Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-16 / 89. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. április 16. Intarziák művésze A lengyelországi Korchówban (Bi’.gorej-körzet) élő Józef Komán népművész különle­ges technikával készíti alkotásait. Sokszínű furnérlemez kivágásokat alkalmaz, ame­lyek egy fatáblába beágyazva emberek és tájak művészi ábrázolását adják. Az intar­zia — a berakás technikája — évszázados múltra tekint vissza, különösen a bútor kézműipar történetében, továbbá dísztárgyak készítésében. A gépi termelés nem teszi lehetővé ezt a művészi eljárást. Képünkön: Józef Komán egyik művét mutatja (Foto: CAF—MTI—KS) Az olajháború csatái 1. Az ezredes tornya Van egy sző, amely min­den nap sokezerszer szerepel a világ újságainak, rádió és tv-állomásainak híreiben. Ez a szó: olaj. Könyvtári köny­vet írtak már róla kémiku­sok, műszaki szakemberek, Edwin L. Drake nevét ta­lán csak minden egymillio- modik autótulajdonos hallot­ta valaha. Pedig Drake (ez­redes, majd vállalkozó) egy ötlete is segített a mai autós­motoros világ megszületésé­ben;: az ő negyedrész-tulaj­donában levő Pennsylvania Rock Oil Co. telepén, Titus- villében használtak először gőzmeghajtású fúrógépet; annak fatornya alatt tört fel először igazán vastag sugár­ban a nyersolaj 1859 augusz­tusának egy forró napján. Az Egyesült Államok éppen csak kiheverte az 1840-es Mint ahogy az olajláz első évei minden gyengébbet le­gyűrtek, csak a legkíméletle­nebb, legkegyetlenebb üzlet­emberek maradtak talpon. Az olaj már előbb is remek lehetőségekkel biztatott min­denkit, aki pénzzel — vagy ötlettel — közeledett feléje. Egyrichfordi kis farmról pél­dául egy szép napon elindult a farmer ekhós szekerével; a szekérderékban formás üve­gek sorakoztak, sötétszínű folyadékkal. A szekér faluról falura járt a múlt század harmin­cas—negyvenes éveinek Amerikájában és ha megállt, a gazdája egy táblát függesz­tett ki a kocsi oldalára: „Csak egy napig Mr. William A. Rockefeller meggyógyít min,den rákbetegséget, min­den daganatot, minden rej­tett bajt! Ha csak a betegség nincs elhanyagolva! közgazdászok, és politikusok. Csak néhány, aktuális olaj­problémával ismerkedünk most — de ehez is vissza kell tekinteni egy pillanatra, egy századnyi időbe.« évek végén az egész orszá­got megrázó aranyláz roha­mait; az emberek még emlé­keztek a vad hajszára az arany után, az önzés és bű­nözés, a hirtelen megvagyo- nosodás és a tisztességes munka helyett a véletlen és a vak szerencsét istenítő „kaliforniai szellemre”. Most az olajláz következett. És Drake olajkútjának megnyi­tása után két esztendővel már keserű és irigy pillan­tással bámulhatott csak Ti­tusville felé: annak rendje és módja, a tőkésvilág far­kastörvénye szerint kiforgat­ták vagyonából. A gyógykezelés és egy üveg gyógyelixir, csodahatá­sú gyógyszer 25 dollár!” — ez volt a táblán. Az üvegben petróleum, kőolaj volt — ki­nek bedörzsölésre, kinek pá­linkával elkeverve kortyol- gatásra ajánlotta az egyéb­ként simaszavú, mindig jól­öltözött kuruzsló. William Rockefeller tehát üvegszám árusította az olajat, gyógy­szerként — s csak amikor már ő abbahagyta a nagy jövedelmet hozó kuruzslást, akadtak egyre többen, akik világításra ajánlották a rossz-szagú olajat, mások fűtés céljára használták fel. Egészen aldig, amíg a fi­nomítás titkait is megfejtet­ték, csak erre kellett az olaj — a nyersanyag, amely egy évszázad alatt páratlan kar­riert futott be. A kuruzsló fia, John D. Rockefeller lett a legnagyobb olajcég, a Stan­dard Cil megalapítója, az el­ső olajmilliomos. A választók végtelen Az első fúrótorony évében a gombamódra szaporodó amerikai olajvállalatok még csak .82 000 hordó .olajat hoz­tak fel a föld mélyéről; egy évtizeddel később már négy­millió hordó, azaz egymillió tonna volt a termés. Fél év­századnak kellett eltelnie,' amíg a világítóolajból azaz, a fényforrásból energiaforrás lett. Az olaj előbb legyőzte a gyertyát, aztán a gőzt, s vé­gül a szenet is. Megszületett a robbanómotor, megépítet­ték az első autót, repülőgé­pet, tankot — győzött a fo­lyékony szénhidrogén, a vilá­gítóolajból párolt benzin el­indult diadalútjára. Egész új tudományág született, a pet­róleumból származó ezernyi új anyag tudománya, a pet- rokémia. Csak a felsorolás, hogy mi mindent lehet az egykor a titusvillei torony alól feltörő szürkészöld anyagból (és a mellette fej­törő gázalakú szénhidrogén­ből, a földgázból) előállítani, kötetet töltene meg: a kenő­olajokkal és a benzinnel kez­dődne, mosószerekkel folyta­tódna a lista, hogy azután nrűanyagfajták egész kiter­jedt családját sorolhassuk fel. Színes ruhaanyag és mű­trágya, hófehér nyloning és acélkemény, fekete gépalkat­rész, műkaucsuk, műgumi, illatszer, műbőr — a válasz­ték szinte végtelen. És túl ezeken a számunkra mindennapos tényeken, a statisztika elárulja, mit je­lent már korunk számára az olaj. Gárdos Miklós ☆ Következik: Meddig ele­gendő a kőolaj? Kiforgatták vagyonából A finomítás titkának megfejtéséig Vita a dohányfogyasztásról Kubában A CTC Szakszervezeti Szö­vetség felhívta az üzemeket, hogy tartsanak vitát a dol­gozók körében a dohányáruk árának tervezett emelésére. Mint a közleményekből ki­derült, Kubában a cigaretta- fogyasztás 1959-től 1969-ig évi 11,6 milliárd darabról csaknem 21 milliárd darab­ra emelkedett. Az egy főre jutó cigarettafogyasztás, a 15 éven felüli lakosságot szá­mítva, évente kereken 3 500 cigaretta és ezzel Kuba a világon, az Egyesült Álla­mok mögött a második he­lyen áll. Hasonlók a szivar­ra vonatkozó adatok is. A Granma, a Kuba: Kom­munista Párt irö-nn—tj laoia közleményében utal arra. hogy a magas dohányfogyasz­tás károsan hat az emberek egészségére, csökkenti az ex­portlehetőségeket, számos munkaerőt és sok anyagi esz­közt köt le a dohányáru-ter­melésben. A közlemény meg­állapítja, hogy más orszá­gokban magasabbak a do­hányárak és azt javasolja, hogy Kubában a következő- i^énn'n emelek fel az ára­kat: a ciff"rp*tákét huszas csórna**'**—kó—t faita szerint 0 ?0—0 25-ről 0 50- 0 90 pe­zóra, a szivarokét darabon­ként 0,06—0,20-ról 0,20—1.00 pezóra. (Egy pezó=l dollár.) A fák éjjel nőnek E mberr ablási kísérlet I852-i>en Az utóbbi időben a világ­sajtóban gyakran jelenne* meg olyan cikkek, amelyek arról számolnak be, hogy egyes államokban — különö­sen Dél-Amerikában — dip­lomaiákat, államférfiakat raboltak el bizonyos politi­kai csoportok, túszoknak. Rendszerint a váltságdíjon felül politikai feltételek tel­jesítésétől tették függővé az elfogottak szabadon bocsátá­sát. Az emberrablás, úgy látszik, politikai eszköz lett olyan államokban, ahol az emberi szabadságjogok kiví­vásáért folyó küzdelemben csak így remélnek eredmé­nyeket. nem riadva vissza az erőszakos cselekmények­től. A szervező Az emberrablásokról szó­ló, egyre gyakrabban ismét­lődő hírek kapcsán egy csaknem 120 év előtti hazai politikai jellegű emberrablá- si kísérletet eleveníthetünk fel, amely a világosi fegy­verletétel után itt-ott még megmutatkozó gerillaharcok egyik epizódja volt. Ennek a meghiúsult kalandos ember- rablási kísérletnek meg­szervezője. Noszlopy Gáspár életével fizetett* rá vállalko­zására. Noszlopy Gáspár, a sza­badságharc idején a honvé­delmi bizottmány megbízá­sából Somogy megye kor­mánybiztosi tisztségét töltöt­te be. Három héttel a vilá­gosi fegyverletétel előtt álta­lános népfelkelést rendelt el. Ezért Haynau véc*ztörvény- széke, még mfeiő+t elfoghat­ta volna, kötéllel való ki­végeztetésre ítélte őt. A vi­lágosi tragédia után Noszlo­py sokáig a Bakonyban buj­dosott, de 1850-ben elfogták, Pestre szállították, ahol az Újépületbe zárták be. Sike­rült innen megmenekülnie és az Alföldön bujkált. Amikor a fiatal császár — a ké*őbbi I. Ferenc József király — 1852-ben több he­tes körutat tett az országban, a Kecskemét környékén buj­dosó Noszlopy Gáspár lovas­csapatot szervezett azzal a céllal, hogy az Alföldre ér­kező ifjú császárt kőrútján elfogja és az Ecsedi láp ná­dasai közé rejti mindaddig, amíg az 1848-as magyar al­kotmány visszaállításába bele nem egyezik. Noszlopy Gáspár tervét azonban meg- neszelte az osztrák csendőr­ség, mire összefogdosták az Alföldön a számukra gyanús személyeket. így került Nősz. lopy Gáspár másodszor is az önkényuralom kezére. Felismerték Noszlopy azonban arcát annyira eléktelenítette a bujdosásban, hogy nem tud­ták személyazonosságát meg­állapítani. Ezért a hadbíró­ság Kaposvárról felrendelte Pestre Csorba József megyei főorvost, hogy az elfogottak közül jelölje meg, melyik a keresett Noszlopy Gáspár. Csorba főorvos a pesti Új­épületben eléje vezetett fog­lyok között csakugyan felis­merte Noszlopyt. A halálos ítélet rajta és négy társán 1853 márciusában az Újépü­let udvarán végrehajtották. No'zlopy Gáspár, aki alig harminc éves volt,* mindvé­gig megőrizte nyugalmát. Székács József evangélikus lelkésznek ezt mondta* „En­gem felakaszthatnak, de a szabadságot nem, annak fája a mi vérünkből fog felnőni.” Földi maradványai Pesten, a Kerepesi temetőben nyug­szanak. abban a sírban, arrcp-ben a S7«v- -»-•* „t,*,rc több vértanújának teteme porlad. Emlékét Somogy me­gyében nemzeti hősként tart­ják nyilván. A fák csak éjjel nőnek — este 9-tól reggel 6-ig. A dr. Gonzales által végzett méré­sek bizonyították, hogy az egy napi növekedés 90 szá­zaléka a nap „sötét” szakára esik, további 10 százaléka pe- dgi — estére. Dél és este 6 között a fák „pihennek”. Az ember feledékeny Róma utcáin az éjjeli őr­járatok az elmúlt év folya­mán egyebek között a követ­kező „holmikat” találták: öt öszvér, 13 nyúl, 21 tyúk, egy birka, két szamár, egy ló, két zászlórúd, 27 csekkönyv, 800 dollár készpénz, 13 televíziós készülék, egy elektrokario- gráf, 77 motorkerékpár, 715 autó, 412 üzlet-tulajdonos fe­lejtette a kulcsokat a zárban, 12-en, hagyták nyitva a szé­fet. Garázs a folyó alatt Genfben a Rhone medre alatt, a Mont Blanc híd kö­zelében másfélezer gépkocsi befogadására alkalmas négy- emeletes garázs építését kezdték meg. A garázs felső szintje 4 méterre a vízszint alatt helyezkedik el. A sza­bad parkolóhelyek jelzését, a parkolási díj beszedését a kocsik ki- és bevitelét auto­maták végzik majd. Ilin-ta palin-ta... Zseniális reklámötlet Egy müncheni kiadóvállalat úgy akarja megnyerni magá­nak az olvasóközönséget, hogy erdei illatokat árasztó erdészeti témájú könyvet publikál. Azt persze nem le­het előre tudni, érdekes lesz-e a könyv. Karriert csinál a kerékpár Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban, divatba jöttek a kerékpárok. Az országban már 54 millió kerékpártulaj­donos van. A vállalkozó szel­lemű gyárosok azonnal fel­figyeltek erre a szenvedély­re: a téli kerékpártúráit ked­velőinek elektromos fűtésű harisnyákat ajánlanak, az éj­szakai túrára indülóknak pe­dig fényvisszaverő mellényt, sőt olyan szerkezetet is, amely a lábikra után kap­kodó kutyák harci kedvét folyadéksugárral hűti le. Kozmetika Egy amerikai cég nagy kereskedelmi sikerrel játék­babáknak való kozmetikai cikket készít. Minden játék­babához mellékelnek kozme­tikai készítményeket, púdert, arcfestékeket stb. És termé­szetesen részletes használati utasítást is. Minden út... ...a sporthoz vezet. Ezt nyu­godtan elmondhatja Jorge Elosio jól ismert argentin sportoló. Három évvel ez­előtt az úton sétáló Jorgét hatalmas bika támadta meg. A bikát Elosio vörös inge hozta ki a sodrából. A féle­lem néha szárnyakat adhat, így aztán Jorge a nvakába szedte a lábát. De a bikának I is jó szuflája volt. Elosiot ■ egy arra járó autó mentette meg, melynek kormányánál Manuel Calle edző ült. Vágy négy—öt percig elégedetten szemlélgette az üldözéses versenyt és csak aztán nyi­totta ki az ajtót. Jelenleg Jorge Elosio tartja több rö­vidtávú futószámban az ar­gentin rekordot. Calle pedig gyakrabban fordul meg a ranchok körül... Elsüllyedt települések A Berlin melletti Schmerz- mützel-tó nyugati partján 2—4 méteres mélységben a IX. századból való elsüllyedt szláv várat vagy települést fedeztek fel. A víz tükre alatt 150 négyzetkilométernyi területen facölöpök, balko­nok, kőhordalékkal fedett töltés, állati csontok és szláv agyagedények vannak. Pots­dam körzetében, a Wladsier- versdorf melletti kis tó észa­ki partján is találtak a búvá­rok állati csontokat, őrlőkö­veket, egy sarlót, egy fenő­követ és szláv edénymarad­ványokat, amelyek feltehe­tően a VIII. századból szár­maznak. Ritkaságok — gyapot bálákban Az egyik lengyel textil­gyárba szállított gyapotbá­lákba került tárgyakból va­lóságos múzeumot lehetne rendezni egzotikus furcsasá­gokból.- A gyapotbálákban gyakran találnak iratokat és pénzes zacskókat, ruházati (MTI foto: Fényes Tamás felv.) cikkeket, hangszereket, szer­számokat, sőt növényeket és állatokat is. A gyapotbálá­kat szétbontó munkások gyakran bukkannak fegyver­re, például művészien meg­munkált tőrökre, szablyákra, sőt hosszúcsövű puskákra is, Egy-egy ilyen „felfedezés” esetén az iratokat visszakül­dik abba az országba, ahon­nan a gyapotszállítmány ér­kezett, a fegyvert pedig át­adják a rendőrségnek. Ami biztos Egy chicagói bár pultján a következő diszkrét felirat olvasható: „Ha inni akar, hogy felejtsen, kérem előre fizesse ki számláját!” Hizlal a rézszulfát A Jénai Egyetem, mellett működő Állatvédelmi Inté­zetben (NDK) véget értek azok a kísérletek, amelyek során rézszulfáttal hizlaltak disznókat. íme az eredmé­nyek: 1 kg száraz takarmány, amelyhez egy gr szulfátot adnak hozzá, 7 százalékkal növeli a sertés súlyát. A ku­tatóknak az a véleménye, hogy a szulfát hozzáadása növeli a hús fehérjetartal­mát és csökkenti a zsír mennyiséget. Kutyaélet Az amerikai kutyaszalo­nok évi nyeresége 3 milliárd dollár körül mozog. Gazdag paraziták szőrmepelerinekbe bújtatják négylábú kedven­ceiket, klipszekkel, napszem­üvegekkel, és más hasonló divatcikkekkel ékesítik őket, B-írm elvik kutyaszalonban 25 dollárért szmokingba öl­töztetik, cilinderrel és cső- kornyakkenlővel látják el A kutyuskákat*

Next

/
Oldalképek
Tartalom