Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1971-04-24 / 96. szám
1971. április 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A hallásébresztés professzora Nemrég emlékeztünk dr. Bérezi Gusztáv Kossuth- díjas gyógypedagógus születésének 80. évfordulójára és most van ötven éve annak, hogy kézhez kapta orvosi oklevelét, tehát ha élne, átve- hetné aranydiplomáját is ebben az évben. Az évforduló alkalmából Bárczi Gusztáv sokoldalú tudományos munkásságából s süketség leküzdésére végzett úttörő kutatásait emeljük ki, mert ennek gyümölcsei éppen napjainkban érnek be. Valamikor bibliai csodaként emlgetették, hogy „íme a vakok látnak”. Kuruzslók, sarlatánok hirdették, hogy varázslatukra megszólal a néma. „Csodatévő” szent forrásokat reklámoztak azzal, hogy ott a bénák eldobják mankóikat és járnak. S e csodák körébe tartozott az is, hogy a siketek meghallják az igét... Kevesebb „csoda' Manapság már szűkült a csodák köre. „A halláshiány- nyal született”, illetve életük első hónapjaiban, napjaiban hallásfogyatékossá vált gyerekek száma igen jelentős. Mégis azt tapasztaljuk, hogy évről évre kevesebb gyerek kerül a siketek intézetébe. Többségük ma a nagyothallók intézeteiben végzi tanulmányait. vagy hallókészülékkel ellátva általános iskolába jár. Beszédük érthető, az ismeretszerzés útja nyitva áll előttük. Ezt a hatalmas eredményt az utóbbi két évtized hozta. A gyógypedagógiai, lélektani kutatások eredményeként tökéletesedtek azok a hallás- és beszédfejlesztő eljárások, amelyek kialakításával magyar kutatók is úttörő munkát végeztek. Itt elsősorban a világszerte ismert Bárczi professzort kell megemlítenünk — írja tanulmányában dr. Palotás Gábor orvos-gyógypedagógus. Bárczi Gusztáv a Hallás- ébresztés-hallásnevelés című munkájával hívta fel a figyelmet a hallásjavító vizsgálatok jelentőségére. A vizsgálatok tanúsága szerint a teljesen süket gyerek ritka esetnek számít. Több-kevesebb hallásmaradvánnyal csaknem mind rendelkezik, de ezt korábban nem tudták értékesíteni. Ma azonban a hallásfogyatékos gyermek hallókészüléket kap és „megnyílik” számára a világ. Nálunk is lehetővé tette az állam, hogy minden erre szoruló gyermek hallókészülékhez jusson. Segít a korai felismerés A jó eredmények legfőbb feltétele a hallásfogyatékosság korai felismerése, a hal- tásnevelés időben való megkezdése. mint ahogy ez a gyógyászat több más területén is így tapasztalható. Azok a hallásmaradványok, amelyeket évekig nem használ a gyermek, később már nem hasznosíthatók.. A hallásébresztést, hallásnevelést a fogyatékosság bekövetkezésekor. de mindenképpen az élet első három évében kell megkezdeni. Gordosné. dr. Szabó Anna, a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola tanszékvezető docense. Bárczi professzor tanítványa és másfél évtizedig közvetlenül munkatársa a hallásfogyatékos gyerekek szüleinek az alábbi tanácsokat adia: — Ha a hallásfogyatékosság valamilyen betegség utóhatásaként lép fel, a kezelőorvos úgyis hallásvizsgálatra küldi a gyerekeket. A szülőnek is figyelnie kell azonban arra, hogy gyermeke megfelelően reagál-e a környezet hangforrásaira, s ha nem figyel fel kellően ezekre, akkor magának kell kezdeményezni a vizsgálatot. Ilyen vizsgálatokra a fővárosban, illetve az orvosegyetemekkel rendelkező városokban, az audioiógiai állomásokon van lehetőség. Itt aztán a gyermeket ellátják a szükséges hallókészülékkel, a szülőt pedig tanácsokkal a hallásnÁ rétikul A középkorban az úri dámáknak egész kollekciójuk volt különböző kis erszényekből, melyekben pénzt, ékszereket és különböző apróságokat hordtak. Később az értékek „rejtekhelye” a melltartó, pontosabban a keblek közötti mélyedés lett és a rokokó korszak hölgyei oda rejtették zsebkendőiket, sőt a kisebb virágcsokrokat is. A retikül, amely nélkül ma a nők nem mozdulnak ki hazulról akkor született meg, amikor a női ruhák olyan szorosak lettek, hogy a zsebükben nem lehetett elhelyezni azokat az apróságokat, melyekre bármikor szükség lehet. Ez a francia forradalom ideién történt: az akkoriban divatos könnyű, inghez hasonló ruhán nem volt hely zsebnek és más apró rejtekhelyeknek, velésre vonatkozóan. A lényeges, hogy a gyerekkel sokat és rendszeresen beszélgessünk és lássuk el olyan játékokkal, amelyeket társaságban játszik, tehát amelyek alkalmat adnak kis társaival sűrűn szót váltani. A színes fehérnemű Igen sokáig, csaknem a XVIII. század végéig fehér- neműn az emberek c'ak inget és fűzőt, esetleg zsebkendőt és harisnyát értettek A XVI. század közepe táján, amikor a nők derékban erősen fűzték magukat és szoknyájuk a későbbi krinolin- hoz hasonlóan, egyre bővebb lett, átmenetileg a ruha alá rövid alsószoknyákat vettek fel. Franciaországban ezeket, az alsószoknyákat caleconnak nevezték. E ruhadarab azonban csak a múlt század végén „állandósult” mint női fehérnemű. A kombinét nem egészen száz évvel ezelőtt, 1877-ben találták fel. 1885- től kezdve ez az alsónemű többnyire gyapjúból készült és feltalálója nevéről (Jäger) jéger alsónak nevezték. Az első fehérnemű nem fehér volt, hanem sárga: sáfránnyal festették, amely kellemes illatot adott a fehérneműnek és krémszínűre fes. tette. A fehér szín — a tisztaság jelképe — a XVIII. század óta, de főként a XIX. században jött divatba. A fehérneműnek patyolatfehérnek kellett lennie, hogy a legapróbb szennyfolt is meg- tássék rajta és azonnal ki tehessen mosni. Ezért aztán a XIX. század utolsó éveiben, amikor gyakorlati okokból megjelent a színes fehérnemű, az emberek eleinte felháborodva utasították el. mint egészségtelen viseletét. E tiltakozás azonban nem sokáig tartott. 1900-tól kezdve az elegáns nő inkább színes fehérneműt viselt, a hagyományos színekben: vi- lágo'kék és rózsaszín. A színes fehérnemű az 1920—1930- as években élte fénykorát. A fehér csipkével díszített fehér alsónemű csak 1950 után jött ismét divatba, amikor elterjedt a könnyen mosható, szép nylon fehérnemű. Falusi csendélet Kézimunkák műanyag fonalból Pontosan három évvel ezelőtt kezdett polipropilén szálat gyártani — szőlőkötozés céljára — a Kender, Juta- ős Textilipar. A finoman sus- togó fólia-szál azonban meglepetésre, elsősorban a körében aratott nagy sikert Felismerték, hogy ez a szál nemcsak a szőlő, vagy a virág kötözésére, hanem különféle kézimunkák (szatyrok, táskák, nyári kalapok, stb.) horgolásához is alkalmas. * A szakemberek pedig, különösen e nagy érdeklődés láttán, nem késlekedtek soká az újabb meglepetéssel. „Legyen a kézimunkához a mostaninál még szebb és jabb mű-fonal” mondták, s 1970 karácsonyára megjelent a budapesti műanvag- és vetőmagboltokban, vidéken pedig az Agrotröszt Vállalat szakboltjaiban a gyapjú karakterű úgynevezett textúráit műszál- Az ízlésesen gombolyított és a legkülönbözőbb pasztell színekben kapható fonálból 6 kilométer tesz ki egy kilót, mosással tisztítható. Ha a boltban a vásárlókat megkérdezzük, ki mire használja fel a polipropilén fonalat, naffvon érdekes választ kanunk. Készül belőle: ízléses hajszorító pánt, hagyományos pamut=záilal összefogva téli-, anélkül nyári sapka, kalap, színházi táska, őv. zsabó, ruhaszegély, asztali szett, faliszőnyeg, TV papucs. Vékony szálú Acryl fonallal összefogva, laza horgolással vagy kötéssel váll- kendőt, hosszúnadrághoz — (természetesen bélelve) nagyon szép tunikát, vagy mellényt készíthetünk. Régi ruha díszítésére habosán csillogó zsabót horgolhatunk, de használhatjuk zsinórozásra, vagy akár hímzéshez is.-. A polipropilén szálról őszintén elmondhatjuk, hogy sikeres farmék ős a kéz!' munkázó nők érdeklődéssel várják a további fejlesztett változatokat- u. | j Étkezés utón pihenjünk-e? Helyes, vagy helytelen, ha étkezés után lepihenünk? Német orvosok patkányokon végzett kísérletek során kimutatták, hogy az étkezés után szigorú mozdulatlanságban tartott állatoknál a koszorú érben jelentős meny- nyiségű zsírrészecske halmozódott fel, amelyek a pihenés befejeztével szívizomembóliához, szívrohamhoz vezethetnekNagyon sok orvos ellensége az étkezés utáni pihenésnek. A XI. században már Avicenna is felhívta a figyelmet rá, hogy az emésztés megkönnyítésére az étkezés utáni pihenő során a fejet leghelyesebb feltámasztani. Fortunatus Plepius véleménye szerint az étkezés utáni rendszeres pihenés náthát és fejfájást eredményez. Napjainkban az orvosok egyrésze határozottan ellenzi az étkezés utáni 1 epihenést, vannak azonban, akik azt tanácsolják. hogy ha valaki megszokta, hogy étkezés után lepihen, igyekezzék minél rövidebbre csökkenteni a pihenés időtartamát, amely lehetőleg soha ne haladja meg a 20 percet. Hogyan lehet a legjobban aludni? Természetesen ha- sonfekve, jelenti ki két müncheni gégespecialista, — Hermann és Stuhlfaut. Megfigyelték, hogy az embert kivéve egyetlen élőlény sem alszik a hátán. Hátonfekvő helyzetben ugyanis, — jelenti ki a két német orvos — az emberben nem működik az a fiziológiai mechanizmus, amely meggátolná a tüdőtágulás, vagy a krónikus hörghurut kifejlődését. Ezzel szemben hason fekvő helyzetben csökken a belégzés erőssége, és köny- nyebbé válik a kilégzés. Az orvosok határozottan kijelentik: a hasonfekvés fiziológiai szempontból ideális nyugalmi helyzet. Mit főzzünk holnap? Salátaleves Rostélyos szeletek Püspökkenyér Rostélyos széletek- A megmosott jól kivert 22—25 dele ás zsíros rostélyosszeleteket megsózzuk, a forró zsírban mindkét oldalon hirtelen kisütiük. Ízlés szerint félig vagy egészen kisütve. Külön karikára vágott hagymát pirítunk rá. Püsnökkenyér. 6 tojásfehérjéből habot keverünk ■— hozzátesszük a 6 tojássárgáját és fél kiló porcukrot és fél óráig kavarjuk. Akkor folytonos kavarás közben beleteszünk negyed kiló lisztet. egy fél marék, felébe tördelt dióbelet, fél marék hámozott, felébe vágr it mandulát kevés apróra vágott cselről* Hét. R’kent hosz_ szokás, keskeny, mély formában, közepes tűznél sütjük meg és hidegen szeleteljük fel. A kozmetikai cikkek Francia- országban Franciaországban a kozmetikai cikkek értékesítése igen sokrétű. A márkás parfümöket főleg a gyártó cég saját butikjában árusítják, a hajápolószerek fő értékesítési helye a fodrász szalon. Az értékesítésben mind jobban nő az áruházak és szupermarketek aránya. 1969-ben a kozmetikai cikkek forgalma 2157 millió francia frank volt.
