Szolnok Megyei Néplap, 1971. május (22. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-15 / 113. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI T A N Á C S LA FJ A xxn. évf. 113. sz. 1971. május 15., szombat. Árar 80 finer m Oda fönn és idelenn A zt hiszem, senki nem veszi ünneprontásnak, ha az országgyűlési és tanácsválasztások, a szakszervezeti tisztségviselők újjáválasztása után egy ilyen „örök­zöld” témát veszünk elő. Olyat, amelynek — remélhetőleg — az új állami és társadalmi funkcionáriusok már nem lesz­nek alanyai. Vagy ne legyünk ennyire optimisták? Arról a vélekedésről van szó, amely hosszú évek óta tartja magát, s amely még pártunk X. kongresszusán is han­got kapott, amit általában egy sóhajban' szoktak összefoglal­ni: „Hja, ha itt is minden úgy menne, ahogyan odafönn... ahogyan azt elgondolják, elrendelik...’’ így sóhajt fel, aki­nek a gondjaihoz késik a segítség; ez cseng ki az ügyüket, bajukat soroló emberek panaszaiból; az üzemekben, tsz-ek- ben, s másutt tartott értekezletek, közgyűlések egyik-másik felszólalásából. Előre bocsátva: korántsem úgy áll a dolog, mintha az „odafenn” és „idelenn” szembeállítása mögött valamilyen fe­szítő társadalmi ellentmondás húzódna meg. Nem így van, de azért e probléma él, hat az emberek hangulatára, be­folyásolja véleményalkotását — mert mégiscsak egy-egy ilyen vélemény mögött valakinek a sérelme, gondja, baja húzódhat meg. Valljuk be, melyikünk nem fakadt ki ha­sonló módon, ha ellentmondást sejtett a legmagasabb poli­tikai testületekben jóváhagyott elvek és a hétköznapok gya­korlata között? Ilyenkor lapozzuk a kongresszusi határoza­tokat, az országgyűlés jegyzőkönyvét, a párt- és kormány­vezetők beszédeit, vitatkozunk és érvelünk, mondván: odafenn ezt, vagy azt nem így mondják, nem ezt ígérik, nem így követelik. I tt már közel is az a csomópont, amely érthetővé teszi, hogy a különböző választások, beiktatások ptán, mintegy az új, és újjáválasztott tisztségvise­lőknek címezve, elővesszük ezt az örökzöld (reméljük egyszer mégis elhervadó) témát. Mostanában, a dolog természetéből adódóan, sok bölcs és igaz megállapítás hangzott el a de­mokratikus jogokról, ösztönzés annak gyakorlására, ígéret, biztatás és buzdítás, hisz ez valóban őszinte programja, cél­ja pártunknak és kormányunknak. Ha úgy tetszik, ez ok arra, hogy még többször elmondjuk: így legyen itt nálunk is, a mi községünkben, téeszünkben, üzemünkben. Most tehát kizárólag a végrehajtást irányítani, szervezni hivatott, kü­lönböző tisztségviselőkön múlik, hogy milyen sűrűn, vagy egyáltalán elhangzik-e az „odafenn” és „idelenn” szembe­állítás. Nincsenek illúzióink. Mint eddig, ezután is vitatkoznunk, érvelnünk kell ebben a témában — hol jól, hol rosszul, hol eredményesen, hol feleslegesen — amíg a helyes elvekből jó gyakorlat válik; amíg ezer meg ezer gazdasági, társadal­mi, politikai szervezet ezer és ezer tisztségviselőjének mun­kája nyomán a valóban szép és a választások idején nép­szavazás szerűen jóváhagyott célokból valóság lesz. A kalács, amely ugyanabból a lisztből sül, nem minde­nütt egyformán foszlós, piros, vagy ropogós. A közéletben is vannak túllicitálók és óvatosak, betűrágók és bürokra­ták is a többségében jó vezetők mellett. Éppen ezért ez nagyon fontos kérdés, hisz a munka hét­köznapjaiban, a mindennapi életben a párttitkárok, igazgatók, művezetők, szakszervezeti elnökök, tanácselnökök, brigádveze­tők, általában a tisztségviselők ügyünk nagy láncolatának végső láncszemei, ők az általában helyeselt, jóváhagyott és tá­mogatott elvek, törvények, rendeletek letéteményesei, gya­korlati megvalósításának közvetlen, felelős irányítói. I gazságtalan és hibás dolog volna általánosítani. Még kevésbé szabad előre az ördögöt a falra fes­teni (ami az új, alighogy beiktatott tisztségviselő­ket illeti), hisz azok az emberek, akik most, vagy koráb­ban közakaratból tisztségbe kerültek, értik a dolgukat. Megértik, megérzik az elvek és paragrafusok betűit ugyan­úgy, mint annak szellemét; látják, érzik mögötte az élő em­bert a maga kicsiny, vagy nagy gondjaival. Ilyenek — hisz nem hiába élvezik a közösség bizalmát. S hogy mégis fel­idézzük ezt a gondot? Az az óhaj vezet ebben, hogy mind kevesebb alkalom legyen a jövőben — éppen az új és újjá­választott, vagy éppen régi tisztségviselők érdemeként — a „fenn” és „lenn” megkülönböztetés emlegetésére. Mint cseppekből a tenger, úgy állnak össze apró em­beri viszonyokból, célokból, törekvésekből a legmagasabb szinten elhatározott politika valóraváltásának feltételei. A z emberek apró örömei együtt a nemzet optimiz­musává válnak, de csokorba kötve a gondok is hatványozódnak. Ezért egész politikánk, jövőnk elleni vétek annak önkényes, vagy torz értelmezése, fakad­jon az ideológiai tudatlanságból, politikai szűklátókörűség­ből, vagy egyszerűen bürokratizmusból. Ezért hívjuk fel ép­pen most a figyelmet arra, hogy a politikai, társadalmi, gazdasági élet bármilyen szinten való irányítása korántsem olyan egyszerű, hogy csupán az ösztön, a szándék tisztasága elegendő lenne a néptől kapott bizalom mellé, a közéleti sze­repléshez. A gondolkodás, a megfontoltság erényét is min­denkinek meg kell szerezni és tudnia kell gyakorolni. El kell sajátítani azt a tudást és képességet, amelynek birtokában mindenki képes megtalálni az általános célok, törekvések szolgálatának optimális lehetőségeit és módszereit. Csak a tudás adja meg a kulcsát annak, hogyan lehet a „fenti” célt „odalenn” maradéktalanul, közmegelégedésre szolgálni. „Ha minden úgy lenne, ahogyan odafenn elgondolják.. .” figyeljünk oda a jövőben is erre az óhajra. Dolgozzunk úgy. hogy ezután mind kevesebbszer hangzón el ez a sóhaj. ‘ V. J. Témabizott ságok dolgoznak a BVT közgyűlésén Fock Jenő fogadta Ngujen ihi Binh külügy­miniszter- asszonyt Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke pénteken a Par­lamentben fogadta Nguyen Thi Binh asszonyt, a Dél­vietnami Köztársaság Ideig­lenes Forradalmi Kormányá­nak külügyminiszterét, aki Péter János külügyminiszter meghívására hivatalos bará­ti látogatáson tartózkodik hazánkban. A látogatáson részt vett Púja Frigyes, a külügymi­niszter első helyettese, Ká­das István, a Külügyminisz­térium főosztályvezetője, to­vábbá Dinh Ba Thi a Dél­vietnami Köztársaság buda­pesti nagykövete. Eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, különös tekin­tettel az indokínai térségben kialakult helyzetre. Elutazott a Francia Kom­munista Párt küldöttsége Pénteken elutazott a Fran­cia Kommunista Párt kül­döttsége, amely Gustave Ansart-nak, a párt Politikai Bizottsága tagjának vezeté­sével tíz napot töltött ha­zánkban. A gazdaságpolitikai kérdé­seket tanulmányozó küldött­séget fogadta Nyers Rezső, az MSZMP Politkiai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára? A küldöttség megbeszélé­seket folytatott az Országos Tervhivatalban, a Pénzügy­minisztériumban, a Szak- szervezetek Országos Taná­csánál. j A küldöttség látogatást tett Borsod és Hajdú-Bihar megyében, ahol találkozott a párt és gazdasági vezetőkkel. Programja során a delegá­ció megtekintette a Medicor Műveket, a Borsodi Vegyi­kombinátot, a Lenin Kohá­szati Műveket, a Tokaj- vidéki és a Hortobágyi Álla­mi Gazdaságot. A francia pártküldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Bá­lint József, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője búcsúztatta. összeült a nemzetközi trófeabíráló bizottság Jó ütemben haladnak a vadászati világkiállítás elő­készületei. Pénteken Buda­pesten, a mezőgazdasági ki­állítás központjában a ren­dezvény egyik fontos beve­zető eseményére került sor: első ízben ült össze a világ­kiállítás nemzetközi trófea- bíráló bizottsága. Az ülésen ott volt dr. Tóth Sándor MÉM-főosztályvezető. dr. Szederjei Ákos, a nemzetkö­zi bírálóbizottság elnöke. Bakkai László és Ed mond Blanc (Franciaország) társel­nökök. A bizottságnak 26 külföldi és ugvanennyi ma­gyar tneia van. Az ülésszak első napián a hivatalos tennivalókat ismer­tették és tárgyalták meg a világ m:r,dpn ré^^áhát zett sza^amiapr^k. Az elkö­vetkező napokban kereke- mnn trófea elbírálására ke­rül sor. Az edd’e beérk=>^et.t trófeákat rrragvar mérőbi­zottságok értékelték és min­den egyes trófeáról külön bí­A Béke Világtanács Buda­pesten tanácskozó közgyűlé­se pénteken délelőtt hat té­mabizottságban folytatta munkáját. Norden professzor beveze­tő referátuma után a vitá­ban felszólalt Richard And- rimanjato (Madaga'zkár), Ozga Michalski (Lengyelor­szág), Matti Kekkonnen (Finnország), Maurice Lam- billiotte (Belgium), Raymond Guyot (Franciaország), Nyi­A megjelenteket dr. Mol­nár József, a Phylaxia ve­zérigazgatója köszöntötte, majd dr. Bereczki László, a Rákóczi Tsz elnöke tartott tájékoztatót a közös gazda­ságok helyzetéről. Ezután Bállá János, a Rákóczi Tsz állattenyésztési ágazatveze­tő nagy érdeklődéssel kisért előadást tartott a Phylaxia által javasolt kétfázisú bor­júneveléssel és a karbami- dos — abrakos hizlalással elért eredményekről. Dr. Ba- rócsay György, a Phylaxia főosztályvezetője a borjúne­velésben és marhahizlalás­ban alkalmazott módszerek­ről dr. Bedő László, az Ál­lattenyésztési Kutatóintézet munkatársa pedig a csök­kentett folyadék tejjel való korszerű borjúnevelésről szó­lott. A résztvevők ezután meg­tekintették a Rákóczi Tsz szakosított tehenészeti tele­pét, a borjúnevelőt és a mar­hahizlaldát. Végül együtte­sen vitatták meg a tapasz­taltakat. A Rákóczi Tsz a megye rálati lapot állítottak ki. Eze­ket most a nemzetközi bírá­lóbizottság hitelesíti. A zsű­rizés alapján osztják majd ki a vadászati kiállítás tró- fea-nagydíjait, arany, ezüst és bronz érmeit. A bírálat során több világrekord-váro­mányos trófea „sorsáról” döntenek. KJSZ-kongresszusi verseny Nagy kohászati üzemeink szakszervezeti és KlSZ-veze- tőinek pénteki dunaújvárosi tanácskozásán a szakszerve­zet és a KISZ eevüftműkö- déséről tárgyaltak. Az pvvüt*működéct 1971-ben a P-iponöveke^ett térmel^st tal- rp.-rp^ö1.-tata.n "R^da- sícm«? fel ipsüésére akarták ö«c-*rvpr*fací+ppi. Aeóos Tatvár a TC^v KP ifíiínyinkás osz­tályának helyettes vezető ip vitamdftő beszédében ele­mezte a kiemelt népgazdasá­gi feladatokat és a kohászat­ra váró teendőket kolaj Poljanov (Szovjetunió), Wilhelm Breuer (NSZK), Sanda Ranghet (Románia), Pethó Tibor (Magyarország), dr. Georg Fuchs (Ausztria), Pimen Pravoszláv Metropo- lita (Szovjetunió), dr. Hans Sarkander (Nyugat-Berlin; és Giorgio Giovanonni (Olaszország). Valamennyi felszólaló egyetértett az európai biz­tonsági konferencia összehí­egyik legnagyobb állatte­nyésztő gazdaságává válik. Két korszerű szakosított te­lepet épít — sertés, Szarvas- marha — mintegy 60—70 millió forintos költséggel. A tehenészeti telepen az állomány megháromszo­rozódik. 250-ről 1973-71- ben 850 lesz. Jelenleg 440 tehene van a tsz-nek. A gazdaság 350—400 bikát hizlal évente. Felépült az új, 188 férőhe­lyes borjúnevelő, a gépesítés révén hat helyett csak két gondozó kell benne, s mun­kájuk is könnyebb lett. A nevelésnél ■ a munkabér költ­ség jelentősen csökkent, ám a takarmányárak növekedé­se folytán, a költségek még­is emelkedtek. Országos, sőt nemzetközi gond a fehérjehiány. Az ál­lati fehérje drága, ezért a kutatás arra irányul: ho­gyan lehet az állati fehérjét növényi és szintetikus fehér­jével pótolni. A Rákóczi Tsz vezetői ehhez kérték a Phy­laxia segítségét. Cél: a ne­Verbó Géza, a Dunai Vas­mű KISZ-bizottságának tit­kára ismertette a VIII. KISZ-kongresszus tiszteletére a szakmában indítandó szé­leskörű éves rrrunkaverseny céljait. A tanácskozás egy­hangúlag elfogadta ezeket a célokat és a felhívás szöve­gét. Eszerint az idén a ko­hászatban a termelékenység növelésére, a beruházások hatékonyságának fokozására, a belső tartalékok fokozott feltárására és hasznosítására, ezen belül egyebek közt a szociális és munkakörülmé­nyek javítására, az országos lakásépítési program és a kö7üti tármű-program meg­anvo^ok és ió való gyártására A versppyfelhívás alánján a Lenin Kohászati Művek fiataljai elsősorban a nemes- apé’Pvártási beruházások, a Dunai Vasmű és az £zdi Kohászati Üzemek a folya­matos acélöntőművek építé­seinél vállalnak védnökséget. vásának, a biztonsági érte­kezlet megtartásának gon­dolatával. Utaltak a hideg­háború feloldásában tapasz­talt kedvező tendenciákra, az európai kormányok egész sorának pozitív nyilatkoza­taira, bár többen megjegyez­ték, hogy a NATO-országok egyre inkább igyekeznek fé­kezni a konferencia előké­születeit, minél távolabbi időpontra elodázni annak összehívását. velési és hizlalási költségek csökkentése. A Phylaxia készséggel állt a tsz rendelkezésére. Szakemberei segítségével tavaly bevezették az úgy­nevezett kétfázisú borjú- nevelést. Külön tartják az üsző és bi­kaborjakat. Az üszők felne­velése 60 napos korig folya­dékos fázisban (mestersége­sen, tejjel), utána száraz ta­karmányozási fázisban tör­ténik. A borjak 6o napos ko­rukig egalizált tejet isznak, s közben a Phylaxia által gyártott Starter borjú táp­szert is kapnak. Hatvan nap után elvonják a tejet, s 90 napos korukig Starter táp­szerrel kiegészített abrakot és lucema'zénát esznek. A bikaborjak pedig az ab­rakhoz 8 százaléknyi karba- mid koncentrátumot kap­nak. Az is Phylaxia termék. Ezekből 13—14 hónapos ko­rukra kész hízott állatok lesznek. A hizlalás abrakkal történik, melyet 1.5 százalé­kos natúr karbamid.ial)­(szintetikus fehérje) dúsíta­nak. A tavaly bevezetett kísér­letek rendkívül nozitív ered­ménnyel zárultak. Csökkent a taka-mánykölt- ség gyorsult a súlygyara­podás a bikaborjaknál pl. napi 1000 gramm), a nevelés ter­mékenyebbé vált Ezért az idén a kísérletet nagyüzemi módon alkalmazzák. Az első négy hónap eredménye a ta­valyinál is jobb. a bikabor­jak napi súlygyarapodás- 1083 gramm, az 1 ka-ra eső költség 21,66 forintra csök­kent. A tsz-ből elszállították a szabadtartásos, abrakkal, karbamiddal dúsított hízott bikákat, 26-ból 19 A. minő­ségű, a többi extrém lett. valamennyi exportra ment A hagyományos módszer­rel hizlalóknál az 1 Ug-ra eső közvetlen költség 24, az újnál 16—17 forint kö­zött van. Ez is szemléltetően igazolja az új módszer jogosságát. A tapasztalatcsere részt­vevői érdeklődé=sel hallgat­ták a Rákóczi Tsz új mód­szereit. s szemlél'ék korsze­rű szakosított tel°-e't. Az elismeréssel sem fukarkod­tak. A Phvlaxia vezető! el­mondták a korszerű tárok konce-trátumok kísérleté­ről áttérnek a sorozatgyár­tásra. A rákóczifalvi tapasztala*- esere tanulsága: a tudomány ú teret hódított. p kísér­letek gyakorlattá realizálód­tak. m m. L •• hírek - tudósítások — hírek ~ tudósítások ] Á tudomány és, a gyakorlat kapcsolata Olcsóbb, korsserűbb takarmányozási módszerek Országos tapasztalatcsere Rákóczifahán Tegnap délelőtt mintegy százötven állattenyésztési szakember jött össze az ország különböző részéből a rá- kóczifalvai mozi helyiségében. Képviseltették magukat a megyék állattenyésztési felügyelőségei és a hagyomá­nyokkal rendelkező szarvasmarha tenyésztő gazdaságok. A tapasztalatcserét a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszerter­melő Vállalat, az Országos Állattenyésztési Felügyelő­ség és a helyi Rákóczi Tsz rendezte a szarvasmarha ta­karmányozás korszerű módszereiről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom