Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-01 / 77. szám

1971. április 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 v—v ««■ Befejeződtek a jelölőgyűlések Nemcsak kértek, segítséget is aján­lottak — Április 14-én tesznek esküt a szavazatszedő bizottságok tagjai interjú dr. Kati Györggyel, a megyei tanács vb titkárával A, választási törvény értel­mében az országban 1971. március 31-ig kellett lezaj­lanak az országgyűlési kép­viselői és tanácstagi jelölő­gyűléseknek. Szolnok me­gyében ez — az új választá­sokat megelőző nagyon fon­tos tevékenység — már Amárcius 29-én befejeződött, sőt azóta a megyei tanács vb illetékesei Összegezték is a tapasztalatokat. Így a je­lölőgyűlésekről teljes képet kaphattunk dr. Kuti György­től, a megyei tanács vb titkárától. — Mindenekelőtt hangsú­lyozni szeretném — kezdte a beszélgetést dr. Kuti —, hogy a jelölőgyűlések min­denütt nyílt, őszinte lég­körben zajlottak le. A me­gyében megtartott 27 ország- gyűlési képviselői jelölőgyű­lésen több mint 12 ezer em­ber vett részt. A városok­ban, nagyközségekben, köz­ségekben megtartott jelölé­seken pedig mintegy 141 ezer választópolgár jelent meg, vagyis a megye felnőtt lakosságának 45,4 százaléka. Közülük, több mint 13 ezren szólaltak fel. Valameny- nyien kifejezésre juttatták: egyetértenek pártunk politi­kájával, a X. pártkongresz- szus határozataival, elége­dettek a tanácsok elmúlt ciklusban végzett tevékeny­ségével. Egyébként ez utób­bit igazolja, hogy most, a jelölőgyűléseken a régi ta­nácstagoknak a községekben 62 —, a városokban 61 szá­zalékát ismét elfogadták ta­nácstagjelöltnek. Hozzá kell tennem, hogy Inkább azokon a jelöléseken volt bensőségesebb a hangu­lat és ott voltak legtöbben, amelyeket a választókerüle­tekben magánházaknál tar­tottak. A középületekben rendezett gyűléseken már kevesebben jelentek meg Ugyanakkor kijelentem, hogy a törvényességet min­denütt a legmesszebbmenő­kig betartották. Tanulságul szolgálhat mindannyiunk számára: nem hívni kell az embereket, hanem elmenni hozzájuk ilyen alkalmakkor. — Amerre jártunk, azt tapasztaltuk, hogy a jelölő­gyűléseken mindenütt szá­mot adtak arról az előadók, miként oldódtak meg az el­múlt tanácsválasztásokat megelőző jelölőgyűléseken szóvátett problémák. — Ez természetes, talán ennek tulajdonítható, hogy a felszólalók többsége amel­lett, hogy véleményt mon­dott a jelöltről, már inkább nagyobb létesítmények meg­valósítását tette szóvá. Szol­nokon nagyon sokan kérték: tegyenek a város, a megye vezetői határozott intézkedé­seket azért, hogy végre fő­iskola létesüljön a megye- székhelyen. A községekben különösen a kommunális helyzetről esett nagyon sok szó. Vízmű-, csatornaépítés­ről, a kereskedelmi hálózat fejlesztéséről, nem utolsó­sorban a lakásépítésekről, a lakáshelyzet javításáról. Emellett azonban elhangzot­tak olyan vélemények is, különösen városokban, h<- a tanácstagoknak többet kell foglalkozniok a kisebb fel­adatok' megoldásával, mint például egy áteresz javítása, vagy ároktisztítás. A tanyai lakosság viszont azt kérte és szerintem jogosan; ne csak ilyen alkalmakkor ke­ressük fel őket. A község, vagy a város vezetői évköz­ben is látogassanak ki hoz­zájuk, beszéljenek velük az őket foglalkoztató gondok­ról. — Csak kértek a felszó­lalók, vagy felajánlották se­gítségüket is? — Amikor elmondták ez, vagy az kellene, természe­tesen azt is hozzátették; mi is segítünk. Példának em­líthetem Jászfényszarut, ahol a felszólalók, amikor a a vízelvezetés megoldását kérték, egyúttal hozzátették: mi is vállalunk társadalmi munkát. Öcsödön a járda­építéshez, Kengyelen az ároktisztításhoz ajánlották segítségüket a választópolgá­rok. — Néhány számszerű ada­tot ha ismertetne a jelölő­gyűlésekkel kapcsolatban. — Mint már említettem, a megyében összesen 15 or­szággyűlési képviselői vá­lasztókerületben 27. a közsé­gekben, nagyközségekben, városokban 2916 tanácstagi választókerületben volt je- lölőgyűles. Ezeken összesen 153 553 választópolgár vett részt. Az országgyűlési kép­viselői jelölőgyűléseken 198- an, a tanácstagi jelölógyülé- seken 13 099-en szólaltak fel. A 15 országgyűlési kép­viselői választókerületi ' lőgyűlésen kivétel nélkül elfogadták és szinte egy­hangúlag jelölték a javasolt személyeket. Itt a 12. sz. vá­lasztókerületben történt kettős jelölés: az április 25-i vá­lasztásokon együtt indul Gócza József és Horváth István. A tanácstagi választóke­rületekben 2676 helyen egy személyt jelöltek, 237-ben két személyt, háromban 3 sze­mélyt állítottak tanácstag­jelöltnek. íme az élet iga­zolta azt, hogy szükség volt választójogi törvényünk mó­dosítására. A választópolgá­rok éltek megnövekedett jo­gaikkal. összesen 3159 sze­mélyt jelöltek tanácstagnak. A községekben a jelöltek 29 százaléka, a városokban 26 százaléka nő. A fiatalok aránya a községekben 19, a városokban 18 százalék. Fizikai munkás a városi ta­nácstagjelölteknek 37, a köz­ségieknek 41 százaléka. Meg kell jegyeznem, hogy össze­sen 41 tanácstagi választó- kerületben a választók nem fogadták el a javasolt je­lölteket és másokat állítot­tak helyettük. — A nagy feladat végzése befejeződött. Most mi a kö­vetkező tennivaló? — Jelenleg a választási nagygyűlések megszervezése került napirendre. Emellett a választási elnökségek a Hazafias Népfront javaslata alapján kijelölik a szavazat- _szedő bizottságokat, ame­lyeknek tagjai április 14-én leteszik a hivatali esküt. Ugyanakkor a választási névjegyzékeket a helyi ta­nácsok április 10-tól 14-ig ismét közszemlére teszik ki, hogy akinek azzal kapcso­latban még észrevétele van, megtehesse azt, — mondta befejezésül dr. Kuti György. Letéti könyvtár — Olvasási verseny Az «Olvasó népért* mozgalom szervező- bizottságának ülése Országos kőnyvakcióvá te­rebélyesedik — legalábbis a törekvések szerint — az „Ol­vasó népért” mozgalom, amely az Írószövetség kez­deményezésére bontott szár­nyat, s ma már egy sereg érdekes kezdeményezésről adhat számot Erről volt szó szerdán az írók klubjában, ahol a legkülönfélébb tár­sadalmi szervezetek, intéz­mények által patronált „Ol­vasó népért” mozgalom or­szágos koordinációs bizott­sága munkaértekezeletet tartott Fábián Zoltán főtitkár ar­ról adott tájékoztatást hogy ha a helyi sajátosságoknak megfelelő formát választ­ják a könyvek'népszerűsíté­sére —■ garantált a siker. Mezőkovácsházán például a közkönyvtári gyűjteményt részekre bontva, úgyneve­zett letéti könyvtárként „működtetik”, három házi­asszony vállalta: otthon a konyhájában tartja majd az olvasnivalókat, hogv min­denki részére hozzáférhető Jegyen. Mindegyik házhoz környékről rendszeresen. Ér­demes megemlíteni, hogy amikor hivatásos népmű­velők próbálták rábeszélni őket, iratkozzanak be a könyvtárba, arra már nem vállalkoztak, mondván „az messze van, oda már fel k öltözni”. Nagykátán az út­törők vállalták, hogy se­rénykednek a könyvek, az olvasnivalók terjesztésében. Ígéretes kezdeményezése a Honvédelmi Minisztérium­nak, hogy a sorkatonák kö­rében különféle irodalmi tárgyú szellemi vetélkedők­kel fokozzák az olvasottsá­got. A Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság olyan listát, 45 könyveimet tartalmazó jegyzéket állított össze, amelynek alapján 1971 és 1972. októbere között olva­sási versenyt rendeznek a közművelődési, szakszerveze­ti és; üzemi könyvtárakban, a középiskolákban és az iparitanuló intézetekben, a fegyveres testületeknél,. Félidő az iskoláz­tatásban Az idei iskoláztatási mun­ka lebonyolítása félidejéhez közeledik. A középiskolai felvételekkel kapcsolatos to­vábbi menetrend a követke­zőképpen alakul. Azokban a gimnáziumokban, ahol két­szeres, vagy annál nagyobb arányú a túljelentkezés, áp­rilis 15-ig tartják meg a felvételi beszélgetéseket. Ezek — ezúttal is lényegé­ben tájékozódó jellegűek — nem azonosak a felvételi vizsgával. A szakközépisko­lákba jelentkezett fiatalok felvételeinek elbírálását egészségi-szakmai alkalmas- sági vizsgálat előzi meg. A gimnáziumok szakosított tantervű osztályaiba, illető­leg szakközépiskoláiba első helyen jelentkezett, de oda fel nem vett diákok lapját április 25-ig küldik el a második helyen megjelölt iskolához. Ha a kérelmezőt onnan is elutasítják, a je­lentkezési lapot május 15-ig eljuttatják ’az illetékes me­gyei, megyei jogú városi ta­nács művelődésügyi osztá­lyába* Az SZKP kongresszusa folytatta munkáját Szerdán folytatta munká­ját a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XXIV. kong­resszusa. Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, aki a szerdai munka­nap elnöki tisztét töltötte be, közölte, hogy a Központi Re­víziós Bizottság jelentését a bizottság elnöke, Gennagyij Szizov terjeszti elő. Gennagyij Szizov, kijelen­tette, hogy a párt Központi Bizottságának apparátusa pontosan, összehangoltan és operatívan tevékenykedik. Ezért végezhetett eredményes munkát, mert szigorúan be­tartották a pártélet szabá­lyait, tökéletesítették a párt­vezetés stílusát és kibonta­koztatták a párton belüli de­mokráciát. Megjegyezte, a bizottság főképp a párt pénzügyi gaz­dálkodásának, valamint a párt pénzeszközei takarékos felhasználásának kérdéseivel A következő felszólaló, Se­leszt, az Ukrán KP Központi Bizottságának első titkára, aláhúzta, hogy a korszerű ukrajnai gazdaságban nin­csen olyan ág, amely ne érin­tené lényegesen a Szovjet­unió egész gazdasági komp­lexumának fejlődését. Ezzel összefüggésben adatokat sorolt fel az ukrán gazdaság ötéves dinamikus fejlődéséről. Seleszt a Közpnti Bizottság javaslatával kapcsolatban, — amely szerint a népgazdaság irányítására országos auto­matikus rendszert kell létesí­teni — kifejtette, hogy pró­baképpen valamelyik szövet­séges köztársaságban lenne célszerű egy ilyen rendszer megteremtése. A szónok a továbbiakban elmondotta, hogy a több mint 47 millió akosú Ukraj­nában az elmúlt öt évben minden ötödik lakos teljesen új vagy a réginél jobb lakást kapott. ország második ipari köz­pontja, határidő előtt teljesí­tette az ötéves tervet és kongresszusi vállalásait vala­mennyi főbb mutató terén. Pjotr Maserov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Belorusz KP KB titkára bevezetőben hangsú­lyozta, hogy a kongresszusi hallgatóság, de az egész szovjet nép a Központi Bi­zottság beszámolójának ha­tása alatt áll. A belorusz kommunisták — húzta alá — teljes mértékben h ’yeslik a beszámolóban felvázolt cél­kitűzéseket, a szilárd egy­ségben készek arra. hogy azokat meg is valósítsák. A továbbiakban Maserov bírált egyes minisztériumo­kat amiért halogatják az új, a haladó termelési fonnák bevezetését. Mint rámuta­tott. ezeknek a minisztériu­moknak és főhatóságoknak hozzá kell szokniok az új módszerekhez. Külön kiemel Az SZKP XXIV. kongresszusa elnökségében a kfi'földi 'testvérpártok küldöttségei­nek vezetői is helyet kaptak. A képen: az elnöki emcl*ény első sorában (balról- jobbra); Todor Zsivkov, Enrico Berlinguer, K dár János és Waller Ulbricht. (Teiefioto — TASZSZ-MTI-KS) foglalkozott. A párt fő bevé­teli forrását a tagdíjak ké­pezik. A párt saját erőből tel­jesen fedezni tudja a szerve­zési munka és a propaganda minden költségét, fenntartja a pártapparátust és más szükségleteket is fedezni tud. A Központi Bizottság meg­felelő összegeket bocsátott a Vezető káderek, képzésére és továbbképzésére. A marxiz­mus—leninizmus esti egyete­mein körülbelül félmillióan folytatták tanulmányaikat. Bejelentette, hogy a Közpon­ti Revíziós Bizottság ellen­őrizte a Központi Bizottság­ba, valamint a Központi Bi­zottság lapjainak és folyóira­tainak szerkesztőségeibe ér­kező levelek, bejelentések és panaszok kivizsgálását és el­intézését. A Központi Revíziós Bi­zottság jelentésének elhang­zása után megkezdődött az első két napirendi pont vi­tája. A vitában elsőnek felszó­lalt Viktor Gfisin, a moszk­vai városi pártbizottság első titkára mindenekelőtt meg­állapította, hogy a XXIV. pártkongresszus történelmi jelentőségű esemény. A szónok a több mint 900 000 párttagot képviselő moszkvai küldöttség nevében javasolta, hogy teljes egészé­ben hagyják jóvá az SZKP Központi Bizottságának poli­tikai vonalát és gyakorlati tevékenységét. Grisin elmondotta, hogy a nyolcadik ötéVes terv határ­idő előtti teljesítéséért indí­tott országos verseny során a moszkvaiak több milliárd rubel értékű terven felüli terméket gyártottak. A Brezsnyev beszámoló­nak azt a javaslatát érintve, hogy Moszkvát nyilvánítsák kommunista mintavárossá, a szónok elmondotta, hogy az utóbbi öt évben a főváros alatt új metróvonalakat épí­tettek, a városban Új utakat nyitottak még és majdnem 26 millió négyzetméter lakást adtak át* Seleszt kijelentette, hogy Ukrajna két és félmillió kommunistája teljes egészé­ben helyesli az SZKP Köz­ponti Bizottságának politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét. Dinmuhamed Kunajev, a Kazah KP Központi Bizott­ságának első titkára az eltelt öt év eredményeit összegez­ve hangoztatta, hogy a Ka­zah Köztársaság gazdasága rendkívül gyors ütemben fejlődött. Fejlesztési célokra 33 százalékkal több anyagi eszközt fordítottak, mint az előző ötéves tervidőszakban. Az ipari termelés volumene ma a háború előtti színvonal­nak majdnem tizenkilencsze- rese. öt év alatt jelentősen meg­változott a köztársaság szo­ciális arculata. Körülbelül 30 millió négyzetméter modem lakóterület épült „Mindezt — hangoztatta Kunajev — első­sorban azok révén értük el, hogy állandóan kölcsönös se­gítséget kaptunk az ország népeitől, főképpen a nagy orosz néptől.” Az elnöklő Mihail Szuszlov bejelentette, hogy a francia szövetkezeti tagok rózsát és szegfűt küldtek a kongresz- szusnak. A francia elvtársak — mondotta Szuszlov — ez­zel a gesztussal a Párizsi Kommün 100. évfordulójáról akarnak megemlékezni és azt kívánják Lenin pártjának, hogy a béke és a szocializ­mus nevében sikeresen foly­tassa kongresszusi munkáját. A virágokat a teremben je­lenlevő nőküldötteknek nyúj­tották át. 4 A párt egész munkájának tartalmát a beszámolási idő­szak alatt a leninizmus irán­ti hűség jellemezte — jelen­tette ki Grigorij Romanov, a leningrádi terület pártbizott­ságának vezetője. Megállapította: a gazdasá­gi és a kulturális építés irá­nyításában megftővékedett a párt szerepe. Kö2ölte a küldöttekkel, hogy Leningrad, amely az te. hogy a szovjet tudomány csodákra képes de szövet­ségét a termeléssel meg kell szilárdítani. Ezzel összefüg­gésben síkra szállt a tudo­mányos-termeiéi« egyesülé­sek létrehozása mellett. A gazdasági reformot is ebből az alapállásból szemügyre véve kijelentette: a reform egyelőre gyengén serkenti a termelés magasabb tudomá­nyos-műszaki alapon törté­nő fejlesztését­A kongresszus első külföldi felszólalója Le Du an, a Vi­etnami Dolgozók Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára volt. A vietnami kül­döttet óriási ovációval, való­ságos szolidaritási tüntetés­sel fogadta a kongresszusi hallgatóság. Az SZKP XXIV. kong­resszusának szerda délutáni ülésén folytatódott a vita a Központi Bizottság és a Re­víziós Bizottság beszámolói fölött­A szerda délutáni ülésen felszólalt: Saraf Rasidov. az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Grigorij Zolotuhin,, az SZKP kra-znodari határ- területi bizottságának első titkára és Vaszilij Mzsava- nadze. a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Ezt követően a kongresz- szust három testvérpárt kép­viselői üdvözölték. Walter Ulbricht, a Német Szocialis­ta Egységpárt Központi Bi­zottságának első titkára. Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Mukáspárt Közpon­ti Bizottságának első titká­ra és Georges Marchais. a Francia Kommunista Párt főtitkárhelyettese­Mihail Szuszlov, a PB tag­ja. a KB titkára, aki a dél­utáni illés elnöki tisztét töl­tötte be. Marchais felszóla­lása után berekesztette a kongresszus második napi tanácskozását, közölte, hogy a beszámoló és a jelentés fölötti vita csütörtökön, — moszkvai idő szerint délelőtt 10 órakor folytatódik, *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom