Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-04 / 80. szám

1971. április 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 BORZÁK LAJOS VASÁRNAPI R PORTJA Tisza roff megmarad Korszerű technika, magasfokú harckészség Növekedett néphadseregünk ereje Az elmúlt évek során a társadalmunk egészét érintő előrelépés honvédelmünk erősítését, néphadseregünk fejlődését is kedvezően be­folyásolta. Pártunk követ­kezetes honvédelmi politiká­jának eredményeként jelen­tősen erősödött hadseregünk védelmi ereje, népünknek a szocialista haza megvédésé­ért érzett felelőssége. A hadsereg töretlen fejlő­déséhez népünk folyamato­san biztosítja a szükséges anyagi feltételeket. Ezek bir­tokában — harmonikus össz­hangban az ország teherbíró képességével — kapott és kap a jövőben is hadsere­günk korszerű magas tech­nikai színvonalon álló újabb harceszközöket. Elsősorban a Szovjetunió segítségének gálát technikai felszereltsé­ge. Szárazföldi magasabb egységeink tűzereje az 1960- as évek elejéhez viszonyítva nyolcszorosára, manőverező képessége hat—nyolcszoro­sára, az egy főre jutó gépi energia pedig négyszeresére nőtt. Ez a fejlődés tovább folytatódik. Az elmúlt időszakban to­vább emelkedett a katonai vezetés és a politikai neve­lőmunka színvonala, javult az irányítás operativitása, rugalmassága és igényessé­ge. Ebben döntő a szerepe annak, hogy magasabb lett a tisztikar képzettségi szint­je: a korábbinál lényegesen több a katonai akadémiát, f»cnre»+rv*'»-‘A+. főiskolád vá«*7et- tek száma, s a magasabb ké­pesítésű parancsnokok ará­átépítés és felújítás eredmé­nyeként megszűntek a ré­gebben létesített, túlzottan nagy méretű, célszerűtlen hálókörletek, kulturáltabb, egészségesebb lett a katonák elhelyezése. Űj, korszerűbb ruházati cikkek, felszerelési tárgyak rendszeresítésével, az étkeztetés, az egészség- ügyi ellátás és a kulturális igények kielégítésének továb­bi tökéletesítésével is sokat javult a katonákról történő gondoskodás. Mindezek hatására foko­zatosan javulnak a kiképzé­si eredmények. A szárazföl­di és a légvédelmi rakéta­csapatok katonái, vadászre­pülőink évről-évre jó és kiváló eredménnyel hajtják végre lőfeladataikat. A pa­rancsnokok, a törzsek és a A magyar gyártmányú páncélozott szállitó harcjármüvek és kezelőik a Fegyverbarát­ság hadgyakorlaton is kifogástalanul helytálltak. köszönhető, hogy csapataink, magasabb egységeink a had­ügyben végbement forrada­lom vívmányait megismerve és felhasználva fejlődhetnek. Viszonylag rövid idő alatt döntő előrelépés történt a hadsereg fegyverzetének korszerűsítésében. A Varsói Szerződéshez tartozó orszá­gok közötti összehangolt erő­feszítés lehetővé tette, hogy a rendelkezésünkre bocsátott anyagi eszközöket elsősorban azokra a területekre kon­centráljuk, amelyek legin­kább összefüggnek hazánk békéjének, biztonságának közvetlen oltalmazásával. Ezért folytatódott tovább az elmúlt évek során az ország biztonsága szempontjából rendkívül lényeges honi lég­védelem fejlesztése: légvé­delmünk harcászati-hadmű­veleti védelmi hatásfoka a korábbiakhoz képest négy­szeresére növekedett. A lég­védelem néphadseregünk egyik alapvető haderőneme és szerves része a Varsói Szerződés országait átfogó egységes légvédelmi rend­szernek; alkalmas hazánk légterének megbízható oltal­mazására és képes teljesíte­ni a kölcsönös együttműkö­dési kötelezettségeket. Minőségi változások tör­téntek a szárazföldi csapa­toknál is. Ezek rendelkez­nek a megfelelő, különböző típusú rakétákkal. s tovább növekedett harckocsi iáink száma, mégnedig a legújabb, legkorszerűbb típusokból. A génkocsizó lövész-alakulatok sok új fegyvert és egyéb harceszközt kaptak, köztük a hazai gyártmányú páncélo­zott szállító harc járműveket. Növekedett hagyományos tü­zérségünk tűzereje, mozgé­konysága; a csapatoknál megjelentek a félelmetes ha­tású. legújabb tiousú soro- zatvefők .Te’entősen feUőd- tek a m's’ílfi. a híradó, a vegyvédelmi és egvéb szak­csapataink is töké’etesedett * hadtáp és a szállító szol­nya ugrásszerűen növeke­dett. Csupán 1967. január 1- től 11 százalékkal nőtt az egyetemet és főiskolát vég­zett tisztek száma. Az utób­bi három év alatt honoso­dott meg a tisztképzés új, főiskolai ‘ szintű rendszere. Ez azt jelenti hogy a ko­rábbiaknál sokoldalúbb és alaposabb tudású fiatal erők­kel gyarapszik a csapatok parancsnoki állománya. Ugyancsak fejlődött és ma­gasabb szintű lett néphadse­regünkben a tiszthelyettes­képzés. Néphadseregünkben a ko­rábbinál tökéletesebb kikép­zési rendszer honosodott meg; továbbfejlesztése je­lenleg is. folyik. Az eredmé­nyesebb kiképzéshez nagy segítséget nyújtanak az utób­bi két—három év során léte­sített és jelenleg is énülő új kiképzési bázisok. Lakta­nyáink többségében belső A lengyelországi Ustka hajógyára újabban üvegcsó­nakjairól vált híressé. Eze­ket a különleges vízi jármű­veket műanyaggyantával összeragasztott plexiüveg­ből készítik. Az ustkai hajógyárban sokféle üvegcsónakot állíta­nak elő — fedett és nyitott csónakokat, motorcsónako­kat, evezősöket stb. A leg­nagyobb hírnevet a közel­múltban gyártott mentőcsó­nakok vívták ki, amelyek­nek jelentős részét a Szov­jetunióba, Bulgáriába, Ma­gyarországra, Hollandiába, Svédországba és Franciaor­szágba exportálták. Az ustkai hajógyárban vízrebocsátott legnagyobb csónak befogadóképessége katonák tízezeréi az elmúlt években számos együttes gyakorlaton vettek részt a testvéri hadseregek katonái­val. Ilyen erőpróba volt a Vltava, a Sumava, a Rasz- vet és a Fegyverbarátság hadgyakorlat. Katonáink új­ra és újra bebizonyították, hogy képesek és készek tel­jesíteni a szocializmust építő országok védelmében reájuk háruló feladatokat — szo­ros egységben a testvéri had­sereg harcosaival. A tavalyi árvízkatasztrófa elhárítása és következmé­nyeinek felszámolása is be­bizonyította, hogy katonáink és a többi fegyveres testület tagjai a nép szolgálatában nem ismernek fáradságot és szocializmust építő hazánk minden helyzetben, mindig számíthat rájuk. Bertalan István alezredes 107 fő. A legkisebb üvegcsó­nak 4 méter hosszú. Itt ér­demes megjegyezni, hogy az üvegcsónakok még akkor sem merülnek el, ha kilyu­kadnak. Világrekord Szenegál fővárosában, Da­karban állították fel a „táv- kerékpározás|| világrekord­ját. A rekorder, Mohammed Hevab, száz órán keresztül, megszakítás nélkül rótta a köröket a helyi stadionban. Közben evett, mosdott, bo­rotválkozott. Amikor leszállt a gépről, elvágódott a földön és rögtön elaludt. Jóvér István ,a tiszaroffl párttitkár kétszer adott mat­tot. Az egyik szimpla vere­ség. Jó gabonaszaggal telt nyári estén beültünk a mű­velődési otthonba a sakktáb­la mellé. Néhány lépés után készen voltam. Az egész sem tartott talán tíz percig, foly­tatás se követte. A másik történet évekkel ezelőtt kez­dődött, tulajdonképpen nin­csen is még pont a végén. Elmondom mégis­☆ Sétáltam este a tiszaroffl folyóparton- Sárga ősz volt már- 8 óra lehetett. A gát ölében aludt a falu. Aludt, mélyen, sötét ablakokkal, bezárt kapukkal, korán el­csendesült utcákkal. Leül­tem a hajóállomás lépcsőjé­re. belehallgatóztam az esti Tisza és a kistelepülés félel­metes nesztelenségébe. Hol vannak a derűs fiatalok, a csengő hangú lányok, a kur_ jongatós, öblös hangú fiúk a tiszaroffi estéből? — kér­deztem az őszi mozdulatlan­ságtól. — Hol? — kesergett vi­szontkérdéssel másnap reg­gel Jóvér István. Vékony, fiatalember a párttitkár, az a-hangokat ó-val helyettesíti, emlékeztetve jászfényszarui születésére. De már régen tiszároffivá nőtt. Hol van­nak? — lobbant fel. A pesti, a szolnoki, r más városi gyá­rak nyelték el őket. Száz ki­lométerekre vannak. Mert, itt nincs munka- A fiúk el­járnak- A lányok meg ma­gukba zárkózottan simulnak az egyhangú hetek, esemény- telenségébe. A párttitkár belül égett, kívülre tüzelt. Adv Endrét idézte, átalakította roffi va­lóságra. Úgy elfogy Tisza- roff mintha nem lett volna. — Egy új kivándorlás. Te­li vagyunk üres eladó házak­kal. Nemhogy építeni. még tatarozni sincs kedve a nép­nek. Az öregeknek már így is jó, a fiatal meg az ipar­ba húzódik. Tárgyaltunk a dohányiparral. Valamit Ti- szaroffnak. Semmi. Megke­restük a Tisza Cipőgyárat, valamit Tiszaroffnak. Semmi• — legvintett tehetetlenül­— Hát. azt nem is lehet — bújt elő belőlem a nemzet­gazda — hogv a nagyipart szétszórjuk. Hogy gondoljá­tok. az g műszaki fejlesztés halála. És nagyon hittem, hogy hidegségem józanságot jelent- 'A párttitkár rám né­zett. láttam gondol' odilt. vi­tázzon-e velem? Vitatkozott. — Nem lehet? Nem lehet egy széthulló községet és környékét megmenteni? —• Nem lehet segíteni azon, hogy a roffi családok ne csak egy keresethői éljenek? — Hony a roffi asszonyok, lá­nyok csak sóvárogva elmen­jenek a kirakatok előtt? Este a dohánvbeváltő ven­dégszobáiéban háltam. A Ti_ sva-n art tövében, három és fél holdas naffv telep, hide­get árasztó századvégi kő­épületekkel. Üresem — Vége van már — tárta szét a kezét Véeh Tibor te­lepvezető. Elsorvadt. Vala­mikor — úay beszélik — há­romszáz embernek adott ke­nyeret. i Tizenhármán va­gyunk összesen• Kimú'óban. És a községnek sincs remé­nye. A hosszű. nyurga fodrász ott ült mellettem a vacso­rán. — Az isten áldja meg — nem tudom szabad-e így mondani? — kérdezte — az isten áld-a men minden lövészt azok-nk akik ezt a km üzemet adták Tiszaroff­nak. Tavaly november 19-én az üzemavató vacsorán volt ez. Trigola György akkor már, 43 évi frizura vágások után, a COMPACK Kereskedelmi Vállalat tiszaroffi raktárosa volt. — Mindenese tetszik tud­ni. Mert ha kell a zsákot hordom. Ha kell Szolnokra szállítok. Megbecsülöm a ke­nyerem, hét-nyolcszáz forin­tot kerestem mint borbély. Az ünnepi vacsora borjú pörkölt volt galuskával és tortaszeletek. Lingurár Pál- né összecsomagolta torta ré­szét- ..Tán nem ízlik Irénke”? — érdeklődték. „Ö én már jólaktam, egy kis kóstoló a három gyerekemnek”. Azon az estén világítottak a tiszaroffi ablakok- Benn a dohánybeváltóból átalakított festékfeldolgozóban dalolta!: a roffi asszonyok, lányok. „Mikor a babámat viszik ka­tonának..." — cseng még fü­lembe pajkos jókedvük. — Kinn a kapu előtt ácsorgott a a falu népe. kíváncsian les­ve mi is van odabent- Oda­haza, a deszkakapuk mögött ébren várta a család üzem- avatóról megtérő asszonyait, lányait. Fazekas János 29 esztendeig szolgált, a dohányiparban­— Sok embert megismer­tem• De én még annyi asz- szonyt, lányt egyszerre éne­kelni nem láttam, mint no­vember 16-án. Egész nap da­loltak. Akkor költöztünk át az istállóból, az új üzembe. Trigola Gvörgv. a kiugrott fodrász a fejét töri: — Itt van a nyelvemen, hogy mit is énekeltek sokat,. Hnav is van az. hogy ha el­viszik a rózsám katonának? Icsu Pálné. március utolsó napián nagymosást, nagyta­karítást csinált. Lemosta az ajtókat, ablakokat, a padlót is felfénvesítette -Délután ki­ment a temetőbe, rendbetet. te hozzátartozói sírját. Este lemosta, beolajozta a bicik­lit, mert a gyerekek tói el- nvüs+öltók már* ^VTásnan, most április 1-én, Icsu Pálné rr.űszakkezdés előtt fél órá­val megjelent az f-emben. Életében először. inari iizemb°n. Odaál’t az TTPratöl- tő mellé, mert azt mondta ne­ki Fazekas János először azt kell megtanulnia. — Jó istenkém. csak bír­jam. csak megszokjam, — mondta Icsu Pálné tele izga­lommal. ősz óta várta már­— ősszel mentem jelent­kezni. Horry már nekem is egy kis könnyebbség leaven az életemben. Fél négykor keltem a tsz-be mindig, a család maradt a fő­zés éiszakára maradt. De még az is csak nyáron. Ősz­től nem volt munka. Tavaly mondta Fazekas elvtárs. üzen ha jöhetek, mert sokan vár­nak ám erre. Két hete Varga Istvánná boszorai asszony, festékcso­magoló. hazafelémenet be­szólt Icsu Pálnénak: — Fa­zekas üzent. Másnap reggel Icsu Pálné már ott volt az üzemben. Attól kezdve szá­molgatta. mikor lesz elseje, mikor állhat munkába? — őrülne. c.z uram is azt mondta örülve, ha meoszok- nám. A két karnnkk-l keres­tük mi ezt a házat is. Azon a napon, mikor Icsu Pálné nagy rendet csinált a ház körül. dr. Mnsonvi Géza szolnoki ügyvéd hosszan dik­tált Nagy Julika tiszaroffi gépíró lánvnak. — Jól jártam a roffi ipa* rosítással- Az én területem Roff. Bura, meg Gyenda- Azelőtt itt nem volt h-zénítés, nortavásáriás. szerződéskötés. Fny-kcttn esetien évente. _ M ost öt szerződést csinál­tam. Jönnek vissza az elköl­tözött roffiak. A megélhetést már megtalálják itt **. Élet­kedv van a faluban. Maro­sán Gyula hegesztő Űjszász- ról jött haza. Ö a termelő- szövetkezetbe, a felesége meg a COMPACK-ba- Rontanék György bognár portát vásá­rolt, az északi iparvidéken dolgozott. A tsz-be jött, az asszonya meg az üzembe szá­mít. Tiszáburáról is jönnek, Törökszentmiklósról ketten itt építenek. Maczó János tanácselnök az óráját nézi. Kunhegyesre készül, a ktsz új elnökéhez­Ilyen jelölőgyűlések még nem voltak a faluban. Kéte>- zer választópolgárból másfél ezer megjelent. És politizál­nak az emberek. Az asszo­nyok, az új munkásnők, akiket azelőtt legfeljebb a konyhakert érdekelt­A tanácselnök megvakarja kopaszodó fejét. — Kaptunk is. Hogy nincs építési vállalkozó. A házépí­tésekkel úgy jártunk, hogy eddig nem igen volt. A tava­lyi zárszámadó közgyűlésen még úgy kérdezgette Molnár elvtárs, a tsz-elnök, emberek számít-e valaki az építő bri­gádra? Erre lekötötte Török- szentmiklósra. Sajnálja márt de mit tehetett- Mert mit ad az isién. 1971-re már huszon­hét házépítési engedélykére­lem van nálunk. A tanácselnök indul Kun­hegyesre. beszél a ktsz el­nökével. Segítsenek Tisza- roffon. Búcsúzéban mondja. — Most már megmarad a falu- Még 1965-től is kétszáz­ötvennel fogytunk. Tavaly megállt az elvándorlás, most meg szaporodunk. V Tavaly, Szász Sándomé ki­öltözve sietett a hajnali busz­járathoz. Hová? — kérdezte » kalauz. Szolnokra a szak- szervezethez — mondta Szász Sándomé. Öt választották ielölőbizottsági elnöknek. A százötvenhét üzemi alkalma, zottból — huszonhét csu­pán a férfi — tizenheten vol­tak valaha már szervezett munkások. Szász Sándomé is kapálni járt nyáron. Ősz­iéi pedig, mint a roffi asszo­nyok legtöbbje, várta a ki­tavaszodást­— Oluan szákszervezeti gyűlés volt. hogy akármelyik régi gyAr meniriavelhetné — emlékszik Fazekas János. Szász Sándnrná oly ,n talp- ráesel-en vezette, mintha min„ dia azt tanulta volna, örege_ d.ő fejjel érek meg oluan dol- aokat. hogv csodálkozom. Itt volt a nőnap. A leatöbb- jének az első nőnap az életé­ben• Kétszer megszámoltuk Naan Gézáné várttitkárral, mert azt mondtuk, ez létez- hetetlen. hogy egyetlen egy se hiányozzon. Járom a tiszaroffi utcákat, bekopogok a vezetőkhöz. A tanácselnök azt úiságolia. 4 év múlva már háromszázöt- vennégv aszonynak. lánvnak ad munkát a most épülő üzem. Roffnak. Gvendának, Burának és Rőnek. Mihálvi Kálmán A.FÉR7 elnökhelyettes azzal fogad, huszonhat esz­tendeié ílven forgalmat, nye­reséget nem értek el. Beszéltem a munkapadok­nál az aszonvokkal. lánvok- ksl. Kovács Pál-névál is. _ ..Sommás koromban dolgoz­tam eauiltt emberekkel. Az­tán otthon a tehénnel. Ohian jó ifi. olyan gyorsan meg­szoktam. Az uram sokszor veszekszik hogy már fél órával kezdés előtt itt va­gyok.” Hűtőszekrényt vásá­rolt, hogy nváron betegye az előre elkészített ételt. $ Tavaszi zsongás, földszag a tiszaroffi utcán- Szerettem volna megkeresni Jóvér Istvánt, hogy beismerjem, neld lett igaza- Debrecenben volt, kórházban. •• Uvegcsónakok

Next

/
Oldalképek
Tartalom