Szolnok Megyei Néplap, 1971. április (22. évfolyam, 77-101. szám)

1971-04-21 / 93. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ívn. április a. A Szovjetunió főiskolái évente több mint másfél millió diplomás szakembert képez­nek. s évről évre többet fordítanak a felsőoktatás fejlesztésére. Egyedül a legutóbbi öt évben 48 új felsőoktatási intézmény nyitotta meg kapuit — köztük 8 tudomány­os 15 műszaki egyetem. A képen: A Jakut Állami Egyetem matematika-fizika, fa­kultásának hallgatói az elektronikus számítógép kezelésével ismerkednek. — (Foto: APN—KS) Az olaj háború csatái 4. Egy párizsi benzinkútnál A kőolajtermelők listáján 1970-ben Algéria a tizenegye­dik ország volt, évi 47,5 mil­lió tonnás termeléssel. Eb­ilen az esztendőben, még az Algériában termelt olaj 70 százalékát francia társaságok aknázták ki; 30 százalék az állami algériai olajtársaság termelése volt. Két évtizede sincs, hogy Hassi Méssaoud környékén és meg délebbre á Sahara sivatagban olajra bukkantak. És alig több mint egy évti­zede, hogy megalakultak az első, jórészt francia érde­keltségű társaságok, amelyek Világos dolog, hogy a sza- harai olaj, akárcsak Algéria földjének minden más ter­mészeti kincse, az algériaia­ké. Az is természetes, hogy már az algériai nép szabad­ságharca idején is és azóta is azt követelik: a szaharai olaj és földgáz sok-sokmil­liárdos hasznának legna­gyobb részét az ország gaz­daságának fejlesztésére kell fordítani. Legutóbb 1965-ben a francia—algériai egyez­ményben szögezték le. hogy időnként — a szerződés sze­rint először 1909-ben — emelni kell az algériai olaj átvételi árát és ennek meg­felelően növekednie kell az Algériának jutó részesedés­nek is. Francia részről takti­kázással, hűza-vonával vála­szoltak az algériai követe­lésre: emeljék fel az olajárat s természetesen a részesedé­si arányt is. 1971 februárjá­ban azután Bumedien elnök bejelentette: Algéria kisajá­títja az országban működő francia olajtársaságok érde­keltségeinek 51 százalékát, államosítják az algériai föld­gáz kitermelését és az összes szállítóeszközöket, köztük a franciák által finanszírozott Bálna harapott meg egy bikinis nőt a kaliforniai San Diegoban. A város mellett létesített tengeri parkban a 22 éves Anette Eckis artista­nő különös produkcióra szánta magát. A Samu név­re hallgató idomított bálnára ült és sebesen száguldani kezdett vele. Közben lecsú­szott a hátáról, mire a bál­na elkapta a lábát és ezt nem volt hajlandó elereszte­ni többé. Végül is bét id»; akkor még Párizstól kaptak engedélyt a szaharai olaj fel­kutatására, feltárására, szál­lítására. Párizg is, Algír is készített összeállítást az Al­gériában történt francia olaj­beruházásokról. Párizs sze­rint hét és fél milliárd franr kot ruháztak be és a francia szakemberek egyszerűen nem beszélnek az elért haszonról. Algériai közgazdászok vi­szont azt mondják: való igaz, líogy a francia oíajberuházá- sok a Szaharában elérték az említett összegeket, a beru­házó társaságok azonban 1953 óta il milliárd frank profitot vágtak zsebre. olaj és gázvezetékek széles­körű hálózatát. Az algériai döntés pontot tett egy amúgy is akadémi­kus jellegű vita végére. Ami­kor a hosszasan elhúzott tár­gyalások idején a párizsi polgári sajtó az algériai igé­nyek ellen próbálta hangolni a francia közvéleményt, azt fejtegette, hogy „ha Algír emeli az árat, a párizsi ben­zinkútnál. ahol Európában most is a legtöbbet kell fi­zetni a benzinért, megint emelkedik majd az ár”. Az algériaiak pontos számítással feleltek erre a fura érvre. Megállapították, hogy min­den liter benzin árának 7,9 százaléka jut csak vissza Al­gériába, a kőolaj származási helyére, a francia állam- kincstár viszont 47,5 százalé­kát veszi el adó címén. Te­hát nem az algériai igény, hanem a francia adópolitika drágítja meg a párizsi ben­zint! Mit jelent az. hogy Algé­ria csak a francia olajtársa­ságok részvényeinek 51 szá­zalékát veszi a kezébe? Miért nem az egészet? A nyugati lapok keserű gúny­nyal jegyzik meg, hogy Algé­ria „51 százalékos ötlete” már, póznákkal feszítették szét az óriásemlős száját. — Anette Eckinst kórházba szállították. Az egyik ido­már kijelentette, hogy a bálna valószínűleg játékos kedvében volt. Az idomárok általában gumiruhát visel­nek, míg Anette Eckis biki­ni öltött magára. Mint mon­dotta, valószínűleg a bikini keltette fel a bálna érdeklő­dés», csapda, amelybe máris bele­esett a francia fél. Hiszen az 1 százalékos többséggel a ke­zében az algériai kormány ellenőrzi az olajtársaságok tevékenységét és rá tudja szorítani ugyanennek az 1 százalékos részvénytöbbség­nek a segítségével a kisebb­ségi helyzetben levő francia részvényeseket új beruházá­sokra. Milliók élet­it örülmény é ért Mert ez a lényeg. Az algé­riai olaj — és tulajdonkép­pen erről van szó az olaj há­ború új szakaszában minde­nütt, ahol a fejlődésben el­maradott olajtermelő orszá­gok jogos igényeiket, követe­léseiket odateszik a monopó­liumuk asztalára — sokmil­liárdos hasznából a kor­mányzat ipart akar építeni, hogy munkaalkalmat teremt­sen millió és millió ember számára, modernizálni akar­ja a mezőgazdaságot, hogy több, jobb és olcsóbb élelmi­szert adhasson ugyanezeknek a millióknak. Más szóval a földje mélyén rejlő termé­szeti kincsek segítségével, sa­ját tulajdonának ésszerűbb felhasználásával kívánja a földjén élő milliók életkörül­ményeit megjavítani. Az algériai olaj körüli vita ami egyáltalán nem ért vé­get az államosítási lépéssel, mert hiszen most a kártala­nítási megállapodásról és más kérdésekről tovább foly­nak a megbeszélések, külö­nösen azért rendkívül fontos, mert földrajzilag az algériai parton levő csővezetékek vannak a legközelebb a nyu­gat-európai országokhoz, ahol az Egyesült Államok után a legtöbb olajat fo­gyasztják. Gárdos Miklós Következik: Az olajszagú háború. Szépség királynő választás Herbert kamion* a Miamiban tartandó szépségkirálynö válasz­tások igazgatója hétfőn táviratot Intézett Csou En-lajhoz, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöké­hez, arra kérte öt, hogy július 24.-én, az idei Miss Universum megválasztásakor Miami Beach- bén legyen jelen „Kfna legszebb lánya” Is. Az igazgató a meg­hívást azzal indokolta, hogy a Miss Universum választások — „minden politikai meggondolá­son felülemelkednek és a béke, valamint a kölcsöne» —öTértéa Ügyét EzolgéUétW Algéria döntött 4 bikini és a bálna Róma második kifosztása Minden hatodik római lakos olyan épületben la­kik. amely nem szerepel a városrendezési tervben, s amelyet mindennemű jóvá­hagyás nélkül építettek; 300 ezer helyiség (több mint 20 ezer négyzetméter­nyi épületrész) helytelenül épült. Ezek lerombolása azt jelentené, hogy utcára tesz­nek 500 ezer embert, ami­nek kétséget kizáróan for­radalom lenne a vége. Ez a római építkezési spekuláció legkeserűbb és legújabb adata. Míg az 1945 utáni években főként a nagy családok, a nagy ingatlantulajdonosok és a vallási szervezetek narcel- láztak és nyerészkedtek a hatalmas járadékokból, ad­dig lP68-tól naniainkig megszületett a kisebb, de merész törvényellenes par­cellázok úi hadserege. Míg az előbbieknek sikerült a városrendezési törvények és szabálvok- árnyékában tevékenykedniük, a jelen­legi soekuláncok új hul’á- ma mindenféle terven, tör­vényen, szabályon kívül cselekszik. Az elmúlt két esztendőben mintegy 1500 hektámvj terü'etet parcel­láztak flel megannyi 800— 1000 négyzetméternyi da­rabkára. ez összesen leg­alább 15 ezer oarcellát. je­lent. Az eladási okmányok­ból. kiderül, hoev ezeknek a földeknek négyzetméte­renkénti átlagos ára 3000 líra: a telek sneVuláeiő ez esetben mintegy 45—50 mii„ liárd lírát eredményezett. Erre a parcellázásra az adta az indítékot, hogy minden évben 50—60 ezer ember költözik Rómába, akik inkább ezt az utat választják. semmint „ba­rakk-lakókká” váljanak. Ebben a helyzetben a te­lektulajdonosok sietve fel. osztották telkeiket apró Dercellákra és eladták a Rómába költözőknek. Gom­ba módra nőttek ki az en­gedély nélkül ónített bázak. amelvek véöiil is otthont adfak_. azoknak, akiknek semmi reményük nem volt orra, hogy lakást találja­nak. _ Miután tétlenül szemlél­ték annak idején a herce­gek, ingatlantulajdonosok, DQDok, nagyméretű speku­lációit, a római városi ta­nács újfent bénultan áll az emigráns-érútletók hul­lámával szemben. Még ar­ra sem képes, hogy plaká­tokon figyelmeztesse őket: azokon a területeken, ame­lyeket megvásároltak, vagy amelyeket meg szándékoz­nak váárolni, tilos a lakás­építés. Rejtek hel ves gyógyszer­csomagolás A gyerekek közismerten kíváncsiak és így gyakran válnak saját kíváncsiságuk áldozatává. Franciaország­ban évente 3 ezer ember ke­rül kórházba véletlen győgy- szermérgezés következtében és ezeknek többsége gyer­mek. Hogy véget vessenek ennek a szomorú állapotnak, mérnökök egy csoportja kü­lönleges, rejtekhelyes csoma­golást készített erős hatású gyógyszerek és mérgező anyagok tárolására. Az új gyógyszeres üveg át­látszatlan anyagból készült henger, melyet egy kis vá­laszfal két részre oszt. Az el­ső rekeszt akár egy kétéves gyermek is könnyen felnyit­hatja, ezért ebbe teljesen ár­talmatlan tablettákat helyez­nek el, ezek azonban elég feltűnőek ahhoz, hogy egyet­len szempillantással meg le­hessen győződni arról, vajon a kisgyermek nem csent-e el egyet, vagy kettőt az orvos­ságból, melytől eltiltották. A tényleges orvosságot tartal­mazó második rekesz felnyi­tásához különleges szám- vagy betűkódra van szükség. KÉPERNYŐJE ELŐTT Bravó televízió! Az elmúlt hét csütörtök­jéül alighanem felborult sok család vacsorázási rendje; legalábbis ott, ahol a ké­szüléket időben bekapcsol­ták. Hiszen a csaknem egész estét betöltő riportműsor, a nagy kísérlet — eddig hoz­zá hasonló műsor nem je­lentkezett a tévében — az esti beszélgetés országos le­hetőségének varázsa, bizo­nyára sokakat odakötött a képernyőhöz. S a televízió „konyháján” Vitrayék való­ban ezen az estén olyan ét­ket főztek, amilyenre már régóta éhezünk, mondhatni, már nagyon is ráéheztünk. A csütörtök esti riportmű­sort azért érezhettük nagy­szerűnek, mert ezen az es­tén képletesen szólva, a tér és idő urai lettünk. Az egy­idejűség érzetével lehettünk ott Fenyőfőn, a Bakony kel­lős közepén, egy tanítóhá­zaspár otthonában; a Ten- kes hegy lábánál, Máriagyű- dön; Jónás bácsiéknél, a diákok városában. Sárospa­takon és vendégségben dr. Farsangéknál, a Viharsarok központjában, Békéscsabán. Az egyéb mellékszínhelyeket nem is említve, ahová esti ba­rangolásunk során eljuthat­tunk, ahová benézhettünk, vagy ahová éppen csak be­kukkanthattunk. És bár a négy kiválasztott helység csak töredéke az országnak, a beszélgetés során a csütör­tök esti Magyarország életé­nek keresztmetszetét kap­tuk, egy ország esti képét a teljesség tipikus formájá­ban. És Vitray. Bár a stúdió­ban „trónolt”, mégis ott volt mindenütt. Örökké éber kí­váncsiságával menten lecsa­pott, ha menetközben va­lami számunkra, nézők szá­mára esetleg homályban ma­radt volna. Lemaradt a kép Horváth János szavaitól? S nem láttuk, hogyan érkez­nek a pataki állomásról? Vitray máris közbeszólt; várjunk csak, mutassuk meg honnan érkeznek. És mj nyomban láthattuk is a ké­pen. A stúdióban nemcsak afféle központi, „riporter- diszoécser”, szerepet töltött be kitűnően, hanem ügyele­tes nézői minőségben is szol­gált bennünket. Közbeszólá­sai mindig á legjobbkor, a műsor lélektani pillanatai­ban hangzottak el, ezzel minteev a könnyen fárasztó­vá válható riportműsor rit­musát is meg-megsarkan- tyúzva. Egy nagvszerű gé­pezet — nemcsak technikai, hanem főleg emberi — be­mutatkozásában ő volt a motor. Szíve, lelke, agya a több mint kétórás riport­műsornak. És mennyi apró. a pilla­nat és a helyzet szülte öt­let a Jó estét, Magvarország- ban. Váratlan találkozások — egykori diáktársak egy­másra találása — a csoda- tévő csabai csontkovács és a képzett szakember szembesí­tése; megható jelenetek a szociális otthonból és sorol­hatnánk tovább. Mj minden fért meg egvetlen esti be­szélgetés keretében. Meghitt családi vacsora és szertartá­sos esti étkezés. Aztán egy diákrandevú a kollégiumi szigor nehézségeiről. Mindez csak úgy valósulhatott meg, hogy a riporterek, akik ta­lán maguk is meunámoro- sodva a lehetőségből, kénes­ségeik legtavát adták. Teaz. az első alkalommal talán egv kicsit többet is beszél­tek a kelleténél. Kivéve Véi-tossv sJándort. aki nélda- mutató riporteri fi«ví>1e>mmpl húzódott meg rinortjai hát­terében, olykor el is „tönt”. Vitray is csak a templom­ban talált rá egy Merre jársz, Sándor? — kiáltással. De ez is milyen természete­sen hatótt. És közvetlenül. Ennek a mostani kísérlet­nek az igazi rendkívüliségét az említetteken túl az is ad­ja, hogy ezúttal nem csupán több színhely jelentkezett a hívó szóra, hanem a színhe­lyek állandó, dinamikus mozgásban éltek. A kame­rák nem ragadtak le egy helyben, hanem pozíciójukat szüntelenül változtatták: él­tek, mozogtak. Ez a felfo­kozott mozgalmasság, ez tet­te igazi élménnyé a más szempontból is élvezetes élő közvetítést. És hogy ezt az újszerű feladatot ennyire tökéletesen tudta megoldani a televízió, az csak kétszáz­hetvennyolc munkatárs tel­jes összhangjával képzelhető el. Itt minden csavar he­lyén volt, és pontosan for­gott minden kerék. S az ola­jozással sem volt semmi baj. Ez a műsor nem csikorgott. Talán egy kissé még ripor­ter-centrikus volt. A beszél­getésben, a kérdező riporte­reknek több szerep jutott, mint ahogyan szükségelte­tett volna. Ahhoz, hogy az országos beszélgetésben még teljesebb módon az élet szó­laljon meg első személyben, akad még tennivaló. Végül nem árt hangsúlyozni a bra­vúrosnak mondható produk­ció általánosabb, társada­lomerkölcsi kihatását. Ugyanis azzal, hogy a műsor a beszélgetés eszközével igyekszik közelebb hozni egy_ máshoz az embereket — ez a riportműsor valódi alap­eszméje —, egyúttal feléb­reszthetik a nézőben is a hasonló diskurzusra való vá­gyat S erre bizony szükség is van, hiszen elég sok em­bert választ el egymástól nemcsak idő és tér, hanem egyéb is, például közömbös­ség, elfásultság, vagy éppen érdektelenség. Röviden A Forsyte Saga végkép­pen előlépett vasárnapi fő­műsorrá. Amit bizonyára egyre növekvő népszerűsége magyaráz. Valóban, ha azt vesszük, hogy a regényből készült illusztráció-sorozat kulturált és élvezetes, sike­rét indokoltnak érezhetjük. Nem tudni, a Gorri, az ördög gyerekeknek készült-e vagy felnőtteknek: Minden­esetre felnőtt szemmel elég­gé gyermeteg kalandfilm. Eddig valójában egyetlen igazi, épkézláb ötlettel sem találkoztunk benne. Lehet, hogy az alkotók patronjai­kat későbbre tartogatták? Déry Gabriella csodálato­san énekelt, hallhattuk a ró­la készült portréfilmben. Fő­képpen Verdit. Énekesi kva­litásain túl karakterformáló erejét is megcsodálhattuk. Vallomásai azonban, ame­lyet egy-egy ária közben mondott el, már korántsem bizonyultak meggyőzőnek: az előregyártott szöveg bármi­lyen begyakorlott elmondása sem vetekedhet a természe­tes, közvetlen beszéd igéze­tével. Az A Hét műsorából egy kifejezésre bizonyára sokáig emlékezni fogunk, -mert jól megjegveztük: a slamposság- ra. Fock Jenő használta egyik beszédében. Sajnos a hanyag nemtörődömség, a laza munkafegyelem követ­kezményeit. a slamonsság „eredményeit” saját bőrün­kön tapasztalhatjuk. Erre utalt a cipők minőség? vizs­gálatát taglaló riport ;s. V. M. Terjed a rák a Dél-afrikai Köztársaságban A Dél-afrikai Köztársaság onkológusainak tanácsa ál­tal közzétett adatok szerint a rákos megbetegedések eb­ben az országban a „leg­előkelőbb” helyre kerültek. A kiváltó ok: az igen erős napsugárzás, az ország la­kosainak nemzeti büszkesé­ge. Sajnos az intenzív nap­sugárzás elősegíti a MrráJi kifejlődésé^

Next

/
Oldalképek
Tartalom