Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-16 / 114. szám

1971. május 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A jó politikát is népszerűsíteni kell Színpompás látvány, fergeteges siker Ha jó a párt általános po­litikája, könnyű dolga van a.z agit-prop. munkásoknak — szokták mondani az idősebb pártpropagandisták, agitáto­rok, miközben visszaemlékez­nek arra az időre, amikor a hibás politikát kellett újra, meg újra magyarázgatniuk, elfogadtatniuk. Ez természe­tesen nem sok eredménnyel járhatott, s ráadásul még azt is a fejükhöz vagdosták — a sikertelenséget, kudarco­kat látva —, hogy annak a gyenge propaganda és agitá­ció az oka. Most nem ilyen a helyzet. Az MSZMP jó politikája mellett könnyű agitálni — de azért ma is tapasztalhatjuk, hogy bármilyen jó politika sem nélkülözheti az alapos és sokoldalú propagandát, a népszerű, őszinte és meggyő­ző agitációt. A legutóbbi másfél év nagy feladatainak megoldása is — amelyben, tegyük hozzá, jelesre vizsgá­zott a sajtó és az agit-prop. munka — ezt igazolja. Olyan nagy feladatok sorakoztak ebben az időszakban a párt­propaganda, az agitáció és a sajtó előtt, mint pártunk X. kongresszusának előkészí­tése, a kongresszus anyagai­nak ismertetése, majd se­gítségnyújtás az ott született határozatok végrehajtásának megindításához. Erre az idő­szakra estek az országgyű­lési képviselő és tanácstag választások, a szakszerveze­ti vezető szervek újjáválasz- tása, a IV. ötéves terv bein­dítása, az SZKP XXIV. kongresszusa — hogy csak a legkiemelkedőbbeket em­lítsük. E nagy kampány­feladatok elvégzését értékel­ve hangzottak el az elismerő 6zavak a tömegpolitikai munkát értékelve, a párt legfelsőbb vezető szervei ré­széről, a most megtartott országos agit-prop. tanácsko­záson. Az elismerés mindenkinek jól esik, akit illet, de tegyük mindjárt hozzá, hogy an­nak legméltóbb és a párt e kipróbált harcosaihoz leg­jobban illő fogadtatása az előretekintés. A most kö­vetkező hónapokban ilyen nagy kampányfeladatok nem lesznek ugyan, de fontos tennivaló bőven akad. Ezért az első említendő dolog, ha úgy tetszik a legfontosabb követelmény: A munka tar­talma, a feladatok változnak, de az agit-prop. munka el­múlt másfél évben elért ma­gas színvonalából semmit nem engedhetünk. Ilyen értelemben lazításnak nincs helye, noha természetszerű­leg a munka tempója most nem lesz olyan feszített, mint az említett nagy kam­pányfeladatok idején volt. Ami a konkrét feladato­kat illeti, előbb talán né­hány adósságról. Az összes­ségében jő eredményt elért tömegpolitikai munkában ugyanis — ha reálisan ér­tékeljük — ilyennel is ta­lálkozunk. Nézzük néhány példáját: A tömegpolitikai munka az elmúlt egy-két évben, ta­lán éppen a nagy kampá­nyok miatt, nem volt min­dig szinkronban a kormány árpolitikájával. Így állhatott elő az a helyzet, hogy a tö­meghangulat általában min­dig negatívabb volt, mint a tényleges helyzet. Ezért a szükséges és közgazdasági­lag indokolt ármozgások okainak megmagyarázása — beleértve az indokolatlan ár­emelések elleni harcot is! — továbbra is fontos feladat. Az ági taciónak ebben a kérdés­ben bátrabbnak, kezdemé­nyezőbbnek kell lenni. Másik ilyen kérdéscsoport az életszínvonal problémája, pontosabban annak egy ré­sze, a béremelések. A X. kongresszuson nagyon vilá­gosan körvonalazódott a párt idevonatkozó álláspont­ja. Az agitáció mégsem tudta megmagyarázni, hogy a bérek emelése nem egy­szerűen elhatározás dolga. Nem egyik-másik párt, vagy állami vezető, vagy testület akaratától függ. Annak objek­tív feltételei vannak: Ha főbbet, jobban, hatékonyab­ban dolgozunk, megterem­nek a bérek emelésének a feltételei is. Ezt nem értve, a közvéleményben felfokozott várakozás élt e kérdések megoldását illetően. Másik oldalról, nem első­sorban a tartalmat vizsgálva, főként a választási kampány idején, felszínre kerültek a területi agitáció gyenge ol­dalai is. Kiderült, hogy a lakosság egyes rétegeihez nehezen, vagy egyáltalán nem jut el a kívánt mérték­ben és hatásfokkal az agi- tációnk Ez is olyan terület, ahol a közeljövőben — új formákat és módszereket ta­lálva — javítani kell a tö­megpolitikai munka haté­konyságát. E kiragadott példák is bi­zonyítják, hogy a kampányok Után is marad tennivaló. Az adósság — amely nemcsak a felsoroltakból áll — tör­lesztésén túl változatlanul napirenden kell tartanunk a párt X. kongresszusának va­lamennyi főkérdését. Anél­kül, hogy ezeket és a velük kapcsolatos agitációs és pro­paganda munka feladatait is­mételnénk, két észrevételt itt is meg kell említeni. Az egyik: nem kell félni az ismétléstől. Társadalmi, po­litikai, gazdasági és kulturá­lis életünk nem egy olyan fontos kérdése került itt na­pirendre, amit nem lehet egyszeri ismertetés, magya­rázás útján tömegméretek­ben elfogadtatni, végrehaj­tására mozgósítani. Egyéb­ként is, a párt és a töme­gek kapcsolatónak lenini módszere kívánja, hogy a politika helyességéről nap mint nap, s saját tapaszta­lataik alapján győzzük meg a tömegeket. A X. kongresz- szus határozatai a párt jól bevált, helyes politikájának talaján fogantak, népünk által általános helyeslésre találtak — ismertetésük ki­váló alkalom tehát a lenini módszer alkalmazására, a párt és a tömegek kapcso­latának elmélyítésére. A másik: A kong­resszus határozatainak végrehajtása elkezdődött. A legkülönbözőbb fórumo­kon megfeszített munka fo­lyik ennek érdekében. A tömegpolitikai munka egyik gyengéje, hogy ezeket az erőfeszítéseket nem ismerte­ti eléggé, nem állítja példa­ként a máris elért eredmé­nyeket (igaz, az itt-ott ta­pasztalható tétovázást, vá­rakozó álláspontot sem bí­rálja). ezért él egyesekben a tévhit arról, hogy a X. kongresszus határozatainak végrehajtása vontatottan fo­lyik. Nagy feladatok elé állítják a tömegpolitikai munkát a IV. ötéves terv első évében esedékes tennivalók is. Itt elsősorban a feszültségek feloldására kell koncentrál­ni. (Ezek elsősorban a beru­házási piac, a külkereskedel­mi egyensúly, a költségvetési mérleg körül csúcsosodnak.) Az agitációs és propaganda munka e kérdésekben leg­többet a gazdasági hatékony­ság, mint legfőbb emelő fo­galmának megértetésével, az érte folytatott sokoldalú harccal segíthet. A tömegpo­litikai munka eszközeivel szinte országos mozgalom­má kellene tenni a legfon­tosabb tennivalókat: a la­kásépítési program teljesíté­sét; az üzemeken belüli munka és üzemszervezés megjavítását — mint nagy tartalékok forrását; a fo­gyasztási cikkek minőségének javítását és árstabilitásának megőrzését. Ezekre kellene koncentrálni a versenymoz­galmat. a szocialista brigá­dok erőfeszítéseit is. Hasonlóan nagy feladatot jelent az SZKP XXIV. kong­resszusa anyagainak ismer- J tetése is, amelynek szinte még csak a kezdeténél tar­tunk. Kézenfekvő, hogy rá- j mutassunk arra a párhu­zamra, amely a mi pártunk és testvérpártunk kongresszu­sa között fennáll. Többek kö­zött arra, hogy azonos párt­jaink álláspontja minden nemzetközi kérdésben; ar­ra, hogy a szocializmus, il­letve a kommunizmus épí­tésének különböző szintjén ugyan, de azonos az a mód, a lenini módszer, ahogyan elemzik pártjaink saját gaz­dasági, társadalmi, ideológiai kérdéseiket, s dolgozzák ki annak megoldási útját; hogy mindkét párt a társadalmi élet valamennyi kérdésében a teljességre és a valósághoz való hűségre törekszik, így elemzi, ítéli meg saját és a, nemzetközi munkásmozgalom helyzetét; mindkét pártnak megfogalmazott szándéka és politikai gyakorlata a két- frontos harc; mindkét párt kongresszusának — és egész politikájának — a közép­pontjában az ember áll. A harc az emberek szebb, bol­dogabb, békés életéért. Ezek az azonosságok, amelyek a politika lényegére terjednek ki, lehetővé teszik, hogy a tömegpolitikai munkában pártunk X. kongresszusának anyagához kapcsolódjék az SZKP XXIV. kongresszusá­nak az ismertetése, anyagai­nak feldolgozása. Ugyancsak napirenden lé­vő, s az elkövetkező hóna­pokban nagyon fontos fel­adata lesz a tömegpolitikai munkának az újjáválasztott és az új tanácstörvénynek megfelelően új módon dol­gozni kezdő tanácsok mun­kájának támogatása. Sok segítséget tud nyújtani az agitációs és propaganda munka a szocialista de­mokrácia tartalmának ma­gyarázásával; hogyan lehet és kell a tanácsoknak a tö­megek felgyülemlett tapasz­talatait mintegy saját mun­kájuk mércéjeként feldolgoz­ni; hogyan lehet a megnö­vekedett önállósággal élni, érezve ugyanakkor a kellő felelősséget is. A soronkövetkező tenni­valók ilyen vázlatos felso­rolása is bizonyítja, (sok, napról napra ismétlődő ál­landó feladatot nem is emlí­tettünk), hogy az agitáció, a propaganda, a sajtó munká­sainak a jövőben is lesz mit tennie. Így is van ez rend­jén, hisz a pártnak a szo­cializmus teljes felépítéséért folyó szervező, irányító mun­kájában nélkülözhetetlen a jó agitációs és propaganda munka, mint a párt és a tö­megek közötti kapcsolat és egység legfontosabb záloga, s nélkülözhetetlen e harc­ban az agit-prop. munkások kipróbált, sok nagy feladat megoldásában jól vizsgázott serege. » V, J. Meg kezdődd tt az V. Szolnoki Néptánc Fesztivál A HVDSZ Bihari János együttese Péntek este szinte zsúfolá­sig megtelt a Szigligeti Színház nézőtere. Szolnok város közönsége hitet tett a fesztivál mellett, bizonyítot­ta néptánc szei-etetét. Felcsendültek a „Tiszán innen, Dunán túl” ismert daliaméi, Csorna Kálmán a szolnoki városi tanács elnö­ke üdvözölte a résztvevőket — a fesztivál ünnepélyesen megkezdődött. Rangos zsűri dönt az oda­ítélésről. Elnöke dr, Körtvé- lyes Géza, a Magyar Tánc­művészek Szövetségének fő­titkára, tagjai pedig: Rábai Miklós Kossuth-díjas, az Ál­lami Népi Együttes művésze­ti vezetőié, Maácz László a Művelődésügyi Minisztérium közművelődési főosztályának főelőadója, Olsvay Imre, a Á BYT közgyűlése .. .délelőtt szakmai ég réteg­találkozókkal kezdődött. Tanácskozásra ültek össze a különböző földrészekről ér­kezett szakszervezeti akti­visták, az ifjúság és a diák­ság képviselői, nőtalálkozót tartottak, külön tanácskozá­son vitatták meg a nemzet­közi békemunkából adódó sajátos feladatokat a vallási csoportok és szervezetek kül­döttei, a parasztság képvise­lői, parlamenti képviselők, jogászok és a Béke Világ­tanács kulturális bizottságá­nak munkásai. A találkozók munkaértekezlet jelleggel zajlottak, szívélyes, baráti légkörben. Például a BVT kulturális bizottságának ülésén arról volt szó, mi­lyen programot állíthatnak össze a következő időkre annak érdekében, hogy a nemzetközi békemozgalom különféle rendezvényekkel — kiállításokkal, nemzetközi vándor-bemutatókkal, isme retterjesztő anyagok publi­kálásával és filmfesztiválok rendezésével — segítse a bé­ke munkát, a nemzetek függetlenségi harcát, a há­borúellenes megmozduláso­kat. Különösen pezsgő vé­leménycsere alakult ki az ifjúsági találkozón, ahol han­got kapott az a vélemény, hogy a nemzeti békemoz­galmak legaktívabb gárdá­ját jelenthetik a fiatalok. A jogászok találkozóján első­sorban arról esett szó, hogy a tömegek felvilágosítása közvetlenül hozzátartozik a béképropagandához. A par­lamenti képviselők a nemzeti törvényhozó testületek fe­lelősségét húzták alá tar nácskozásukon. A közgyűlés szombati munkanapjának további programjában plenáris ülés­re került sor délután, amikor a Béke Világtanács megújí­tása, sorainak bővítése volt a téma. A békeharc­ban legeredményesebben munkálkodott különféle szervezeteket, kiemelkedő személyiségeket Lambrakisz emlékéremmel tüntették ki. A továbbiakban a közgyűlés munkabizottságai részéről a plénum elé terjesztették a világot foglalkoztató té­mákban megszövegezett do­kumentumokat, nyilatkozato­kat, majd a szombati prog­ram a BVT elnökségének munkaülésével zárult. Vár­hatóan vasárnap — a késő esti órákban — fejezi be munkáját a Béke Világta­nács budapesti közgyűlése. Magyar Tudományos Aka­démia népzenei főosztályá­nak tudomáyos munkatársa, Vásárhelyi László a Népmű­velési Intézet munkatársa. Szabó Iván Munkácsy-díjas szobrász-művész, Bodnár Sándor, a Nemzeti Színház rendezője, Elek Lajos a Szolnok megyei tanács vb művelődésügyi osztályának helyettes vezetője és Budai Péter, a Szolnok városi ta­nács vb művelődésügyi osz­tályának vezetője. A hivatalos zsűri mellett úgynevezett „társadalmi” zsűri is működik. Ide tizen­két megye delegálta néptánc szakreferenseit, s jogukban ál] mindkét kategória — folklór és tematikus kom­pozíciók — döntőjébe egy- egv csoportot bejuttatni­A folklórtáncok sereg­szemléién elsőnek a szombat- helyi UNGARESCA enyilttes lépett színpadra. Petró — Ppsovár Verbunkos és csár­dás című komooz'Vióiával. Mozgásukat valószínűleg a hosszú út fáradalma kissé ernyedtté tette. Sokkal ele­venebbre sikerült a máso­dikként he-r>utatott Ritka és sűrű forduló Méc esv hét sem telt el a KIS7ÖV szavalóversemréoek döntőié óta, az OK1SZ Er­kel Ferenc táncegvüttese már másodszor lépett fel Szolnokon. Tel iesítményük sokkal meggyőzőbb volt, — mint a múlt vasárnapi. Vav- rinec — Molnár Szamosháti emlékének különösen bonyo­lult. lassú tételét adták elő ki*nomult mozgáskul '.urá­val. Leánytánc következett. — Rossa — Oalambor Hangula­tok című összeállítása. A könnvű lebegésből siratóba, majd vigadásh, átosaoó la­za koreográfiáié tánefűzér váltásait remekül oldották meg. Ar Építflk Vadrózsák eevütfese tökéletes hif.eles- sággoj. mintaszerű összhang­ban tudta tdszaadni Rartha — Falvai Három oaraszttán- rának hamisítatlan népi íze­lt Fgy kevéssé közismert táj- folklór. a 9-erémsé- tánc- k'űtnráta é’edt útra a Zalai TánromriHtPs üde erotikát és férfias ritmust egyesítő előadásában, Jakab — Or- sovszky szerzeményében? A szerelem meghittségét a közös mulatozás áradó örö­mét a kóló szédítő forgását elevenítette meg Filipovics — Kricskovics Sokác lako­dalmasa, amelyet a Közpon­ti Nemzetiségi Együttes va­rázsolt színpadra. Kétszeresére csapott a né­zőtér izgalma, amikor a szolnoki Tisza együttes lé­pett színpadra. Lajtha — Molnár Udvarhelyi táncai­nak előadása után szűnni nem akaró taps nem csuoán a hazai közönség buzdítása volt Talán még soha nem látott formában adták elő Várhelyi Lajos táncosai a bonyolult koreográfiájú kom­pozíciót. A VDSZ Bartók Bé­la együttese Sári — Tímár Maros menti táncaival a román néptáncművészet gazdagságából adott ízelítőt. Másik számukban (Olsvay — Tímár: Arra alá meszi- re) különösen a gyermekjá­ték-rész sikerült bravúrosan. Kodály Zoltán. Lengyel I..-4-szló című kórusművére koreoerafílta Novák Ferenc a HVDSZ Bihari János együttesével; első Produkció­ját, amdlvei egészen külö­nös. pr-heikus hangulatot te­remtettek. Daróezí — Bárdos Bőjtj karikázóiánek előadá­sával is remekeltek. Sok reményre jogosító együttes az Eötvös Lóránd Tudományegyetem fiatal cso­portja, de Baross—Gyapjas szvitjének megoldásain még érződött a kiforratlanság. Annál csiszoltabb, változa­tosabb volt a Vasas Közpon­ti Művészegyüttesének be­mutatói. Webem — Gvörgv- falvi variációi. A sok hangu­latváltozás valamennyi ár­nyalatát híven követték. Lapzártakor lávában tart a tematikus kompozíciók ver­senye a Szigligeti Színház­ban. Éiféikor a Ka’evaia klub­ban a két kategória tovább­jutóit ismertetik g uevav'tt kerül megrendezésre az egvüttesvezetők és a koreog­ráfusok klubestje is. Ma a két kategória, tehát a - tematikus és folklór kompo­zíciók döntő küzdelme dél* előtt tíz órakor kezdő ük. A bemutatót eredményhirde­tés, majd ünnepélyes díjki­osztás követí­iz&bo A szolnoki Tisza együttese

Next

/
Oldalképek
Tartalom