Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

1971. május 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 *5 ■* V 0-­Szorongás és depresszió Korunk egyik jellemző be­tegsége. Óvatos számítás sze­rint az orvosok napi munká­juk során 50—70 százalékban találkoznak olyan betegek­kel, akiket szorongás gyötör, vagy akisnél a háttérben már felsejlik a depresszió. A pszichés megbetegedések kezelése során alkalmazott gyógyszerek segítenek meg­oldani a betegek problémáit. Mégis sok esetben megtör­tént, hogy a gyógyszeres te­rápia nem járt eredménnyel. Abból kell kiindulnunk, — hogy a szorongás és a dep­resszió legtöbbször együtte­? sen lép fel, így tehát az a terápia, amely csak a szo­rongást, vagy csak a depresz- sziót akarja kiküszöbölni, szükségképpen hatástalan marad. Az utóbbi időben a gyógy­szerészet igen nagy lépést tett előre az ún. pszicho- gyógyszerek fejlesztése terén. Ezeknek a gyógyszereknek a használata önmagában nem elegendő valamennyi problé­ma megoldásához. Mjdenek- előtt szükség van arra, hogy beszélgetésre kerülhessen sor páciens és orvos között. Féléi emér set , A belgyógyásznak az új pszicho-gyógyszerek lehetősé­get adnak arra, hogy számos olyan szervi megbetegedést is gyógyítani tudjon, amely­nek súlyosbodását pszichikai tényezők idézték elő. A szorongás tulajdonkép­pen félelemérzet, az ember attól fél, hogy nem tud szem­benézni valamivel. A szoron­gással küszködő egyének vi­selkedésükben hordozzák be­tegségük jellemzőit: könnyen haragra gyulladnak, ellensé­gesek, izgatottak. Ez az álla­pot azonban megmutatkoz­hat a véredényrendszeri za­varokban, — jelentkezhet a szívverés ritmusának meg­változásában, a vérnyomás növekedésében, a véralvadás időtartamának megváltozá­sában stb. Amikor a szorongás hatása az emésztő-SEerveket érinti, gyakran léphet fel nyelési zavar, gyomorgörcs. emész­tési zavar, epevezeték eldu­gulás stb. Mindennek gyako­ri külső jelei; a nyakszirt környéki fájdalom, féloldali fejfájás, hideg, nedves kezek és gyengeség. A gyakorlat A depresszióról azt mond­hatnánk, hogy a boldogta­lanság, a kétségbeesés álla­pota egy olyan erkölcsi fáj­dalomnál szemben, amellyel — úgy érezzük — képtele­nek vagyunk szembeszállni. Az orvosi gyakorlatban igen gyakran találkozunk depresz. sziós beteggel. Ha a depresz- szió eredetét kutatjuk, gyak­ran találunk genetikai, bio­kémiai, neurofiziológiai, — pszichológiai tényezőket Mint említettük, a dep­resszió és a szorongás ritkán jár egyedül. A klinikai gya­korlatban a szorongás sok­szor nyilvánvalóbban mutat­kozik, míg a depresszió sok­szor kevésbé látványos for­mában jelentkezik Egyes esetekben előfordulhat hogy a szorongás elleni gyógysze- ! rek fokozott adagolása sú- , lyosbíthatja a depressziót I Éppen a jelenség miatt van szükség arra, hogy a pszicho- gyógyszeres kezelés során a nyugtatók mellé kellő arány­ban adjanak depresszióelle­nes gyógyszereket is. A harisnyanadrág őse Divat­bemutatókon ajánlották Fiatalos, mellényes együttes. Szoknyája elől széles hóiban, s egy-egy széles hajtással bővülői A rövid szoknyát kedvelő fiataloknak blúzok­kal, pulóverekkel praktikus, csinos viselet. I Shortos nyári együttes, tarka mintás tunikával, széles, csatban záródó lakk övvel. Divatos, színes műanyag uyakékkel, szalmckalappaL — A tervezők is üdülőhelyi, stramdöltözéknek ajánlják. Ä harisnyát annakidején nehéz lett volna megkülön­böztetni a nadrágtól, mint­hogy semmiben sem emlé­keztetett a mai harisnyára: szövetből varrták és haris­nyanadrágként egészen a csípőig ért A férfidivatban csak a XVI. században ter­jedt el, a női divatban vala­mivel korábban. Egy olló­vágás ezután kettéválasztot­ta: a tulajdonképpeni haris­nyára (amely térdig ért) és a naadrágra (amely a csípő­ig ért). Idővel szövetharis­nyák helyett kötött haris­nyát kezdtek hordani. A kö­zépkorban a hölgyek fehér­neműje tulajdonképpen c®ak szövetharisnyából és a ruha alatt hordott ingből állt. A később divatba jött kö­tött harisnyákat (ezek több­nyire fehérek voltak) diszk­réten elrejtették a hosszú szoknyák alá, minthogy há­rom évszázadon át (a XVI. XVIL és a XVIIl. század­ban) a nők alakjának meg­ítélésénél a lábakat egyálta­lán nem vették figyelembe. Csak a francia forradalom­tól kezdve „figyeltek fel” rájuk; a XIX. században aztán a hölgyek egyre me­részebben kezdték mutogat­ni lábukat. Amikor a rövi- debb ruhák divatba jöttek, selyemharisnyát, majd pa­mutharisnyát hordtak a nők. A XIX. század közepén a fehér harisnya volt divat­ban. Ilyen fehér harisnyá­ban (melyhez fekete cipel­lőt viselt) csábította el sze­relmesét a híres Bovaryné A fehér harisnya után az elegáns nők a lila színt hoz­ták divatba. 1882-ben a vi­lágoskék és a sötétkék ha­risnyák voltak divatban; Kék harisnyát hordtak Franciaországban a tudós nők, akik unalmukban a mű­vészet és tudomány iránti rajongást színlelték. A KALAP Ä leány kedve­sen mosolygott, amikor a fiú óel­szállt a turista au­tóbuszra. Boldog volt, hogy ezt el­érték. Jancsi útja bizonytalan volt mindeddig. Elő­ször is azért, mert nem volt ki a csoportlétszám, aztán pedig azért, mert a fiú hossza­san betegeskedett az indulás előtt. Most viszont, ami­kor már a külön­járaton ült a fiú örült, hogy mint dolgozó férfi, elő­ször külföldi uta­záson vehet részt. Talán ha az ő érettségije jól si­kerül jövőre, már együtt is mehet­nek, mint jegye­sek. Egyelőre azon­ban csak a Jan­csi mostani útja járt az eszében és az, hogy hoz-e ne­ki Kolozsvárról olyan aranyos kis taplógomba kala­pot, amilyet ta­valy az építőtábor­ban hagyott. Saj­nálta a kalapot, mert azt minden nyáron kabalának vitte magával, amióta a nagyma­I mája meghozta. A fiúnak is tetszett a kis fejdísz, de nem volt tőle túl­ságosan elragad­tatva. Főleg az nem tetszett ne­ki, ha Ági bohó- kásan a fejére nyomta esteli be­szélgetések köz­ben. Mindezt csak azért, hogy bos­szantsa. Az ígéret azon­ban kötelez, Jan­csinak; az volt az első amikor Ko­lozsvárra értek, hogy kalapot ke­ressen. Mindenek­előtt ezt az ígére­tét akarta letud­ni, mert neki is nagyon fontos volt, hogy Ági ne kételkedjen ab­ban; az otthontól távol is reá gon­dolt először. Meg­vette a kalapot és szépen becsoma­golta, így legalább most már nyűgöd- tabban figyelhet a város, a táj szépségeire —gon­dolta magában. Otthon, egy hét elteltével Ági vár­ta a főtéren. Jan­csi boldogan újsá­golta, hogy hozott kalapot, s mihelyt hazaérnek, ki is csomagolják. Így is tett, de ettől Ági nem lett bol­dogabb. Nagyon körbe se kellett forgatnia, hogy megtalálja benne a jelzést: Ruháza­ti Ktsz, Budapest. Szép, fehér vá­szon kalap volt, igazi nyári derűs szín, de Ági szája mégis elgörbült. Éppenhogy nem könnyezett. Jan­csi most már bán­ta, hogy nem ke­resett valódi tap­lógomba kalapot, hiszen lehet, hogy amit ő megvett, éppen egy előtte ott járó turistacso­port vitte magá­val, az adta el a kolozsvári bazá- rosnak. Ezen azonban már nem sokat tűnődhetett, mert Ági gyorsan át­csapott az érettsé­giről szóló hírek­re és ezt mégis csak fontosabb­nak vélték mind­ketten. Abban azonban meg­egyeztek. hogy el­ső közös külföldi útjuk alkalmával vesznek maguk­nak egy-egy cso­dálatosan szép taplógombából varrott erdészka­lapot. Ezt a fehé­ret pedig odaad­ják Ági nagynén­iének, jó lesz a strandra. B. E. A nagyon praktikus szok­nya-blúz viselet végleg be­futott fő-divatként A tava­szi és nyári modellek Között minden divatbemutatón — így a Divattervező Vállalat kollekciójában is, — fősze­rephez jutottak a szoknya- blúzos, illetve pulóveres meg­oldások. Számtalan variáns kínálkozik e téren és nincs is olyan alkatú és korú nő, aki ne viselne szívesen szok­nya-blúzt. Az erősebb ala- kúaknak a mellényszerű, kí- vülkötős megoldások, vala­mint a tunika a legelőnyö­sebb. A vékonyabbak termé­szetesen mindent hordhat­nak. A vékony nőknek olyan szoknyát is kínál az új divat amely oldalt vagy elől kö­zépen kinyitható és így az alatta lévő short is érvénye­sül. Erre a nyárra ugyanis a divattervezők az úgynevezett „hot-pants”-t ajánlják. Élő­nek jelentése: forró nadrág, így nevezték el Angliában a ma már oly népszerű shor- tot, amelyben a fiatalok az utcán járnak. Igaz, hogy fe­lette rendszerint hordanak úgynevezett shortot-takaró midi szoknyát is. Nálunk bi­zonyára a nyaralóhelyeken ugyanolyan közkedveltség­nek örvend majd a short, — mert mi magyarul a régi szokás szerint hívjuk, — amely valaha nagyon diva­tos volt és most barátságun­kat a shorttal felújítjuk. A szoknyáról érdemes el­mondani, hogy nagyon ritka az egyenesvonalú, trapéztól a nagyon gloknis és berakott szoknyáig mindenféle fajta — az alapanyagoktól füg­gően — divatos. A blúzok közül a legdiva­tosabbakat emeljük ki első­ként: az ingblúzt, amely kar­csúsító varrással készül, hogy testhez simuljon, továbbá az úgynevezett parasztblúz új formáját, amely zártabb és kivágottabb kivitelben egy­aránt divatos. Az erősebb termetűek körében a kívül- kötős, vagy pántba fogott blúz és az ujjatlan mellény blúzként, biztos sikert arat. Alkalmi blúznak pedig az átlátszó, madeira, csipke és selyemféleség a legdivato­sabb. Rajzainkon bemutatunk néhány variációt. Nádor Vera RAJZALAIRÁSOK: 1. Gyöngyvászonból vagy műszálszövetből készíthető, kissé derékraszabott szoknya. A hamis övrészen és eleje varrásnál, valamint a zse­beknél azonos színű fonalból vannak a dísztűzések. A kar­csúsító varrással készült szintetikus batiszt, virágos blúz, kerek inggallérral és kézelővel a férfiingekre em­lékeztető forma. Elkészíthető jerseyből, selyemből — vagy bármilyen pamutanyagból. 2. Egyszínű anyagból ké­szült bővonalú, elől végig gombos szoknya. Egészen az övrészig, nyitva is lehet hor­dani, ha alatta nadrágtartós shortot viselünk. Miután a short egészen pici és testhez simuló, ezért legjobb, ha jerseyből készül. Emihez az összeállításhoz pettyes kar­tonból terveztünk paraszt­blúzt, kissé puffos ujjakkal, a nyak és a gombolópánt a petty színével azonos anyag­ból készül. 3. Könnyű vászonból, szö­vetből, vagy selyemből egy­aránt készülhet ez a Chanel- stílusú szoknya, amelynek elején és hátán egyforma, csípőalattig letűzött rakások vannak. Hozzá az anyag stí­lusával harmonizáló alap­anyagból viselhetünk blúzo­kat, a rajzon látható apró­mintás blúz övpántba fogott és így derék alatt végződik. 4. Tweed-szövetből, vagy mintás vászonból készült, — elől gombos szoknya. A fer- dénszabott zseb az alapanyag egyik színével harmonizáló egyszínű pántozással. A gom­bok színe is a pánt színével egyező. A mellényszerű blúz vastagabb pamutvászonból csinos, két színből, pl. fehér és sötétkék, de ilyen mel­lényt az ügyeskezűek köt­hetnek vagy horgolhatnak is. A mellény azonban csak ak­kor csinos, ha testhezálló, tehát karcsúsított. 5. E harangszabású szok­nya, anyagától és színétől függően alkalmi, vagy min­dennapi viseletre szolgálhat. A szoknyához széles lakk­övet, és Trevira-zsorzsettből készült franciás blúzt visel­hetünk. A gallérja úgyneve­zett „Wasserfall” szabású. Az ujján apró szegőzések vannak, amelyből a bőség kiindul. Ugyanilyen méretű szegőcsoportokat a blúz ele­jén is alkalmazhatunk. A gallér végződésénél a blúz saját anyagából kifordított rollnikból készült a masni. JlluúhzFk ggezmekeki&L 1. W. Goethe (1749—1832): „Zseniálisak lennénk, ha új­ra olyan tökéletes tömörség­gel tudnánk magunkat kife­jezni, mint a gyermekek.” • • • P. Cézanne (1833—1906): „Meg kellene tanulni látni, mint az újszülött gyerme­kek.” • * * H. Matisse / (1869—1954): „Az embernek egész életé­ben úgy kellene tudni látnia, ahogyan gyermekkorában látta a világot, mert e látni tudás elvesztése, egyidejűleg minden eredeti kifejezés el- vesztését jelenti.” • • • W. Kandinsky (1866— 1944): „A gyermeknek azon Eddig azt hittük, hogy Agatha Christie, aki most 80 éves és 80 krimit írt, világ­rekordot állított fel. Tévedés. A világbajnok: Martin Gra- batsch nyugatnémet író, aki 47 éves és már több mint 100 könyvet írt a hitlerista „felsőbbrendű’' embereknek a képességén kívül, hogy a külsőt bemázolja, megvan az ereje, hogy a megmaradt bel­sőt olyan formába öltöztes­se... melyben az fokozottab­ban válik láthatóvá.” • • • P. Klee (1879—1940): „Ha dolgaim olykor a primitivi- tás benyomását keltik, az az­zal a törekvésemmel ma­gyarázható, hogy a képi nyelv eszközeit leszűkítsem... A gyermekek is képesek erre és bölcsesség van benne, hogy képesek rá.” • • • A. Malraux (szül. 1901): „A gyermek képző tevékeny­ségének semmi köze a mű­vészéhez... Nem birtokosa a tehetségnek, hanem megszál­lottja.” a második világháborúban viselt dolgairól. Nem vélet­len, hogy éppen ő csapott fel a „náci hősök” dicsősé­gének énekesévé. A hitleri birodalomban ugyanis az SD szolgálatában állt és mint maga elismeri: „az öldök­lésben specialista’' volt. Egyre több a szoknyás tengerész A fieminizálódás megin­dult a tengerészetben is, ami a közhit szerint még ma is az egyik leginkább „férfinak való” foglalkozási ág. Danu­ta Walas-Kobylinslcának, a nemrégiben még egyetlen lengyel női tengerészkapi­tánynak ma már több kollé­ganője van. A „Bieszczady" tengerjáró hajón vele együtt szolgál stewardi minőségben Krystyna Tkaczyk. A ..Ko- palnia Wieczorek” hajó gaz­dasági tisztje szintén nő: Genowefa Felisiak. Lengyel nők dolgoznak a „Kopalnia Marcel”. a „Pstrowski”, a „Malbork” és a „Kopalnia Szczyglomice” nevű hajókon is. A lengyel tengeri flotta hajóin jelen­leg 8 nő teljesít szolgálatot. A Swinoujscie és a svéd Ystad között közlekedő két komphajón a legénység több mint 25 Százaléka nőkből áll. Megdöntötték Agatha rekordját

Next

/
Oldalképek
Tartalom