Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-07 / 82. szám

1971. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 LVASőINK A 26. évforduló A megyében minden városban, községben megemlékez­tek április 4-éről, hazánk felszabadulásának évfordulójáról. A rendezvényekről nagyon sok beszámoló érkezett olvasóink­tól. Ezek közül egyik: 3r A Szolnok megyei Növényvédő Állomáson kedves ün­nepség keretében emlékeztünk meg hazánk felszabadulásá­ról, amelyet az általános iskola úttörői nyitottak meg szava­lattal és énekszámokkal. A megemlékezés színvonalát emelte az is, hogy a Ma­gyarországon állomásozó szovjet egységek képviselője is részt vett az ünnepségen és felszólalásában méltatta az évforduló jelentőségét. Párt-, szakszervezeti-, KISZ- és gazdaságvezető­ségünk nevében ezúton köszönjük meg a szovjet elvtársak részvételét Tapasztó Szabolcs Kenderes Szemétkupacok között.. Az Ady Endre út — Csar­nok utca „sarkán” lakom. Abba mindenképpen bele kell nyugodnunk, hogy a környékünk csatatérhez ha­sonló, hisz csatornaépítés folyik az Ady Endre úton, mellettünk készül a hatal­mas irodaház. Az azonban már nyugtalanító, hogy er­ről a részről hónapok óta nem viszik el a szemetet. Jónéhány család lakik erre, s a háztartásokból kikerülő szemét gyűlik-gyűlik kupa­pacokba. A tarthatatlan állapot megszüntetését többször kértem már a városi ta­nácsnál. Próbálkozásom azonban eddig még nem járt eredménnyel. H. J.-né Szolnok ☆ Kétségtelen, hogy az Ady Endre út, Csarnok utca megközelítése akadályokba ütközik. Ettől függetlenül az a véleményünk: valamilyen módon meg lehet és meg kell oldani a szemételhor- dást. A családok nem élhet­nek a szemétkupacok között. (A szerk.) Cißfaßinkhte­Ha én nagy lehetnék... A csillagok és a vacsora... Kiss Ilonka, a kunhegy esi Kossuth úti iskola VIII. osztályos tanulója már má­sodszor bizonyította; tu­dása, orosz nyelvi ismerete jóval túlhaladta az általános iskolai követelményeket. Tavaly is, s az idén is meg­nyerte az úttörők orosz nyelvi szaktárgyi versenyé­nek megyei vetélkedőjét, s ő képviseli a megye színeit a fővárosi döntőben. „Kikapcsolódásként” ké­miából is versenyzett A járási első hely után me­gyei második következett Ezzel a két nagyszerű ered­ménnyel ő lett a legsikere­sebb Szolnok megyei úttörő az 1970—71-es tanévben a szaktárgyi vetélkedőkön. A kis „nyelvész” Szolno­kon folytatja tanulmányait, a Varga Katalin Gimná­ziumban. Orosz szakos ta­nárnő szeretne lenni. Bár bevallotta, fél a pedagógus pályától, mivel nagyon ala­csony, s mit szólnak .a nagy gyerekek? Nem baj. A tudása nagy­szerűen pótolja a hiányzó pár centit.. D. Szabó Miklós Kunhegyes A jó példa is lehet ragadós Március 28-án, vasárnap délután 13 óra körül egy hüsire mentünk be a mező­túri Napsugár presszóba A mellettünk lévő asztalnál két tizenéves lány foglalt he­lyet. A felszolgálónő udva­riasan megkérdezte tőlük: mit parancsolnak. Hogy mit kértek, azt nem értettem, de gondoltam, hogy valami nincs rendben... Elhangzott a ' felszolgálónő udvarias ké­rése: szíveskedjenek a sze­mélyi igazolványukat meg­mutatni. Az egyik leány elő is kereste kézitáskájából, de a másik nem igyekezett. Rövid szemlélődés után a felszolgálónő közölte: saj­nos, szeszes itallal nem szolgálhatok, szíveskedjenek mást választani. A lányok megjegyzését nem értettem, kézmozdula­tukból, arckifejezésükből azonban arra következtet­tem: nem igen értenek egyet az eljárással. Mégis változ­tattak (kénytelenek voltak) korábbi elképzelésükön, s a szeszesitalból fagyi lett. Nagyon helyesnek tarta­nám, ha valamennyi ven­déglátó egység dolgozója maradéktalanul betartaná a rendeletet, s a 18 éven alu­liakat szeszesitallal nem szolgálná ki. A jó példa is lehet raagdós. Cseh László Csépa Szocialista brigádok — az öregekért Karcagi villanások címmel számolt be munkatársunk lapunk március 27-i számá­ban dr. Kulin György pro­fesszor karcagi látogatásáról és előadásáról. Ebben szó- vátette, hogy a mezőgazda- sági technikum kollégistái az előadás kapcsán válaszút elé kerültek: vacsora, vagy előadás a csillagokról. Fentiekre Erős András, a mezőgazdasági szakközépis­kola igazgatója válaszolt: Idézünk leveléből: „.. .A valósághoz tartozik, hogy dr. Kulin György pro­fesszor előadásáról a szolgá­latos nevelőtanár a program előtt 3 órával kapott hírt Mint az intézet vezetője, csak másnap értesültem a történtekről, miután az elő­adás napján hivatalos ügy­ben Budapesten voltam. A távolság ellenére minden rendezvényen — mely az if­júságot érdekelheti — részt veszünk. A vacsora időpont­jának megváltoztatása sem okoz gondot, ha legalább' fél —egy nappal korábban tud­juk az esemény időpontját. A mezőgazdasági technikum tanulói közül így is többen részt vettek az előadáson... s azt a nevelőtestület is meghallgatta volna, ha né­hány nappal korábban tu­dunk az eseményről...” Aki nem tisztelte a szabályokat Tavaly szeptember 30-án és október 21-én, majd az idén, január 27-i lapszá­munkban foglalkoztunk a kunszentmártoni 10-es szá­mú ÁFÉSZ élelmiszerbolttal. Olvasóink tették szóvá, hogy a bolt vezetője valóságos kocsmát nyitott az üzletben. A kunszentmártoni ÁFÉSZ fegyelmi büntetést szabott ki a boltvezetőre. Ennyi — úgy látszik — nem' volt elegendő, mert a helyzet csak nem változott. Végül is az ÁFÉSZ levál­totta a szabályokat nem tisz­telő boltvezetőt A panaszos elment A jászladányi Petőfi Termelőszövetkezetben a szocialista brigádmozgalom még nem túl hosszú múltra tekint vissza. A brigádok eleinte jórészt az állattenyésztés területéről ke­rültek ki. Megalakulásuk után elismerten jobb munkát vé­geztek, mint a brigádokon kívüli dolgozók. TavpXy a nö­vénytermesztésben is alakultak szocialista címért küzdő bri­gádok, melyeknek tagjai nők. Az elmúlt nehéz gazdasági évben — mélyet jórészt az időjárás okozott — szinte ember- feletti munkával helytálltak az asszonyok. Nemcsak a ter­melőszövetkezeti közös munkában mutatkozott ez meg, ha­nem más területen is; az idős, munkában megrokkant dol­gozóknak a megsegítésében. A termelőszövetkezet szociális-kulturális bizottsága március 25-én ülésezett. Itt vetette fel Gémesi Antal párt­titkár, hogy a 80 éven felüli Donkó András tsz-járadékosnak és feleségének az eddig nyújtott anyagi segítségen túl valami másra is szüksége van. Az idős házaspár magára hagyatot- tan él... Az értekezleten részt vett Cserháti Kálmánná, a tsz nőbizottságának vezetője, aki egyben a Törekvés brigád ve­zetője is. Nem szólt egy szót sem, de még aznap felkereste Tóth Károlynét, a Tyereskova brigád vezetőjét. És másnap reggel a két brigádból tíz asszony indult el a Deák Ferenc utcába, Donkó András házához. Kívül-belül rendbe tették a házat. Ajtót, ablakot tisztítottak, kimostak. Még a kertet is felásták, a veteményezésre is sort kerítettek. A későbbiek­ben a kert gyomtalanítására is gondolnak. Ezek az asszonyok napi 10—12 órai nehéz fizikai munka után is képesek arra, hogy önzetlenül, nagy szeretettel se­gítsenek másokon. Ott vannak a termelőszövetkezet ren­dezvényein, mindenütt az elsők között tevékenykednek. Meg­érdemlik az elismerést. Szabó Pál Jászladány Keresem vöröskatona társaimat Kisújszállásról származtam Abádszalókra. Keresem vö- rönkatona társaimat, akik a 68-as gyalogezred 2. újonc zászlóalj 1. századánál szol­gáltak velem együtt, s aki­ket május végén, június ele­jén a tüzérekhez helyeztek. Akik olvassák e sorokat régi harcostársaim közül, kérem, írjanak néhány sort címemre. Nagy Sándor Abádszalók József Attila út' 41. — öten dolgozunk együtt. Már nagyon elegünk van ebből a munkából. Kollégiu­mi konyha a miénk, örökké éhes kamaszgyerekeket kell ellátnunk. Hát a . háromszáz reggeli, ebéd, vacsora elké­szítése a mosogatás, a kony­ha meg az ebédlő takarítása bizony kicsinál bennünket. Legjobban az, hogy a mun­kaidőnk nem nyolc óra. A konyhavezető például tizen­három—tizenöt órát dolgo­zik naponta. Kora hajnaltól éjszakáig ott kell lennünk. A későn hazajövő gyere­keknek is kell a vacsora, így aztán, aki délután kezd, éjfélkor ér haza. És mind­ezért fizetnek havi ezer fo­rintot, meg százötven—két­száz forint jutalékot. Pa­naszkodni nem nagyon me­rünk, kinek, miért. Csak ide­geskedünk, meg fáradtak vagyunk, de nagyon. ' Még egy hónapja sincs, hogy így panaszkodott egy asszony. Vizsgálatot kért, sürgetett munkatársai és maga érdekében. Kicsit cso­dálkoztunk, nevét nem kö­zölte, helyesebben kérte, hogy a vizsgálat során ne említsük, ki volt a pana­szos. Azt hittük, a munkahely illetékes vezetője nem isme- ri. legalábbis nem így az öt asszony baját. Ez volt 3Z első tévedés. Alighogy be­szélgetni kertiünk. máris közölte, áer’lis 1-től két asz­szonvt alka'maznak még hogv könnyítsenek a régiek terhein. . Megvártuk ezt az időt. csak ezután mentünk a hely­színre. Már kettővel több volt válóban a dolgozó, he­lyesebben két új dolgozó jött. Mert ekkor ért bennün­ket a második meglepetés. Kérdeztük, kik dolgoznak a konyhán? És a most is ott dolgozók között már nem ta­láltuk a mi panaszkodó asz- szonyunkat. Otthagyta a konyhát, ott a munkatársakat. Kilépett. Elege volt — azt mondta. Talál ennyi pénzt máshol is. Ebben biztosan igaza van. Ezer forintos munkahelyet még egy kisvárosban is ke­reshet, találhat az ember. Panaszos nincs, de a régi­ek beszéltek: — Nem kell azt nekünk mondani, hogy mettől med­dig törvényes, tudjuk. De azt is, hogy jóétvágyú nö­vendék gyerekekről van szó, akik este későig iskolában klubban, erre-arra vannak. Vacsora nélkül, korgó gyo­morral, hogy feküdhetnének le? — Szeretjük őket, megte­szünk értük, amit csak le­het. Vannak köztük állami gondozottak is. Azokhoz még a szavunk is megér­tőbb. Kisfiam, azt mondjuk nekik, <j adnánk az ételt örö­mest, jócskán. A legtöbben mégis szeretünk itt dolgoz­ni. Havi ezer forintért. Az még az igazság. hogv a napi élíUmünkpf innét kapjuk té- -ftácmpn+esen. — lehet máshol keve- I rn"rt1rr>át*f is q fi­vo+cóer tvtí Vq++en. hárman. réeieV mégsem hagvnánk itt. És aki elmegy. annak csak szerencsét kívánunk, 'i’öhhet, jobbat, mint velünk volt. — sj —í ős m Ültetési távolságok a föMterület határától A szerkesztőséghez írt le­velekben többen "kérdezték, hogy a városok, községek belterületén a teiekhatártól hány méterre leh<tt fát ültet­ni. E kérdések megválaszolá­sa ezideig igen nehéz volt, mert a Polgári. Törvény- könyv a szomszédjog kereté­ben a faültetésről nem ren­delkezik s ennek következté­ben e tárgykör szabályozó­sa alacsonyabb rendű jogsza­bályra maradt. Az ültetési távolságokat meghatározó eddig hatályban volt rendel­kezések viszont a belterület­re nem vonatkoznak. A szőlő és gyümölcster­mesztésről, valamint a bor- gazdálkodásról szóló utóbb megjelent 1970. évi 36. sz. törvényerejű rendelet végre­hajtása tárgyában kiadott 25/ 1970. (XI. 26.) MÉM. rende­letnek az ültetési távolsá­got meghatározó rendelkezései a belterületekre és? a zárt kertekre is vonatkoznak. Az új szabályozás szerint az in­gatlan tulajdonosa —■ haszná­lója, kezelője — Köteles megtartani az ingatlan hatá­rától számított alábbi leg­kisebb ültetési távolságokat: Belterületen és zárt kerten belül szőlő, valamint 3 mé­ternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb bokor, vagy élőnövény esetén 0,50 méter, 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és. egyéb fa esetében 1 métert, 3 méternél magasabbra növő gyümölcs és egyéb fa, valamint gyümölcs és egyéb bokor vagy élősövény eseté­ben 2 métert. A külterületen a faültetési távolságokat az alábbiak sze­rint határozza meg az új Jogszabály: Gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá szőlő, ribizke és málna­bokor esetében 0,80 méter, minden egyéb gyümölcsbokor esetében 2 méter, birsalanyra oltott körtefa, továbbá őszibarackfa eseté­ben 2,50 méter, törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy, szilva és mandulafa estében 3,50 mé­ter, vadalanyra oltott alma és körtefa, továbbá Kajszifa esetében 4 méter. cseresznyefa esetében a méter, dió és gesztenyefa, to­vábbá minden fel nem so­rolt gyümölcsfa esetében 8 méter. Külterületen, ha a szom­szédos földterület szőlő, gyü­mölcsös vagy zártkert, gyü­mölcsbokor és gümölcsfa ki­vételével 1 méternél maga­sabbra-nem növő bokor ese­tében 0,80 méter, 2 méternél magasabbra nem növő bokor esetében 1,20 méter, 2 mé­ternél'magasabbra növő fa­esetében 8 méter, a telekha­tártól való ültetési távolság. A jogszabályban meghatáro­zottültetési távolságok meg­tartása esetén is megnőhet a fa olyan mértékben, hogy az ágak áthajolnak a szom­széd telekre. Ilyen esetben a tulajdonos a földjére áthajló ágakról lehullott gyümölcsö­ket megtarthatja, ha azokat a fa tulajdonosa fel nem sze­di. Az áthajló ágak és át­nyúló gyökerek levágására azonban nem jogosult, kivé­ve, ha azok a föld rendes használatában gátolják, és a fa tulajdonosa azokat felhí­vás ellenére sem távolítja el. Ha az áthajló ágak gyü­mölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítá­sa céljából, vagy más fon­tos okból szükséges, a tulaj­donos kártalanítás ellené­ben köteles a telkére való belépést is megengedni. Megjegyezzük, hogy a köz­területre áthajló ágakról le­hulló gyümölcsöket — ha azokat a fa tulajdonosa fel nem szedi —, bárki felszed­heti. Aki nem tartja meg az élősövény, gyümölcs vagy egyéb bokor, gyümölcs-vagy egyéb fa ültetésnél a mezs­gyehatártól megszabott tá­volságot, szabálysértést követ el és 3000 forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az ilyen magatartás az adott tényállástól függően birtokháborítást is megvaló­síthat. A birotkháborítási ügyekben I. fokon a közsé­gekben a vb-titkár, városok­ban a vb igazgatási osztálya jár el, s eljárása során a birtoksértőt azon túlmenően, hogy a birtokháborítás meg­szüntetésére kötelezi kárté­rítésben is elmarasztalhatja. Dr. Cs. I. Tanácskozás a tsz-kereskedelmi társulások helyzetéről A tsz kereskedelmi társu­lások helyzetéről tanácskoz­tak kedden a Gellért Szálló­ban az érdekeltek; a társu­lások vezetői, a nagyobb üz­lethálózattal rendelkező gaz­daságok és a belkereskede­lem képviselői. A tanácsko­záson megállapították, hogy a kereskedelmi társulások nagymértékben kiveszik ré­szüket a lakosság piaci ellá­tásából a közvetlen értéke­sítést és beszerzést például a termelőszövetkezetek áru- értékesítését szervező irodák 3 milliárd forintos forga­lommal szolgálják. Gondot jelent azonban, hogy a kor­látozott anyagi lehetőségek­kel rendelkező tsz-ek egye­bek között a raktár és az üzletbiány miatt a nagyobb vállalatokkal szemben egyre inkább hátrányos helyzetbe kerülnek. Ezért szükség len­ne a kereskedelemben részt­vevő valamennyi fél — a termelők, a feldolgozók és az értékesítők közös anyagi érdekeltségén alapuló kap­csolatának elmélyítésére. KorszerűsítikHajdűszoboszlót A Hajdúság gyógyfürdő fejlesztését és üdülési lehe­tőségeit vitatta meg keddi ülésén a Hajdú—Bihar me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A gázkutatás so­rán feltört ásványi anya­gokban rendkívül gazdag hőforrások vizét közel húsz tisztasági és gyógyfürdőben hasznosítják. Ezek közül az ország idegenforgalmában is ielentős képet kapott a haj­ód cTeboszlól gyógyfürdő. Az elmúlt esztendők során több mint tíz millió forintot köl­töttek a több mint negyven esztendővel ezelőtt megnyi­tott fürdő korszerűsítésére. Jelenleg a fürdő tizenkét medencéjének több mint hétezer négyzetméter a víz­felülete, 560 kabin, hétezer személy befogadására al­kalmas vállfás öltöző áll a fürdőzők rendelkezésére. Míg 1928-ban huszonnyolc­ezer látogatója volt a fürdő­nek, tavaly 850 ezren keres­ték fel. A vendégek ellátá­sára épült a tóvendéglő és a Délibáb Szálló étterme, a halász és a grill csárda. A haidúsroboszlói gyógy­fürdő rekonstrukcióját 22 millió forintos beruházással ebben az esztendőben befe­jezik: szaunával, foeinvzu- hanyzóval, tereminhalácic- val és torna medencével üze­mel _majd a fedett gyógy-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom