Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

1971. május 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Ö Albrecht Dürer (1471—1528)- «• Tíz évvel ezelőtt rendezte első „Hungária Lovastúráját’ az IBUSZ. A jubileumra négy útvonalon huszonöt 1 vastúrát szerveznek. Képünkön az eger—szilasváradi tú­ra résztvevői a Takdos fogadó előtt: (MTI foto:Benkő Imre felvétele— KS Filharmónia — diszharmónia 1971. május 21-én lesz ke­rek ötszáz esztendeje, hogy a legnagyobb német festő és grafikus, Albrecht Dürer Nürnbergben először látta meg a napvilágot. Jubileu­mát az egész világ számon tartja, kiadványokkal, elő­adásokkal, életével és mun­kásságával foglalkozó fil­mekkel, kiállításokkal emlé­kezve meg a réz- és famet­szés utolérhetetlen mesteré­ről. Festményei, rajzai és ak- varelljei, egyedülálló met­szetei a műgyűjtemények legféltettebb anyagába tar­toznak. Grafikai lapjain ke­resztül kitárul előttünk a XV. századvég emberének vallási elbizonytalanodása, a refor­máció előestéjének rémült világvége várása. Naplói, le­velei beszámolnak utazásai­ról, korának nagymű­veltségű humanistáiról, a reformáció eszméinek hatásáról. A testek szerke­zetére, az ember, állat, s az épületek helyes arányaira, a távlatra, fény-árnyék prob­lémákra vonatkozó művé­szetelméleti írásai az esztéti­ka egyik sarkpontját, a mű­alkotás szépségének mibenlé­tét kutató elmét állítják elénk. Emberi és művészi lé­nye alapvetően más volt, mint a középkori mestereké. Első olaszországi utazásakor felfedezte a maga számára Andrea Mantegna képeinek bravúros perspektíváját, a velencei quattrocento szín­pompás gazdagságát, Giovan­ni Bellini madonnáinak ma­gasztosságukban is bájos rea­lizmusát. Művészetével hazá­jában is utat tört a későgóti­ka merev formarendjéből és elindította a német rene­szánsz fejlődését. Albrecht Dürer tiszteletét hazánkban az a büszkeség is színezi, hogy ötvösmester ap­ja a Békés megyei Ajtós községből származott, s csak 1155-ben telepedett le Nüm- bergben. Fiát három eszten­deig taníttatta Michael Wol- gemut nürnbergi festő műhe­lyében, majd a kor szokásá­nak megfelelően 3 évi ván­dorút következett. Útja so­ták fel, a megszokott bűnök­kel és erényekkel. Dürer 1504-ben elkészült „Mária élete” ciklusának ez a meg­nyugvás szolgáltat alaphan­got. A Boldogasszony életé­nek jelentősebb eseményeit derűs, közvetlen stílusban beszéli el. az egyszerű embe­ri érzésekre, örömre, fájda­lomra fektetve a fősúlyt. A jelenetekben szereplő ala­kok korának polgárai, a Szent család megjelenése is természetes, emberi. 1505- ben indul második olasz út­jára. Az új század elején ké­szített oltárképei, portré és táblaképei az olasz mesterek hatását mutató, reneszánsz munkák. 1509-ben készült el 37 darabból álló „Kis pas­sió” fametszet sorozatával, amelyben ismét Krisztus, a mártír-ember életével és szenvedéseivel foglalkozik. A következőkben inkább grafi­kai tevékenységet folytat, többek között a 10-es évek elején készül három legjelen­tősebb rézmetszete, „A Lo­vag. a Halál és az ördög”, a „Melankólia” és .,a Szent Je­romos cellájában”. Ezeken a munkákon a rézmetszés tech­nikáját viszi tökélyre. Miksa császár szolgálatában több rajzot készít, melyek között a legnevezetesebb a császár imakönyvének dekoratív dí­szítése. 1920—21-ben a Né­metalföld vonzza, melynek emlékeit naplójában rögzíti. A 20-as évek tevékenységé­nek legjelentősebb munkája a négy apostolt ábrázoló két táblaképe, amely feltevések szerint egy oltárkép két szár. nya lett volna. A kutatók eb­ben a négy monumentális alakban is a Dürer által több ízben megfogalmazott négy típust látják, a szangvinikus, flegmatikus, melankolikus és kolerikus típusokat. Élete utolsó éveiben elmé­leti kérdések foglalkoztat­ják, több írása jelent meg arányelméleti, geometriai kérdésekről. Halála váratla­nul és művészetének teljé­ben következett be, 57 éves korában. — Későn vergődünk haza Szolnokra — sóhajt Karcag felé rázkódva a tájbuszon a Szigligeti Színház szervező titkárnője. — Két előadás ötkor és fél nyolckor. — Korán végzünk — mondja Karcagon a művelő­dési központ igazgatónője. — Negyed nyolcra vége az előadásnak. — És a másik előadás? * — Nem engedélyezték. Képzelje, mennyit bosszan­kodtunk. Az ötszáznegyven személyes nézőtér majdnem minden jegyét megvették, lekötötték. Erre három nap­pal ezelőtt jön a Filharmó­nia határozata: nem járulnak hozzá az előadáshoz, mert a színház csak nyolc alkalom­ra kapott engedélyt, a Szer­zői Jogvédő Hivataltól, ezt a számot pedig már túllép­ték. Azóta mást se csinál­tunk, Csak ültünk a telefon mellett, és sűrű bocsánatké­rések közepette közöltük, hogy vissza a szervezés mégsem lesz előadás. A színház szervező titkára kétségbeesetten homlokához kap: — Vaklárma az egész. Ti­zenhat előadásra szól az en­gedélyünk. Lemondtam egyet Szolnokon, hogy Karcagon kettőt tarthassunk. Én sem­mit sem tudtam arról, hogy nektek nem engedélyezik. — Én meg arról nem, hogy nektek engedélyezik. A színészek morognak, hogy ki fizeti meg immár a beígért kettős gázsit? Az az ötszáz karcagi, aki szerette volna megnézni a Svejket, már rég kimorogta magát. Valószínűleg alaposan meg­gondolják, hogy váltsanak-e jegyet legközelebb, ha szín­házi estet hirdet a művelő­dési központ. És vajon mit gondol a Filharmónia? Bizonyára semmit. Épp úgy, mint ak­kor, ;i amikor két ellentétes határozatot hoztak egyszerre. Nomen est omen. Filharmó­nia <r= összhangot kedvelő a klasszikus görög szerint. Hát ha kedvelik, miért nem csi­nálják? Sz. 7. Kilencven diákotthon Csak egyenlő feltételekkel le­het biztosítani az egyenlő esé­lyeket — vallják az oktatásügy szakemberei. Vagyis a tovább­tanulásban csak akkor verse­nyezhetnek a hátrányos helyzetű diákok, ha a tanulás körülmé­nyeit megjavítjuk. Tíz esztendő­vel ezelőtt még 113 716 általános iskolai felső tagozatos tanuló nem részesült szakrendszerű ok­tatásban, a legutóbbi felmérés szerint a jelenlegi tanévben szá­muk már nem éri el a 31 000-et Másként azonban úgy is fogal­mazhatjuk: még mindig több mint 30 000 — elsősorban tanyasi kisgyermek — nem részesül szakrendszerű oktatásban, vagyis számukra még nem általános az általános iskola. A feltételek ja­vítása érdekében széles körű társadalmi mozgalom Indult meg. Tíz esztendővel ezelőtt az or­szágban még mindössze öt ilyen diákotthon működött, s bennük együttvéve 192 diák lakott. Ma a diákotthonok száma 96, és 6818 általános iskolást helyeztek el szobáikban. Érdekes, hogy az első „diákotthon-alapítók” között Hajdú-Bihar megye szerepelt, tíz évvel ezelőtt három ilyen ott­hont létesítettek, de számuk az­óta sem emelkedett többre hat­nál. Ugyancsak Bács-Ktskunban én Szolnokban egy évtizede még egyetlen egy diákotthon sem mű­ködött, ma mindkét megyében 15—15 van, s ezzel országosan a legelsők között szerepelnek. — Báesban 1120, Szolnok megyében 1080 kisdiák lakik a diákottho­nokban. rán már megrendeléseket Albrecht Dürer születésé­kap, a 90-es évektől egyre több munkáját ismeri a szak- irodalom. 1499-ben tér haza, majd Itáliába indul. Az Al­pok szépségének élményét, a velencei reneszánsz mozgal­mas légkörét megkapó alak,- portré rajzokon, táj-akvarel- leken örökítette meg. Haza­térve, Nürnbergben a huszi­ta háborúk hatására kiala­kult zavarodott hangulat, a reformáció előhangjai, a kö­zelgő századvégre megjósolt Végítélet várásának rémülete fogadja. Ennek ad kifejezést 15 fametszetből álló „Apoka­lipszis” sorozatában. Szen­vedélyes kompozícióin a Je­lenések Könyvének látomá­sai döbbentenek meg, min­den elképzelhető borzalmá­val érzékeltetve a Végítélet pillanatát. Ezzel egyidőben, 1498-ban készítette Krisztus szenvedéseinek, a „Nagy pas- sió”-nak néhány lapját. Eljött a félt századforduló — és a világ nem pusztult eL A rettegést újra a meg­szokott hétköznapok váltot­nek 500. évfordulója alkal­mából rendezett kiállításso­rozathoz kapcsolódik a Dam­janich Múzeum kiállítása, amely a Szigligeti Színház előcsarnokában a művész legszebb lapjairól készített másolatokat mutatja be. „Apokalipszis” sorozatát az ..Apokalipszis lovasai”, „Má­ria élete” lapjait pedig „Má­ria születése” és „A szent család Egyiptomban” met­szetei képviselik. Egyedülál­ló portréinak sorából Ulrich Varnbüler képmását láthat­juk, az emberi testre vonat­kozó elméleti kutatásait „Ádám és Éva’! munkája összegzi. Mesteri rézmetsze­tei közül „A Lovag, a Halál és az ördög”, valamint a „Szent Jeromos” szerepel. A Damjanich János Mú­zeum könyvtárából kiállí­tott művészi nyomatok is bi­zonyítják Dürer utolérhetet­len nagyságát a fa>_ és réz­metszés művészetében. Egri Mária Mikszáth-est Jászberényben Kedden este a Székely Mi­hály Zenei Napokhoz kap­csolódóan irodalmi est színe­sítette, az egyébként is gaz­dag programot. Dr. Czine Mihály irodalomtörténész me­leg szavakkal köszöntötte a Déryné művelődési központ nagytermét zsúfolásig meg­töltő közönséget. „Legyenek olyan boldogok, mint Mik­száth szeretett volna lenni... egy boldog ember, akinek életútja maga a boldogtalan­ság. de mindig élt benne a boldogság vágya...” A be­vezetőt Létai Klári előadó- művész műsora követte, me­lyet gyönyörűen egészítettek ki Lorenz Kornélia énekmű­vész és Kertész Lajos zongo­raművész ének-, illetve zenei rajzi öncsipkelődéseiből (Egy boldog ember... A saját áb- rázatómról, Fábry tanár úr, betétjei. Műsora első részé­ben Létai Klári Mikszáth^ ju­bileumi beszédéből, önélet- Az ebecki délutánok) össze­állított csokorral idézte az írót. Ebben a részben hang­zottak el az ebecki nagyma­ma prófétai utolsó szavai: „Félek, hogy poéta, író lesz belőled ...”, mely félelem, a kortársak és az utókor szá­mára szerencsére jogosnak bizonyult. Kertész Lajos egyszerű, megkapó tolmácsolásában Kodály Székely nóta kompo­zíciója, majd Bartók Mikro­kozmoszának részletei hang­zottak el. Ezt követően a je­lenlévők ízelítőt kaptak Mik­száth drámai hangvételű írá­saiból. A műsor első részé­nek lezárásaként Lorenz Kornélia virágdalokat éne­kelt. Később ismét a vidámság hangjai csendültek fel, s Mikszáth humoros írásait, anekdótáit idézve, előadói művészetét sziporkáztatva a művésznő több ízben őszinte derűt váltott ki a közönség­ből. (A korlátfa, Lőrinc ka­lapjai, A kedélyes háború stb, alkották a műsor ezen részét.) Lorenz Kornélia Kodály felvidéki gyűjtéseiből éne­kelt, és megszólaltatta örzse dalát a Háry Jánosból. A Mikszáth írói jubileu­mának 100. évfordulójáról való megemlékezés méltó be­fejezése volt a magyar iro­dalom egyik legszebb alko­tásának (Az a fekete folt) kedves-keserű előadása. Ui szerzemények A Magyar Nemzeti Mú­zeum segítségével az idén új szerzeményekkel gyara­podik a monoki Kossuth ház. Az 1848-as szabadság- harc vezérének hajdani szü­lőházában berendezett ki­állítás anyagát — többek között — a török államtól kapott Kossuth feliratú ér­tékes mozaik táblával, ko­rabeli bútorokkal és egyéb emléktárgyakkal egészítik ki. Az újjárendezett kiál­lítást május 29-én nyitják meg. Olvasóterem, óh... Békésen böngészget­tem szerdán délelőtt a szolnoki Verseghy könyv­tár olvasótermében, né­hány gyanútlan olvasfíi vágyó társaságában. Hirtelen furcsa zajra lettem figyelmes. Kicsa­pódott az ajtó, s való­ságos emberáradat lepte el, az addig csaknem üres termet Megörültem magam­ban, lám, milyen nagy a forgalom, mennyi ér­deklődő van... — de hamarosan keservesen csalódnom kellett. — Szíveskedjenek el­hagyni a termet, itt to­vábbképzés lesz — dör- gött egy sztentori hang. Továbbképzés? Ez bi­zony még néhány harc­edzett helybéli könyvtá­rosnak is meglepetést okozott. Semmiféle fel­irat, jelzés, előzetes út­baigazítás nem állt ren­delkezésükre, s így a miénkre sem. Csalódottan vettem tu­domásul, hogy Szolnok városában nincs más továbbképzésre alkalmas hely. Makacs gyerek vagyok. Ebéd után újabb kísérle­tet tettem. Üres terem várt, és újabb szóbeli el­utasítás: — Majd két óra után. Az ajtón kis tábla ra­gyog: olvasóterem 11 órá­tól, este 7-ig. A kivétel erősíti a szabályt?! hé — Jubileumi hangverseny A szolnoki Kassai úti ál­talános iskola tanulói május 22-én este 6 órakor jubileu­mi hangversenyt adnak az úttörőmozgalom fennállásá­nak 25. évfordulója tisztele­tére a Sárvári Endre me­gyei Művelődési Központ színháztermében. _ A műsor, amelyben ének és zenei szólisták, kisegyüt­tesek, kórusok vesznek részt, az évforduló méltó megün­neplése mellett képet ad a Kassai úti általános iskolá­ban folyó színvonalas ének­és zeneoktatás eredményei­ről is. Klubvezetők tanácskozása A MEDOSZ üzemi klubok vezetőinek I. országos ta­nácskozására kerül sor má­jus 26-án Tiszasülyön és má­jus 27-én Szolnokon. A tiszasülyi program első­sorban módszertani jellegű lesz, gyakorlati tanácsokat kínál, míg másnap Szolno­kon a Ságvári Endre megyei Művelődési Központ tanács­termében előadások hangza­nak el a kisközösségeknek a szakszervezeti kultúrmunká- ban betöltendő szerepéről. A gazdag és színvonalas prog­ram záróankétja, a résztve­vők tapasztalatait összegező szakmai vita. A tanácskozás vendégeként üdvözölhetjük Padisák Mi­hályt, a népszerű játékmes­tert és Dinnyés József pol- beat énekest is. JÉGKÁR ESETÉN CSAK A GBIZT0SÍTÁS Ú JT ANYAGI SEGÍTSÉGET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom