Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-08 / 83. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1971. április 8. JURIJ GAGARIN ŰRREPÜLÉSÉNEK 10. ÉVFORDULÓJÁRA UT A CSILLAGOKHOZ Jurij Gagarin az első űrutas Az emberek évezredek óta álmodoztak arról, hogy a Napba, a Holdra, és a csillagokba repülnek. Hányféle módját képzelte el a találékony emberi elme a világűrrepülésnek: óriási ágyúk és katapultok, vulkanikus erő és gravitációs ekrán, akaraterő-összpontosítás, sőt ördögi erő vitte a fantasztikus regények hőseit a csillagok világába. Mégis, bármily különös. sem a szárazföldi álmodok, sem a különböző repülő készülékek feltalálói nem vették észre, hogy a gyors repülésre nagyon alkalmas eszköz már több évszázad óta ott van úgyszólván mellettük és ismételten meglepi a kortársakat, ünnepi tűzijátékokkal, vagy a harcmezőn kirobbant váratlan tüzérségi támadásokkal. Ahhoz, hogy a primitív tűzijáték-rakétában megpillantsa a jövendő rakéta-űrhajó ős példányát, valóban forradalmi erejű észre volt szükség. A rakétarepülés eszméje elsőként Konsztantyin Ciol- kovszkij, a lángeszű orosz tudós alkotó munkájában jelentkezett. Ciolkovszkij előre látta A nagy jövőbelátó már ifjú korában hangoztatta, hogy az emberiségnek feltétlenül ki kell jutnia a világűrbe, mégpedig — véleménye szerint — nemcsak azért, hogy ellátogasson, más bolygókra, hanem azért is, hogy állandó életre rendezkedjék be a kozmikus térségben. Minthogy tudta, hogy a kozmosz az emberiségnek szinte korlátlan energiakészletekkel szolgál és térben és időben a fejlődés lehetősége végtelen, Ciol- kovszkij arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy felkutassa a földi határokon túli területre való behatolás reális eszközét. Ezt meg is találta, s 1897-ben javasolta, hogy .folyékony üzemanyaggal mű- rködő rakétaűrhajót hozzáírnák létre. „A világtérség ku- ] tatása reaktív műszerekkel'1 című munkájában Ciolkovszkij elsőként adta meg a ra- kétamozgás elméletét, egyúttal azonban le is írta ennek . elvi berendezését, s előre látta az összes alapvető agregá- tokat és rendszereket, amelyek a jelenkori űrhajókat is jellemzik. Ciolkovsakijtól származik az az elgondolás, hogy különböző típusú kozmikus rakétákat kell létesíteni, köztük egyéni rakéta berendezéseket, hogy az űrhajós mozogni tudjon a nyílt kozmikus térben. Megírta azt is, hogy szükség van kis rakétákra abból a célból, hogy a Hold körüli pályáról a Hóidra lehessen leszállni, ő beszélt először olyan hatalmas expedíciós űrhajókról, amelyek távoli repülésre képesek a naprendszerben, sőt azon, túl is. A „kalugai álmodó” — így nevezték Ciolkovszkijt — egyidejűleg kitűzte azt a feladatot is, hogy szükség van minden lehető kozmikus berendezés megalkotására a Föld és a Nap körüli térségben — kis orbitális állomásoktól a gyöngysor szerűen sorakozó kozmikus városokig. Ciolkovszkij gondolatban átfogta a kozmosz meghódításának távoli perspektíváit, előre látta atom-, nap-, villamosság hajtotta kozmikus űrhajók megalkotását, de fő figyelmét mégis a kozmonau- tika legközelebbi feladatainak szentelte és kidolgozta a sok lépcsős, folyékony üzemanyaggal működő rakétaűrhajók elméletét. Ezekre az űrhajókra gondolt, amikor 1935 május 1-én a szovjet néphez intézett rádióbeszédé- j ben kijelentette: „Hiszem, j hogy hallgatóim közül sokan | tanúi lesznek az atmoszfé- rántúli első utazásiak”. Sok eredeti javaslat A 20-as és a 30-as években kezdődtek a kutatások rakétaűrhajók problémáinak megoldására: sok tudós — köztük a francia Robert En- no-Peltri, az amerikai Robert Goddard, a német Hermann Oberth, továbbá az orosz JuMt várható? A Magyar Posta a II, negyedévben változatos kiadásokkal gazdagítja gyűjtőink albumát. A tavasz folyamán nyolc bélyeg népszerűsíti az augusztus 27-én megnyíló vadászati és horgászati világkiállítást és bemutatja hogyan támadtak az erdők vadjaira őseink. Sólymászat, gyalog és lóháton portyázók mind fellelhetők a sorozatban, -amelyet Légrády Sándor tervezett. Május 21-én Dürer Férfiképmás c. művének blokkon megjelenő reprodukciójával emlékezünk a nagy művész születésének 500. évfordulójára. Művészeti eseménynek ígérkezik hét japán fametszet bélyegen történő megjelenítése. Már beszámoltunk az áprilisban forgalomba kerülő Áchim bélyegről, ezenkívül bélyeget kap az ellenállók szövetsége jubileuma és a fajgyűlölet elleni küzdelem. Az úttörő mozgalom 25. születésnapját országos ünnepség köszönti, ehhez emlékbélyeg kiadásával csatlakozik június 2-án a posta. Előreláthatólag a negyedév végén adják ki a lósport különböző ágait bemutató nyolcértékű sorozatot, amelyet az ilyen témájú, korábbi, nagysikerű kiadások alkotója Cziglényí Ádám tervezett. Újdonságok Ausztria három bélyege kisplasztikái alkotásokat mutat be. Az elsőn 1580-ból szánnazó firenzei fedeles ríj Kondratyuk és Mihail Tyihonravov — közreműködésével. Elvben Ciolkovszkij eszméit értékesítették, de mindegyikük sok eredeti elméleti és gyakorlati javaslatot tett. Mindezek a tervek elválaszthatatlan részét alkotják a rakéta-űrhajók fejlődéstörténetének. Gyakorlati megvalósításuk azonban Szergej Koroljov, a nagy szovjet konstruktőr alkotó munkásságához fűződik, Konpljov csészét láthatunk, a második érték Ferenc József elefántcsontból faragott lovasszobrát ábrázolja, a harmadik címlet Cellini aranyból készült só tartója díszíti. Az utolsó remekmű ábrázolásával a kalandos életű művész halálának 400. évfordulójára is emlékeznek.. Olaszország erre az alkalomra szintén adott ki bélyeget. — Az NDK a nemzeti olimpiai bizottság 20 éves jubileumát bélyeggel köszönti. A rajzon Myron diszkoszvetőt ábrázoló szobrát Couber- tin jelszava; Mens fervida in Egyre valószínűbb, hogy az ember gyomrában rákkeltő anyag termelődik. A nebraskai egyetem rákkutatással foglalkozó laboratóriumában kimutatták, hogy ez az anyag a hús és hal élete céljául tűzte ki, h*gy kivezeti az emberiséget a kozmoszba, azon az úton, amelyet Ciolkovszkij mutatott meg. Koroljov a 30-as években kidolgozta a folyékony üzemanyaggal működő rakétahajtóművel ellátott rakétaűrhajó első konstrukcióját: ez az RP—318—1 rakétaplán volt, amelyen 1940 február 28-án sikeres repülést hajtott végre Vlagyimir Fjodorov berepülő pilóta, az űrhajós hősök előde. A vosztok bizonyított Mint repülőgéptervező, Szergej Koroljov nagy figyelmet szentelt a rakétamotorok felhasználására vonatkozó kí- séi-leteknek, s mint rakétaépítő, a hatalmas erejű, táv- irányítású ballisztikus rakéták megalkotásának. E két irányzat szintéziséből jött létre a világ első rakéta űrhajója, a Vosztok, amely 1961 április 12-én, a világűrbe vitte Jurij Gagarint. Amikor a szovjet nép megalkotta a Vosztok rakéta űrhajót, bebizonyította, hogy a korszerű tudomány és technika képes kijuttatni az embert a kozmoszba, mégpedig a megkövetelt pontossággal és megbízhatósággal, biztosítani tudja az élet és a munka lehetőségét az ember számára a kozmikus térségben, s visszatérését a Földre. Koroljov akadémikus tehát munkatársaival, tanítványaival, valamint a munkások és mérnökök hatalmas kollektívájával közösen. 32 évi valóban hősies, céltudatos munka után teljesítette azt az ígéretét, amelyet a nagy Ciolkovszkijnak 1929-ben, kalugai találkozásuk alkalmával adott: megnyitotta az ember útját a csillagokhoz; Jurij Birjukov (APN—KS) corpore lacerfoso (szabadon fordítva: ép testben ép lélek) fogja körül. — Argentína a délisark elérésére vezetett expedícióról emlékezik meg. A bélyeg azt az öt év előtti jelenetet ábrázolja, amikor a célnál a nemzeti zászlót felállítják. — Cayman szigeteK, a Jamaika mellett fekvő alig 10 ezer lakosú angol gyarmat három bélyegen a teknősbékák válfajait mutatja be, egy további értéken a tenyésztés módszereibe pillanthatunk. — Mali 300 frank névértékű bélyege Alfred Nobel halálánaic 75. évfordulójára emlékezik. — Peru három bélyegén egymásba fonódó karok szimbolikus ábrája köszöni a világ segítségét, amelyet a hatalmas természeti csapás alkalmából az országnak nyújtottak. tartósításában széles körben alkalmazott nitritekből származó nitrozamin. Rendkívül érdekes felfedezés, hogy a vérbe kerülő nitrozamin tüdőrákot idézhet elő. A bors világkereskedelme 1970-ben a fekete és fehér bors exportja tovább csökkent annak következtében, hogy Brazíliában és Indonéziában kevesebbet termeltek ebből a fűszerfajtából. 1969- ben, 1967-hez viszonyítva 10 százalékkal, 1968-hoz viszonyítva 5 százalékkal csökkent a borsexport. A lam- pong elnevezésű indonéziai feketebors átlagára 1970-ben a New York-i piacon 57,3 cent volt fontonként. (1,263 dollár tonnája), szemben az 1969-es 40,5 centtel, fontonként (893 dollár tonnánként). Az indiai bors exportja 1969-ben az 1964-től kezdődő időszak legalacsonyabb szintjére csökkent. Ugyanakkor 1970 első felében India körülbelül 3000 tonnával növelte borseladásait az előző évhez viszonyítva. Az indonéz konkurrencia gyengülése eredményeképpen India növelni tudta borseladásait az Amerikai Egyesült Államokban: az 1970 januárjától júniusáig terjedő időszakban' több borsot szállítottak az USA-nak, mint az egész megelőző, 1969-es év folyamán. 1969-ben Indonézia a rossz termés következtében 33 százalékkal csökkentette a borsszállításait 1968-hoz viszonyítva. 1970-ben ismét kevés borsot takarítottak be, így az ország nem tudta jelentősen növelni eladásait a külső piacokon. 1969-ben Sarawak borsexportja az 1960—64-es átlaghoz viszonyítva majdnem háromszorosára növekedett. 1969-től a sarawaki bors 92 százalékát Singapore-On át szállították el. A malaysiai kormány borskereskedelemmel foglalkozó igazgatóságot kíván létrehozni, amelynek az lenne a feladata, hogy biztosítsa a bors begyűjtését, osztályozását, feldolgozását és értékesítését. Az igazgatóság piacbővítési kérdésekkel is foglalkozna. 1969-ben Brazília is növelte borsszállításait az előző évhez viszonyítva körülbelül 52 százalékkal, de 1970-ben a brazil borsszállítások ismét csökkentek a rossz termés miatt. A Malgas Köztársaság 1969- ben 12 százalékkal növelte szállításait, ugyanakkor 1970 első félévében ismét csökkenő tendencia volt megfigyelhető. Agrarreform Peruban A perui mezőgazdasági miniszter, H. 'Pagador nyilatkozata szerint az elmúlt másfél évben az ország kormánya 2,5 millió hektár földet sajátított ki, s az agrárreform bevezetésétől kezdődően az említett földterületből mintegy 1 millió hektárt 50 000 parasztcsalád rendelkezésére bocsájtottak. Korábban az összes megművelt földterület 83 százaléka a latifundium tulajdonosok kezében volt, akik az ország lakosságának csupán 1 százalékát tették ki. Az agrárreform előirányozza az összes földterület átadását a parasztok kezébe, Vizslakölykök szövetkezetek létrehozását és az azoknak nyújtandó műszaki és pénzügyi segítséget. A miniszter megjegyezte, hogy a kormány tevékenysége arra irányul, hogy növelje a parasztság életszínvonalát. s aktívan bevonja az ország gazdasági, szociális és kulturális életébe. A kormány célja olyan mértékben növelni a mezőgazr dasági termékek termelését, hogy a közeljövőben lehetségessé váljék az élelmiszer- import megszüntetése. A mezőgazdaság fejlesztését szolgáló pénzkiutalások év- ről-évre növekednek. (MTI fotó: Jászai Csaba felvétele) A mongol állattenyésztés sikerei Az elmúlt év végén tartott összeírás eredményei szerint Mongólia szarvasmarhaállománya 22 423 000 volt. A mezőgazdasági dolgozók megfeszített munkája eredményeképpen alapvetően felszámolták az 1967—68-as téli takarmányhiány súlyos következményeit. A mongol szarvasmarhatenyésztők 1970-ben — a neJapán élelmezésügyi szakemberek prognózisa szerint Japánban a nyolcvanas évekre a „mesterséges hús” gyártása és fogyasztása túlszárnyalja a természetes hústermelést és fogyasztást. A „mű-hús” lassanként a fő proteinforrás lesz. A hústermelés terén jelenleg Japán mindössze 75 %-ban tudja fedezni a hazai szükségletet és a húsfogyasztás még így is rendkívül alacsony. Marhahús (ez Japánban a legdrágább hús) az átlagos japán családok étrendjén évente alig néhányszor szerepel. A japán élelmezésgyedik ötéves terv befejező évében — 7,7 millió növendékmarhát neveltek, a mező- gazdasági egyesüléseknél és az állami gazdaságokban 5458 állattenyésztési célokat szolgáló helyiséget építettek fel. A húsfeldolgozás állami tervét 100 százalékra — a gyapjú termelését pedig 101,2 százalékra teljesítették. ügyi szakemberek arra számítanak, hogy az elkövetkezendő években gyors ütemben felfejlődik a fagyasztott élelmiszerek termelése és fogyasztása. A japán Földművelésügyi és Erdészeti Minisztérium mellett működő kutatóintézetben kidolgozott eljárás lehetővé teszi, hogy a szárított és fagyasztott zöldséget és gyümölcsöt „friss állapotban” 9 évig is tárolják., A tápértékben és ízben bekövetkező minden károsodás nélkül fél évig lehet tárolni a tejet is. Az emberi szervezet rákkeltő anyagot termel A (.mesterséges hús” Japánban
