Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-04 / 103. szám
smiTOK (HEGYET NEPE AP 3 ívm- fflSJtlH 9» Vk ......... V ízgazdálkodási terveink és a Közép-Tiszavidék átalakulása Május 1-i lapszámunkban tudósítást közöltünk a Kö- zéptiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak ünnepségéről. Ezen Fehér Lajos, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese adta át a vízügy dolgozóinak az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi oklevelét, a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlóját. Az ünnepségen Fehér elvtárs beszédet mondott, melyet az alábbiakban teljes terjedelemben közzé teszünkörvendetes esemény megünneplésére gyűltünk össze! A Középtisza vidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói vállalt feladataik teljesítésével, kiváló munkájukkal kivívták az egyik legnagyobb elismerést, amellyel Kormányzatunk munkasikereket jutalmaz: a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját. Ezzel egyidőben a hazánk felszabadulása 25. évfordulójának, valamint Pártunk X. Kongresszusának tiszteletére kezdeményezett országos munkaversenyben elnyerték a legjobbakat megillető Kongresszusi Oklevelet, valamint e kitüntetésekkel együttjáró 327 ezer forint összegű pénzjutalmat. E jutalom felét a kollektíva szociális helyzetét javító intézkedésekre, másik felét a kongresszusi munkaversenyben. kiemelkedő dolgozók személyi jutalmazására kell fordítani. Engedjék meg, hogy az MSZMP Központi Bizottsága, a Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány nevében a Közép tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság valamennyi dolgozójának tiszta szívből gratuláljak e szép és emlékezetes munkasikerhez! Tisztelt Barátaim! Önök a jól végzett munka tudatával, örömével vehetnek részt mai ünnepségünkön. Az elmúlt évben kiemelkedő eredményekkel bizony ílóíták rátermettségüket, kitartásukat, szorgalmukat Bebizonyították, hogy képesek nehéz feladatokkal sikeresen megbirkózni. Helytálltak a válságos időszakban, de a munkás hétköznapokon is, amikor állhatatosan, kitartóan kell napi feladataink végrehajtásán és távlati céljaink elérésén munkálkodni! A műszaki, gazdasági szakemberek, de azt hiszem mindenki, aki a világ dolgairól tájékozódik, tudja: a vízgazdálkodás jelentősége az utóbbi években világszerte megnövekedett. A társadalmi, gazdasági haladás következtében rohamosan növekszik az ipar. a mezőgazdaság és a lakosság vízigénye. Ez hazánkra is jellemző. Gyarapodó, növekedő városaink, mind szebbé, korszerűbbé váló falva- ink, erőteljesen fejlődő iparunk, különösen az ipar legdinamikusabban fejlődő ágazatai a villamosenergiaipar, s a vegyipar, a korszerűnagyüzemi gazdálkodás útján eredményesen haladó mezőgazdaságunk, továbbá az életszínvonal fejlődése hazánkban is — egyre több vizet kíván. Elég egyetlen pillantást vetni a Kárpát-medence hegy- és vízrajzi térképére ahhoz, hogy megértsük: a medence mélyén elterülő országunkban miért volt és miért maradt olyan döntő jelentőségű az árvízvédekezés, a folyamszabályozás. Természeti adottságaink Európa több országától sokban eltérő vízgazdálkodási gondokat és feladatokat rónak ránk! Kettős a küzdelem: a viz ellen és a vízért A vizeik kártételei elleni harc minden formájával párhuzamosan társadalmunk szüntelenül nagy erőfeszítéseket tett és tesz ma is az éltető, jótékony víz előteremtéséért- Ez a víz ellen és a vízért folytatott kettős küzdelem éppen itt, a Tisza-völgyében nagyjelentőségű, hiszen mind a magas hegyekből lezúduló folyók árvizei, mind pedig a gyakori aszályok hazánknak ezt a vidékét sújtották leggyakrabban. Tiszelt Elvtársak! Társadalmunk többnyire az árvízvédekezés nehéz időszakaiban kíséri megkülönböztetett érdeklődéssel — s ha szükséges, segítőkészséggel — a vízügyi szolgálat munkáját. Érthető ez a közfigyelem. Indokolttá teszi az árvíz által veszélyeztetett emberi életek, társadalmi javak megoltalmazása érdekében kifejtett közös erőfeszítés. összefogás. A múlt évi rendkívüli Tf- sza-völgyi árvíz az egész ország számára nagy próbatétel volt. A Közép-Tiszavidé- ki Vízügyi Igazgatóság dolgozói pedig az árvíz elleti vívott harc első vonalában küzdöttek: a honvédséggel, a többi fegyveres • testülettel, a párt- és tanácsi szervekkel szoros és tervszerű együttműködésben becsülettel állták a nehéz próbát. A múlt esztendő tavaszán az Igazgatósig több , mint 650- km-es árvédelmi vonal mentén folytatott eredményes védekezést és a Közép- Tiszavidékén 6000 négyzet- kilométer területen mintegy 30 milliárd forintnyi nemzeti vagyont sikerült megóvniuk az árvíz pusztításaitól. Kíjlön dicsérendőnek tartom az Igazgatóság és a területi állami, társadalmi, közigazgatási szervek között megteremtett jó összhangot. Kdv&^ó volt üá egymást mindenben segítő, szervező és irányító munka, amelyet az árvédekezés nehéz időszakában végeztek! A helyi szervek e jó együttműködésének köszönhető, hogy az Igazgatóság területén a védekezés feladatait — ahol csak lehetett — főként a saját erők bevonásával oldották meg. Ez nagy segítség volt akkor az árvédekezés országos irányítóinak, hiszen így több gépi eszközt, technikai felszerelést, védekező anyagot s nem utolsó sorban vízügyi szakembert irányíthattak az ország más, sok esetben még veszélyeztetettebb területeire. Tisztelt Ünneplő Közönség! A tavalyi példátlan méretű árvíz nemcsak nagy próbatétel volt, hanem nagy tanulsággal és tapasztalatokkal is szolgált. E tapasztalatokat mérlegelve kormányunk úgy látja, hogy a következő években gyorsítani kell az árvízvédelmi művek fejlesztését. Ehhez a munkához a vízügyi szervezet jelentős gépparkkal rendelkezikA társadalom, s a népgazdaság érdeke egyaránt azt kívánja, hogy ezt a hagy gépi erőt minél kedvezőbben kihasználjuk. Az árvízvédelmi művek fejlesztésére és fenntartására a kormány máris jelentékeny összegeket fordít: csak az idei esztendőkben több mint 620 millió forintot szánunk erre a célra! Ám az ármentesítés nem csupán a folyók menti fővédvonalakból áll. Az árvíz- védelmi töltések erősítése, fenntartása mellett ki kell építenünk az összefüggő területi árvízvédelmi rendszert. E rendszer fontos részei a lokalizációs gátak, amelyek különösen nagyértékű területek tokozott biztonsagát hivatottak szolgálni. Ugyancsak az árvízvedelem területi rendszeréhez tartoznak a sík- és hegyvidéki víztárolók, melyek hathatósan csökkentik az árvizek magasságátE munkákkal párhuzamosan állandóan fejleszteni kell az árvízvédelem szervezetét, felszereltségét. technikai eszközeit, gépparkját. E fontos feladatok megoldása — mint ezt az elvtársak jól tudják — roppant nagy népgazdasági erőket, milliárdos beruházásokat igények Éppen ezért nagy segítséget nyújt a népgazdaság számára, ha a vízügyi szakemberek a nagyobb anyagi erőforrások tervszerű és céltudatos felhasználása mellett, szüntelenül kutatják, fejlesztik azokat az új eljárásokat, technikai és tudományos lehetőségeket, amelyek segítségével az árvíz- védekezés még hatékonyabban és gazdaságosabban folytatható. Tudomásom szerint ilyen új műszaki, tudományos eljárások kidolgozásában is élenjárnak a Kö- zép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság 'szakemberei. A magyar vízügyi szolgálat dolgozói azonban nemcsak az árvizek nehéz időszakában jeleskednek. hanem a békés, munkás hétköznapok mindegyikén felelősségteljes, tervszerű munkát végeznek. Vízgazdálkodásunk nagy művei, nemzedékek javát szolgáló létesítményei éppen a szorgos hétköznapok kitartó munkájának eredményeként válnak valóra. Vízgazdálkodási feladataink sokrétűek A vízgazdálkodásra mindenekelőtt feladatainak sokrétűsége, összetettsége jellemző! Ennek egyik következménye az, hogy vízgazdálkodásunk szakágazatai szervesen kapcsolódnak gazdasági életünk számos más területéhez: szorosan összefüggnek a mezőgazdasággal, az iparral, a településfejlesztéssel vagy akár a korszerű egészségüggyel, a kulturált életmód valamennyi követelményével- Arra törekszünk, hogy a vízgazdálkodás munkája ne csupán része, velejárója, hanem jó- idóben megteremtett előfeltétele legyen egyéb népgazdasági, község- és városfejlesztési terveink megvalósulásának. Talán mondanom se kell: a vízgazdálkodás fokozott fejlesztési üteme nem csekély feladatot ró a vízügy dolgozóira és irányító szakembereire! Tisztelt Elvtársak! Az eddig elmondottakból is kiderült: a most elnyert vándorzászló és kongresszusi oklevél odaítélésénél nem csupán az Igazgatóság által elvégzett munka minőségét, mennyiségét, a kollektíva dicséretet, elismerést érdemlő munkateljesítményét vettük figyelembe. Mérlegre tettük azt is: vajon ezek a munkasikerek milyen szerepet töltenek be távlati terveink egészében, a Közép-Tisza- völgy térségében született eredmények mennyiben szolgálják országos fontosságú népgazdasági terveink valo- raváltását? A mai ünnepi alkalomkor tehát szólnunk kell, ha csak vázlatosan is, azoknak a nagyarányú távlati vízgazdálkodási koncepcióknak néhány mozzanatáról, amelyek fontos és szerves részét alkotják népgazdaságunk fejlődésének. Kedves Barátaim! Az Igazgatóság hazánk rendkívül fontos mezőgazda- sági vidékén, a Tisza-völgy- ben működik. A terület mezőgazdasági jellegéből következik, hogy országos öntözési terveink megvalósulása nagymértékben függ az itt végzett munkáktól. A következő másfél évtized alatt az öntözésre berendezett területet hazánkban a jelenlegi 440 ezer hektárról kereken egymillió hektárra kívánjuk növelni. Az öntözésfejlesztés jelentékeny része a Tisza- vidék aszálytól gyakorta sújtott földművelését segíti majd! A nagyszabású természet- formáló terv valóraváltásá- nak egyik legfontosabb eszköze és feltétele a Kiskörei Vízlépcső és a hozzá kapcsolódó művek felépítése. E nagy munka túlnyomórészt itt folyik az Igazgatóság területén, tevékenységének egyik fontos része. örvendetes, hogy a kongresszusi munkaverseny a Kiskörei Vízlépcső építkezésénél is elismerésre méltó eredményeket hozott A tavalyi hosszas árvízvédekezés mellett is csaknem egymillió köbméter földmunkát végzett az Igazgatóság az építkezésen, amely a hátráltató tényezők ellenére lendületesen, jó ütemben, a kitűzött határidőknek megfelelően folyik! A Kiskörei Vízlépcső — mint a vízgazdálkodás létesítményei általában — többcélú, s ugyanakkor része az országos vízgazdálkodásnak. Fontos láncszeme, újabb fokozata távlati tervünknek, — a Tisza csartomázásápak, s a Tisza-völgy vízpótlásának. E nagy mű első állomása a Tiszalöki Vízlépcső volt, most Kiskörén az újabb lépcsőfokon munkálkodunk és ezt további vízlépcsők követik majdA vízlépcsők átalakítják a Tisza Ezek gz egymáshoz tervszerűen kapcsolódó nagy művek viszonylag rövid idő —, néhány évtized — alatt fokról fokra valósággal átalakítják a Tisza-vidéket, annak vízrajzai, vízház tartását. A következő esztendőkben terveink szerint a Kiskörei Víztárolótól 300 ezer hektár (azaz mintegy félmillió kát. hold.) területre juttatják el a csatornák a vízben szegény tájakra a Tisza vizét! A Nagykunsági, a Jászsági Főcsatornákon keresztül eljut az éltető víz .a Körösvölgy és a Jászság szomjazó földjeire- A Kisköréhez kapcsolódó nagyszabású csatornarendszer éppen azt a célt szolgálja, hogy lehetőleg minél kiterjedtebb térségre tudjuk eljuttatni az öntözővizet. Nemcsak Szolnok megye, hanem Hajdú, Békés, Heves, szinte az vidéket egész Tisza-táj középső térsége hasznosíthatja a Kiskörei öntözővizet. A Kiskörei Víztároló önmagában is hatalmas létesítmény, valóságos mesterséges tó, amelynek területe meghaladja a Balaton egyötödét és 300 millió köbméter víz tarolására lesz alkalmas. Az emberi alkotás mélyrehatóan megváltoztatja ezen a vidéken a mostoha természeti viszonyokat: a tároló összegyűjti a magas tavaszi vízállások idején évről évre haszontalanul, hasznosí thatatlanui levonuló víztömegeket, megőrzi s az aszályos időszak hónapjaira tartalékolja az öntözés szépiára. Emellett a mesterséges tó partjain az üdülés, a sportolás, a turisztika, idegenforgalom teljesen új lehetőségei nyílnak meg. Kisköre azonban nemcsak e térség mezőgazdaságának további fellendítése szempontjából nagyjelentőségű alkotás. Fontos feladata az idetelepülő ipar vízellátása is. Innen kap vizet hazánk egyik legnagyobb új üzeme: a Tiszai Vegyikombinát. S új szocialista városunkban, Leninvárosban felépülő többi nagyüzemünk vízellátását a jövőben ugyancsak Kisköre biztosítja majd- Szeretném hangsúlyozni: # Kozép-Tiszavidék ilyen nagyszabású átalakítása nem önmagától ' és nem könnyen megy majd végbe! A Kiskörei Vízlépcső önmagában csak nagyobb lehetőséget ad a gyorsabb fejlődésre. E lehetőségek kihasználása elsősorban az itt élő lakosságon, a TisZa-menti embereken. az ide települő üzemeken, a környék termelő- szövetkezetein, állami gazdaságain múlik! A mezőgazdasági üzemek készüljenek fel a víz hasznosítására Ezért mindenek előtt biztosítani kell a vízlépcső által rendelkezésre álló öntözővíz mezőgazdasági hasznosítását. A környék termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak időben, kellőképpen fel kell készülniük az öntözéses gazdálkodásra. Tudományosan megalapozott előkészítő munkát kell folytatnunk a kidolgozott üzemfejlesztési tervek valóravál- tására. El kell érnünk: mire Kisköre felépül, a környék mezőgazdasága készüljön fel kellőképpen az öntözővíz fogadására, legjobb felhasználására! Jogos követelmény, hogy e nagy műbe beruházott milliárdok többlettermésben: az öntözéssel lehetővé tett magasabb hozamú, belterjes gazdálkodás nagyobb eredményeiben térüljenek meg! Ez egyaránt szolgálja majd az itt élő emberek, a környék lakosságának javát, s az egész ország, egész társadalmunk érdekét. Tisztelt Elvtársak! Említettem már, hogy vízgazdálkodásunk fontos területe a lakosság vízellátása, a közmüvesités, a csatornázás. A víz a településfejlesztés egyik alapvető feltétele. Mint ismeretes, IV. ötéves tervünk egyik nagyjelentőségű szociálpolitikai célkitűzése: nem kevesebb, mint 400 ezer korszerű, új lakás építése. Ez évenként 80 ezer lakás felépítését jelenti. — Nagy munkát, nagy társadalmi erőfeszítést, összefogást követel e tervelőirányzat va- lóraváltása. Lakásépítési programunkhoz szervesen kapcsolódik a nagyszabású közművesítés: a terv időszakában vízi közmüvek építésére, fejlesztésére 15 milliard forintot fordít népgazdaságunk- Ennek eredményeként 1975-re lakosságunk 65 százaléka részesül majd egészséges közműves ivóvízellátásban. Itt, Szolnok vidékén. a középső Tisza mentén, mint tudják, nem is olyan régen, nagyon sok faluban egyszerűen a Tiszából merték, laj- tokkal hordták a vizet. Sok községben a régi, egészségtelen kutak vizét itták. A múltnak ezt a terhes és veszedelmes örökségét kemény munkával, jelentős anyagi áldozattal nagyrészt felszámoltuk. Szolnok megyében már 50 község közműves vízellátásban részesül- De ezzel az eredménnyel sem elégszünk meg! 1975-re további 20 Szolnok megyei település számára épül a vízmű: és e nagy munka javarésze a megyei tanácsra, az Igazgatóságra, valamint a vízműtársulások dolgozóira hárul. Meggyorsul a falusi vízellátás fejlesztése Különösen meggyorsul a következő években a falusi vízellátás fejlesztése. A falusi vízművek és a nagyobb községekben épülő csatorna- hálózat, szennyvízlevezető csatornák jelentősen hozzájárulnak a falun élő emberek életkörülményeinek korszerűsítéséhez. a város és a falu közötti különbség mérsékléséhez! Kedves Barátaimí A helyi jelentőségű vízgazdálkodási feladatok megvalósításában a vízgazdálkodási társulatok eredményesen működnek együtt a területi vízügyi és tanácsi szervekkel. A vízgazdálkodási társulatok nagymultú szervezetek, s ma is fontos szerepet töltenek be társadalmunkban. Jelenleg 107 olyan vízi társulat működik az országban, amely belvízrendezési, helyenként talajvédelmi és mezőgazdasági vízhasznosítási feladatokat lát el. Tagjaik főként termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, egyéb állam; vállalatok, tanácsok és más közű- letek- Ezenkívül 412 vízmű- társulat működik, amely jelenleg 600 ezer lakos vízellátását oldja meg. A vízműtársulatoknál az érdekeltek és tagok 98 százalékát állam, polgárok alkotják.' A vízgazdálkodási társulatok mindkét formájában sok a szövetkezeti elem. A víz- műtársulásoknái a szövetkezeti vonások vannak túlsúlyban, ezek főleg egyének szövetkezésének, tevékenységük a szolgáltatás sajátos formájának tekinthető, Ezéit így is kell kezelni őket. A belvízrendező társulatok inkább a gazdasági társulásokkal mutatnak rokonvonásokat, azok kategóriájába sorolhatók. Az ebből adódó következtetéseket a társulatok alapszabályának kidolgozásában, ösztönzésükben és állami felügyeletük elrendezésében kifejezésre kell juttatni. A jól bevált, fogalommá vált „társulat” elnevezése természetesen továbbra is megmarad. A vízgazdálkodási társulatok működésében a demokratizmus tovább fejlesztése, valamint önálló vállalatszerű gazdálkodásuk megjavítása és erősítése jelentősen hozzájárulhat annak a fontos társadalmi célnak fokozatos és mielőbbi megvalósításához, hogy a nagy állami főművek mellett sűrű csatornahálózat épüljön ki a mezőgazda- sági nagyüzemekben és az üzemek között továbbá újabb száz és száz faluban épüljenek meg a jó ivóvizet adó törpevízművek! Tisztelt Elvtársak! A X.pártkongresszus jelszava s IV, ötéves tervünk célkitűzése: „magasabb szinten építsük a szocializmust”. Ez az egyszerűen megfogalmazott jelszó minden téren nagy feladatokat, nagy felelősséget ró dolgozó népünkre, egész társadalmunkraIlyen értékes emberi tulajdonságok talaján született meg s terebélyesedett ki szocialista munkaverseny mozgalmunk. A szocialista munkaverseny, amely fontos eszköze, előrelendítője volt s marad nagy társadalmi, gazdasági célkitűzéseink való- raváltásának- A Közép Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak közössége a most jutalmazott munkasikerek tanúsága szerint megértette és magáévá tette ezt! Őszinte örömmel és nagy tisztelettel nyújtom át aligazgató mg dolgozóinak a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászlaját, — s a munka verseny ben elnyert kongresszusi oklevelet: — A teljesítmény, amelyet az Igazgatóság dolgozói itt a Közép Tiszavidék térségében elértek, szocializmust építő nagy, munkánk része, a szocializmus ügye meljett elkötelezett szorgalmas, eredményes, derekas helytállás kiváló példája. Bizonyos vagyok benne, hogy terveink valóraváltásának most követ, kező éveiben is számíthatunk az Igazgatóság dolgozóira! Ehhez kívánok Önöknek erőt, egészséget és sok személyes boldogságot!
