit mondott a rendőr­nek? — Én semmit. A Jani bá­csinak mondtam, hogy ne disznókodjon, mert ő részeg volt. — Ennek kiderítése, és hogy mennyit ivott, majd a bíróságra vár. Eljárást indí­tunk maga ellen, a jogosít­ványát pedig addig bevon­juk... l A 1 ' & És jöttek tovább az ittas vezetésen rajtakapottak. — Pénzbírság, ellenőrzőlap-, és jogosítványbevonás. Vala­mennyien szabadkoztak, hogy ez volt az első eset, és hogy többé nem fordul elő ilyesmi. Előbb kellett volna meggon­dolni. Súlyosan vétettek a közlekedési szabályok ellen, nemcsak a maguk, hanem mások testi épségét is veszé­lyeztették. Esetük minden esetre mások számára is ta­nulságos lehet. r ■ — Zámbó —1 Igazolószelvény Megrendelő Megrendelem a Szolnok Az előfizetést gyűjtő megyei Néplapot 1971 ... neve . . . . hótól. lakcíme .... Az előfizetési díjat a posta­• ••••• Postahivatal: hivatal megbízottjának fizetem. Név: .... Lakcím: . • » . • •••••

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom