Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-07 / 82. szám
1871. április 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Tallinni táncosok Szolnokon Egy munkáskórus múltja Hétfőn este érkeztek, és már tegnap a mezőtúri választási nagygyűlésen be i,3 mutatkoztak. Vendégként jöttek, a város és a meghívó Tisza Táncegyüttes vendégeiként. A Tiszát a tallin- h iákhoz szoros barátság fűzi. Az ismeretség szálai az 1968-as kisinyovi nemzetközi népitánc fesztiválhoz vezetnek. A két együttes őszinte barátsága ott született. A xiyolcvantagú tallinni együttesnek rangja van hazájában. Több száz észt tánccsoport közül a legjobb kilenc együttes közé számítanak. — Külföldi szereplésekkel a tarsolyukban érkeztek hozzánk: fellépések Finnországban, műsor Rostockban a Világ Béke Éve rendezvény sorozatán, majd más alkalommal is. Azután Örmény- ország, de szerepeltek már Moszkvában is, a Kreml palotájában- Nevük: Kuljus, s a profiljuk természetesen a folklór. A kiváló tánc- együttesnek a nevében is kifejeződik törekvésének jellege és lényege. A Kuljus szó ugyanis az észt népviselet egyik darabjának neve; azokat a harangocskákat nevezik így. amelyek a nyakŰj folyóirattal gazdagodott a magyar irodalom. Tiszteletreméltó célja: ösz- szegyűjteni a különféle folyóiratokban jelentkező fiatalok írásait, hogy a magyar irodalom egészén belül összefoglaló képet adjon a legfiatalabb nemzedékről. Néhány antológia összeállítója megkísérelte ezt, de nyilvánvaló, hogy az antológiák önmagukbán nem képesek betölteni egy folyóirat szerepét. Még akkor sem ha ez a folyóirat, remélhetőleg csak egyelőre, időszakosan jelenik meg. Egyetlen szám alápján természetesen nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. Darvas József előszava szerint a folyóirat tág teret kivan nyújtani minden konstruktív irányzatnak, írói- felfogásnak, tehát nem egyik, vagy másik csoport, irányzat fóruma lesz. A magyar irodalom „új hullámában'’ szilárdan kikristályosodott irányzatokról különben is korai volna még beszélni. Számtalan példa bizonyítja, hogy egy-egy ilyen „áttörés” mindig több szerzőt dob felszínre, mint ameny- nyivel később, a nemzedék érettebb időszakában találkozhatunk, s akik újabb művekkel tudják bizonyítani író voltukat, gyakran messzire eltávolodnak attól az irányzattól, amelyhez induláskor tartoztak. A Mozgó Világ kiadásával a KISZ Központi Bizottsága és a fiatal írók munkaközössége lehetőséget adott a fiatalok írásainak gyakoribb megjelenésére, s ezzel az értékek jobb számbavételére, s Ismét megkezdődtek az ásatások a székesfehérvári középkori romkertben, ahol a középkori királyi bazilika „titkai” után kutat dr. Kra- lovánszky Alán, az István király múzeum tudományos munkatársa, a munkák célja a bazilika mélyebben fekvő rétegeinek megismerése, s a legalsó, I. István király által épített templom maradványainak a feltárása. Már az ásatások első, ősszel befejezett szakasza jónéhány nemzetközileg is érdeklődésre számot- tartó újdonsággal szolgált. A legérdekesebb lelet egy 6 x6 méteres oltár és a hozzátartozó kriptaegység volt, ^melyet 1083-ban, államalaban. vagypedig a kötények aljához erősítve kellemesen csilingelnek. — Főiskolások együttese a Kuljus. A csoport tagjai a tallinni műszaki főiskola hallgatói. Művészeti vezetőjük pedig a képen is látható művész-házaspár, a Valgamae-házaspár. A feleség'több évtizedes munkájának elismeréseképpen a Művészet Érdemes Mestere cím egyes szerzők fejlődésének szorosabb nyomonköveté- sére. Az első néhány szám bizonyára a „mezőny” bemutatását fogja adni, s az egyes alkotók fejlődésének rajza később bontakozik ki. Ha tehát véleményt alkotunk, csupán azzal a fenntartással tehetjük, hogy nem a legújabb magyar irodalomról, hanem annak csupán egy részéről van szó. Ilyen megszorítással lehet elmondani, hogy e szám értékeit elsősorban, a versek adják. Ágh István és Tandori Dezső már nem is tekinthető fiatalnak, ha a „fiatal” jelzőt a „most induló” szinonimájának tekintjük. Természetesen nem ez a fiatalság egyetlen kritériuma és verseik szervesen illeszkednek a folyóirat egészébe. Mellettük talán Utassy József, Kiss Benedek és Mezey Katalin járult hozzá legtöbbel a folyóirat lírai anyagának elismerésre méltó színvonalához. Bizonyos határokon belül természetes, hogy a költő hamarabb érik igazi művésszé, mint a prózaíró, ezért egy induló nemzedék prózája összességében rendszerint nem éri el a líra színvonalát. Még akkor sem, ha kivételes tehetségű írók munkássága esetleg ellentmond ennek az általánosításnak. A szerkesztő ilyenkor legfeljebb annyit tehet, hogy az adott lehetőségeken belül a legnagyobb változatosságra, sokszínűségre törekszik. A Mozgó Világ első számát a fiatal írók csoportosulásairól tájékoztató írások egészítik ki. pító királyunk Szentté avatására építettek. Dr. Kralo- vánszky Alán feltételezi, hogy rábukkantak István király régóta keresett sírhelyére. Üjból megvizsgálják a már feltárt királysírokat. A feltételezések szerint számuk valószínűleg bővül, s újabb eddig még ismeretlen sírboltok kerülnek elő. Az István király múzeum célja az, hogy a középkori romkert anyagát, a tavaly és az idén feltárt leletekkel kiegészítve, az eddiginél közérthetőbben, áttekinthetőbben mutassa be 1972-ben a Székesfehérvár alapításának ezeréves évfordulóját ünneplő közönségnek. tulajdonosa. Itt tartózkodásuk idején ellátogatnak a megye több városába, falujába is. És bemutatkoznak a szolnoki választási nagygyűlésen is. Boldogan jöttek Szolnokra, s külön örömükre szolgál, hogy a jelentős társadalmi esemény, a választás , alkalmából léphetnek fel, így a testvéri észt nép üdvözletét is tolmácsolhatják. Kedden reggel a Duna Intercontinental szállóban ösz- szeült a második legnagyobb szakszervezetünk, a 402 ezer tagot számláló kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók szakszervezetének XXXI. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 300 küldött között megjelent Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Kisházi Ödön az Elnöki Tanács helyettes elnöke, dr. Bíró Józsefi külkereskedelmi, Szurdi István belkereskedelmi és dr. Vály Péter pénzügyminiszter, Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Kiss Károly, a SZOT alelnöke, valamint Adam Ghertinisan, a kereskedelmi dolgozók nemzetközi szövetségének főtitkára. Az elnöki megnyitó utána központi vezetőség írásos jelentését kiegészítve Ligeti László főtitkár egyebek között a kereskedelem gazdasági és szakszervezeti feladatait ismertette. HangsúA legutóbb Belgrádban, Poznanban, illetve Szófiában járt filmátvételi bizottság szakemberei 11 új játékfilmet vásároltak meg a baráti országokból magyarországi forgalmazásra: a megvett filmek között három jugoszláv, négy lengyel, illetve négy bolgár alkotás szerepel. Az átvett jugoszláv filmek között találjuk a „Csapda a tábornoknak” című filmalkotást. Miomir-Miki Sztámen- kovics rendező a kalandfilmek izgalmával vitte vászonra egy fiatal orvos kockázatos megbízatásának történetét. A Kresko Golik „Aki énekel, rossz ember nem lehet” című alkotása ironikus komédia, amely a kispolgári romantikát veszi célba. Á harmadik jugoszláv film, a „Szomjúság” Dimitrije Os- manli alkotása, három cselekményfonalat bonyolít: egy megvalósulatlan szerelem történetét, egy Amerikából hazatérő paraszt és a falu három tanítónőjének drámáját. . Lengyelországban átvették a szakemberek Andrzej Wajda „Nyírfaliget” című legújabb alkotását: a költői elbeszélés a szerelemről és a halálról szól. A „Szemben az igazsággal” rendezőié Bohdan Porebe. a történet középpontjában egy üzemi baleset áll. Podgorski rendező. ..Nulla délkör” című, filmjének cselekménye 1945-ben A szolnoki járműjavító kórusa 100 éves lesz 1975-ben. Néhány év, és ritka jubileumhoz ér. Az üzem több mint egy emberöltőn át adott otthont és ad ma is a dalnak, munkások nemzedékei ápolták itt a dal szere- tetét. A napokban a kórus egyik próbáján magam is részt vettem, s a próba szünetében közösen idéztük a múltat. Hajdan, még a múlt században nyolcvanhét taggal Fáklya néven alakult a mostani kórus őse, majd később, 1897-ben tagjai sorába vette az Országos Magyar Dalárda Egyesület is- Minderről fakó, sárgult írásos dokumentumok tanúskodnak. Van azonban másféle tanúságtótel is. A megőrző, élő szó. A kórus legidősebb tagjai ma is híven őrzik a múlt emlékezetes eseményeinek emlékét, és szívesen beszélnek róla. — Szájról-szájra adták egymásnak, és így jutnak el a lyozta a bel- és a külkereskedelem együttműködésének fontosságát a lakosság jobb áruellátása érdekében. A jobb ellátáshoz szorosan hozzátartozik a * kereskedelem kulturáltságának növelése, a vásárlási körülmények javítása, az üzlethálózat bővítése, korszerűsítése. A szakszervezethez tartozó ágazatok dolgozói rendszeresen közvetlen kapcsolatban vannak a lakossággal, éppen ezért a szakszervezeti szerveknek fokozott gondot kell fordítaniuk a dolgozók szakmai, általános és politikai műveltségének növelésére, A kereskedelem — és a pénzintézetek dolgozóinak többsége nő, így a szakmai és a szociális problémák megoldása egyben a nők helyzetét javítja. Ezzel kapcsolatban foglalkozott a beszámoló a közétkeztetéssel, s javasolta a minisztériumnak és a SZOT-nak az elavult nyersanyagnormák felülvizsgálatát és igények szerinti módosítását. játszódik egy németlakta nyugati városkában. Ugyancsak 1945 a cselekményidőpontja a „Komp” című lengyel alkotásnak. A bolgár filmek között szerepel a „Különös párbaj” című kalandos kémtörténet. A „Nincs szebb a rossz időnél.” e. alkotás ismert bűnügyi történetet dolgoz fel, „Tiszta lelkiismeret” című film írója Nikolaj Haitov. Nagyszabású, színes, szélesvásznú koprodukció az ismert Verne-regény, a Sztrogoff Mihály legújabb változata. Az olasz— bolgár film rendezője: Erip- rando Visconti, főszereplői: John Philipp Low, Hiram Keller, Mensi Farmer és Delia Boccardo. FELVÉTELRE KERESÜNK jó képességű autófényező szakmunkást. Jelentkezni lehet: Jászladányi Vegy.3 Ktsz, JÄSZLADÄNY Kossuth L. u. 106. és jelene mai krónikáshoz is. Például az a bizonyos emlékezetes I919-es temetés, amikor egy bádogból készült koporsót, a gyűlölt rendszer jelképét a kórus énekelte forradalmi dal, a- Maseillaise hangjainál bocsátották a föld mélyébe. Aztán később, a 30-as években — emlékezik Tari Timót bácsi, a kórus legidősebb tagja — gyakran megesett, hogy az 1848-as történelmi események évfordulóin az ünnepség hivatalos programjába beloptuk a Föilszállott a pávát. — Pedig akkoriban a Pávát énekelni nem volt épp tanácsos. A két világháború közötti időben a kórus soraiban a szolnoki munkásmozgalom tiszteletreméltó tagjai közül többen is szerepeltek. Néhányan név szerint: Balázs József, Csibrány Mátyás, a Zsíros testvérek, stb. A legidősebb kórustagok Tari Timót 1927 decembere óta tagja az üzem énekkarának. Tóth Sándor tíz évvel később, 1937-ben került a kórusba- Jelenleg is tagja. Ö is a legidősebb kórustagok közül való. Dalos pályafutásának érdekessége, hogy egyszerre lett kovács a járműben és tenor a kórusban. — Mert akkoriban a felvételnél, amikor ő jelentkezett az üzembe, nemcsak azt nézték meg, kinek milyen ügyes a keze, hanem azt is. hogy vam-e hallása, és hogy milyen a hangja. Nem is volt baj — mondja — a létszámmal. Ütőképes dalos együttes voltunk. A felszabadulás után is még a ^mi kórusunk szerepelt először, mint munkáskórus a Magyar Rádióban. S ami külön is érdekes: az adás idején, az üzem dolgozói rendkívüli 15 perces szünetet kaptak, hogy meghallgathassák kórusunk műsorát. Mindez a járműjavító művelődési házának emeleti klubjában hangzik el. A dalosok lehetnek mintegy húsz- huszonöten. Kevesen vannak — panaszolják. De ennek sokféle magyarázata lehetséges. És egy keserű emléket idéznek mindenekelőtt. Egy régi kecskeméti szereplést. 1949 tavaszáról. A kórus olyan sikerrel szerepelt a találkozón. hogy meghívták a vasárnap esti gálaest programjába is- örült mindenki a sikernek. Hisz a gálaesten maga Tildy Zoltán, az akkori köztársasági elnök is részt vett- Sajnos korai volt az öröm. Ugyanis a szolnoki munkáskórust a velük lévő vezető egyszerűen hazaparancsolta. Mondván, hogy a gála után csak éjjel kettőkor érnének haza, s akkor másnap mi lenne a munkával? Hogyan tudnának dolgozni? E kissé szomorú esemény után egy éven belül a kórus létszáma szinte a minimumra csökkent. Üjra kellet* kezdeni mindent, élőiről. — Csak a leglelkesebb kórustagok buzgósága és önzetlensége és mindenekfölött dalszeretete tudta kimozdítani holtpontjáról a nehéz helyzetbe jutott munkáskórust. Átalakultak vegyeskarrá. Szövetségre léptek a fűtőház kórusával. Újra százhúsz dalos ajkán zengett az ének, forradalmi dalok, a munkásmozgalom dalai. S aztán ismét újabb kátyú. És elakadt a kórus kocsija, évekig vesztegelt egyhelyben. Ezüstkoszorús énekkar Csak 1967 hozott kedvezőbb fordulatot Az üzemi és a városi párbizottság, valamit az üzem vezetői végre kezükbe vették — határozott módon — a megye kétségtelenül legnagyobb hagyományokkal rendelkező kórusának sorsát. És az eredmények nem is maradtak el- Sikeres szereplés 1968-ban. a szombathelyi munkásénekkarx találkozón. A következő siker állomása Tokaj, 1969- ben. Majij újabb találkozó és újabb sikerek. Végül 1970- ben az országos minősítő ver. senyen Ezüstkoszorús énekkarrá minősült a sok vihart kiállott munkáskórus. Eddig a múlt, a távoli és a közeli. De szólni kellene arról is, ami most van — hangzik a beszélgetés közben az egyik kórustag ajkáról. Mert sajnos azt tapasztaljuk, hogy bizony nem kapjuk meg a megfelelő erkölcsi és anyagi támogatást, amely nélkül nem tudunk boldogulni. Aztán egy másik dalos teszi hozzá: akadnak elég furcsa megnyilvánulások is az üzemben, amelyek a kórus körül kialakult hangulatot kedvezőtlenül befolyásolják. Hányszor hallani, ha énekelni megyünk, a lekicsinylő megbélyegzést: na mennek már megint komyi- kálni. Amikor pedig temetési széttartáson veszünk részt .akkor egyesek gúnyosan jegyzik meg: mennek már megint a „siratóasszonyok”. És sajnos egyes vezetők is vélekednek hasonlóképpen a műhelyben. Aztán itt a túlóra kérdése, — veszi át a szót egy harmadik. Aki énekkari próbára jár, egy héten kétszer is, az túlóra helyett énekel. Ez eddig rendjén is lenne. De a túlóráért; fizetnek, az éneklésért pedig semmi sem jár. Még csak megbecsülés sem. Csoda e hát, hogy* a kórustagok inkább a túlórát választják semmint az énekórát. Csak akkor keltűnk, s akkor gondolnak ránk — folytatja a negyedik, — ha valamilyen ünnepély van. . Elöregedett a kórus. Négy nyugdíjas is énekel benne, és a többség is közel van az ötvenhez. Egyetlen fiatalember akad csupán a kórusban. Gál Zoltán. Öt is az apja hozta, most egymás mellet ölnek, 21 éves, náluk családi hagyomány az éneklés. Jönnének többen is — mondja az egyik kórustag, — fiatalok is. csak egy kicsit jobban meg kellene őket becsülni. Legalább ha azt megérnénk, hogy ha már előnyünk nem származik abból, hogy énekelünk, legalább hátrányunk se származnék belőle. — mondiák többen is. Panaszok, sérelmek. Valóságosak, vagy véltek. Egyre megy. Szembe kell nézni velük. Mert olyan észrevételek, amelyek a kórusért való aggódásból, a kórus jövőjét féltő jó szándékból erednek. Tenni kell a nagymúltú kórus érdekében! Amikor a beszélgetés végeztével ismét dalra gyújtanak, már nyoma sincs az előbbi siralmas hangulatnak, sem a teremben, sem a dalosokban. A dal bűvöletében felszabadulnak. Huszonötén énekelnek együtt. De visszhangzik tőlük a járműjavító művelődési háza. a földszint és az emelet. Reménykedem, hangjuk eljut azokhoz is. akiken sok múlik a kórus jövőjét illetően. Négy év múlva száz éves A kórus, amely közösségből vétetett és a közösségért él, csak a közösség, a munkahely egészséges légkörétől övezve, a közösség bizalmának és megbecsülésének napsütésében élhet és virágozhat — máskülönben elsorvad, mint a növény, amely nem kap napfényt és levegőt. A járműjavító férfi kórusa négy év múlva lenne 100 éves. Ritka szép jubileum és gazdag kórusmúlt. A kérdés, vajon a most nehézségekkel bajokkal küzdő és vívódó munkáskórus megéri-e és méltóképpen tudja-e majd megünnepelni születésének centenáriumát? Valkó Mihály Mozgó világ A jobb ellátás és a kereskedelem kulturáltsága Újabb királysírok? Uj játékfilmek
