Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-09 / 84. szám

SZOLNOK MEGYEI NEPLAr 1971. április 9. Falusi pénzintézetek L j szabályok szerint működnek a takarékszövetkezetek Á takarékszövetkezetek az elmúlt években a falusi la­kosság elismert és többségé­ben jól működő pénzintéze­teivé váltak. Tevékenységük­kel hozzásegítették a lakos­ságot, hogy megtakarított pénzét előnyösen elhelyez­hesse. Fontos szerepet töl­tenek be azzal is, hogy rendszeresen nyújtott köl­esönökkel támogatják a háztáji, termelés íejhesztését, a tagság építkezéseit és más hasznos törekvéséit. Műkö­désük jelentőségét mi sem bizonyítja jöbban, mint, hogy jelenleg már a falusi lakosság több mint' négy milliárd forintnyi megtakarí­tott pénzét kezelik és csak­nem másfél milliárd forint összegű kölcsönük van kinn tagjaiknál. Néhány nappal ezelőtt is­meretessé váltak azok az új szabályozók, amelyek a ne­gyedik ötéves terv éveiben a takarékszövetkezetekre ér­vényesek. Ezek egyikének előírása a szövetkezetek és szövetkezni szándékozók ré­gi kívánságát teljesíti, ami­kor megszünteti a területi elhatárolást. Tehát ezután nemcsak falun, hanem bár­melyik városban alakítható takarékszövetkezet. A feltételek szigorúak: a megalakításánál az adott helységbén a lakosság szá­mottevő részének belépési szándékát feltételezik. Tíz- •ezer lakoson aluli települé­sen akkor alakulhat takarék- szövetkezet, ha a lakosság­nak legalább 5 százaiéira be­lép tagnak, s az induló rész- jjegyalap összege meghaladja a 100 ezer forintot. Tíz— húsz ezer közötti lélekszám esetén a lakosság 4 száza­lékának részvétele és 300 ezer forintos részjegyalap létrehozása, húsz—harminc ezer közötti létszámnál pe­dig 3 százalékos belépési arány és legalább egy millió forintos induló részjegyalap szükséges. A harminc ezer lakoson felüli városokban egyedi elbírálás alapján ál­lapítják meg a feltételeket. A szabályozás fontos új eleme, hogy megszűnik a kölcsönalap áthelyezési lehe­tősége. eddig ugyanis, ha egy takarékszövetkezetnél a kikölcsönözhető összeget sa­ját tagsága nem vette ma­radéktalanul igénybe, ak­kor .(meghatározott feltéte­lekkel és megszabott időre) átadhatta egy másik taka- rélrszövetkezetnek. Ennek megszűnése miatt szükséges-' sé válhat, hogy az induló új takarékszövetkezetek köl­csönalap j át meghatározott ideig az OTP egészítse ki a szükséges mértékűre, s a korábbiaknál nem kedvezőt­lenebb feltételek szerint. A takarékszövetkezetekre is kiterjesztik a nyereségadót, nyereségük, után — a szövet­ségeik fenntartására fordí­tott rész kivételével — 20 százalék adót kell ezentúl fizetniük. Egy párhuzamos rendelkezés ugyanakkor a szövetkezeti önkormányzat erősödését segíti elő, ami­kor előírja, hogy az adó­zott nyereségrész további felhasználása felett most- már kizárólag a szövetkezet közgyűlése dönt. Ssivárvány est Kisújszálláson és Jászkiséren Újabb Szivárványok mu­tatták meg színeiket. A me­gyei öntevékeny együttesek bemutatósorozata keretében láttuk a kisújszállási műsort és a jászberényi járás elő­adását Jászkiséren. Egyik előadás sem volt úgynevezett ,.nagyot marko­ló”, ha úgy tetszik, forma­bontó. Ez utóbbiból követ­kezően a kísérlet kudarca ia elmaradt, a hagyományos tartalmi és formai megoldá­sokon belül alakult ki szo­lid végletesség, sikerült és gyengébb műsorszámok so­kaságát láttuk. Minden önkényes értéksor­rend felállítása nélkül sor­jázzuk el — dehogy is akar­juk elvenni a zsűri „kenve- rét” — a számunkra legtöb­bet adó műsorszámokat, sze­replőket. Megnyugtató és örömteljes ízelítőt kaptunk a kisújszál­lási műsorban a város zenei életéről. Az állami zeneisko­la szimfonikus zenekara — az életkori adottságok nyúj­totta kereteken belül — nagyszerűen játszotta Bartók Este a székelyeknél című művét. Rengei Miklós tanár vezetésével. Ugyanezt álla­píthattuk meg Dajka Klára és Lázár Szabolcs játékáról (Bartók: Hegedű duók) és a kedves fuvola trióról, amely­nek tagjai Szőke Attila. Horváth Gvöngyi és Molnár Mária voltak. A gyerekek látható zenei Öröme — nemcsak Kisúj­szálláson. bárhol — társa­dalmi öröm, út a Kodály hirdette gondolat megvalósí­tásához: boldog az a nép, amely énekel, muzsikál. Az apák, nagyapák roűvé- rzetének szépségéből Tuka Balázs hozott egy csokorra­valót. Játékáról egy rövid mondatocska mindent el­mond: Tuka Balázs már a citera klasszikusa. A kisújszállási Szivárvány ékes és kedves színfoltja volt Papi Lajos szobrászmű­vész József Attila portréjá­nak leleplezése. Egy „kun Attila”született („Anyám kun volt...” József Attila) Papi Lajos mélygyökerű, erős mű­vészetéből. Konok, a „nem’’ kimondását vállaló, minden értelmetlenséggel, értelem­mel. okos szóval és tettel szembeszálló géniuszfej az új költőportré. A Jászkiséren bemutatott Szivárványból a jászszent- andrási ÁFÉSZ népiegyüttes tanyázó műsora magasan kiemelkedett. (Különben né­hány más műsorszám követ­kezményeként lenne min el­gondolkodniuk a járás és a nagyközség népművelőinek! Biztosan meg is teszik, le­vonják a megfelelő követ­keztetéseket.) A jászszentandrásiak a Fehér László balladát hoz­ták színpadra,' megkapó ter­mészetességgel, mutatós kis keretjátékban. A Kunrád Sándor tanár vezette felnőtt csoport önmagát adja és ez nagyszerűen hat. Áz előadás másik érté­kes száma a jászkiséri ÁFÉSZ irodalmi színpad Oda-vissza című bemutatója volt. Nagyon sok ugyan a hiba, a disszonancia ebben az előadásban, de sokra ér­tékelhető a becsületes állás­pont: részt vállalnak egy közösségi gond feltárásában, szószólói a jó ügynek. Ügy hisszük, hogy a rádió- hallgató közönség szívesen fogadja majd a jászapáti ÁFÉSZ kórus műsorát is. — ti — A TISZA BÚTORIPAR! VÁLLALAT 4. sz. GYÁRA alkalmaz KIEMELT BÉRREL KAZÁNFŰTŐT és ÉJJELIŐRT, TOVÁBBÁ FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT HETI 44 ORAS FOGLALKOZTATÁSSAL. Jelentkezés: Vöröshadsereg u. 32—34. Űrhajós emlékmű aMINiPOLIS-nak A Hűtőgépgyár fiataljai elkészítik a moszkvai űrha­jós emlékmű kicsinyített mását. A csaknem két mé­ter magas makettet — ame­lyet a Csillebérc mellett lé­tesülő MINIPOLIS főterén állítanak majd fel — a Hű­tőgépgyár KISZ-esei április 12-én, az űrhajózás napján adják át. Képünkön a fiata­lok a famintát egyeztetik a fényképekkel. Garahalmótól — Szenlimréig Körúton a megye első mezőgazdasági üzemorvosával A kombájnos már nagyon várta az brvost. „Jaj, de fáj a fogam doktor úr!” Doktor Szentes János gyorsan beöltözött s megkezdte a rendelést, a Középtiszai Ál) ami Gazdaság bán­halmi munkásszállásán. Mint minden nap délután kettőtől— négyig. Szolnok megye első főállású mezőgazdasági üzem­orvosa január elseje óta Szentes doktor. Reggel futottunk össze, ment Garahalmára. „Szeren­csétlen hely — mondta út­közben — a központtól 22 kilométerre esik, Tiszagyen- da határában. Ott a község­ben sincs orvos évek óta, kunhegyesi kollegám jár ki helyettesíteni.” Kis település Garahalom, s csak azért ke­rületközpont 1600 holdjával, mert olyan messziről, Bán­halmáról nem lehetne irá­nyítani. — Olyan hatvan emberről van szó — tájékoztat Bor­dás számadó. Meg a Libaso­ron lakik néhány család. „Pólyák főnök megígérte — magyarázza az orvos —, ha a kerület épületet ad, megveszi a rendelő műsze­reit és május 1 után kezd­hetjük.” Épületszemle. Vé­gül megállapodás. A mun­kásszállás most üres, nyá­ron, ősszel se kell már any- nyi ember, megjöttek a rizs­kombájnok. Abban a részé­ben, ahol most búza van, lehet a váróterem, meg a rendelő. Május 1-től orvosa lesz a mindentől távoleső kistelep­nek. ír „Tulajdonképpen máris van —‘ sorolja Szentimrére menet a doktor. A gyógyítás csak a kisebb munkám ne­kem. Főhivatásom a meg­előzés. Most nagyon nagy dolgot csinálunk feleségem­mel, aki egyben assziszten­sem is. Egészségügyi tér­kép készül a gazdaságról. Minden egyes embert tüze­tesen megvizsgálunk, nincs-e valami lappangó betegsége, foglalkozási ártalma, mi mindennel kezelték már, mi­lyen a vércsoportja? Ezt felfektetjük egy törzslapra. Ez lesz az emberek egész­ségügyi káderlapja, ha úgy tetszik.” „Aztán — folytatja — e munkával félév alatt elké­szülünk. Következik, kiket küldünk folyamatosan sza­natóriumba, vagy műtétre, vagy ahol gyógyítani kell. Ez az igazi egészségvéde­lem.” Reggel, mielőtt indultunk az orvos felesége mutatta a kartonlapokat. Félezer em­ber „egészségi bizonyítvá­nya” már elkészült, lassan haladnak, vérvétel, labora­tóriumi vizsgálatok, szűrés, vizelet, székletvizsgálat, tü­zetes felmérés. „Ráadásul itt van a tiszaszentimrei eset is” — mérgelődik a fiatal- asszony. ír Szentes doktor a fejét csó­válja Ti szászén timrén. A gazdaság legnagyobb kerüle­te ez. Itt a hatalmas értéket termelő szakosított sertéste­lep is. „Nem értik még mi­ről van szó” — kesereg az orvos. Május 1-től itt is megnyitom a rendelőt. A gazdaság 8o ezer forintot ál­doz a két rendelőre. Ennek örülnek is. De itt Tiszaszent- imrén úgy veszik a nagy­vizsgálatot, hogy ezzel is több a munkájuk. Szervezni kell. az igaz. De, hát mi­csoda szemlélet ez? Az állat- tenyésztő telepen úgy vi­gyáznak minden jószágra, mint a szemük fényére. És az ember? „Hatósági jogkörrel ruhá­zott fel a megyei főorvos. Itt a gazdaságban kerület­vezetői rangom van. Egész­ségügyi kerületté szerveztük az egész gazdaságot. De én nem ezzel szeretném kezde­ni. Együtt a kerületvezetők­kel, velük egyetértésben, mint Kunmadarason Laci bácsival.” ír A kunmadaras! kerületet Kolozsvári László vezeti. Hatezer holdas birtoktag. Rendben a konyha, a raktá­rak, tiszta a réndeíő. Gyors megállapodás: a szippan­csosok, a vizes emberek megkapják a tífusz, a teta­nusz védőoltást. És, hogy Hegyiben a tizenkét család­nak rendes ólakat biztosít a gazdaság. „Negyvenhét gye­rek van ott” — közli az or­vos. Van ott olyan család, ahol nyolc gyereknek adnak kenyeret A 'gazdasági két­ezer forintból, hogy ru­háznak őket? Kényszer, hogy állatokat is neveljenek, de az nem lehet a lakás mel­lett” A kerületvezető helyesel. ..Természetesen meg lesz. Nekem is nagyon jó, ha nyu­godt lehetek, hogy a gond­jaimra bízott emberek egész­ségéről gondoskodnak.” Már megtettünk 150 kilométert. Jártünk Tiszaigaron is. Ott szervezte meg- az orvos, hogy a növényvédők be­mennek Karcagra szűrésre. Nem jutottunk el mind a ti­zenhárom községbe, amelyek határában a gazdaság 27 000 holdja elterül. Így is azt mondom, a doktornak: „Ez sokkal nagyobb munka, mint a körzeti orvosé.” Azt mondja Pólyák István igazgató: „Együtt csináltuk a szakszervezettel. Abból in­dultunk ki, a négy és fél ezer számosállathoz van négy állatorv ősünk. A majd kétezer emberhez meg nincs orvosunk. 1967 óta vajúdott, támogatta a megyei tanács vb, a MEDOSZ, végre az egészségügyi miniszter en­gedélyezte az orvos alkal­mazását. Nagyobb biztonság ez. Naponta több mint ezer embert étkeztetünk. Van bölcsődénk, óvodánk, hat üzemi konyhánk, seregnyi vízmüvünk. Sokféle szakma. Az orvosunk azt tervezi, kü­lön felméri majd a foglal­kozási ártalmakat is.” Naponta 2—4-ig már üzemorvosi rendelés van a központban. Rendszeres ez már Kunmadarason, és lesz Garahalmán és Tiszaszent- imrén is. Az orvos — tizen­hat év után — kiköltözik kenderesről a gazdaságba, a munkások közé. Egyelőre egyetlen példaként Szolnok megyében. — borzák — A pályázatok eredményei Az Egri Diáknapokra ké­szülő Szolnok megyei diá­kok nemcsak bemutatókon versenyeztek, hanem több műfajban pályamunkákat készítettek, s ezek közül a legjobbak szintén eljutnak Egerbe. A néprajz — mesterségrajz — helytörténet pályázaton hét aranyérmet alott k5 a zsűri. A nyertesek: a Szol­noki Vásárhelyi Pál közgaz­dasági szakközépiskola tör­ténelem szakköre. Csontos Julianna. Török Mária, Kacs- kó Sándor. Gavaldik Aran­ka. valamennyien a szolnoki Vásárhelyi Pál közgazdasági szakközépiskola tanulói, va­lamint Lőrincz Iboiya (Kar­cag, Gábor Áron gimnázi­um,) Hegedűs Erzsébet (Me­zőtúr. Teleki Blanka gimná­zium). A novellapályázaton négy aranyérmet adtak ki. a kö­vetkező tanulóknak: Ball Mária és Kelemen István (Szolnok, Verseghy Ferenc gimnázium) Füzes Oszkár (Szolnok Varga Katalin gim­náziumi, Gyurkó Katalin (Martfű, cipőipari szakkö- zéniskola.l \ A riport-interjúpályázaton Lőrincz Ibolya (Karcag. Gá­bor Áron gimnáziumi és Vass Magdolna (Martfű ci- nőipari szakközépiskola) ka­pott aranyérmet. A beküldött értekezések közül a zsűri egyet talált aranyéremre alkalmasnak. Fodor Ágnes, (Szolnok, Var­ga Katalin gimnázium) mun­káját. A verspályázat arany­érmesei: Varga Zol tár és Csema József (Szolnok. 605- ös szakmunkásképző intézet). Dávid . Andrea és Velősy Borbála (Szolnok, Verseghy Ferenc gimnázium), Alapi Iúszló (Üjszász, gimnázium.) A pályázatra beérkezett műfordítások szerzői közül Fekete Rózsa, Zakó Éva és Koczlsky Éva (Szolnok, Ver­seghy Ferenc gimnázium), valamint Jártas Margit és Halász Katalin (Szolnok, Varga Katalin gimnázium) kapott aranyérmet. • • Ünnepi nyitvatartás helyett Bizonyára emlékeznek ol­vasóink, hogy minden kettős, illetve hármas ünnep előtt részletesen közöljük az üzle­tek ünnepi nyitvatartásának rendjét. A felsorolás ezúttal elmarad. Nem a mi hibánk­ból. Vasárnap és hétfőn ugyanis egyetlen élelmiszer-, tej-, kenyér- és húsbolt sem nvit ki — közölték velünk a szolnoki városi tanács vb ipa­ri és kereskedelmi osztályán. Vasárnap a piacon ugyan ügyeletet tartanak, ami anv- nyit jelent, hogy egy-ket zöldséges bódéban lesz áru. Hétfőn viszont az illatszer- boltokban és trafikokban bő­ven vehetünk kölnit és ciga­rettát. Tavaly' ősszel a Belkereske­delmi Minisztérium rendele­té alapján Szolnokon is sza­bályozták az üzletek vasár­napi nyitvatartási rendjét. Ennek ellenére április 11-én, vasárnap zárva lesznek a máskor nyitvatartó boltok. Nem értjük miért, más ,a húsvétvasárnap. mint az év többi vasárnapja. Ezen a helyi intézkedésen *még lehetne és kellene is vál­toztatni. Fekete statisztika A baleseteket, a tűzkáro­kat és a biztosításokat egy fejezetben tárgyalja a na­pokban a könyvpiacon is megjelenő Statisztikai- zseb­könyv idei kiadása. A zseb­könyv „fekete” lapjai jól érzékeltetik azokat a terü­leteket, amelyek évről évre szinte észrevétlenül lopakod­nak be a baleseti „élvonal­ba” az elmúlt évben össze­sen 143 951 üzemi baleset történt az iparban. A bányá­szat az egyik sajnálatos re­korder az elmúlt évben tör­tént 11 980 balesettel, amely­ből 37 halálos kimenetelű volt. Növekedett a baleset- veszély a vegyiparban is, ahol 2810 baleset közül 20 halállal végződött. Bár az egész iparban 1970- ben tízezerrel több volt a baleset, mint 1961-ben. a halálesetek száma nem emel­kedett­A közúti balesetekről ké­szült statisztikából kimutat­ható a gépkocsivezetésben elharapódzott figyelmetlen­ség és agresszivitás is. Az elmúlt évben 17 542 közúti baleset történt a járműveze­tők hibájából. Kétszeresére emelkedett azoknak a száma, amelyeket gyorshajtás és a sebességkorlátozás be nem tartása idézett elő. Sok bal­esetet okoztak a figyelmet­len gyalogosok is. 1970-ben 4160 baleset történt a járó­kelők hibájából. A közutak legveszélyesebb járművei a statisztika szerint a motor­kerékpárok. a motorbalese­tek 23 százaléka háláló ki­menetelű volt. Súlyos ve­szélyt rejtenek a vontatók, traktorok, valamint a köz­úti kereszteződésekben n vasút és a HÉV. Érdemes megtekinteni a tűzkárok statisztikáját is. A legsúlyosabb tűzesetek a do­hányzáshoz, a fel" 'vei •' nél­kül hagyott gyermek játéká­hoz és az elektromos zárla­tokhoz kancsolódnak. A do­hányzásból keletkezett tü­zek több mint 3 millió fo­rint értéket emésztettek fel. A gyufával játszó gyerme­kek 2 744 000. az elektromos zárlatok pedig több mint 19 millió forintos kárt okoztak;

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom