Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

1971. április 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s FERIHEGY Utassá sok, étkezések izgal­ma. Búcsú és találkozás. Hosszú ölelések, hangos üd­vözlések. ítózsacsokor. Az ötödik cigaretta. Kávé. Gép érkezik, indul. — Értesítjük kedves uta­sainkat, a MALÉV menet- rendszerű repülőgépe Var­sóban a köd miatt még nem tudott felszállni. — Most mit csináljunk? — idős asszony kérdezi. — Várunk, természetesen. Majd csak eloszlik a köd, — mondja a férje megfon­toltan. — Ráérünk. — No, persze! A fiukat várják. Aki most hozza menyasszonyát a Visztula partjáról. Hogyne várnák meg. Ferihegy. Repülőtér. A főbejárathoz elegáns Volán busz gördül. Félóránként hozza-viszi az utasokat, vá­rakozókat a Vörösmarty tér­ről ä Ferihegyre. Az előcsarnok foteléiben utasok, kísérők még elmond­ják a legfontosabb tanácsai­kat. „Csókoltatják a nagy­mamát. Vigyázz, meg ne fázz. Majd gondolok rád!” Telefon cseng az informá­cióban. — Igen. Szerencsésen meg­érkezett Stocholmba a gép. Az információban, a cso­mag és poggyászkezelőben, a pénzváltó és szálloda, ' vagy gépkocsi rendelés pultja mögött válogatottan csinos, fiatal lányok, sötét­kék MALÉV egyenruhában. Van egy olyan pult is, ahol most nem ül senki, a poggyászkereső szolgálat. — Nem működik a szol­gálat? — kérdezem a szom­szédos kirendeltség leányká­ját. — Éh tetszett veszíteni va­lamit’ — Nem, csak érdeklődőm, — Sok csomagot keresnek? — Olykor egyet-egyet. Többnyire megtaláljuk. To­vább vitte a gép. Tévedésből itt rakták le. Az információ mindent tud, mindent megmond. — Mit kérdeznek? — Indulást, érkezést, ké­sést. Megkérdezik hány óra. Mikor lesz Londonban a most felszálló gép. Milyen típusú repülők közleked­nek. — Mi volt a legváratla­nabb kérdés? — Az, hogy férjnél va­gyok-e. De nem férfi, ha­nem fehér hajú öreg néni érdeklődött. Azt mondta, a fia most jön haza Kanadá­ból, magyar feleséget keres. Landolás előtt az egyik TU—131-es őriásgép Ügy véli, én éppen megfe­lelnék. — Látta a fiút? — Nem. Kétgyermekes családanya vagyok. — Hát még?! — Egy szőke, fiatal lány három hétig minden Rómá­ból érkező járathoz kijött. A vőlegényét várta. Végül Sír­va, tőlünk kért tanácsot, hogyan, hol keresse az elve­szett lovagot. A repülőtérről lehet tele­fonálni, levet írni, aki elfe­lejtett ajándékot hozni-vinni, itt még pótolhatja. A bejárattal szemben csu­kott ajtók. Útlevél és vám- vizsgálat. Fölötte fényjelző­táblán az induló és érkező repülőgépek: Prága, Párizs, Bukarest, Isztambul, Kop­penhága, Beirut, Szófia, Amszterdam, Berlin, Tira­na, Belgrád, Brüsszel, Var­só — olvasom a városok né­vét, s az időpontokat A titokzatos ajtók meg­nyílnak. Egyenruhás útlevél­kezelők beütik a bélyegzőt az útlevelekbe. A csoma­gokra vámkezelők vetnek pillantást. Aztán újabb per­cek a tranzit váróban. Hangosbemondó. — Kérjük szófiai utasain­kat beszálláshoz. Feltárul a repülőtér. A 3 kilométernél hosszabb be­tonpálya; utasszállító bu­szok, motoros targoncák, csomagszállítók és ezüstösen csillogó repülőgépek. A fő­épületekben a nagyközönség előtt rejtve maradó techni­kai berendezések, irányadó rádió állomások, útvonal el­lenőrző lokátorok, radarbe­rendezések, magasíégtéri vi­gyázó és meteorológiai szol­gálat. A Ferihegyi repülőtérről közvetlenül 33 európai, észak-afrika; és közel-keleti nagyvárosba utazhat a kö­zönség. A háború után a Ferihe­gyi repülőtér romokban he­vert, évekig a budaörsi re­pülőtér helyettesítette. Csak 1950. május 0-én indult Fe­rihegyről az első menetrend- szerinti utasgép. 1957-ben szállt fel az első IL—14-es gép, s már akkor a MALÉV gépei több mint 80 ezer utast szállítottak. Most 750 ezer utas indul— érkezik évente a Ferihegyre. (Köztük tavaly például 360 ezren Utaztak MALÉV-gép- pel.) Ferihegyet az elmúlt évek­ben többször bővítették, s most készül a teljes korsze­rűsítési terv. Esteledik. Kigyúlnak a fé­nyek. A beton pályán a re­pülőgépet bevezető fénysor, fénysövény. S felragyog a neon-felirat: Budapest air­port Kádár Mária Apróságok Figyelmexteté» Ballon kabátot vett a bakfis a szolnoki gyermekruházati boltban. Az elárusítónő ha­tározottan állította, hogv a kabát mosható is. A gallér­hoz erősített mosási KRESZ az jelezte, hogy az áru ve­gyileg nem tisztítható. Leg­feljebb 40 fokos vízben kéz­zel mosható. A vásárlási öröm hevében aztán az ott­honi próbálgatás közben szisszent fel a gyerek, mert cédulát talált a kabát zsebé­ben, amelyen a szöveg így szól: „Mosás tilos!!! Csak vegyileg tisztítható”. Mi vá­sárlók valószínű mindannyi­an szeretnénk, ha az ipar magára nézve is kötelező­nek találná a fontos figyel­meztetést A fogyasztókat il­lenék megbízhatóan tájékoz­Gyűrok helyett — fodrásznők Egyre több probléma me­rül fel a női futballal kap­csolatban. Néhány hónap múlva Mexikóban megtart­ják a „világbajnoki” mérkő­zéseket A pálya szélén ezen­túl nem gyúrók tevékeny­kednek vödörrel és szívacs- esal, hanem fésűvel és kefé­vel felszerelt fodrásznők sür­gölődnek a spórt szépei kö* J&L A tinta Amikor élelmiszert vásá­rolók — már pedig ez gya­kori — szeretek utána nézni, annak mit rakok a kosaram­ba. Keresem a vagdalthús szavatosági .dejét épnen úgy. mint a joghurtét llvkor- olykor sikerrel. Újabban egy nem ismeretlen, de ki­fogásolható módszer ellen tiltakozom. Látom pé’dául, hogy a trapis*a sajtot fóli- szerű anyaggal bevonják, de eme dicséretes csomagoló anyag alatt óriás méretű tintafoltok, számok vannak. Ugyan ezt tapasztalom né­mely hentesárunál és csoma­golt baromfinál. Lehet, hogv mindez a tin- tázás az f egészségem vé­delmiben történik, hocv ez az élelmiszerek megbízható­ságát szavatolja számomra, én mégis jobban szeretném, ha n»m kellene odahaza egy­re több áruról égvre na­gyobb tintafoltokat nyese­getnem. ; Nehéz bírni tüdővel Az USA-ban évente 284 milliárd liter benzint égetnek el, ennek során 66 millió tonna széndioxid, 12 millió tonna mérgező szénhidrogén, 6 millió tonna mérgező nit- rogénoxid, 1 millió tonna kénoxid, 1 millió tonna aero­sol és 190 000 tónna veszélyes ólomvegyület kerül a leve­gőbe, 220 méteres gépóriás Yisontán Visont&n, a Mátraaljai Szénbányák Vállalat gépsze­relői megkezdték az 5 2Ó0-as jelzésű hányó-rendező gép­óriás szerelését. A Thofez, külfejté?es bányaüzemben alkalmazott gépek méretei­nél már megszokott a „leg­nagyobb” jelző, hiszen az utóbbi három évben egy­másután több mammut gé­pet helyeztek üzembe. Az 5 200-as hányó-rendező azon­ban minden eddiginél na­gyobb lesz. Magassága meg­haladja az 52 métert, hosz- sza pedig a 220 métert. A hatalmas géprendszer súlya eléri a 2800 tonnát. A Német Demokratikus Köztársaságban gyártott gép. óriás alkatrészei vagonokban érkeznek folyamatosan VI- sontára. A 13 emeletnyi magas to­ronygép földmunkát végez majd Visontán. A szén mező­ről eltávolított meddőt a bánvfitól meglelő távol­ságban elrendezi és szabá­lyos hegvekké formálja. AZ elektromos vezért *ssei Irá­nyított génrendszer naponta több mint ötvenezer köb­méter föld eltávolítására ké­pes. Nemzetiségi tanácsadó bizottság alakúit A művelődésügyi . minisz­ter rendelkezést adott ki a Nemzetségi Tanácsadó Bi­zottság megalakítására. A testület feledata lesz, hogy tanulmányozza, a többi kö­zött. a nemzeti égiek kőié­ben folyó nevelési, oktatási, népművelési tevékenységet, s ezek eredményeiről, prob- lémáiról időszakonként tá­jékoztató jelentéseket ké­szítsen. Javaslatokat tegyen a nemzetiségi politika irány­elveinek kialakítására és - a magvalósításban részt vevő állami, va’amint tár-adalmi sze-vek nemzetiségi ügyeket érintő tevékenységének ősz-. 5z'ehaneolá*ára, a munka- tervben rö"Zrtétt feladatok végreha itásáa a rendelke­zésre álló közös anyagi erő­források felha«znáiá-ára. Az MTI hírmagyarázója írja; A szomszédos államok többségétől eltérően, hazánk szinte teljes egészében nem. zeti államnak tekinthető: az I960, évi népsz mlálás al­kalmával — az 1970-es ada­tok még nem állnak rendel­kezésre — 175 000 személy, az összlakosság mintegy 1,8 százaléka valotta magát nem magyar anyanyelvűnek. Alkotmányunk az állam­polgár-k tö -vény előtti egyen­jogúságának kimondásával egyenjogúságot biztosít az ország nem magyar nemzeti­ségű lakosainak ‘is. A nem­zetiségi joook közül tételeden is megemlíti, hogy biztosíta­ni kell az anyanyelven való oktatást és a nemzeti kultú­ra ápolásának lehetőségét. Nemzetiségi politikánk meg­valósításával több államigaz­gatási szerv és társadalmi szervezet foglalkozik, ezért merült fel annak szükséges­sége, hogv ezek munkáját egy bizottság koordinálja. A bizottság munkájában miniszterhelyettesi szinten több központi államigazgatá­si szerv, továbbá társadalmi szervezet képviselője — köz. tűk a négy nemzetiségi szö­vetség főtitkára — vesz részt. Kellemes tavaszi napsütésben „az óvőnénik” felügyeletével vidáman vonulnak a Marx-parki óvodások Itt pedig ugyanaz a téma plasztikai megfogalmazásban: vi­zuális művészi élménnyé formálva. De már nem csupán aa egyszeri élmény visszaadása, hanem az élmény általánosított tartalmának kifejezésé; a gyermekekből áradó életöröm és életszeretet megfogalmazása plasztikai formák nyelvén. A» alkotóelemek játékos ritmusa, finom összhangja, a kompo­zíció arányai és belső dinamikája, modern, leegyszerűsített formai megje’enítésben fejezik ki az alkotóművész gondo­latait. Az alumíniumba öntött kompozíció plasztikai szép­ségeivel jól illeszkedik a Marx-park természeti környezetébe közelsége az óvodához — szinte szembe néznek egymással — jól tükrözi élet és művészet elválaszthatatlan kapcsolatát, összetartozását és egységét. Labore Ferenc Munkácsy-díjas művész újszerű hatású anyagbó’ készült alkotása a Műcsar­nok kiállítóterméből érkezett a Marx-park kellemes környe­zetébe, s vele tegnap óta újabb kellemes látvánnyal, modern plasztikai színfolttal lett gazdagabb városunk. A párt határozott, a kormány cselekedett 2. • • Ösztöndíjas mamák A pért TX- kongresszusán, a Központi Bizottság beszá­molóját tartva, Kádár János a többi között ezeket mon­dotta: „Javasoljuk, tegyük lehetővé, hogy a dolgozó kis­gyermekes anya, munkavi­szonyából eredő jogait bizto­sítva, gyermeke gondozása céljából a gyermek két és fél S a szavakat tett követte. A kormány 1967-ben hozott határozata alapján tnár ab­ban az esztendőben 34 ezer kismama élt a lehetőséggel, s Vette igénybe azt. Az intéz­kedésnek több bevallott célja volt. így egyebek között az, hogy a hatvanas évek első felében hullámvölgyben levő születésszám növekedni kezdjen; könnyebbedjék azok helyzete, akik gyerme­küket, gyermekeiket nem tudják kire hagyni; mérsék­lődjék a bölcsődei helyek iránti feszítő igény. Persze, nemcsak ilyen racionális okok építettek utat az intéz­kedés bevezetéséhez. A kis­mamák nyugodtabb élete, a gyermek életének legkénye­sebb időszaka is ott szere­pelt az okok között, s nem is az utolsó sorban. Népszerűvé, vonzóvá vált ez az ..ösztöndíjas mamaság”, ezt bizonyítják a számada­tok. 1967 decemberében 34 ezer, a következő év végén 92 ezer kismama vette igény­éves koráig két éven át ott­hon maradhasson és havi 600 forint gyermekgondozási se­gélyt kapjon. A gyermekgon­dozási segély rendszerét azokra a termelőszövetkeze­tekben dolgozó nőkre is ki kell terjeszteni, akik eleget tesznek tagsági kötelezettsé­güknek.” be a segélyt. 1969-ben tábo­ruk 144 ezer főre, 1970-ben pedig 230 ezerre gyarapodott! (A már munkába viszatérte- ket leszámítva, 1970 végén 167 .ezer nő kapott segélyt.) A múlt esztendőben a ma­máknak kifizetett összeg je­lentősen túlhaladta az egy- milliárd forintot. Az 1967- ben bevezetett, s 1969-ben további kedvezményekkel kiegészített gyermekgondo­zási segély rendszere anyagi fedezetként a társadalomtól egyre többet követelt, hiszen az 1967. évi 64 millió forint a következő évbén mér 449 millióra duzzadt, hogy 1969- ben 870 millió, tavaly pedig egymilliárd . 200 millió le­gyen. A többlet teher kama­tai azonban mérhetetlenek; hiszen lehet-e pénzbeni ér­tékben kifejezni egy-egy va­donatúj, gőgicsélő állampol­gárt? A hatvanas évek első felének 130—132 ezer között stagnáló élveszü’etési száma a segély bevezetése után 150 ezer fölé emelkedett ugyanis, § ehhez tegyük még hozzá a mamák nyugalmát, az ottho­ni légkör javulását. Könnyebb, de még nehéz A gyermekgondozási segély rendszere természetesen nem mindent megoldó varázsszer. Igaz, az összes kereső foglal­kozást folytató szülőnők 63— 65 százaléka igénybe veszi ezt a lehetőséget, elsősorban a kisebb keresetű nők. (Szép számmal akadnak, akik rá is dupláznak, az első „fizetett” srácot követi a második.) Egyébként a segélyezettek mintegy 20 százalékának ke­resete van csupán a havi 1600 forint fölött.. A segélyt igénybevevők zöme a textil-, a cipő-, az élelmiszer- és az építőipar nődolgozói közül kerül ki. A segélyhez tehát sok más teendő is kapcsolódik. így a munkahely és a kismama kö­zötti kapcsolatok fönntartá­sa: a munkába való Visszaté­rés megkönnyítése az első időbért adótt bérpótlékkal; az Osztott munkaidőben való foglalkoztatás lehetőségeinek keresése, s így tovább. Mert jó dolog „ösztöndíjas marnának” lenni, élvezni az állam, a társadalom terem­tette lehetőségeket, gondozni, ápolni a kicsit, mindig együtt lenni vele. Ám ez sen­kivel rém fr'n-’'hogy maminak lrnr.l ir.a már ug"an k'-m’ebb de azért még mindig ’■'„néz... M Szárú* Ottó ☆ KSvetk'-’k; a gyermekek s az öregek pénze. Racionális okok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom