Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-19 / 116. szám
1971. május 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Svejk Karcagon Jaroslav Hacek Svejkjének színpadi változatával második bemutatóján jutott túl a Szigligeti Színház és a Ság- vári Endre művelődési központ közös akciója, a szakmunkástanulók színháza. Jókaitól a Szegény gazdagok, most a Svejk és még ebben a hónapban Rozov Felnőnek a gyerekek című darabjának premierje. Egy romantikus, múlt századbeli magyar dráma, egy immár klasszikussá vált huszadik századi komédia, és egy minden sorával a mai fiatalokhoz szóló szovjet színmű. Két'égkívül stiláris és műfaji arányérzékről tanúskodik a vállalkozás kezdő félszezonjának műsora. Nem tudom ugyan pontosan, hogy a színészekre milyen hatása van. de a kívülállóban felkeltik a legjobb értelemben vett romantikus hajlamot ezek az előadások. Déryné és Lendvay Márton borát idézi, ahogy a rendezés. a díszletezés és minden egyéb mozzanat szinte kalákában történik. Begördül a tájbusz Karcagra, Mezőtúrra vagy Fegyvemekre. Az érkezők közt nincs hierarchia. Vezető színész, statiszta; együtt cipebk a rekvizitet, közösen rendezik be a színpadot, felváltva vállalják a füegönvhúzá't. A siker is egyformán éri mindegyiküket. legalábbis a jelen esetben, mert a Svejk- nek legparánvibb szerepei is hálásak. Ráiátszás helyett inkább arra kell ügyelnie a színésznek, hogy a közönség ne nevesse tönkre az előadást. A szakmunkástanulók színháza Huszár Lászlónak alkalmat adott arra. hogy rendezéssel is próbálkozzék. \Gazdag színésztapasztalatait biztosan kamatoztatta, jó humorú előadást teremtett. Sajnos a zaftos tréfákban olykor elmerült az eredendően antimilitarista. emberi harmóniát igénylő szándék. Erről azonban inkább a regények színpadra állításának rákfenéje, az erőszakos egyszerűsítés tehet, mintsem Huszár László. Ezt Katz tábori lelkész alakításával bizonyítja. A részeg színpadi megjelenítése a legbiztosabb sikerforrások egyike. Huszár László mégsem az idült mámor torzképeiért dicsérhető elsősorban. Sikerrel lebben- tette fel időnként a szeszgőzt a lelkész keserű, fatalista roncsfilozófiájáról. Svejket, a derék katonát, a jámborság és agyafúrtság szószátyár remekét Holiösi Frigyes játssza. Túlságosan is. Hasek Svejkjének egyik nagy titka, hogy legképtelenebb helyzeteiben is angyali természetességgel viselkedik. Hollósi viszont úgy tálalja a poénokat, mint aki nagvon is számít rá. hogy jó poénokat fog mondani, miközben tényleg azokat mond. Az előadás leeegysége^ebb alakítása Szomhathy Gyuláé, aki elegáns fesztelenséggel jellemzi a snáidig és csél- csap Lukas főhadnagyot. Öt dicséri a hamisíthatatlan K. und K. hangulatot keltő kísérőzene Is. Baranv! T.ászlóra két. Lukács Józsefre meg egyenesen három szerep is jutott. Az előbbi alig túlozva formált meg két szenüis előkelőséget, R7 utóbbi különösen a Keli elv kocsmárosának blazírt- ságát találta el. Hiteles volt Sebestyén Éva a hercegnő. Bókay Mária a ledér szépasszony és N. Szabó László a nyomozó szerepében. Helytálltak Benyov- szky Béla. Ciakó Jenő. Tatár Endre. Bertha András és Mozsonyi Aladár is. Sz. 3. Tímár Sándor SZOT-díjas A Berták Béia Táneegvfittes ét ek óta vesz részt a szolnoki fesztiválon. Es mindig sikerrel; eredeti, színt és Úszta folklór lírai igézetét hozták magukkal. Az együttest Tímár Sándor vezeti, s ö komponálta az együttes táncait is. Koreográfus! tevékenységének immár két évtizedes múltja van. Szolnokon kezdődött minden — mondta —. a táncolás ts. meg a koreográfust munka is. t947-ben a Verseghy gimnáziumban. Hatodikos gimnazisták voltunk, amikor létrehoztak az Iskolában az első szolnoki együttest. A kapusszoba melletti teremben jöttünk össze rendszeresen. Egy kis teremben, melynek közepén akkor még egy behemót oszlop Is terpeszkedett. Szűk volt a hely, de annál nagyobb és tágasabb a lehetőség és a bennünk munkálkodó lelkesedés. Együtt roptuk Sajti Sanyi (ma az Állami Népi Együttes szólistája). Várhelyi Lajos (a Tisza vezetője) és még sokan mások. A táncokat is magunk gyűjtöttük. Az én első gyüjtőutam Karcagra és a környékére vitt. Itt gyűjtöttem az azóta már népszerűvé vált karcagi Csalogató csárdást. Az első nagy sikerem 1948-ban a gyulai országos centenáriumi táncversenyen született. Most, hogy a folklór táncok kategóriájában első dijat kaptam, az egykori indulás Igazolásának Is érzem elismerő kitüntetésemet. Ahogy telnek az évek, úgy erősödnek bennem, egyre jobban a szolnoki táncos évek emlékei. Erősödnek és biztatnak. Ebben az esztendőben kapta Tímár Sándor legrangosabb kitüntetését Is, a SZOT-dijat. A mostani szolnoki siker a szülőváros büszkesége Is, hiszen Tímár Sándor innen indult el... Több kereseti lehetőség Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint az egészségügyi és szociális intézményekben valamint a gyógyszertári központokban foglalkoztatott nyugdíjas orvosok, gyógyszerészek és középfokú egész'égügyi dolgozók, (ápolók, műtősök, asz- szísztensek, védőnők stb.) évi 12 000 forintot kereshetnek nyugdíjuk korlátozása nélkül. Az esetleges veszélyességi pótlék nem számít be az em. lített keresetbe. Az ilyen keretben foglalkoztatott nyugdíjasok munkáját létszám korlátozás nélkül vehetik ez intézmények igénybe. Nyugdíjas takarítókat és fűtőket létszám és kere'eti határkorlátozás nélkül lehet foglalkoztatni. Nem számít be a 12 000 forint keresetbe az évi jutalom 500 forintot meg nem haladó része, valamint a miniszteri vagy magasabb kitüntetés alapján adott bármilyen összegű jutalom sem. Szakkörök kiállítása Az V. Szolnoki Kulturális Hetek egyik Szerényebb méretű, de a technika barátai számára igen érdekes eseménye a megye szakköreinek kiállítása, amely vasárnap délelőtt nyílt a Komarov- teremben. Sándor József, az SZMT kulturális bizottságának vezetője megnyitójában a szakköri munka néhány fontos vonásáról beszélt: „Meggyőződésünk — mondotta —. hogy a tudatosan, tervszerűen folytatott szakköri tevékenység a közösségi nevelés egyik igen fontos forrása... Különösen fontos a szakköri tevékenységben a közösségi nevelés lehetőségének kiemelése, miután örvendetesen növekszik a mozgalomban az ifjúság aránya.” Jóllehet vasárnap nem volt gond. hogy a szolnokiak hol töltsék el a délelőttöt, már a megnyitást követő első órában fok néző tekintette meg a kiállított tárgyakat, melyek a szakköri munka legszélesebb területét mutatták be: szerszámgépek modelljei mellett haló- és repülőmo- dellek, kézimunka, bútor, elektromos eszközök, fém és egyéb dísztárgyak kerültek egvmás mellé. Hétfőn délelőtt megtörtént a kiállítás zsűrizése. A legjobb munkák készítőit ösz- szesen 12 ezer forinttal jutalmazták. A szakkörök közül a karcagi, mezőtúri kisújszállási, tiszaföldvári. kenderesi, kunhegyes!. jászberényi, kunszentmártoni, valamint a szolnoki faipari, tv és bar- kács szakkör kapott díjat Az I. Országos Zománcművészeti Bienná'é Salgótarjánban A tárlatlátogatók számára már nem ismeretlen fogalom a tűzzománc táblakép. Az elmúlt néhány év alatt egyre több olyan egyéni vagy csoportos kiállítást láthattunk, amelyek bebizonyították a fiatal művészeti ág létjogosultságát. A művészek, akik a több ezer éves műfajt újból életrehívták, szintén fiatalok voltak. Fiatalok és kísérletezők. Űj formanyelvet akartak teremteni az ősi technika- és a történelmi hagyományok felhasználúsval. az új tartalom, a korszerű mondanivaló kifejezésére. Jórészt egy utat jártak végig: az olajfestmény, a táblakép formai és tematikai utánzásától indultak el, az anyag törvényeinek megfelelően megvalósított, formába öntött zománcképek világáig. Mostmár ott tartunk, hogy a több éve folytatott kísérleteket — eredményeket és természetesen a buktatókat is — lemérhetjük. Nemcsak az eddigi egyéni és közös bemutatkozások alapján, hanem az X. Országos Zománcművészeti Biennálé alkalmával is, amelyet Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Házban rendeztek meg. Hogy mennyire kedveltté vált ez a műfaj, a résztvevők száma is tanúsítja. Huszonnyolc művész, 87 műtárggyal szerepel, a táblaképtől kezdve a jelvényekig. Érdekes, hogy a résztvevő művészek aránya > hogyan oszlik meg: huszonöt képzőművész és három iparművész küldte el munkáit El kellene már dönteni az új művészeti ág hovatartozását is. Amíg a műkereskedelem számára ötvösök zsűrizik a zománcképet, addig nem túl biztató a sorsa. Indokolt, hogy festőzsürik ítéljék meg a művek minőségét, még akkor is, ha a zománckép végső befejezését éppúgy a tűzben kapja, mint az ötvösök nemeszománca. A biennálén szereplő művek közül, a kiemelkedően legjobb alkotásokat Kátal Mihály festőművész készítette. Négy nagyméretű képe, amely a pécsi kiállításán szerepelt, és a 3x1 m-es vasalapra égetett, domborított rézfóliával és ékszerzománc- betétekkel komponált műve a „Naphívogatók” — a művész tökéletes technikai tudásáról, az anyag törvényeinek teljes ismeretéről, tudatos alkalmazásáról vallanak. Motívumvilága nem csupán a történelmi példák — az etruszk, sumír és velencei művészet tanulságainak átélését és adaptálását jelenti, hanem egy sajátos Centrum rejtély Több mint egy hónapja a nejemmel sétálgattam a Ságvári körúton. A Centrum áruház előtt két izmos munkás bevadulva légkalapáccsal feltörte a betont. A nejem — kiváncsi természetű lévén — megkérdezte tőlem: — Miért verik fel a betont? .— Hát tudod kedves, Szolnokon már hagyománnyá vált, hogy az új betonozást két éven belül felbontják» illetve feltörik — kezdtem el a magyarázatot — egyrészt azért, hogy megvizsgálják a törési • szilárdságát, másrészt, mert általában kifelejtenek alóla valamit. Ezzel a feltöréssel még meg is késtek, hisz már három éve, hogy lerakták. Kivételesen szó nélkül elfogadta szakszerű magyarázatomat, ami nagyon ritkán szokott előfordulni. Talán ez a momentum késztetett arra, hogy figyelemmel kísérjem a munkát Két napig a feltört lyukak érintetlenül bámultak az ég felé. Harmadik nap azután szögvasakat raktak bele és bebetonozták őket. Egyből kapcsoltam és tisztelni kezdtem az áruház vezetőségének bölcs előrelátását. Ugyanis arra gondoltam, hogy két hatalmas tartályt építenek az áruház elé, melyeket majd megtöltenek homokkal. Már ugye tűzoltó-homokkal. Biztos ami biztos, jó az, ha van tűzoltó nomok a háznál. Pár nap múlva elvetettem ezt a gondolatot, mert a tartályok oldalát beüvegezték. Arra gondoltam, hogy valami új reklám-fogás készül a számunkra. A vezetőség bizonyára látta a TV-ben a Moulin Rouge műsorát és onnan vették a tippet. Majd a tartályokat feltöltik vízzel és valamelyik csinos eladónő — ha még nem vették volna észre, majdnem mind csinos — lubickolni fog benne egy pirinyó kis bikiniben. Mi járókelők meg leparkírozunk előtte. Egy darabig bámuljuk kiduvadt szemmel» majd — ha már úgyis megálltunk — bemegyünk és vásárolni fogunk az áruházban. Szerintem nem rossz reklámfogás. Két hét múlva revidiálnom kellett az előző elképzeléseimet. Villanyt szereltek a tartályokba és minden oldalra műanyag rolókat. Próbafülke tesz, — vágott a tudatomba. Az áruháznak ugyan most is vannak próbafülkéi. de azok kicsik is, meg melegek is. A jövőben a dolgozó nő az áruházban kiválaszt különböző méretű és minőségű nadrágocskákat és mondjuk melltartókat. Kijön velük az utcára és természetes fénynél megnézi a színeket. Utána bemegy a próbafülkébe és megkezdi a próbát. Sikeres vetkőzés és az új cucc felvétele után felhúzza a rolókat. Mi bámészkodó férfiak meg véleményt nyilvánítunk; tetszik-e, vagy sem, megvegye, vagy sem. A szóbeni nyilvánítás persze nem megy, mert vastagfalú üveg az oldal — bizton-, sági okokból — de majd lesznek egyezményes jelek. Ha például mi férfiak a nyelvünkkel körbenyaljuk a szánk szélét, akkor meg lehet venni, mert tetszik. Ha nem a cuccot nézzük, hanem azt, hogy mi lehet alatta, akkor nem keli megvenni, mert nem a cucc tetszik. Szóval ez majd ki fog alakulni a gyakorlatban. Vártam is nagyon az első bemutatkozást Hiába. A kutricák leeresztett rolókkal és öklömnyi lakatokkal lezárva ott álltak egy hónapja. Sehol semmi. Tegnap azután mégis felnyitották őket és pár ember bütykölni kezdett bennük. Megrémültem, azt .v hittem, le akarják bontani. Nem bon- * tották le, csak valami átalakítást végeznek bennük. Most azután törhetem újra a fejem ; mire fogják használni ezeket a kutricákat és főleg mikor? Vass Gyula Egy kép a tárlatról. Hátai Mihály alkotása. nyelv kialakítását is. Díszf- tőkészsége idegenkedik a túl egyszerűtől, minden felületet igyekszik megmunkálni. Művessége nem technika, hanem kifejezőkészség. Ugyanezek az erényei En- gelszné, Bokor Nelli rekeszzománc technikával készült képeinek. Az „Életfa” képének gazdag motívumai ugyanolyan szépséggel jelennek meg, mint a gótikus könyvfedélvereten vagy a honfoglaláskori tarsolylemezeken. Czinke Ferenc, az „Ikon vörösben és kékben” zománcképén, egy grafikai lapjának motívumait variálja, színekben. Fabók Gyula „Háromalakos variációk” című képeivel a Műcsarnok-beli egyéni kiállításán találkozhattunk. Fábián Gyöngyvér „Népmese” sorozatán, az egyenértékű fények miatt túl oldottá válik a kompozíció. Jávor Piroska képei tiszta megfogalmazású, határozott körvonalú formáival, egyszerű, ismétlődő motívumaival — egy szűk világon belüli teljességre törekszenek. Stefániái Edit nagyméretű rézalapos zománcképe, az „Anya fiúval” a művész egyik jelentős műve ugyan, mégis kár, hogy ezen a seregszemlén nem láthattunk tőle más munkát is. A biennálén a Salgótarjáni Városi Tanács elnökhelyettese hat díjat osztott ki. A Megyei Tanács V. B. díját Kátai Mihály, a Városi Tanács V. B. díját Czinke Ferenc, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek diját Fabők Gyula, a Salgótarjáni Síküveggyár díját Bokor Nelli, a Salgótarjáni öblösüveggyár díját Jávor Piroska, a Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregysége díját Fábián Gyöngyvér nyerte el. Magyar! Erzsébet Elénk klubélet Kuncsorbán A kuncsorbai KlSZ-fiata- lok lelkes csoportja a községben igen mozgalmas kulturális és politikai életet él. A körükben töltött néhány óra meggyőzi az embert arról, hogy a klub életére a lelkesedés, igazi barátság és az ötletesség jellemző. Különböző rendezvényeken bizonyították már be, hogy vállalkozásuk nem rövid életű. Hetenként legalább egyszer tartanak összejövetelt, amelyeken a tsz-dolgodiákfiatahasznosan zók, munkás- és lók együtt töltik az időt. Nemrég egy jogászt hívtak meg körükbe, aki „Alkoholizmus és bűnözés” címmel tartott előadást Több alkalommal sajtóismertetést, irodalmi, politikai, zenei vetélkedőt is rendeztek már. Szombaton esténként az idősebbek és fiatalabbak közösen elevenítették fél a népdal kincseket, a Röpülj páva-kör keretében. Féleser kilométer nyeregben Az úttörőmozgalom negyed- százados jubileuma tiszteletére egyedülálló vállalkozást hajtanak végre a siklósi úttörők: több mint félezer kilométeres utat tesznek meg lóháton. A Szabolcs megyei Tarpáról a Baranya megyei Siklósig. A pajtások korhű öltözékben és felszereléssel járják végig Rákóczi Ferenc egyik lovascsapatának portyaútvonalát a híres kurucvezér — Esze Tamás — szülőfalujától. Lovaikat már előzőleg vasúton elszállították a Szabolcs megyei községbe. Egynapos pihenő és felkészülés után csütörtökön indulnak el a gyerekek a hosszú — nagy bátorságot és sok kitartást Igénylő — útra. Naponta 30—35 kilométert tesznek meg nyeregben. A túra során hat alföldi és dunántúli megye városait, községeit érintik, s találkoznak a helybeli úttörőcsapatokkal és tábortűz mellett elevenítik fel a kuruckor dicső emlékeit. Az út főbb állomásai: Mátészalka. Nyíregyháza, Debrecen, Hajdúszoboszló, Karcag, Szolnok, Kecskemét, Soltvadkert, Bátaszék, Du- naszekcső és Villánv. A Dunán komppal kelnek majd át Foktő és Fadd között. Ä kis lovascsapat — a huszonöt napos túra befejeztével — június 13-án érkezik meg Tenkesaljára.
